Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-15 / 24. szám

1874. fénius IS. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Okszerű szervezéssel Évek során bebizonyosodott, hogy a cukorrépa egy egységnyi földterü­letről milyen jó eredményt nyújt, ha fejlődéséhez biztosítjuk a feltételeket. Amennyiben a cukorrépa a gabona­félék után kerUl a talajba — a ned­vesség megőrzése céljából — az elő­­vetemény elszállítását követően cél­szerű a tarlót azonnal leszántani. Olyan körzetekben, ahol a talaj me­szelésre szorul, ezt a műveletet a tarlóhántással együtt végezzük el. A tarlóhántás mélységének a megválasz­tásánál tekintetbe vesszük az uralko­dó éghajlati viszonyokat. Ha például az idő száraz, akkor a szántás mély­ségét 10—ÍZ cm-ben határozzuk meg, ha azonban elegendő a csapadék, ak­kor sekélyebben szántunk. Ojabban a cukorrépa talajelőkészí­tésével szemben nagyobbak a követel­mények mint évekkel ezelőtt. Optimá­lis feltételeket kell kialakítanunk a talajélethez. A megvalósítás során so­ha ne felejtsük el, hogy a túl korai vagy esetleg a kései „beavatkozás“ egyformán ártalmas, azaz gátlója le­het az ideális hektárhozam elérésé­nek. A termesztésre nem készíthetünk aprólékos receptet, azonban az álta­lános érvényű szabályokat a helyi vi­szonyokra alkalmazva, tanácsos meg­szívlelni. Ennyit a cukorrépa termesz­téséről. A közelmúltban Vojtek Károllyal, a tubái (libádi) Egyetértés nevet viselő szövetkezet főagronómusával beszél­getve felelevenítettük a cukorrépa­­termesztés során szerzett helyi ta­pasztalataikat. Ez a szövetkezet évek­kel ezelőtt cukorrépa terméseredmé­nyével — 670 q/ha — országos első lett, de a szomszédos gazdaságokkal (Béla, Diva, Sárkány) történt társulás után is tartja a jó színvonalat. Ha az Egyetértés cukorrépa termés­­eredményét nyolc éves távlatban ele­meznénk, azt láthatnánk, hogy az évi termésátlag 450—500 q/ha között vál­takozott. Ebben csak az 1973-as esz­tendő volt kivétel, amikor 127 hektá­ron csak 301 mázsás termésátlagot értek el. Azért, mert az egycsírájú Slovmona magja a nagy szárazság vé­gett nagyon hiányosan kelt, tehát a kedvező hektárhozam eléréséhez nem volt meg a kellő egyedszám. A veszte­séget még a tökéletlen betakarító gép­sor is tetézte. Cukorrépából hektáron­ként 50 mázsán felüli volt a vesztesé­gük. Ennek a mennyiségnek bizonyos hányada persze a takarmányalap szempontjából többletnek számított. A beszélgetésből kitűnt, hogy a tár­sulás utáni években a cukorrépa ter­mesztésben is a lehető legjobb ered­mények elérésére törekedtek. Ebben, az első, nagyon fontos lépést az igé­nyesebb szervezés felé kellett meg­tenni, mert akadtak olyan részlegek — mint például a sárkányi — ahol csak 200 mázsás cukorrépa termés­átlagot értek el, ezzel szemben a többi részlegen 400 mázsa körüli volt a hektárhozam. Azóta persze a helyzet nagyon pozitív irányban fejlődött. Az emberek szorgalma, s a 450—500 má­zsa istállótrágya juttatása a termőta­laj hektárjára megtette a magáét. En­nek következtében a korábban gyen­ge hozamot elérő részlegen is meg­duplázódott a termésátlag. Visszatérve a múlt évi kedvezőtlen eredményekhez, talán azt is el kell mondani, hogy a hektáronként vetett 4 kg répamag kevésnek bizonyult! Tu­lajdonképen ez is nagymértékben elő­idézte a növény ritka kelését. Idén ezért már 7—8 kg magot vetettek hektáronként, s így kb. 75 000—80 000 répa egyedre van kilátás hektáron­ként. A végeredmény persze sok mástól is függ. Amint már szó esett róla, a répa nagyon meghálálja az istállótrá­gyát, ám ez ugyanannak az éremnek csak az egyik oldala. A kielégítő ter­méseredmény elérésének nagyon fon­tos további feltétele, hogy a talajra szórt istállótrágyát legkésőbb két na­pon belül beszántsuk. így nem veszít­het tápértékéből. További fontos művelet