Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-15 / 24. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. június 15, A tudomány és a gyakorlat kutatási eredményei Mezőgazdaságunk már elérte azt a szintet, amikor a termelés további fokozása érdekében mélyrehatóbban kell mérlegelni lehetőségeinket. A mezőgazdasági üzemekben már megvan az ehhez szükséges szakképzettség, gépesítés és más fontos feltétel. Az átgondolt és körültekintő irányításban s a munkák pontosabb végzésében vannak a jövő nagy tartalékai. Szinte minden téren egyforma feltételeket lehetne teremteni a mezőgazdálkodáshoz, ha nem válnának talajtani különbségek. Mindenütt előfordul valamilyen talajtani tulajdonság, amely nehezíti a trágyázást és bonyolulttá teszi az agrotechnikát. Dél-Szlováklában, de főleg a Csallóközben országos méretben szinte egyedülállóan nagy a talajok mészkarbonát tartalma. Ez eredményezi — ezen a vidéken — a legfőbb növénytáplálási problémát. A talaj kevés felvehető foszfort tartalmaz, s éz behatárolja a hozamokat és azok minőségét. A takarmányok alacsony foszforszintje sok problémát okoz ezen a területen az állattenyésztésben. Amint már a Szabad Földműves hasábjain néhányszor említettem, ma nagyon Jó lehetőség kínálkozik ennek a problémának a megoldásához. A talaj felvehető foszfortartalmának a növeléséhez okvetlenül szükséges a nagyon meszes talajok lugosságának a csökkentése. Ezzel oldhatóvá válik a kötött foszfor nagy hányada. Már régebbtől ismeretes a fiziológiailag savanyú műtrágyák pH csökkentő hatása. A pH érték csökkenése a talaj tompító képességétől függ. A műtrágyák hatására tehát csökken a talaj pH értéke s ideális körülmények jönnek létre a mészfoszfátok oldására, amelyek a meszes talajokon a magas aktív pH érték mellett oldhatatlan — terciális — formában kötődnek. A pH érték csökkenését — a meszes talajban a legjobban az ammőniázással lehet elérni. A mészdús talajokon nagyon erőteljes a nitrlfikácló. Az ammóniát gyorsan változtatja át nitrát formára, amely a talaj pH értékének a csökkenését Idézi elő. E csökkenés a foszfortrágyát a növények számára felvehetővé (szekundáris —H2PO4-) teszi. A szuperfoszfát gyártásánál a nyersfoszfátot [terciális —P034~] kénsavas kezeléssel és hoszszas érleléssel (sekundárlssá —НгР04~) a növények számára felvehetővé változtatjuk. A meszes talajokon használt szuperfoszfát azonban hiábavaló, mert a kiszórás után rövidesen oldhatatlan mészfoszfáttá alakul. A növények csak nagy erőfeszítéssel (gyökereik savanyú nedvével) képesek ebből a foszforból annyit felvenni, amennyi számukra szűkösen elegendői Természetesen a hiány meglátszik fejlődésükön és minőségükön Is. Ezzel szemben a foszforfelvétel javulásával várható a hozam emelkedése, mert a minimumtörvény értelmében éppen akkor mutatkozik a trágyázás hatása a leginkább, ha sikerül olyan tápanyagot nyújtani a növénynek, amilyen neki a legjobban hiányzik. Csallóközben gondosan kialakították az intenzív ammónlázáshoz szükséges műszaki feltételeket. Számottevő beruházással épült Orechové Potőiíban (Dióspatonyban) ammóniafejtő állomás. Ezzel megoldódik az a probléma, mely évek során visszatartotta az ammóniázás elterjedését (az