Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-22 / 25. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. június 22. A nyugat-szlovákiai kerület már 15 éve tart fenn kapcsolatokat a szovjetunióbeli szaratovi területtel. A másfél évtized alatt a csehszlovák és szovjet állampolgárok százai sze­reztek tapasztalatokat a politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális élet szakaszán, amelyeket a gyakorlatban (elhasználva gyümölcsöztettek. A nyu­gat-szlovákiai kerületben levő Cseh­szlovák—Szovjet Barátság nevet vise­lő szövetkezetek küldöttségei rend­szeresen látogatják a szaratovi terület kolhozait, ahonnan minden esetben értékes tapasztalatokkal térnek visz­­sza. A Račai Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Szövetkezet tagjai testvéri kol­hozukban járva, alaposan megtanulták a gyümölcs- és szőlőtermesztés leg­korszerűbb módszereit. De a hozzá­juk érkező szovjet kolhoztagok is ta­­pasztalattal-teli „tarsollyal“ tértek haza. A Dolná Seö-i (Alsószecsel) Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szö­kidomborítása, hogy mindkét állam­ban a munkásosztály vezetésével ha­talmas sikereket értünk el a szocia­lizmus építésében. A rendezvények is hozzájárulnak a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdításához. Kiemelhet­jük, hogy a nagygyűléseken, szimpó­ziumokon azok vesznek részt, akik élenjárnak a munkában és másoknak is példát mutatnak. A gazdag programból kiemelhetjük a csehszlovák—szovjet barátok trna­­vai nagy manifesztációját. Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen), Galan­ten (Galántán), Komárnoban (Komá­romban), Levicén (Léván), Modrán, Nitrán (Nyitrán), Piešfanyban és Trenéinben kiállítás nyílik a Szovjet­unió népeinek életéről. Nové Zámky­­ban (Érsekújváron) az ipari dolgozók szocialista munkabrigádjainak tagjai találkoznak a szovjet ipari üzemek munkásaival. Dunajská Stredán rende­zik meg a mezőgazdasági ifjúság ke-Örök időkre a Szovjetunióvá vetkezet is szorosan együttműködik baráti kolhozával. A szovjet mezőgaz­dasági dolgozók és szakemberek ellá­togatnak olyan szövetkezetekbe is, amelyekkel nincsen baráti kapcsola­tuk. Gyakori vendégek például a Vaj­­nory-i Egységes Földművesszövetke­zetben is. Gyümölcsöző kapcsolatok jöttek létre a párt- és a közigazgatási szervekkel, a tömegszervezetekkel, a kulturális intézményekkel. Azt mond­hatjuk, hogy a két körzet lakosságá­nak képviselői a csereakciók és láto­gatások alkalmából a politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális élet minden szakaszát képviselik. A kétoldali kapcsolatok még na­gyobb fokú elmélyítésének érdekében a Szlovák Nemzeti1 Felkelés 30. és ha­zánk Szovjetunió általi felszabadítá­sának 30. évfordulója tiszteletére jú­nius 23—29-e között rendezik meg a nyugat-szlovákiai kerületben a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Napokat. Olyan akció ez, amelyre eddig még nem volt példa. Az egyes rendezvé­nyeken úgy a Nyugat-szlovákiai Kerü­let, mint a szaratovi terület' a legma­gasabb szinten képviselteti magát. Az akciók az „Örök időkre a Szovjetunió­val és soha másképp!“ jelszó jegyében zajlanak le. A főcél a két nép barát­ságának szorosabbra fűzése és annak rületi aktíváját. Nitrán az orosz nyelv­tanárok találkoznak a szovjet peda­gógusokkal. Szintén Nitrán cserélik ki tapasztalataikat a szovjet és csehszlo­vák mezőgazdasági szakemberek. A galantai járásban tartják meg a szo­cialista munkabrigádok kerületi érte­kezletét. De sor kerül a mezőgazda­ságban dolgozó nők találkozójára is, a szovjet asszonyokkal. A Csehszlovák—Szovjet Napok al­kalmából rendezik meg a szovjet fil­mek fesztiválját is. De fellépnek a szaratovi terület ismert népi együtte­sei és színjátszó csoportjai is. A szaratovi területből mintegy száz tagú küldöttség érkezik hozzánk, amelyek közül többen kalhozelnökök, Írók, tudósok, kulturális