Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-15 / 24. szám
1874. fénius IS. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Okszerű szervezéssel Évek során bebizonyosodott, hogy a cukorrépa egy egységnyi földterületről milyen jó eredményt nyújt, ha fejlődéséhez biztosítjuk a feltételeket. Amennyiben a cukorrépa a gabonafélék után kerUl a talajba — a nedvesség megőrzése céljából — az elővetemény elszállítását követően célszerű a tarlót azonnal leszántani. Olyan körzetekben, ahol a talaj meszelésre szorul, ezt a műveletet a tarlóhántással együtt végezzük el. A tarlóhántás mélységének a megválasztásánál tekintetbe vesszük az uralkodó éghajlati viszonyokat. Ha például az idő száraz, akkor a szántás mélységét 10—ÍZ cm-ben határozzuk meg, ha azonban elegendő a csapadék, akkor sekélyebben szántunk. Ojabban a cukorrépa talajelőkészítésével szemben nagyobbak a követelmények mint évekkel ezelőtt. Optimális feltételeket kell kialakítanunk a talajélethez. A megvalósítás során soha ne felejtsük el, hogy a túl korai vagy esetleg a kései „beavatkozás“ egyformán ártalmas, azaz gátlója lehet az ideális hektárhozam elérésének. A termesztésre nem készíthetünk aprólékos receptet, azonban az általános érvényű szabályokat a helyi viszonyokra alkalmazva, tanácsos megszívlelni. Ennyit a cukorrépa termesztéséről. A közelmúltban Vojtek Károllyal, a tubái (libádi) Egyetértés nevet viselő szövetkezet főagronómusával beszélgetve felelevenítettük a cukorrépatermesztés során szerzett helyi tapasztalataikat. Ez a szövetkezet évekkel ezelőtt cukorrépa terméseredményével — 670 q/ha — országos első lett, de a szomszédos gazdaságokkal (Béla, Diva, Sárkány) történt társulás után is tartja a jó színvonalat. Ha az Egyetértés cukorrépa terméseredményét nyolc éves távlatban elemeznénk, azt láthatnánk, hogy az évi termésátlag 450—500 q/ha között váltakozott. Ebben csak az 1973-as esztendő volt kivétel, amikor 127 hektáron csak 301 mázsás termésátlagot értek el. Azért, mert az egycsírájú Slovmona magja a nagy szárazság végett nagyon hiányosan kelt, tehát a kedvező hektárhozam eléréséhez nem volt meg a kellő egyedszám. A veszteséget még a tökéletlen betakarító gépsor is tetézte. Cukorrépából hektáronként 50 mázsán felüli volt a veszteségük. Ennek a mennyiségnek bizonyos hányada persze a takarmányalap szempontjából többletnek számított. A beszélgetésből kitűnt, hogy a társulás utáni években a cukorrépa termesztésben is a lehető legjobb eredmények elérésére törekedtek. Ebben, az első, nagyon fontos lépést az igényesebb szervezés felé kellett megtenni, mert akadtak olyan részlegek — mint például a sárkányi — ahol csak 200 mázsás cukorrépa termésátlagot értek el, ezzel szemben a többi részlegen 400 mázsa körüli volt a hektárhozam. Azóta persze a helyzet nagyon pozitív irányban fejlődött. Az emberek szorgalma, s a 450—500 mázsa istállótrágya juttatása a termőtalaj hektárjára megtette a magáét. Ennek következtében a korábban gyenge hozamot elérő részlegen is megduplázódott a termésátlag. Visszatérve a múlt évi kedvezőtlen eredményekhez, talán azt is el kell mondani, hogy a hektáronként vetett 4 kg répamag kevésnek bizonyult! Tulajdonképen ez is nagymértékben előidézte a növény ritka kelését. Idén ezért már 7—8 kg magot vetettek hektáronként, s így kb. 75 000—80 000 répa egyedre van kilátás hektáronként. A végeredmény persze sok mástól is függ. Amint már szó esett róla, a répa nagyon meghálálja az istállótrágyát, ám ez ugyanannak az éremnek csak az egyik oldala. A kielégítő terméseredmény elérésének nagyon fontos további feltétele, hogy a talajra szórt istállótrágyát legkésőbb két napon belül beszántsuk. így nem veszíthet tápértékéből. További fontos