ammónia rosszkor érkezett, nem volt hová lefejteni, s ezért visszaküldték a gyárba stb.). Az ammónia használatával elért első eredmények nagyon jók. Ezeket persze nem lehet kizárólagosan a nitrogén hatásának tulajdonítani. Az ammónia a már leírt módon nagymértékben növeli a talaj felvehető foszfortartalmát és ezzel jelentősen elősegíti á hozamok emelkedését és a minőség javulását. A nagy mészkarbonát tartalmú talajokat ammóniázás esetén nem kell meszezni, mint azt másutt teszik, ami ezen a tájon külön gazdasági előnynek számít. Az ammónia tehát nemcsak a legolcsóbb nitrogént nyújtó műtrágya a meszes talajokon, hanem másodlagosan úgy is hat mint foszfortrágya! A múlt évben a Bratislava—Pod. Biskupice-i Öntözőgazdasági Kutatóintézet és a Dunajská Streda-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság közös kutatásba kezdett. A járás három szövetkezetében, a Holicei (Gellei) Gépállomás növényvédelmi szakcsoportjában Kostra és Soóky mérnökök szervezésével kezdődtek a kísérletek, amelyeket az Öntözőgazdasági Kutatóintézet vegyi laboratóriumának osztályán értékeltünk ki. Az alábbiakban foglalom össze a kukorica termesztése során elért első éves kísérleti eredményeket. A félüzemi kísérletek három szövetkezetben Horný Báron (Felbáron), Jurován (Dercsikán) és Kútníkyn (Étében) folytak. Világi és Stolár mérnökök, valamint Bartalos agronómus irányításával négy hektáros területen félhektáros variánsokban végeztük a kísérleteket. A kálium- és a foszfortrágyázást ősszel eltérően végezték. A kísérleti variánsok csak a nitrogéntrágya fajtájában különböztek. Adagjaikat két adag ammónia nitrogén tartalmából számítottuk ki, ami félhektáros területre 41,15 kg tiszta nitrogén mennyiségnek felel meg. A trágyázás! variánsoknál az alábbi műtrágya mennyiséget adtuk: Meszes ammónium nitrát Ammónium szulfát Karbamid Ammónium 137 kg 30 % 206 kg 20 % 91 kg 45 % 100 kg 82 % vagy 206 kg 20 % Ebben a sorrendben minden kísérleti variánsnak volt ismétlése is. A vetés előtt mindenütt elvégeztük a vegyvizsgálathoz szükséges talajmintavételt. Kútníkyn és Jurován minden trágyázás! variáns területről két talajmintát vettünk. A kísérleti területekről mintát vettünk az ammóniázás előtt és után. A betakarításkor minden egyes trágyázás! variánsnál külön értékeltük 5X35 egyed cső és kóró hozamát. Ezeket az alábbiak szerint választottuk ki: A sorszám terjedelmében megállapítottunk öt véletlen számot 3, 5, 13, 22, 26 és a mintát variáns végétől minden sorbn különböző távolságban szedtük, körülbelül 13 méteres szakaszokról. Az első szakasz a variáns elején, az utolsó pedig a végén volt. Így minden variánsból összesen 175 növényt használtunk fel a hozamok kiértékelésénél. A 175 tő körülbelül 3X13 méteres mtkroDBrrslln termékének felel meg. A Horný Bár-i főiüzemi kísérletek ammúniáns variánsa. A vegyelemzésre hat véletlenül választott egész növényt használtunk fel variánsokként. Két gramm átlagnyi növényi anyagot tömény kénsavval és hidrogén peroxiddal roncsoltunk. A roncsolatból a nitrogént közvetlen nátrium hlperkarbonéttal dead-stop eljárással titráltuk. A foszfort kolorimetrikus, a káliumot pedig lángfotometriás módszerrel állapítottuk meg. A talaj