Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-15 / 24. szám

П7'4. Juntas IS.

I

SZABAD FÖLDMŰVES-.11

Negyedszázad nem nagy idő, mégis az a fejlődés, amelyet a kollektivizált mezőgazdaságban elértünk gigantikus méretű. Megállapítható ez a termelés minden szakaszán, de egyre szembetűnőbb az állattenyésztésben, ahol kibontakozóban van az ipari jellegű termelés.

jónéhány évvel ezelőtt a csirkehúst- és a tojástermelést nldották meg nagyüzemi módon. A közelmúltban a nagyüzemi sertéstenyésztés lehetőségeinek a megteremtése lépett előtérbe. Mindezeknek az előfeltételét az efsz-ek társulása és nem utolsó sorban az egyre jobban kibontakozó üzemközi vállalkozások teremtették meg. Napjainkban szerte az országban öt-tízezer férőhelyes automatizált sertéshizlaldákat helyeznek üzembe.

A svodíni (szőgyéni, Nové Zámky-i járás) szövetkezet határában három társult szövetkezet. a Svodíni Barátság, a Dubai (libádi) Egyetértés és a Kameníni (kéméndi) Garamvölgye Efsz vett részt a sertésfarm építésében. A két utóbbi 25—25. a helyi efsz pedig az építési költségek 50 százalékát ruházta be az 5000 férőhelyes zártrendszerű sertéstelepbe.

A kivitelező a járási Agrostav építővállalat volt. A mintegy 27 milliós építkezés a tervezettnél hosszabb ideig készült el. Ezáltal jóval túllépték az átadási határidőt is. Mentségükre írandó, hogy az első prototípus kivitelezéséről volt szó és ezért sok nehézség volt az anyagbeszerzésnél és a munkaszervezésnél.: S bizony még az átadásnál is kisebb-nagyobb hibák halmaza fordult elő. amelyeket ki kellett küszöbölni. Pedig a beruházók által megbízott vezető, Slabák Jozef mérnök CSc. készséggel, hozzáértéssel segítette az építőket és munkaerőt is biztosított a kivitelezéshez.

A hivatalos átadáskor Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet

elnöke vezette végig a beruházó efsz-ek képviselőit, a magyarországi és más vendégeket az épület labirintusában. Az ötezres sertéstelep első részében egyéni kutricákban lesznek elhelyezve a kocák, s természetesen a kanok is. Az előrészben történik a fantonon a sperma vétele, s aztán a kocák mesterséges megtermékenyítése. Az 500 anyasertés közül — ennyi szükséges a hizlalási forgóhoz — mintegy 120 kerül egyszerre a fiaztatókba. A rézsútosan kiképzett kutricákban a koca malacait nem nyomhatja agyon. A biztonságos elhelyezés, a magasfokú higiénia jelentősen elősegíti majd az évi 20—22 malac elválasztását kocánként.

A választott malacok az épületen végigvezető tágas folyosón kerülnek a hizlaldába. Tizenhat teremben lesznek elhelyezve a hízók. Egy-egy tágas ketrecbe húsz sertés fér. Az

A száraz tápot automatikus berendezés adagolja a hízóknak.

A

gazdaságos,

korszerű

sertéshústermelésért

idén 4350 anyának való egyedet és megfelelő mennyiségű kant importálunk Magyarországról.

Az átadásnál ott volt Gondnlovics Lajos mérnök is, a KAHYB vállalkozás igazgatóhelyettese, aki elismerően nyilatkozott a sertéstelepről ás a beszélgetés során hosszan ismertette az általuk nemesített sertéshibrid előnyeit, amelyet már több országba exportálnak. Ennek a fajtának a keresztezését apai ágon oldják meg, ami újdonságnak számit a sertéshibridek kitenyésztésénél.

A korszerű sertésfarmra a közeljövőben 850 (60—80 kilós) KA-HYB hibridet szállítanak. A kameníniek, a tvrdošovceiek (tardoskeddiek) és a Zlatná n Ostroveiek (aranyosiak) sertéshibridjei is a svodíni telepen lesznek elhelyezve az egészségügyi ellenőrzés idejére.

A közös vállalkozás irányítói szeretnék a sertéstelep kapacitását a zártrendszerű hizlalás előtt is kihasználni. Ebből a célból az érkező sertéshibridek egészségügyi ellenőrzésének letelte után, augusztusban és szeptemberben, a Koospol külkereskedelmi vállalaton keresztül 3000 darab 30—35 kilós malacot importálnak Magyarországról és ezzel megkezdődik az új telep sokat ígérő sertéshústermelése.

