Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-15 / 24. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. június 15 Ez ideig a nagyüzemi kertészetekben és a házikertekben is túlsúlyban iker ablakos, holland rendszerű hajtatóágyakban nevelték a palántákat. Napjaink ban azonban egyre inkább előtérbe kerül a fóliával borított termesztő berendezések (fóliasátrak, fóliaházak, ágyak, alagutak) széleskörű alkalmazása. Kádek Gábor felvételei. Szerkesztőségünk a Roľnícke noviny szerkesztőségével karöltve május derekán rendezte meg a kertészeti szakemberek egynapos szaktalálkozőját. A Svodíni (Szőgyéni) Barátság Efsz bruty-i (barti) részlegén megtartott rendezvényen mintegy százharminc gyakorlati szakember vett részt. A többi között jelen volt Virgovifc Cyril mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója, Vér Róbert, a Kecskeméti (Magyarország) Zöldségtermcsztési Kutató Intézet dolgozója, Sándor József, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet elnöke, Mudroch Jozef mérnök, a Nové Zámky-i (Érsekújvár!) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa és a Hurbanovo—Sesíleš-i Zöldségtermesztési Kutató Állomás képviselője is. A szakelőadásokat vita követte, majd a résztvevők megtekintették a szövetkezet újonnan létesített fólia-gazdaságát. Ezúton hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a rendezvényen elhangzott beszámolókat, szakelőadásokat folyamatosan közöljük lapunk hasábjain. Az alábbi cikk Virgoviö mérnök rövidített beszámolóját tartalmazza. A következő anyagokat lapunk Kertészet és Kisállattenyésztés című szakmellékletében találhatják meg a téma iránt érdeklődő olvasóink. Szerkesztőség Csehszlovákia zöldségtermesztésében Del-Szlovákia az első helyen szerepel, mert az összes melegkedvelő fajták termesztésére adva vannak az ökológiai feltételek. A szövetkezetek megalakítása óta eltelt 25 év folyamán Szlovákiában az évi átlagtermés 385 ezer tonna körüli volt. amiből a piaci termelés 204 tonnányi zöldség volt. Az 1962—1973-as évek közötti időszakban a felvásárolt zöldség mennyisége évente közel 193 ezer tonna volt. Az 1974-es évre kidolgozott felvásárlási tervben már 244 000 tonna zöldségféle szerepelt. Az utolsó öt évben Szlovákia lakossága személyenként egy évi átlagban 98 kg zöldséget fogyasztott, amely mennyiség a távlati tervek szerint 1975-ben 105 kg-ra, 1980-ig 110 kg-ra, 1985-ig pedig 120 kg-ra emelkedik. A legkisebb személyenkénti zöldségfogyasztás 1960-tól az elmúlt évig 1962-ben volt, amikor is a személyenkénti évi átlagfogyasztás 74 kg-ot mutatott. Az 1966-os évet követően az évi és személyenkénti átlagos zöldségfogyasztás 90 kg fölötti volt. A felvásárlás 63 százalékát a Gyümölcs- és Zöldség-kereskedelmi Főigazgatóság vállalatai végezték el, amelyeket nagyságrendben a LIKO (szeszfőzdék és konzervgyárak] 23 százalékkal követett, amihez a Cukor-Cukorka Szakágazati Igazgatóság vállalatai 7 százalékkal, a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének üzemei pedig ugyancsak 7 százalékkal járultak hozzá. Az utóbbi 10 év átlagában a személyenkénti és évi átlagos zölségfogyasztás összmennyiségéből 43 kg a felvásárlási vállalatok hálózatán át került a fogyasztókhoz, 8 kg-ot a piacon vásárolt meg a fogyasztó, míg 47 kg-ot háztáji kiskertjében önmaga állított elő. A felvásárló vállalatokon keresztül fogyasztóhoz jutó zöldségfélék közül 22—25 kg mennyiségű zöldség friss állapotban került a háztartásba. Míg 1964-ben a hektáronkénti átlagos zöldségtermesztés 134 métermázsa volt, addig az 1965—1969 közötti években már 147 métermázsa. A legutóbbi években ez a mennyiség elérte a 150 métermázsát. Az egy hektárról előállított mennyiség állandó fokozódása mindenekelőtt az új technológiák alkalmazásával vált lehetővé. A távlati tervek szerint 1975-ben hektáronként 165 métermázsa, 1980-ig 170 métermázsa. 1985-ig pedig hektáronként 180 mélermázsa zölséget állítanak majd elő zöldségtermesztő nagyüzemeink. A felsorolt termésmennyiség egész szlovákiai átlagot jelent, ezért nyilvánvaló, hogy Dél- Szlovákiában a hektárhozam nagyobb átlagszámokat mutat majd. A távlati tervekben nagyhozamú hibrid vetőmagok előállítása Is szerepel. Fóliasátrak A zölségtermesztés belterjessé tétele szükségessé teszi a fóliasátrak, valamint a talajtakarás (mulcsozás) alkalmazását. Ezen új technológiai módszerek 3—5-ször nagyobb termés elérését teszik lehetővé az eddigieknél. Ezen felül biztonságosabb a termelés, továbbá a béé rés néhány héttel hamarabb következik be. Például a polietilén lepel segítségével a dinynyetermesztést is sikeresebbé tettük Szlovákiában. Mezőgazdasági üzemeink 1972-ben 39 hektárnyi terüleEzt az is akadályozza, hogy nem áll rendelkezésünkre gépi felszerelés, amely nagy területeken