vegyvizsgálatát az alábbiak szerint végeztük: pH potenciometrikusan, a karbonáttartalmat a Jankó féle mészmérővel; a foszfortartalmat az Enger, a kállumtartalmat a Schakschábel és. a humusztartalmat pedig Tyurin féle módszerrel állapítottuk meg. A talaj vizes oldatát Novák módszere alapján készítettük el. Az eredmények három mérés átlagértékei. Az egyes trágyázás! variánsok területéről a termést a szövetkezetek idénybeli elfoglaltsága miatt sajnos nem állapíthattuk meg. Ezért a hozamokról csak az általunk végzett mikroparcellás értékelés adott tájékoztató jellegű eredményt. Az ammónia- és az ammónia tartalmú műtrágyák foszforfelszabadító hatása a meszes talajokon EREDMÉNYEK A HORNÝ BÄRI SZÖVETKEZETBEN Az ammóniázás előtti vegyi talajelemzés eredményei: СО , «О +-» öO g 00 4-4 c 'CD u Ю 0 Д О О 1 ES w A mi jele pH aktív pH kiese hető О О cd,« 0 > 0 N ^ 52 öo £ 6 0J<ö S Еы X В a s# 15 8,6 7,9 18,6 17,9 8,8 1,20 16 8,1 7,7 20,0 24,2 8,0 1,13 A JUROVAl SZÖVETKEZETBEN 1 8,6 7,8 24,3 16,3 9,2 2,40 2 8,4 7,7 22,4 21,3 9,1 3,10 3. 8,5 7,8 23,4 18,4 8,7 2,90 4 8,3 7,8 24,5 21,3 10,7 2,80 5 8,5 7,8 26,3 22,9 10,0 2,50 6 8,4 7,8 24,1 20,6 7,9 2,60 7 8,4 7,8 25,4 20,6 8,8 2,60 8 8,3 7,8 27,5 24,2 13,7 2,50 19 8,3 7,6 25,1 27,6 — 2,82 20 7,7 7,5 24,5 34,4 — 3,46 A KUTNIKY-I SZÖVETKEZETBEN 9 8,6 8,0 29,0 23,5 17,3 1,80 10 8,6 8,0 24,6 20,6 9,6 2,20 11 8"6 7,9 29,4 15,8 9,9 2,10 12 8,5 7,9 36,0 19,8 17,3 2,00 13 8,5 7,9 26,8 22,0 12,6 2,30 14 8,6 7,9 25,8 18,0 10,0 2,20 A talaj vizes-oldata pH értékének az alakulősa ammóniázás előtt és után vett talajmintákon: Kísérleti talaj Ammóniázás előtt Ammóniázás után pH pH Horný Bár 7,0 6,6 Jurová 7,0 6,5 Kutníky 6,9 6,9 CSŐ- ÉS KÖRÖTERMÉS TELJES SZÁRAZ ANYAGA 175 TÖRÖL A variáns Teljes száraz Teljes száraz Teljes szárazmegnevezése cső termés kőró termés anyag termés kg kg kg Horný Bár Mész ammónium nitrát 29,4 23,6 53,0 Ammónium szulfát 34,9—41,5 29,7—31,6 66,5—71,2 Karbamid 29,8—34,9 23,6—32,2 53,4—67,1 Ammónium 32,0—39,0 23,6—32,2 55,6—71,2 Jurová Mész ammónium nitrát 30,7 23,1 53,8 Ammónium szulfát 31,0 25,0 56,0 Karbamid 26,5 18,8 45,3 Ammónium 27,5 19,3 46,8 Kutníky Ammónium szulfát 20,5 11,3 31,8 Karbamid 23,0 15,4 38,4 Ammónium 23,7 14,3 38,0 A vegyelemzésre felhasznált talajminták, balról jobbra az ainmóniás variánsról, utána a karbamidos és az ammónium-szulfátos variánsról végül az ammónium-nitrátos variánsról. (A szerző felvételei.) A száraz cső és a kóró nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalma? Variáns cső kőrő N P К N P К % % % % % % Horný Bár Mész ammónium 0,950 0,203 0,377 salétrom 0,851 0,168 0,307 0,656 0,142 1,323 Ammónium 0,805 0,171 0,301 0,593 0,123 1,165 szulfát * 1 2 3 * 5 6 7 8 0,974 0,247 0,347 Karbamid 0,780 0,178 0,310 0,614 0,127 0,988 0,927 0,208 0,319 Ammónium 0,788 0,231 0,300 0,591 0,128 1,214 0,815 0,193 0,294 Jurová Mész ammónium 0,811 0,118 0,289 0,625 0,115 1,007 nitrát Ammónium szulfát 0,755 0,192 0,276 0,609 0,130 1,196 Karbamid 0,897 0,216 0,285 0,573 0,105 0,975 Ammónium 0,889 0,259 0,285 0,624 0,124 0,954 Kutníky Ammónium szulfát 0,907 0,172 0,289 0,611 0,109 0,861 Karbamid 0,840 0,229 0,282 0,619 0,118 0,936 Ammónium 0,857 0,171 