Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-15 / 24. szám

SZABAD FÖÉDMOVES 1974. Június 19. 10 A szép szó seregszemléje Az igazi művészet nem állhat meg annak az ábrázolásánál, ami csak pusztán van, hanem megcslnálandónak véli azt, aminek lennie kell. Az újról új szavakkal kell beszélni! Majakovszkij A szó — tehetséges műkedvelő — az alapgondolaton kívül további fogalmakat sugall: ügyszeretet, kitartás, mértéktelen lelkesedés. Ezek a konkrétumok jellemez­ték az Idén megrendezésre került XI. Jókal-napokat, me­lyek új felépítése helyes ideológiai irányvállalása általá­nos megelégedést váltott ki a nagyszámú érdeklődők berkeiben. A csehszovákiai magyar dolgozók kulturális seregszemléjéről a két leghivatottabbal — Tóth Sándor­ral, a népművelési intézet nemzetiségi osztályának ve­zetőjével, és Kulcsár Tiborral, a műsor és értékelő bi­zottság elnökével beszéltem. A jubileum évében élünk. Országunk a lehető legszé­lesebb viszonylatban ünnepli az SZNF 30. évfordulóját, a további történelmi eseményeket. Felvetődik itt a kér­dés; milyen beállítottságúak voltak az idei Jókai-napok. Tóth S.: Jogos a kérdés, sőt megválaszolásával pon­tosan körülírhatom azt az irányvonalat, ami az idei évet — viszonylatunkban — a leginkább jellemezte. Már a műsorválasztás folyamán fő hangsúlyt fektettünk arra, hogy az előadott művek — legyen ez vers, próza, szín­padi előadás — legtöbbje témájában kisérje végig, dom­borítsa ki hazánk felszabadítást emlékeit, az SZNF főbb kifejező mozzanatait. A témából és ez előadásra szánt színvonalas irodalmi anyagból nem volt hiányunk, mivel a megszállás ellen vívott harc, a megaláztatások, üldöz­tetések, egy olyan skálájú alkotói lehetőséget nyújtanak, ami szinte kimeríthetetlen. — Mely előadások foglalkoztak a fent említett témá­val? Kulcsár T.: Az itt fellépett irodalmi színpadok mű­sorából kiemelném a Kiáltás című dokumentum-játékot, melyet larábikné Truchly Gabriella rendezése mellett a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ mellett működő FÖKUSZ Irodalmi Színpad adott elő. Az együttes saját anyaggyűjtéséről van itt szó — riportok, újságcik­kek és feldolgozások alapján állították össze műsorukat. Ennél a darabnál nem szükséges „súlyosveretű“ gondo­latokat kovácsolni. Itt egyetlen mondat is igazol: a kö­zönségnél kiváltani és egy szintre emelni a döbbenetét az együttérzéssel — nem kis feladat. Ezen az előadáson pedig ennek szemtanúi lehettünk. A kérdés ilyen értelmű feltevése sem zárja ki azt, hogy itt ne említenénk meg a CSEMADOK Ipolysági szer­vezete mellett működő „József Attila“ Irodalmi Színpa­dának műsorát. Vas Ottó tanár rendezése mellett az Ember, vigyázz! című irodalmi összeállítás Radnóti Mik­lós verseit használja fel a háborús szörnyűségek tükréül. Itt a központi alak az Ember, s a feszültség tárgya az értelemgyűlölő háború. Az együttes tízéves fennállása alkalmából rendezőjének és tagjainak csakis további jó munkát és sikerekben gazdag éveket kívánhatunk. A felkelési témával foglalkozott a „Mielőtt a kakas megszólal“ című dráma, melynek szerzője a klasszikus Ivan Bukovöan. A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekúj­vári] helyi