Mint ahogy az elmúlt évek során, főleg közös vállalkozások alapján megoldódott a tojás- és broiler-csirke ipari szintű termelése, az elkövetkezendő időszakban megvalósul a sertéshús nagyüzemi előállítása is. Mindkét ipari szintű termelési ágat jelentősen segítik a tudomány és a technika vívmányai, a korszerű technológia alkalmazása. A hazai kutatás eredményei mellett nagy jelentőségűek a szocialista országok közötti egyre jobban elmélyülő kapcsolatok. A nagyüzemi tojás-, csirke- és sertéshústermelésnél a legjelentősebbek a magyarországi tapasztalatok. Sok esetben a déli szomszédainknál alkalmazott, bevált technológiák alapján építettük a hús-, tojástermelő üzemeket. A leglényegesebb, hogy a Magyaror-X

C

c

я

и

о

5

a.

я

о

о

■X

etetés automatizált, s a ketrecek közepe táján elhelyezett vastag csövön lehulló tápot szabadon fogyaszthatják a sertések. Különben mind az anyákkal, mind a hízókkal száraz tápot etetnek, s ezért korszerű önitató rendszert szereltek fel. A trágya elvezetése a ketrecek között ugyancsak automatikus rendszerrel van megoldva. A klimatizációs berendezés tökéletes s a jő levegő, megfelelő hőmérséklet garantált. A hizlalás ablak nélküli helységben történik. Csak a megfelelő súly 90—110 kg elérése után, a szállításkor kerülnek kapcsolatba a világossággal az állatok.

A hizlaldában száz vagon hús termelését tervezik évente. Az alkalmazottak száma mindöszsze 29 lesz; a telepvezető, a zootechnikus, a könyvelő, az inszeminátor, a karbantartók, a gépház kezelők, a takarmányelőkészítők és a gondozók. A munkatermelékenység egy dolgozóra körülbelül félmillió korona lesz évente. A befektetett forgótőke összege meghaladja a hét millió koronát.

A sertésállomány beállítása nem kis gondot okozott az irányítóknak. Végül is úgy döntöttek, hogy a tervezett 500-ból 300 sonkahibrid kocát Magyarországról importálnak, s a többit a hazai fajtából szerzik be. A választásuk a KA-HYB sertéshibridre esett. Különben ebből a jól bevált sonkasertésből az

szágról importált hibridek forradalmasították a baromfihús- és a tojástermelés gazdaságos, gyors fejlődését. Remélhető, hogy a jó névnek örvendő sertéshibridek behozatala, a korszerű telepeken szintén hozzájárul a sertéshús jövedelmezőbb termeléséhez.

TÖTH DEZSŐ

»»«VMM

Á korszerű sertéshústermelő nagyüzem.

Társadalmunk

szolgálatában

Szlovákiai méretben sok ezerre tehető azoknak a száma, akik a munka megkönnyítése, ésszerűbbé tétele céljából különféle újításokat nyújtanak be. Nagyon sok olyan újítót és feltalálót ismerünk, aki a mezőgazdasági szektorban fejt ki hasznos tevékenységet. Akadnak köztük tudományos dolgozók, a termelési gyakorlatban tevékenykedő mérnökök és nem kevesen egyszerű gépjavítók, gépesítők és traktorosok. Ezek az emberek újító- és feltaláló tevékenységüket egész szocialista társadalmunk érdekében fejtik ki.

Ezek közé tartozik a Nítrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkaközössége is, amely korábban 25 nagyon értékes újítást nyújtott be. A közelmúltban a meglévőkhöz további kettőt csatoltak. Közülük az egyik a szövet preparátumok tárolását és regisztrálásának a fejlesztését szolgálja. Meggátolható ezzel az újítással a szövet-preparátumok károsodása és lehetővé válik a velük való szemléltető munka. Az újítást az intézet dolgozója, Mária Neubauerová adta be.

A másik újítás értelmi szerzője Ľudovika Dobrovodská, olyan kalitkát szerkesztett, amelyben fixálás céljából egyedenként helyezhetők el a biológiai anyagok. Ojításával gyorsítható, azaz könynyebbé válik a biológiai anyagok mintájának a megkülönböztetése, illetve azok kiválasztása.