művelet a mélyszántás, amelyet az Egyetértésben évente november végéig befejeznek, s ezzel tartalékolják a lehullott természetes csapadékot a tavasziak számára. Tavasszal a cukorrépa magját korán — mielőtt még a föld kiszikkadna — a tavaszi árpával egyidöben vetik. Ha azonban késik a tavasz, a répa vetését rekord időn belül fejezik be, hogy megóvják a talaj nedvességét. Műtrágyákból (NPK) összesen 322 kg-ot juttatnak hektáronként a cukorrépa földekre. A főagronómus elmondta, hogy a cukorrépa vegyszeres kezelésében még nagyon sok a követelmény. Egyrészt a gyomirtószerek aránylag sok pénzbe kerülnek, másrészt nem nyújtják a várt eredményt a növények tisztántartásában. így halaszthatatlan a répa mélykapálása, mielőtt még annak a levélzete teljesen elborítaná a talajt. Ezzel a csapadékot is megőrizzük a növény számára. Az olyan gazdaságban ahol jócskán 100 hektár fölött termesztik a cukorrépát, a jelenlegiek helyett nagyon kellenének a lehető legkisebb veszteséggel üzemelő répabetakarító gépsorok. Ha ez a probléma belátható időn belül megoldódna, akkor az Egyetértésben vállalkoznának a cukorrépának még nagyobb területen Való termesztésére is. Vojtek elvtárs a jelenlegi gépi betakarítást véve alapul úgy számol, hogy ha egy gazdaság mondjuk 400 mázsás átlagos hektárhozamot érne el cukorrépából, s a termést a jelenlegi gépekkel takarítanák be, akkor az ipari cukorrépa hektáronkénti vesz tesége az esetek többségében elérné az 50 q/ha-t. Ez az állapot rákényszeríti a termelőt arra, hogy kalkuláljon mi előnyösebb a maga- és a társadalom számára, a gépi vagy a hagyományos emberi erőre alapozott betakarítás. Ha persze a mezőgazdasági üzemek a cukorrépa betakarításához belátható időn beiül ideális, kisveszteséggel dolgozó gépeket kapnának, még akkor is megoldásra várna néhány fontos feladat, többek közt a kiváló 95—96 százalékos csíraképességű répamagnak a juttatása. Ez még inkább érvényes az egycsírájú magvakra, mert például ha a 17 cm növénytávolságú sorokban egyetlen répa nem kel ki, akkor a növények közti távolság már 34 (I) cm és ha sok ilyen foghíjas sor előfordul, akkor bármilyen jó magágyat készítettünk a répa alá, nem várhatunk kiváló hozamot. Az Egyetértés szövetkezet növénytermesztési csoportjainak a vezetői a mezőn bármikor ellenőrizhetik a répa növényzetének a sűrűségét. Ha ugyanis a négyzetméteren belül 8—10 répaegyedet találnak, akkor ideális a növénysűrűség s ennek kapcsán jó termésre van kilátás. Pénz áll a házhoz! jóllehet ez még nem tiszta bevétel. Ha például egy gazdaság 400 mázsás átlagos hozamot ér el, akkor a répáért hektáronként 10 ezer koronát kap a cukorgyártól. Visszamarad takarmányozásra kb. 80 mázsa mellékterméke (leveles répafej — 800 Kös/ha értékben), visszakap a cukorgyártól 250 q/ha nyerszeletet 500 KCs értékben, némi melaszt stb. Ezzel szemben hektáronként szüksége van 1500 korona értékű műtrágyára, 1500 korona értékű istálllótrágyára. 900 korona értékű vegyszerre és 3400 korona értékű munkára. Ezzel teljes költsége 7300 korona, s a realizálás kapcsán keletkező haszon 2700 korona, azonban ehhez hozzá kell még számítani a melléktermékek pénzértékét is, s ez az összeg mintegy 1300 koronát képvisel. Az Egyetértés szövetkezetben a cukorrépa termesztés komplex megoldásának szoros tartozéka a premizálás. Ennek kapcsán idén prémiumot adtak a vetés gyors elvégzéséért. Itt számításba veszik a répasorok egyenességét. a csatlakozó sorok pontos találkozását stb. Ha a vetést végző dolgozó vagy csoport eleget tesz az említett követelményeknek, akkor hektáronként 2 korona; s minden normán felüli hektár bevetéséért további 4 koronát kaphat, amennyiben a vetés nem híjas. Az egyelésért — ha hektáronként megvan a 