szervezetének színjátszó együttese Jó művet választott, melyben a kifejezni vágyás teljes mértékben utat kaphatott. A XI. Jókai-napok szervezése kapcsán változások áll­tak be. Egy új programsorozat is helyet érdemelt a szim­póziumon. Fellépett néhány bábegyüttes, melyek színvo­nalukkal, ötletes megoldásaikkal bizonyították: igenis érdemes ezzel a műfajjal foglalkozni. Változás állt be a szavalok kategória-felosztásában is. Mi hozta ezeket a szervezési változásokat, mennyivel lett „nagyobb“ ez a kulturális akció? Tóth S.: Az ehhez fűzött gondolatok kapcsán ott kezdeném, hogy az utolsó három évben már 12 együttes szerepeltetésével rendeztük meg a Jókai-napokat, s egy­úttal magasabb színvonalról is beszélhetünk. Ehhez a számhoz az Idén már hozzákapcsoltuk a bábegyüttesek szerepeltetését Is. Ebben a kategóriában öt alapfokú csoport vett részt, valmint az Ismert Glóbusz kassai báb­együttes. Habár ilyen irányú előadás-sorozatról először van szó a Jókai-napok keretén belül, már most színvo­nalról beszélhetünk. A szavaló, prózamondó verseny üj koncepciójához tar­tozik az, hogy az Idén első ízben rendeztük meg a kerü­leti döntőbe kerültek versenyét. Ez a lépés a színvonal­­emelés szempontjából történt. A versválasztásnál próbál­tunk némileg igénymeghatározók lenni, és kiadtunk egy 32 költeményből álló füzetet, amiben a legtöbb vers az SZNF és hazánk felszabadítást emlékeivel foglalkozik. A versenyzó az ebből választott versen kívül még egy szabadon választott költeményt szavalt. Minden ilyen sok éve ismétlődő rendezvény után fel­vetődik „a magától értetődő“ kérdés a színvonal-mércével kapcsolatban. Milyen volt ez az idén? Kulcsár T.: Szubjektív véleményem szerint ezt a következőképpen jellemezném: Viszonyítva a múlt évek­hez, enyhén emelkedő színvonalról beszélhetünk. Meg­tartottuk a Jó átlagot, s ha „kiugrásról“ nem beszélhe­tünk az 1974-es év nagyon Is bíztató volt ebben a vi­szonylatban. Ismert tény, hogy az 1969-es esztendőt krí­­zises évnek nevezhetjük. Azóta a fejlődés lépcsőszerűen emelkedő. S ma már eljutottunk egy olyan pontig, hogy bátran állíthatjuk: ha a fejlődés így folytatódik, a jövő olyan szintre emelt kulturális rendezvényekkel lep meg bennünket, ami még hatékonyabban kielégíti majd a dol­gozók kulturális Igényeit. S ezért igazán érdemes áldo­zatot hozni, dolgozni. Ehhez a témához fűzve kiemelném egy megfigyelése­met, amit egy való példán vezetek majd le: a Jókal-nápo­­kon első ízben szerepelt a CSEMADOK Kráfová nad Vá­­hom-i (vágkirályfai) helyi szervezete. Víncze Gábor ren­dezésében Július Barč-Ivan: Az anya című drámát adták elő — három felvonásban Egy olyan kevés szereplőt foglalkoztató darabról volt szó, ahol nagy hangsúlyt ka­pott a színészi teljesítmény — sőt ez dönti el az előadás milyenségét. Végignéztük a darabot, s nem árulok el titkot azzal, hogy — meg voltunk lepődve. A néhány éve dolgozó falusi együttes magasszintű előadással lepett meg — kellemesen. Persze voltak itt kisebb hibák, kikü­szöbölhető hiányosságok. Azonban valamit bizonyítottak a vágkirályfaiak: eltűnőben van a városi és a falust színjátszó csoportok közötti színvonal különbség. S