dolgozók és elsősorban a párt és közigazgatást szervek funkcionáriusai. Az akció központja Trnava lesz, ahol a legna­gyobb rendezvényekre kerül sor. Ez­rek vesznek majd részt a különböző szimpóziumokon, nagygyűléseken és az egyéb rendezvényeken. A két nép képviselői közelebbről megismerik az épltömunkának azokat a formáit, ame­lyeket a közös cél érdekében, a szo­cializmus építésében és a kommunista társadalom megalapozásában fejtünk ki. (b) Felkészülés a nagy találkozóra Nixon amerikai elnök közel-keleti útját világszerte nagy érdeklődés ki­séri. Mint ismeretes, előzőleg Auszt­riában is tárgyalásokat folytatott, amelyekről csak szűkszavú jelentést adtak ki. Külpolitikai kommentátorok úgy vélik, hogy az amerikai elnök egyiptomi, szaúd-arábiai, jordániai, szíriai, izraeli látogatása lényegesen hozzájárul a közel-keleti problémák megoldásához. Természetesen a vég­eredmény még Ismeretlen, de Nixon optimista nyilatkozata arra enged kö­vetkeztetni, hogy a Pentagon bizonyos fokig felülvizsgálja a közel-keleti ál­láspontját és bizonyos kompromisszu­mokra hajlandó. Különösen az egyip­tomi-amerikai tárgyalások jelentő­sek, árinál is inkább, mert a múlt év­ben a két ország diplomáciai kapcso­latokat teremtett egymás között. Te­hát a felek magasabb szinten tárgyal­hatnak. Egyre több hír szivárog kt arról a lehetőségről is, hogy Szíria és az Amerikai Egyesült Államok között új­ra létrejönnek a diplomáciai kapcso­latok. (Szíria az 1967-es Izraeli ag­resszió után szakította meg a diplo­máciai kapcsolatokat az USA-vai, mi­vel a világ legnagyobb imperialista hatalma szentesítette a területrablők agresszióját). Tény, hogy Nixon jelen­leg hazájában olyan belpolitikai nyo­más alatt áll, ami arra kényszeríti, hogy lojálisabb politikát folytasson az arab országokkal. Ismeretes, hogy épp az elmúlt hetekben hágott tetőre a Watergate-bolrány, amely már több ízben veszélyeztette az el­nök székét. Eddig Ntxonnak mindig sikerült elodázni az érdemleges ki­vizsgálásokat és tárgyalásokat. Jelen­leg már a kongresszus foglalkozik az­zal a választást csalással, illetve meg­félemlítéssel, amely hozzájárult ah­hoz, hogy Nixont elnökké válasszák. Nixon látogatásával kapcsolatban megegyeznek a vélemények abban, hogy az esetleges eredményes tárgya­lások megerősíthetik hazájában pozí­cióját. Egyöntetűen leszögezik, hogy közel-keleti látogatása felkészülés a nagy találkozóra, amely június 27-én kezdődik a Szovjetunióban Nixon és Brezsnyev. s természetesen a két ál­lam politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szakemberei között. Nixon szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatban már többször nyilatko­zott. Legutóbb kijelentette, hogy az utóbbi években az Amerikai Egyesült Allampk kormánya és a Szovjetunió kormánya sikeresen oldott meg né­hány, az egész világot érintő problé­mát. Hozzáfűzte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a két ország között ne kerüljön sor nyílt összetű­zésre. Ez azt jelenti, hogy bár a két nagyhatalom esetleg néhány problé­mával kapcsolatban eltérő álláspontot foglal el, de szigorúan betartja a két­oldalú szerződéseket, megállapodáso­kat és a békés egymás mellett élés elve alapján fejleszti kapcsolatait. Természetesen a Szovjetunió nem adja fel a szocializmus alapelveit és jottá­nyit sem enged az általa meghirdetett külpolitikai irányvonalból, amelynek fő jellemző vonása a békeofenzíva, a népek és nemzetek közelebbre hozá­sa — a nagy cél — a tartós béke meg­teremtése érdekében. A Brezsnyev—Nixon találkozó elő­estéjén nyilatkozott Andrej Gromikó, a Szovjetunió külügyminisztere, a vi­lágpolitikai eseményekkel és a szovjet külpolitika célkitűzéseivel kapcsolat­ban. Hangsúlyozta, hogy a 250 millió főnyi szovjet nép békét, barátságot akar minden néppel. ' Megállapította, hogy a békés egymás mellett élés el­vei