a mélyszán­tás, amelyet az Egyetértésben évente november végéig befejeznek, s ezzel tartalékolják a lehullott természetes csapadékot a tavasziak számára. Ta­vasszal a cukorrépa magját korán — mielőtt még a föld kiszikkadna — a tavaszi árpával egyidöben vetik. Ha azonban késik a tavasz, a répa vetését rekord időn belül fejezik be, hogy megóvják a talaj nedvességét. Műtrá­gyákból (NPK) összesen 322 kg-ot juttatnak hektáronként a cukorrépa földekre. A főagronómus elmondta, hogy a cukorrépa vegyszeres kezelésében még nagyon sok a követelmény. Egy­részt a gyomirtószerek aránylag sok pénzbe kerülnek, másrészt nem nyújt­ják a várt eredményt a növények tisz­tántartásában. így halaszthatatlan a répa mélykapálása, mielőtt még an­nak a levélzete teljesen elborítaná a talajt. Ezzel a csapadékot is megőriz­zük a növény számára. Az olyan gazdaságban ahol jócskán 100 hektár fölött termesztik a cukor­répát, a jelenlegiek helyett nagyon kellenének a lehető legkisebb veszte­séggel üzemelő répabetakarító gép­sorok. Ha ez a probléma belátható időn belül megoldódna, akkor az Egyetértésben vállalkoznának a cu­korrépának még nagyobb területen Való termesztésére is. Vojtek elvtárs a jelenlegi gépi be­takarítást véve alapul úgy számol, hogy ha egy gazdaság mondjuk 400 mázsás átlagos hektárhozamot érne el cukorrépából, s a termést a jelen­legi gépekkel takarítanák be, akkor az ipari cukorrépa hektáronkénti vesz tesége az esetek többségében elérné az 50 q/ha-t. Ez az állapot rákénysze­ríti a termelőt arra, hogy kalkuláljon mi előnyösebb a maga- és a társada­lom számára, a gépi vagy a hagyomá­nyos emberi erőre alapozott betaka­rítás. Ha persze a mezőgazdasági üzemek a cukorrépa betakarításához belátható időn beiül ideális, kisveszteséggel dol­gozó gépeket kapnának, még akkor is megoldásra várna néhány fontos feladat, többek közt a kiváló 95—96 százalékos csíraképességű répamag­nak a juttatása. Ez még inkább érvé­nyes az egycsírájú magvakra, mert például ha a 17 cm növénytávolságú sorokban egyetlen répa nem kel ki, akkor a növények közti távolság már 34 (I) cm és ha sok ilyen foghíjas sor előfordul, akkor bármilyen jó mag­ágyat készítettünk a répa alá, nem várhatunk kiváló hozamot. Az Egyetértés szövetkezet növény­­termesztési csoportjainak a vezetői a mezőn bármikor ellenőrizhetik a répa növényzetének a sűrűségét. Ha ugyan­is a négyzetméteren belül 8—10 répa­­egyedet találnak, akkor ideális a nö­vénysűrűség s ennek kapcsán jó ter­mésre van kilátás. Pénz áll a házhoz! jóllehet ez még nem tiszta bevétel. Ha például egy gazdaság 400 má­zsás átlagos hozamot ér el, akkor a répáért hektáronként 10 ezer koronát kap a cukorgyártól. Visszamarad ta­karmányozásra kb. 80 mázsa mellék­­terméke (leveles répafej — 800 Kös/ha értékben), visszakap a cukorgyártól 250 q/ha nyerszeletet 500 KCs érték­ben, némi melaszt stb. Ezzel szemben hektáronként szük­sége van 1500 korona értékű műtrá­gyára, 1500 korona értékű istálllótrá­­gyára. 900 korona értékű vegyszerre és 3400 korona értékű munkára. Ezzel teljes költsége 7300 korona, s a rea­lizálás kapcsán keletkező haszon 2700 korona, azonban ehhez hozzá kell még számítani a melléktermékek pénzértékét is, s ez az összeg mintegy 1300 koronát képvisel. Az Egyetértés szövetkezetben a cu­korrépa termesztés komplex megoldá­sának szoros tartozéka a premizálás. Ennek kapcsán idén prémiumot adtak a vetés gyors elvégzéséért. Itt számí­tásba veszik a répasorok egyenessé­gét. a csatlakozó sorok pontos talál­kozását stb. Ha a vetést végző dolgozó vagy csoport eleget tesz az említett követelményeknek, akkor hektáron­ként 2 korona; s minden normán fe­lüli hektár bevetéséért további 4 ko­ronát kaphat, amennyiben a vetés nem híjas. Az egyelésért — ha hektá­ronként megvan a 75 000—80 000 ré­­patö — 100 korona prémiumot fizet­nek a dolgozóknak. Betakarítás után pedig a 400 mázsát meghaladó hek­tárhozamon felül eladott cukorrépa mennyiség pénzértékének a 10 száza­lékát kapják prémiumként a szövet­kezeti tagok. A szövetkezet a cukorrépát minden évben családonként adja ki művelés­re. Egy-egy dolgozó családtagra fél­hektár répát mérnek ki, egész évi gondozásra. Ez a módszer a szövetke­zetben okszerűnek bizonyult. A csalá­dok összefogásával az egyelést és a további munkálatokat mindig időben elvégzik. A szakszerű agrotechnikán és az ideális éghajlati viszonyokon kívül természetesen ez is elősegítője a jó cukorrépahozam elérésének. HOKSZA ISTVÁN a nagy hozamok eléréséért! burgonyabogarak áttelelt egye­­deinek a táplálkozása május elején kezdődött, a tojásrakás pedig május második felére jutott. Egy-egy nőstény általában 500—600 tojást rak. A tojásrakás persze az egész tenyész­­időre kiterjed. Az új bogárnemzedék június végén július elején jön elő. Minél későbben jelennek meg az első fiatal bogarak, a második nem­zedék annál gyengébb, illetve el Is maradhat, ami főleg a nappalok hosz­­szával magyarázható. Az embrionális fejlődés 4—10 napig, a lárvák táplálkozása pedig 2—3 hé­tig tart. A kifejlett lárva a talajban 2—8 cm mélyen bábozódik, bogárrá 5—10 nap múlva alakul át. A bábkam­rát a puha fedőszárnyú bogarak 3—4 nap múlva hagyják el. Érési táplálko­zásuk 4—7 napig tart, aztán párosod­nak és megkezdik a tojásrakást. Az első és a második nemzedék bogarai a talajban telelnek át (kísér­leti szempontból megfigyelték az öreg bogarak mégegyszeri áttelelését is). A bogarak főleg „gyalogolnak“ azon­ban repülni is tudnak. A szél támoga­tásával 30—40, sőt 100 km-nél is na­gyobb távolságra elrepülnek. A vízben egy-két hétig is életben maradnak. A lárvák közül az Lí-es kb. 150 mm2, az Ls-as kb. 520 mm2, az Li-es kb. 300 mm2 levelet fogyaszt, a fiatal bogarak pedig háromszor annyit mint lárva­­állapotban. Egy bokron 80 bogár tönkre teheti az összes levelet. A vegyi védeke­zést az előrejelzés szerint azokon a területeken végezzük, ahol az alábbi egyedszámot állapítottuk meg: • ha 10 bokron átlagosan egy lár­vát találunk (átszámítva egy hektárra 5000 lárva) azaz ha egy hektárnyi te­rületen 140 gócot fedeztünk fel, amelyben 35 lárva él. A burgonyatábla gyengébb támadott­­sága esetén nem szükséges a vegysze­res kezelés. Ha a lőrvák egyedsürű-Hogyan védekezzünk a burgonyabogár károsítása ellen? sége a burgonyatábla valamelyik ré- kell Ismételni a vegyszeres kezelést, szén eléri az említett egyedsűrűséget, A vegyszerezést úgy szervezzük, hogy abban az esetben csak a tábla fertő- 10—14 napon belül az előrejelzés sze­­zött részét kezeljük. Ha a kezelést rínt a művelet befejeződjön, már a fiatal lárvák ellen egyszer el- • a kezelésre szoruló táblákat a végezzük, csak kivételes esetekben tojásrakás időszakában már előzete­sen kijelöltük (május—június). Ha a burgonyatáblán egy hektárnyi terüle­ten legalább 100 bogarat találtunk (a bogarak mennyiségét napközben 9—17 óra közt mérjük fel) akkor szükséges a vegyszeres kezelés. Azonban min­denképpen meg kell várni az előre­jelzést. A burgonyabogár és a lárvák felmé­rését minden burgonya ültetvénynél el kell végezni, beleértve a házikerte­ket Is. Az ültetvényeknek legalább 5 százalékát előzetesen meg kellett vizsgálni. A védekezésre az alábbi szerekből válogathatunk; Birlane 24 ЕС 1 11- ter/ha; Despirol WP 50 0,3 kg/hn; Desplrol P fporozőszer) 20 kg.ha; Élőerőn 50 WP 1,2—1,5 kg/ha; Thio­­dan ЕС 0,9—1,5 ltter/ha; Phozdrin 24 ЕС 1 liter/ha; Gesfid 1 liter/ha; Soldep 2—3 liter/ha; Furadan 75 WP 0,35—0,5 kg/ha, Gusathion A 0,6 1 liter/ha; Pa­­dán 50—WP 1—1,2 kg/ha; Unden 1 kg/ha. Valamennyi permetezőszert vízben oldva használunk. Hektáronként 300— 600 liter