75 000—80 000 répatö — 100 korona prémiumot fizetnek a dolgozóknak. Betakarítás után pedig a 400 mázsát meghaladó hektárhozamon felül eladott cukorrépa mennyiség pénzértékének a 10 százalékát kapják prémiumként a szövetkezeti tagok. A szövetkezet a cukorrépát minden évben családonként adja ki művelésre. Egy-egy dolgozó családtagra félhektár répát mérnek ki, egész évi gondozásra. Ez a módszer a szövetkezetben okszerűnek bizonyult. A családok összefogásával az egyelést és a további munkálatokat mindig időben elvégzik. A szakszerű agrotechnikán és az ideális éghajlati viszonyokon kívül természetesen ez is elősegítője a jó cukorrépahozam elérésének. HOKSZA ISTVÁN a nagy hozamok eléréséért! burgonyabogarak áttelelt egyedeinek a táplálkozása május elején kezdődött, a tojásrakás pedig május második felére jutott. Egy-egy nőstény általában 500—600 tojást rak. A tojásrakás persze az egész tenyészidőre kiterjed. Az új bogárnemzedék június végén július elején jön elő. Minél későbben jelennek meg az első fiatal bogarak, a második nemzedék annál gyengébb, illetve el Is maradhat, ami főleg a nappalok hoszszával magyarázható. Az embrionális fejlődés 4—10 napig, a lárvák táplálkozása pedig 2—3 hétig tart. A kifejlett lárva a talajban 2—8 cm mélyen bábozódik, bogárrá 5—10 nap múlva alakul át. A bábkamrát a puha fedőszárnyú bogarak 3—4 nap múlva hagyják el. Érési táplálkozásuk 4—7 napig tart, aztán párosodnak és megkezdik a tojásrakást. Az első és a második nemzedék bogarai a talajban telelnek át (kísérleti szempontból megfigyelték az öreg bogarak mégegyszeri áttelelését is). A bogarak főleg „gyalogolnak“ azonban repülni is tudnak. A szél támogatásával 30—40, sőt 100 km-nél is nagyobb távolságra elrepülnek. A vízben egy-két hétig is életben maradnak. A lárvák közül az Lí-es kb. 150 mm2, az Ls-as kb. 520 mm2, az Li-es kb. 300 mm2 levelet fogyaszt, a fiatal bogarak pedig háromszor annyit mint lárvaállapotban. Egy bokron 80 bogár tönkre teheti az összes levelet. A vegyi védekezést az előrejelzés szerint azokon a területeken végezzük, ahol az alábbi egyedszámot állapítottuk meg: • ha 10 bokron átlagosan egy lárvát találunk (átszámítva egy hektárra 5000 lárva) azaz ha egy hektárnyi területen 140 gócot fedeztünk fel, amelyben 35 lárva él. A burgonyatábla gyengébb támadottsága esetén nem szükséges a vegyszeres kezelés. Ha a lőrvák egyedsürű-Hogyan védekezzünk a burgonyabogár károsítása ellen? sége a burgonyatábla valamelyik ré- kell Ismételni a vegyszeres kezelést, szén eléri az említett egyedsűrűséget, A vegyszerezést úgy szervezzük, hogy abban az esetben csak a tábla fertő- 10—14 napon belül az előrejelzés szezött részét kezeljük. Ha a kezelést rínt a művelet befejeződjön, már a fiatal lárvák ellen egyszer el- • a kezelésre szoruló táblákat a végezzük, csak kivételes esetekben tojásrakás időszakában már előzetesen kijelöltük (május—június). Ha a burgonyatáblán egy hektárnyi területen legalább 100 bogarat találtunk (a bogarak mennyiségét napközben 9—17 óra közt mérjük fel) akkor szükséges a vegyszeres kezelés. Azonban mindenképpen meg kell várni az előrejelzést. A burgonyabogár és a lárvák felmérését minden burgonya ültetvénynél el kell végezni, beleértve a házikerteket Is. Az ültetvényeknek legalább 5 százalékát előzetesen meg kellett vizsgálni. A védekezésre az alábbi szerekből válogathatunk; Birlane 24 ЕС 1 11- ter/ha; Despirol WP 50 0,3 kg/hn; Desplrol P fporozőszer) 20 kg.ha; Élőerőn 50 WP 1,2—1,5 kg/ha; Thiodan ЕС 0,9—1,5 ltter/ha; Phozdrin 24 ЕС 1 liter/ha; Gesfid 1 liter/ha; Soldep 2—3 liter/ha; Furadan 75 WP 0,35—0,5 kg/ha, Gusathion A 0,6 1 liter/ha; Padán 50—WP 1—1,2 kg/ha; Unden 1 kg/ha. Valamennyi permetezőszert vízben oldva