egyre jobban érvényesülnek a gya­korlatban. A Szovjetuniónak, valamint a szocialista országoknak a kapcsola­tai lavulnak a karutalista államokkal. Annak ellenére, hoev Franciaország­ban őrségváltásra került, sor, előre­láthatólag ez nem hoz lényeges vál­tozást a két ország kaDcsolatathnn. és a hagyományos szovjet—francia ba­rátság tovább mélyül. A béke érdeké­ben kifejtett tevékenység mindkét részről tovább fokozódik és az állás­pontok a tartós béke megteremtésével kapcsolatban lényegében azonosak. Az utóbbi időszakban javult az együtt­működés Angliával, Olaszországgal, Ausztriával. Svédországgal, Dániával, Kan"d<vrl és Norvégiával. A «soviet— kommentárunk finn kapcsolatok ma már példaképül szolgálnak 'az ellentétes rendszerű országok együttműködésére. A szovjet külügyminiszter elégedetten állapítot­ta meg, hogy lényegében rendeződtek a viszonyok India, Pakisztán és Ban­glades között is. Távol-Keleten meg­tört a jég: a Szovjetunió kormánya Japán kormányával komoly egyezmé­nyeket kötött Szibéria gazdag energia­­forrásainak kihasználására. Nixon tehát olyan légkörben érke­zik a Szovjetunióba, amikor világmé­retben az enyhülés jelel mutatkoznak és ennek hatására valószínűleg olyan újabb egyezmények megkötésére ke­rül sor, amelyek kedvezően befolyá­solják majd a világpolitika olyan irá­nyú fejlődését, amely egy hosszabb, békés időszakkal ajándékozza meg az emberiséget. (balia) Jb mikor 1973. január 27-én sok­­** sok tárgyalás, huzavona után a négy fél aláírásával megszületett az Indokínai térségre vonatkozó béke­megállapodás, joggal reméltük, hogy a vietnami nép felett végre véglege­sen felragyog majd a béke tündöklő csillaga. De már akkor voltak olyan előrejelzések, hogy a világ legnagyobb Imperialista hatalma, az Amerikai Egyesült Államok kardcsörtető kor­mánya nem nyugszik bele a vereség­be és a saigoni bábrezsimet továbbra is a haladó erők elleni harcra uszítja és ehhez megad neki minden erkölcsi és anyagi támogatást. Sajnos a jósla­tok beigazolódtak, mert a nemzetközt ellenőrző egységek szeme láttára a legkorszerűb fegyverek érkeztek Ame­rikából légi- és hajóúton a saigoni kormány csapatai által uralt körze­tekbe. Az egyezmény megkötése óta szinte minden nap területrabló akció­kat hajtottak végre a Thieu-kormány egységei. A legújabb jelentések sze­rint a területrabló akciókba 13 had­osztályt vetettek be. De újabban már frontális támadásokat is indítottak egyes vidékeken. A Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány egy­ségei azonban minden esetben vissza­verték az agreszorokat és azok véres fejjel húzódtak vissza eredeti állá­saikba. A dél-vietnami helyzet nagyon ösz­szetett. Egyik oldalon nyílt fegyveres akció folyik újabb területekért, a má­sik oldalon a hadsereget felhasznál­ják a lakosság megfélemlítésére is. A politikai jogokért, és jobb szociális körülményekért küzdő haladó erők elnyomására 300 ezer sorkatonát, 150 ezer felfegyverzett rendőrt tartanak készültségben. A kimutatások szerint minden száz lakosra húsz fegyveres katona vagy rendőr jut. A kizsákmá­nyoló rendszer borzalmait nem bíró lakosság több helyen fegyverrel véde­kezik a terroristák ellen. Ilyen ese­tekben a Thieir-rendszer kormánya beveti a légierőt is és szemrebbenés taélkül pusztítja a településeket. Sok sebből vérzik tehát ismét a vietnami nép, a világimperializmus érdekei miatt. Ugyanis épp a napok­ban láttak napvilágot olyan bizonyíté­kok, amelyek szerint az Amerikai Egyesült Államok dél-vietnami agresz­­szlójának az a célja, hogy megfossza az ott élő népeket természeti kin­cseiktől. Ma már nyílt titok, hogy Dél- Vietnamban gazdag kőolajforrások vannak és ezek megszerzésének ér­dekében az USA korlátlan mennyiségű fegyvert szállít a Thieu-rezsimnek. Emellett igen jelentős a gazdasági se­gítség Is. A harc tehát a vietnami nép leigázásáért, a szuper-kizsákmányo­lásért