0,252 0,597 0,116 0,865 A szárazanyag betakarításakor a cső 64 százalék, a kérő pedig 55 százalék volt. A talajminták vegyelemzésének az eredményei között a 16. és a 20. talajminta ammőnlázással kezelt. Ez tíz hőnapon keresztül 15 százalékos természetes nedvességen növekedett. Mindkettőnél jelentékeny pH csökkenés és felvehető foszfortartalom emelkedés figyelhető meg. AZ EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A legnagyobb szárazanya-hozamot (cső és kőrő) 175 tön a Horný Bár-i kísérletek ammőniás és emmőnlum-szulfátos variánsánál értük el (71,3 kg). 2. A vegyelemzéssel megállapított foszfortartalom szintén a Horný Bár-1 ammőniás és ammőnlum-szulfátos variánsnál volt a legtöbb, valamint a Jurovát ammónium-szulfátos kezelésnél és a kutnlky-i karbamidos variánsnál. 3. A cső foszfortartalma a Horný Bár-1 és a Jurovál ammőniás variánsoknál sokkal nagyobb mint a mész ammóniumnitrátos variánsoknál. Jurová 0,118 % : (0,192 %, 0,216 %, 0,259 °/o) Horný Bár 0,168 %: (0,171 %, 0,178%, 0,235 %) Horný Bár 0,203 %: (0,247 %, 0,208 %, 0,193%) 4 A legkisebb szárazanyag termést 175 tőről Horný Báron a meszes ammónium-nitrátos, Jurován a karbamidos, Kútníkyn pedig az ammónium-szulfátos variánsokon kaptuk. 5. A kórhozamot mindenütt arányosan követi a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom. 6. A legnagyobb karbamid tartalmat és aktív pH értéket a Kutníky-1 talajmintánál mértük. A Horný Bár-i és a Jurovál talajok karbonáttartalma kissé kevesebb. A felvehető foszfortartalom mindenütt nagyjából egyforma szintű. A felvehető káliumtartalomban az alábbi a sorrend: Kutníky, Jurová, Horný Bár. A humusztartalom Jurován volt a legtöbb és Horný Báron a legkevesebb. 7. A talaj vizes oldataiban ammóniázás után Jelentős pH csökkenést állapítottunk meg. (Horný Báron és Jurován). 8. Az ammóniázás után a talajmintákban, melyeket 10 hónapig a természetes nedvesség fokán tartottunk, jelentős pH csökkenést, 8,6-ről 8,1-re (Horný Báron) valamint 8,3-ről 7,7-re (Jurován) állapítottunk meg. Ezt a csökkenést szépen kísérte két helyen a felvehető foszfortartalom emelkedése Horný Báron 17,9 mg-ről 24,2 mg-re, s Jurován 17,6 mg-ről 34,4 mg-re. A humusztartalom az egyik helyen emelkedő, míg a másikon kicsit csökkenő Irányzatot mutatott. A feltüntetett eredmények tájékoztató jellegűek. A kísérletek a kukoricában még két éven keresztül folytatódnak és elkezdődtek négy helyen az őszi búzákon is. Ismeretes, hogy a kukorica nagyon érzéketlen növénytáplálási kísérleti növény. Amint látjuk mégsem maradt érzéketlen az ammónia tartalmú műtrágyákra a Csallóközt meszes talajokon és a foszfortartalma is Javult. A kísérlet erről győz meg bennünket, hogy ammóniázással a kukorica vetése előtt a meszes talajok pH-ját olymódon módosíthatjuk, hogy a kukorica fejlődésének döntő szakaszában (6 hétig a vetés után) elegendő felvehető foszfor álljon rendelkezésére. A kísérleteknél és a nagyüzemi termesztésben szívesen együttműködünk minden szövetkezettel vagy állami gazdasággal, ha szakembereik ezt kívánják, és felkeresnek bennünket. Címünk: Výskumný ústav závlahového hospodárstva, Bratislava Pod. Biskupice, Vrakuňská cesta. TARR GYULA, vegyészmérnök