használunk. Hektáronként 300— 600 liter permetlevet juttatunk a növényre. A felsorolt szerek közül a Desplrol WP 50 és a Birlane 24 ЕС szerek keverhetők a burgonyavész ellen használatos gombaölőszerekkel. A felsorolt szerek közül az SZSZK ban a 384-es számú rendelet a talaj- és a felszíni vizek tisztaságának a védelméről szól és tiltja a Despirol P, Desplrol WP 50 és a Thtodan ЕС, valamint a DDT és a gamma HCH alapanyagú vegyszerek használatát a Dunajská Streda-1 járásban, valamint a Galanta-1 és a Bratislava-vldéke-i járások azon községeiben, amelyek a Dunajská Streda-i járással határosak, esetleg közel vannak hozzá. Az ebből a szempontból számításba jövő községek agronőmusal a tilalomról már értesítést kaptak. Vanek Aranka, mérnök д különböző rendszerű fe** jőállások különbözőképpen felelnek meg az időmegtakarítás követelményeinek, a fejő kényelmi igényeinek és egyúttal alkalmazkodnak a tehénhez is úgy, hogy annak a fejé» ne okozzon kellemetlen érzést, közérzetét ne zavarja. A tehén tejtermelésére kedvező hatású a'J6 takarmányo- ’ zás és elhelyezés, továbbá á szabad mozgás, a kötetlen Istállóban vagy a kifutóban. Fejeskor a tehenet csendben, a torlódásokat elkerülve kell összeterelni, a tehenet megütni egyébként sem szabad. A tehenek ragaszkodnak a megszokotthoz, ezért a fejőst úgy kell megszervezni, hogy a személyzet váltása a fejősben ne okozzon változást. Az állat magatartása és a fejógépek Mindebben nagy szerepe van az egyes műveletek automatizálásának és az állatgondozók' gondos munkájának, akik minden egyes tehenet megfigyelve ismerik viselkedésüket. A Szovjetunióban a tejelés ösztönzésére vonatkozó kutatások során tanulmányozták e tehén agyműködését a fejés előtt, alatt és a fejés után. A tehén encefalogramjának adatai azt mutatták, hogy az agybloáramának kilengése e fejés alatt erősebb a normálisnál. Ebből kiindulva arra következtettek, hogy ha ezeket az elektromos Impulzusokat növelik, a látö ős hallöszervek Izgatásával, az pozitív hatású a tejelés fiziológiai folyamatára. A francia Országos Mezőgazdasági Kutatóintézet tanulmányozta a tőgybimbók előkészítésének kihatásait a fejésre. Ezek az előkészítési műveletek: a tőgy lemosása 45 °C hőmérsékletű vízbe áztatott ronggyal, az első teisugarak eltávolítása és a 30—45 másodperces maszszázs. A műveletek célja a tejbakterlógial minőségének javítása és a tej kiürítési reflex megindítása. A kutatási eredmények szerint a masszázs tejelést serkentő hatása annak befejezését követő 1 perc után éri el maximumát, 2 perces várakozás már 5,3 °/o-os csökkenést lelent a teljes tejhozamhoz viszonyítva. Ezért a fejőkelyheket az előkészítés után gyorsan kell felrakni, hogy a fejés az előkészítést követően 1 perc múlva meginduljon. A fejés befejeztével a fejőkelvhekef rögtön el kell távolítani A fejőkelyhek késedelmes leszedése elkerülhető az erre a rélra szolgáló Önműködő készülék használatával. Ennek a készüléknek a működési elve azon alapul, hogy amikor a feláramlás percenként 220 g alá sflly- Ived. a késleltető relé a fejés idejét még 30 másodperccel meghosszabbítja, majd — az elektronikus vezérlésű szlvatytvúval összeköttetetésben levő elektromágneses szelenpel működtetett szerkezet útián — önműködően leveszt a felőcsészét a tőevhlmhőről. A fe'ökelvhek levételnek nntnrnattzáMsa Időnverecéeeel Is lár és éránként л5—65 tehén feiését teszi lehetővé. A feíőkelvhek levételét könvnvítl meg a méreteiben állfthaté fetőállás Is. Ennek a fejőállásnak két oldala hidraulikus vezérléssel elmozdítható miáltal a fetőállás hossva 35 em-rel, szélessége nedlg 25 cm-rel n»^ vélhető tev a klrsf és nagv teheneket n felőállásokban úgv lehet elhelyezet hogv tőgyük egyvonalban legyen (Renaud f.7