folyik. A Dél-vietnami Ideigle­nes Forradalmi Kormány viszont töb­bek között azért „mostohagyerek“ az Amerikai Egyesült Államok előtt, mert 1974. február 21-1 és február 24-i ál­lásfoglalásában határozottan kijelen­tette, hogy Dél-Vletnam összes termé­szeti kincsei, természetesen a kőolaj is, a vietnami nép tulajdona és azok­hoz nem nyúlhat senkt sem büntetle­nül. Az amerikai legvadabb kizsák­mányoló köröknek természetesen ez nem tetszik. Az indokínai villongásokkal egy­­idoben Párizsban tárgyalások folynak a helyzet diplomáciai rendezésének érdekében. Sajnos, a saigoni fél hibá­jából egy hónapig szüneteltek a tár­gyalások. Az elmúlt napokban a Dél­vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány és a saigoni kormányzat katonai képviselői újra tárgyalóasztalhoz ül­tek. A DVFK képviselői már az első napokban kijelentették, hogy a tár­gyalások eredményessége a saigoni fél magatartásától függ. A párizsi megállapodásokat érvényesíteni lehet­ne a gyakorlatban, ha a saigoni báb­rezsim kormánya elismerné, hogy Dél- Vietnamban jelenleg két kormány mű­ködik és a két övezetben két hadsereg létezik. Az erőviszonyok tehát meg­oszlottak és tetszik, nem tetszik, ezt figyelembe kell venni a kizsákmányo­­lóknak is. Nehéz tehát a kibontakozás Dél- Vietnamban, mégpedig azért, mert az amerikaiak által támogatott Thieu­­rezsim messze eltért az általa Is alá­írt párizsi megállapodásoktól. A ha­ladó erők még a bombazáporok hul­lásának Idején azt javasolták, hogy Dél-Vietnamban alakuljon egy koalí­ciós kormány, amelyben képviselve legyenek az összes erők. Az egyesült ország a pozitív semlegesség politiká­ját folytassa. A kizsákmányolók jog­gal félnek ettől a megoldástól, mert a politikai és fegyveres harcban ed­zett dél-vietnami polgárok egy nép­szavazás esetén természetesen azokat a képviselőket támogatnák, aktk a földreform végrehajtását és az ipar államosítását sürgetik. Napjainkban egyre többet beszélnek arról a har­madik erőről, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a bábrezsimre. Ezek a haladó szellemű munkásmozgalmi harcosok az elnyomatás ellenére is egyre aktívabb munkát fejtenek ki egy új, szocialista Vietnam megterem­tésének érdekében. Erőteljesen hallat­ják hangjukat a politikai foglyok sza­badon bocsátásáért és a demokratikus szabadságjogok betartásáért is. Bár közülük sokat bebörtönöznek, kon­centrációs táborokban tartanak fogva, de a polgárok többségének tiltakozása miatt mégsem likvidálhatják őket. Az elmúlt napokban ünnepelte Dél- Vietnam népe a Dél-vietnami Ideigle­nes Focradalmi Kormány megalakulá­sának ötödik évfordulóját. E harcos nép életében történelmi jelentőségű 1969. június 6-a, amikor ez összehívott kongresszus formailag is szentesítette a kormány működését. Sokáig nem is­merték el, „rizsföld-kormánynak“ ne­vezték, de hősiesen helytállt a diplo­máciai küzdelemben és nemzetközi téren egyre nagyobb súlya úan. Ma már az ideiglenes forradalmi kormány 37 országgal teremtett diplomáciai kapcsolatot és lényegében újabb öt ország ismerte el létezését. Jogerőre emelkedett, amikor mint negyedik fél Párizsban aláírta a megállapodást. Vajúdik, forrong a vietnami nép, és egy békésebb Időszakról álmodik. Igaz, 115 év óta első ízben nincsenek külföldi intervenciósok Vietnam föld­jén és az amerikai légierő sem pusz­títja a békés lakosságot, azonban az osztályküzdelem tovább folyik, mind diplomáciai, mind katonai téren. A tö­megek forradalmi aktivitása ugyanis ma olyan nagy, hogy azt fél megoldá­sokkal, esetleg a kizsákmányolók Ja­vát szolgáló kompromisszumokkal nem lehet elfojtani. A haladó erők meghirdették a „politikai (ettek offen­­zíváiát“. Ez azt jelenti, hogy a katonai terror ellenére is a Thieu-rezsim által megszállt területeken is a polgárok egyre szervezettebben és erőteljeseb­ben szállnak síkra a politikát és tár­sadalmi