en­nek elősegítése pedig a Jókai-napok fontos feladatai közé tartozik. — Az értékelő bizottságok ülésein elhangzottak bizo­nyos vélemények, — úgy pozitív, mint negativ jelleggel. Az utóbbi nem okozott-e némelyeknél, esetleg csoportok­nál elkedvetlenedést, meghátrálást a jövővel kapcsolat­ban? Kulcsár T.: Ha egy bírálat jogos, ez a helyes látás­módú felvilágosult embernél, embereknél nem okozhat elkeseredést. Sőt, — bíztatásként kell hogy hasson. Nem­zetiségi színjátszásunk — igenis — ma már van olyan szinten, hogy igényesek lehetünk, főleg az Ilyen nagy­szabású kulturális akciókra kiválasztott együttesekkel szemben. A kisebb fogyatékosságok mellett igyekeztünk kiemelni az előadások pozitív-vonásait is, amely a kő­vetkező próbálkozásoknál hasznos tanácsként szolgálhat. — Befejezőben mi másról eshetne sző, ha nem az előretekintésről. Az idei tapasztalatok levonása után mi­lyenek a távlati terveik, elképzeléseik? T é t h S.: Igen, erről csakis bíztató szavakkal beszél­hetek, mivel szocialista hazánk respektálja azt, hogy az egyes nemzetiségek színvonalasan továbbfejleszthessék saját kultúrájukat, az ország összes dolgozójával együtt ünnepeljék az aktuális jubileumokat, évfordulókat. A zá­róünnepségen nagyon jé érzés volt Dr. Rácz Olivér tol­mácsolásában hallani Miroslav Váleknek, az SZSZK mű­velődésügyi miniszterének üdvözletét és köszönetét azok­nak, kik munkájukkal hozzájárultak e Jőkai-napok szín­vonalának emeléséhez. Itt idézném a miniszter elvtárs néhány mondatát: „ ... az idei Jókai-napok szorosán és szervesen egybeforrtak ennek az országnak, hazánknak a CSSZSZK-nak nagy évfordulójával, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30 évfordulójának a megünneplésével. Emlékez­nünk kell, mert a Szlovák Nemzeti Felkelés nem rajtunk kívül, hanem velünk és értünk történt.“ A jövőben ter­veink közé tartozik az is, hogy figyelembe vesszük az új csehszlovákiai magyar drámaírók munkált, tanácsaink­kal, témajavaslatainkkal segítségükre leszünk, rendelke­zésükre bocsátunk anyagokat hazánk felszabadításával kapcsolatban is. Itt fontos megemlíteni, hogy már évek óta rendezői tanfolyamokat szervezünk képzett szakem­bereknek,, hozzáértők vezetésével. Én, személy szerint ebben is látom azt a tényezőt, ami a jövőt hathatósan befolyásolja majd. Az idei Jőkai-napok műsora, valamint a fejlődés táv­latait körvonalazó vélemények arra hagynak következ­tetni, hogy a jövő évi kulturális seregszemle még foko­zottabban teljesíti küldetését, tovább emeli kulturális rendezvényeink színvonalát. A beszélgetést vezette: KALITA GÄBOR Л közelmúltban páratlan élmény­­ben részesült a levicei (lévai) járás irodalom-kedvelő közönsége. Ugyanis a Šahy-i (Ipolysági) Mező­gazdasági Műszaki Középiskola veze­tősége meghívta hazánkba vendégsze­replésre a Balatonboglári Mezőgazda­­sági Műszaki Középiskola (Magyar­­ország) diákszínpadának a tagjait. Egy hetes itt-tartőzkodásuk idején nyolc helyen, kilenc alkalommal lép­tek színpadra, hogy szórakoztassák a környező falvak és városok magyar­­ajkú közönségét. Ezeken az előadásokon nekem is több alkalommal volt szerencsém részt venni. Mondhatom, hogy előadá­saik a