A koltai szövetkezetben (Nové Zámky-i járás) nagyon tehetséges újítónak ismerik Stacho Koloman elvtársat, a szövetkezet gépesítőjét, aki munkaközösségének aktív közreműködésével évente számottevő újítási javaslatot nyújt be az illetékes járási szervekhez. Az 1972-es évben például nagyszerű újítói tevékenységéért járási méretben a harmadik megtisztelő helyet érdemelte ki, a mölt évben pedig az ötödik lett. Évente rendszerint 3—4 újítással járul hozzá a mezőgazdasági termelésben használatban levő műszaki eszközök és berendezések tökéletesítéséhez.

Egy alkalommal felfigyelt arra, hogy a HORAL—2,5 típusú takarmányfelszedö kocsik felszedő berendezésének az eredeti (gyári) megoldása nem a legszerencsésebb. Egyenetlen terepen a járókerék gátolta a felszedő berendezés folyamatos üzemelését. A kerék gyakran a felszedő berendezés vázához ütközött, mire a váz megrepedt és a kerék villája is eltörött. Az idényben bekövetkezett

r------ JÔ ÖTLET -------1

1 HllSZWOS ÚJÍTBt 1

gyakori meghibásodás arra sarkallta a gépesítőt, hogy módot találjon a fontos berendezés tökéletesítésére.

Nem egy álmatlan éjszakájába került, amíg eljutott a megoldásig. A mechanizmus tökéletesítése látszatra nagyon egyszerű. Mindössze abból áll, hogy a felszedő berendezés kereke mind horizontális mind vertikális irányban foroghasson. Ez az egyenetlen talajokon nagyon fontos követelményt

A kerékvillából levágtak 250 mm hosszúságú részt, s azt tömör anyaggal pótolták. Erre egy ráülő csövet húztak. A tömör részre egy 10X40 mm-es csavarmenetet forrasztottak, s készítettek egy alátétet, amit az anyával rácsavaroztak. Ezzel lehetővé vált a kerék szabad forgása, illetve mozgása. Amióta a két takarmányfelszedő kocsin elvégezték a módosítást a régebbi üzemzavarok már nem fordulnak elő.

Stacho Koloman azonban munkaközösségével együtt más fontos újításokat is benyújtott. Ezek közül említésre érdemes az SPC 6-os vetőgépnek a burkolt répamag vetésére való tökéletesítése. Amikor a gazdaság vetéshez drazsérozott répamagot kapott, nagyon örültek. Ogy gondolták, hogy megfelelő technikával sokban könnyíthetik a dolgozók munkáját, főleg az egyelést.

Akkoriban persze az ilyen répamag vetésével kapcsolatosan úgyszólván semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek. A vetést a Romániából behozott SPC 6-os szemenként vető géppel végezték, azonban munka közben megfigyelték, hogy a gép sérti a magvakat. Ez azért is kellemetlen volt, mert a törmelék eldugaszolta a vetőtárcsa nyílásait.

Az újításban otthonos gépesítő leállította a munkát, kiszerelte a magsértést előidéző csillagkereket és helyébe gumiból készített alátétet helyezett. A vetőtárcsán 34, átlagban 2,5 mm-es nyílást készített. Ugyanakkor a vetőtárcsa kinyomófelétől a nyílást 5 mm-es átmérőjű fúróval kibővítette. Ez a megoldás végeredményben lehetővé tette, hogy üzemelés közben ne használják a szegmenteket. Amikor elkészültek a munkával a járás mezőgazdasági üzemeiből is érdeklődést tanúsítottak a módosítás irányában, s aszerint szerelték át az SPC 6-os vetőgépeket.

A koltai szövetkezet gépjavító műhelyében azóta a Surany-1 Cukorgyár megrendelésére 12 darab SPC 6-os vetőgéphez készítettek hasonló szerkezetet. A koltai szövetkezet újítóinak a jóvoltából így oldódott meg a drazsérozott cukorrépamag vetésének a problémája.

Ebből az a tanulság, hogy a gépgyártó vállalatoknak mégiscsak értekezniük kellene a termelési gyakorlattal Mielőtt kibocsájtanák a gépet meg kellene vitatni a legilletékesebbekkel — a ’mezőgazdasági szakemberekkel, újítókkal és feltalálókkal — annak működési elvét. Ha ez így lenne, minden bizonnyal kevesebb tökéletlen gép és berendezés kerülne a mezőgazdasági üzemekbe.

—hoksza—