jogokért, a demokratikus ki­bontakozásért és az egész nép élet­­színvonalának emeléséért. A haladást a kizsákmányolőkat szolgáló kormány ideiglenesen fékezheti, azonban meg­állítani nem tudja, és előbb-utóbb be kell látnia, hogy egy olyan országban, ahol egymással szemben jelentős erők állnak, csak koalíciós kormány Igaz­gathatja a népet. BÁLLÁ JÓZSEF A harmadik erő... közelmúlt igen rangos ese­** menye volt, hogy a Prágai Várban a párt- és a kormány vezetői vendégül látták az ország minden részéből odasereglett fia­talokat, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat és diákokat. A már szokásos évenkénti találkozó ki­váló alkalom arra, hogy a legfel­sőbb szintű vezetők és az ifjak el­mondják véleményüket munkájuk­­rál, beszámoljanak Örömeikről, gondjaikról. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára beszédében elismerően nyilatkozott az ifjúság­ról és megállapította, hogy a poli­tikai munka a jövőben hatásosabb lehet, hiszen a XIV. pártkongresz­­szus határozatai erre lehetőséget adnak. Természetesen az eredmé­nyek ismertetése mellett nem fe-Ifjúsági találkozók ledkezett el arról sem, hogy van­nak hiányosságok is, mert sajnos akadnak önzö, politikailag éretlen ifjak, akikre külön gondot kell for­dítanunk, hogy belőlük is a társa­dalom javát szolgáló emberek vál­janak. A Prágai Országos Ifjúsági Talál­kozón a kiemelkedő eredményeket elért fiatalok tudatták az őket vendégül látó párt- és állami veze­tőkkel, hogy milyen széleskörű versenymozgaloid folyik a gyárak­ban, üzemekben, valamint azt, hogy a CSKP KB, a Szövetségi Kor­mány, az SZLKP és a SZISZ KB fölhívása mennyire hatott rájuk. A Prágai Vár közel 600 vendége Jóleső érzéssel távozott a találko­zóról: a fiatalok tudják, hogy szá­mítanak a jó munkájukra, közéleti tevékenységükre, mivel ok a jövő nemzedéke, s egyszer az ő kezükbe kerül az a bizonyos „stafétabot“. A prágai találkozóval egyidőben kezdődött meg a Kolárovo (Gúta) melletti Dedina Mládežen (Ifjúság­falván) az a négynapos ünnepség, amelyet a falu 25. születésnapja alkalmából rendeztek. Az ünnep­ségre eljöttek a negyed századdal ezelőtti fiatalok, akik verejtékes munkával építették föl annak ide­jén a falut, a láp és mocsár he­lyén. A ma fiataljaival együtt kö­szöntötték a veteránokat, az SZLKP KB delegátjai, Ignác J a n á к a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkárával az élen. A küldöttség tagjai között volt Ru­dolf Vaoio és Daniel F u t e j, az SZLKP KB osztályvezetői és Ján J a n o v i c, az SZSZK mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisztere. A négynapos ünnepségsorozat politikai jellegű programjain kívül gondoskodtak a résztvevők szóra­kozásáról is, volt tábortűz, tánc­zene, sportverseny és több más ér­dekes rendezvény. A Dedina Mlá­­deže-i jubileumra Szlovákiából több mint 300 fiatal szövetkezeti tag. mezőgazdasági dolgozó érke­zett. Az INCHEBA kapunyitása A bratislavai INCHEBA nemzet­közi vegyipari kiállítás hazai és külföldi vonatkozásban egyre na­gyobb jelentőségű. Az idei kémiai nagyvásár minden eddiginél jobban kidomborítja a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagországai vegyipari együttműködésének ered­ményeit. А IV. nemzetközi vegyipari ki­állítás alkalmából több szakérte­kezletre kerül sor. A KGST-tagor­­szágok vegyipari szakemberei meg­vitatják többek között a lakáské­mia legelőnyösebb gyártási techno­lógiáját. S minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a „Kémia és az életünk“ cfmü szak­előadás-sorozat is. A kiállításon külföldi államok részvételével mutatjuk be, hogy a kémia milyen nagjt mértékben já­rul hozzá a népgazdaság egyes ágazatainak — ezen belül a szocia­lista mezőgazdaságnak — a fejlő­déséhez, az egyes munkafolyama­tok korszerűsítéséhez. Az INCHEBA 1974. június 22-én nyitja és 28-án zárja kapuit.

Next

/
Thumbnails
Contents