közönség sorában nagy sikert arattak. Egy alkalommal sikerült be­pillantanom a kulisszák mögé is. Ek­kor elbeszélgettem a színpad drama­turgjával, rendezőjével Pados Jó­zsef magyar-történelem szakos tanár­ral. Megkértem, hogy mondjon el egyet-mást a sikereikről és a magas­fokú művészi teljesítményről, amellyel oly nagy közönségsikert aratnak. — Mint általában a diákszínpadok­nál, nálunk is fennáll az a probléma, hogy minden évben pótolnunk kell azokat a tagokat, akik érettségi után megválnak a színpadtól. Sikereinket talán annak köszönhetjük, hogy mű­sorainkat úgy állítjuk ősze, hogy mi­nél sokrétűbb tartalma, és stílusa j»e­­dig egységes legyen. Mivel tagjaink állandóan cserélődnek, ezért új tago-A barátság jegyében kát csak felvételi vizsga ntán veszünk fel. Így a lehető legjobb szavalók ke­rülnek a sorainkba és négy évig sze­repelhetnek. — Az egyik legtehetségesebb elő­adóként J 6 z ó Feri mutatkozott be, ezért őt is megkérdeztem, hogy mit jelent számára a diákszínpadi sze­replés? — Ebben az évben érettségizem. Mondhatnám azt is, hogy bizony az első években talán csak kényszerből szerepeltem. Később viszont annyira megkdvelte ma diákszínpadot, hogy most, amikor már lassan búcsúzásra kerül a sár, látom igazán, hogy meny­nyi mindent veszitek. — A műsor végén a rendező Pa­dos tanár elvtárs így nyilatkozott: — Egy a jeiszőnk, hogy „játszani“. Játszani minden megkötöttség, merevi­­tési formák és fölösleges fegyelem nélkül. Célunk a legszélesebb körben terjeszteni a szocialista irodalmat. Er­re példaképül szolgál a „Brecht“ mű­sor, mely után a néző keresztmetsze­tet kap Brenhtről és életszemléletéről. Ez egyben ismeretterjesztés is. — Mi volt a Csehszlovákiai út cél­ja? — Tulajdonképpen kettős célja is volt. Az első, hogy a tavalyi sikeres évzárás után a csoport egy jutalom­kirándulásba részesüljön és a másik, pedig, hogy a kirándulást egybekötöt­tük egy kultűrsorozattal. Itt-tartéz­­kodásunk idején ellátogattunk a Ma­­gas-Tátrába is s ez felejthetetlen él­mény marad mindnyájunk számára. MOLNÁR NMRE. Ip. Cfany A CSEMADOK Központi Bizottsága — a Zeliezovce-i (Zseiízi) Schubert­park hatalmas fáinak árnyékában — évről-évre megrendezi az országos népművészeti seregszemlét. A sokat ígérő rendezvényre az idén JÜNIUS 15—16-án kerül sor. XIX. országos népművészeti FESZTIVÁL MŰSORA: JÚNIUS 15-ÉN, SZOMBATON Néprajzi kiállítás ünnepélyes meg­nyitása. Népszokások az „Ipó“ men­tén. A Veľký Krtíi-i (nagykürtösi) járás folklőrcsoportjainak Népszo­káshagyomány, Népdal- és Viselet bemutatója. Helyszín a kultárház. Hősökre emlékezve című műsor a SZNF 30. évfordnlója tiszteletére, az internacionalista eszme szelle­mében készült műsor. Fellép a Tren­­éan szlovák, a Karpatanin ukrán, a CSEMADOK lévai, berencsi és zsé­­rei h. sz. összesített énekkarai, a SZŐTTES Népművészeti Csoportja és a Csepel Művek Táncegytütese Budapestről. Népmulatság. JÚNIUS 16-ÄN, VASÄRNAP Zenés ébresztő és térzene. A Hősök emlékművének megkoszo­rúzása. A Népművészeti csoportok ünnepi felvonulása. „Búj, búj, zöldág“ a gyermek és if­júsági csoportok fesztiválműsora. ÜNNEPI MANIFESZTÄCIÖ Népművészeti ünnepi műsor. Fellép­nek a