permetlevet juttatunk a nö­vényre. A felsorolt szerek közül a Desplrol WP 50 és a Birlane 24 ЕС szerek keverhetők a burgonyavész el­len használatos gombaölőszerekkel. A felsorolt szerek közül az SZSZK ban a 384-es számú rendelet a talaj- és a felszíni vizek tisztaságának a vé­delméről szól és tiltja a Despirol P, Desplrol WP 50 és a Thtodan ЕС, va­lamint a DDT és a gamma HCH alap­anyagú vegyszerek használatát a Du­najská Streda-1 járásban, valamint a Galanta-1 és a Bratislava-vldéke-i já­rások azon községeiben, amelyek a Dunajská Streda-i járással határosak, esetleg közel vannak hozzá. Az ebből a szempontból számításba jövő közsé­gek agronőmusal a tilalomról már ér­tesítést kaptak. Vanek Aranka, mérnök д különböző rendszerű fe­­** jőállások különbözőkép­pen felelnek meg az időmegta­karítás követelményeinek, a fe­jő kényelmi igényeinek és egy­úttal alkalmazkodnak a tehén­hez is úgy, hogy annak a fejé» ne okozzon kellemetlen érzést, közérzetét ne zavarja. A tehén tejtermelésére ked­vező hatású a'J6 takarmányo- ’ zás és elhelyezés, továbbá á szabad mozgás, a kötetlen Is­tállóban vagy a kifutóban. Fe­jeskor a tehenet csendben, a torlódásokat elkerülve kell összeterelni, a tehenet megütni egyébként sem szabad. A tehe­nek ragaszkodnak a megszo­kotthoz, ezért a fejőst úgy kell megszervezni, hogy a személy­zet váltása a fejősben ne okoz­zon változást. Az állat maga­tartása és a fejógépek Mindebben nagy szerepe van az egyes műveletek automatizá­lásának és az állatgondozók' gondos munkájának, akik min­den egyes tehenet megfigyelve ismerik viselkedésüket. A Szovjetunióban a tejelés ösztönzésére vonatkozó kutatá­sok során tanulmányozták e te­hén agyműködését a fejés előtt, alatt és a fejés után. A tehén encefalogramjának adatai azt mutatták, hogy az agybloáramá­­nak kilengése e fejés alatt erő­sebb a normálisnál. Ebből ki­indulva arra következtettek, hogy ha ezeket az elektromos Impulzusokat növelik, a látö ős hallöszervek Izgatásával, az po­zitív hatású a tejelés fiziológiai folyamatára. A francia Országos Mezőgaz­dasági Kutatóintézet tanulmá­nyozta a tőgybimbók előkészí­tésének kihatásait a fejésre. Ezek az előkészítési műveletek: a tőgy lemosása 45 °C hőmér­sékletű vízbe áztatott ronggyal, az első teisugarak eltávolítása és a 30—45 másodperces masz­­százs. A műveletek célja a tej­­bakterlógial minőségének javí­tása és a tej kiürítési reflex megindítása. A kutatási ered­mények szerint a masszázs teje­­lést serkentő hatása annak be­fejezését követő 1 perc után éri el maximumát, 2 perces vá­rakozás már 5,3 °/o-os csökke­nést lelent a teljes tejhozam­hoz viszonyítva. Ezért a fejő­­kelyheket az előkészítés után gyorsan kell felrakni, hogy a fejés az előkészítést követően 1 perc múlva meginduljon. A fejés befejeztével a fejő­­kelvhekef rögtön el kell távolí­tani A fejőkelyhek késedelmes leszedése elkerülhető az erre a rélra szolgáló Önműködő készü­lék használatával. Ennek a ké­szüléknek a működési elve azon alapul, hogy amikor a feláram­lás percenként 220 g alá sflly- Ived. a késleltető relé a fejés idejét még 30 másodperccel meghosszabbítja, majd — az elektronikus vezérlésű szlvaty­­tvúval összeköttetetésben levő elektromágneses szelenpel mű­ködtetett szerkezet útián — ön­működően leveszt a felőcsészét a tőevhlmhőről. A fe'ökelvhek levételnek nntnrnattzáMsa Idő­­nverecéeeel Is lár és éránként л5—65 tehén feiését teszi lehe­tővé. A feíőkelvhek levételét könv­­nvítl meg a méreteiben állftha­­té fetőállás Is. Ennek a fejő­­állásnak két oldala hidraulikus vezérléssel elmozdítható miál­tal a fetőállás hossva 35 em-rel, szélessége nedlg 25 cm-rel n»^ vélhető tev a klrsf és nagv te­heneket n felőállásokban úgv lehet elhelyezet hogv tőgyük egyvonalban legyen (Renaud f.7

Next

/
Thumbnails
Contents