csehszlovákiai magyar mű­kedvelő együttesek és éltánccsopor­­tok (Oj Nemzedék, Rozmaring, Gö­mör, Palóc, Garamvölgyi, Napsugár, Csallóközi, Kis-Duna, SZŐTTES stb.) s mint vendég a Trenčan szlovák, a Karpatanin ukrán és Csepeli Mű­vek táncegyüttese Budapestről; E műsor keretén belül kerül sor a CSEMADOK KB által kiírt „Fesztivál nagydíja“ odaítélésére. —tt— Olvasóink figyelmét felhívjuk a MADÄCH Könyv­kiadó gondozásában megjelent új könyvekre. Tájé­koztatásként tudatjuk, hogy az alábbi könyvújdon­ságok beszerezhetők a Slovenská kniha könyves­boltjaiban. Ivan Olbracht: A HÖDÍTŐ — történelmi regény. Az fró elvezeti olvasóit Amerika felfedezésének korszakába. Megismerkedhetnek ez olvasók Latin- Amerika — főleg Mexikó őslakosságának életével, kultúrájával és a spanyol hódítók pusztító, gyar­matosító hadjárataival. Ara: 30,— korona.-Ш­Jaroslav Hašek: SVEjK (Egy derék katona kalandjai a világháborúban.) 0] kiadásban jelent meg Jaroslav Hašek örök értékű irodalmi alkotása, amely szellemességével, eseménydús jellegével tanulságos szórakozási lehe­tőséget nyújt a2 olvasónak. Ara: 53,— korona. — ■ — Jókai Mór: AZ ARANYEMBER — regény. A népmesék tündér! bájából, a romantika titokzatos varázsából a kls­­reelizmus megannyi eleven mozzanatából összeszőtt remekmű, a meghason­­lás klasszikus költeménye, amelyben az író saját korának ellentmondásos jelenségeire keres választ. Ara: 34,— korona. Kováts Miklós: MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÉS DRÁMAIRODALOM CSEHSZLOVÁKÉBAN A szerző kellő felkészültséggel és alapos tárgyismerettel megírt könyve nagy érdeklődésre tarthat számot, mert az irodalom- és kultúrtörténet el­hanyagolt területét, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar szín­játszás és drámairodalom útját tárja fel. Ara: 14,— korona. —■— Fekete István: TÉLI BEREK — ifjúsági regény. Tutajos és Bütyök — Matula Gergely szerint — elbúcsúzva a nyártól „felsőbb osztályba léphet“. Ez a felsőbb osztály a „téli berek“, amely teljes szépségében tárul fel Matula tüskevárbeli két védence előtt. Ara: 20,50 korona. —■— Fraňo Krát: CSENKÖNÉ GYERMEKEI — JANO — ifjúsági elbeszélések. Nyers és könyörtelen világban élik a két elbeszélés kis hősei a maguk gyermeki életét. Az író meleg szavakkal, szívhez szólóan varázsolja elénk bajukat, bánatukat, örömeiket, ártatlan csínyeiket és kópéságalkat. Ára: 4,50 korona. — Я -Dr. Móczár László: LEGYEK, HANGYÁK, MÉHEK, DARAZSAK. A búvár zsebkönyvek sorozat legújabb kiadványa nélkülözhetetlen segítő­társa elsősorban Is a tanuló Ifjúságnak. Ara: 15,— korona. —И — Batta György: HUSZADIK VILÁGHÁBORÚ — versek. Ara: 8,— korona. —■— Kasszil—Poljanovszkij: NEM MESE EZ, GORKAI A lenyűgözően érdekes könyv igaz történetet mond el Lenin nővére foga­dott fiának, Gorkának a munkásosztály vezéréhez fűződő bensőséges viszo­nyáról. Tanulságos olvasmány mind a fiatalok, mind pedig a felnőttek részére. Vladimír Mináč: SOHASEM VAGY EGYEDÜL. A szerző elmélyült feleősséggel és hozzáértéssel ábrázolja a mai fiatalok erkölcsi és érzelmi életét és azt, hogy ifjúságunk hogyan keresi helyét a szocialista társadalomban. Ara: 16,_ korona. \

Next

/
Thumbnails
Contents