tenné lehetővé a zöldség termesztését. Az is igaz, hogy a gépesítés iránt nem mindenhol mutatkozik a vezetők részéről kellő érdeklődés, mivel attól tartanak, hogy a gép elveszi az emberek munkalehetőségét. Helyes lenne, ha egy mezőgazdasági üzemben a figyelem csupán két-három zöldségféle termesztésére összpontosulhatna, tekintetbe véve a talaj egy idényben történő többszöri kihasználását. Sor kerül olyan közpoidok kialakíszámos más zölségíélére vonatkozik. Ezzel összefüggésben viszont az egyes növényféleségek termesztésénék összpontosítása kerül előtérbe. Így előreláthatólag a legkisebb meg kívánt termőterületek a következők: zellerből 30 hektár, hagymából 86 hektár, zöldbabbői 50 hektár, zöldborsóból 60 hektár, káposztából 30 hektár, sárgarépából 60 hektár, karfiolból 20—30 hektár, savanyítani való uborkából 30—50 hektár, paprikából 40 hektár, petrezselyemből 60 hektár, paradicsomból 60 hektár és spenótból 80 hektár. Meg kell említenünk azonban azt is, hogy például az NDK-ban ennél sokkal nagyobb területegységekről tárgyalnak. Nálunk, tekintettel a közeljövőben rendelkezésre állő zöldségbetakarító-gépek kapacitására, a fenti területegységek látszanak optimálisnak. Amennyiben a későbbiek folyamán nagyobb teljesítményű gépek állnak majd rendelkezésre, úgy az egyes termények területi összpontosítását növelni lehet. Az optimális nagyságú területegységek lehetővé teszik, hogy a zöldségtermesztés ökonómiai szempontból is előnyös legyen. A zöldség termesztésének és eladásának fokozását akkor lehet majd elérni, ha a Gyümölcs- és Zöldségkereskedelmi Főigazgatóság bővíti és tökéletesíti eladó hálózatát, továbbá ha hűtőberendezéseket, bütőtárolókal, hűtőpultokat helyez üzembe. Ezen vállalat 50 százalékos pénzügyi részvételével zöldségosztályzó központokat létesítünk. Egyes ilyen központén termesztettek zöldséget fóliasátrakban, és 86 hektáron végeztek talajtakarást. Ez a terület 1973-ban a szocialista mezőgazdasági üzemekben 86 hektárra emelkedett a fóliasátrak tekintetében és hozzávetőleg 110 hektárra a talajtakarást illetően. Az elő zetes áttekintések alapján 1974-ben hozzávetőleg 130—150 hektárnyi területen termesztenek majd zöldséget mezőgazdasági üzemeink fóliasátrakban, müanyaglepies talajtakarást pedig hasonló kiterjedésű területen alkalmaznak majd. A polietilén lepel alkalmazása fóliasátrak készítésére vagy talajtakarásra eddig ismeretlen távlatokat nyújt a zöldségtermesztésben. Erről Magyarországon is meggyőződtünk 1972-ben a műanyag felhasználásával kapcsolatban tartott nemzetközi értekezlet alkalmával, de azt követően is. Magyarországon ezen új technológiák alkalmazásával kapcsolatban már évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre, ezért az ottani termelőszövetkezetekben sokat lehet tanulni. A nálunk megrendezett ankét is megmutatta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint legmegfelelőbbnek mutatkozik a fóliasátrak szélességét legalább 6 méteresre kiképezni. Azzal számolunk, hogy a termelés szakosítása következik majd be nálunk és annak összpontosítása egyes mezőgazdasági üzemekre korlátozódik majd. Ez az egyes járásokban kialakuló társulási körzetek tervezésével is összefüggésben áll. Sajnos, be kell vallanunk, hogy a zöldségtermesztés szakosításában és összpontosításában eddig keveset haladtunk és nagyjából ott tartunk, ahol tíz évvel ezelőtt tására, ahol a betakarított zöldséget osztályozni fogják. Olyan központok Is létesülnek, ahol a palántanevelást nagyban végzik majd. Számos 'hűtőtároló építésére kerül majd sor a zöldség raktározására Ezen központok nagyarányú gépesítésével számo lünk. A kereskedelem terén intézkedéseket teszünk, hogy ne fordulhasson elő olyan eset. amikor a külföldről történő zöldségbehozatal ürügyével a hazai termésből származó zöldséget a felvásárló vállalat nem hajlandó átvenni. Annak sem szabad előfordulni, hogy az állítólagos hazai túltermelés miatt a zöldségfelvásárló vállalat ne vegye át az árut, ugyanakkor a termeléstől távoleső községekben és városokban viszont a kérdéses zöldségféle egyáltalán nem kapható. A MÉM az SZSZK kormánya részére egy felvásárlással és zöldségeladással kapcsolatos intézkedés javaslatát dolgozta ki, amely segíteni kíván az eddigi áldatlan helyzeten. Gépesítés Ma már szükségesnek mutatkozik a zöldségtermesztés összes munkafolyamatainak gépesítése, ami nagyarányú szakosítást kíván. Jelenleg a nagyüzemi zöldségtermesztő területek minden htktrjára átlagosan 3,4 munkaerő jut, amit 1985-ig 1,7 munkaerőre kívánunk csökkenteni. Célunk, hogy a legfontosabb zöldségfélék betakarítási munkálatait 80—90 százalékban gépesítsük, ami többek között a hagymára, a zöldbabra, a zöldborsóra, a káposztára, a gyckérzölségfélékre, a paradicsomra, a paprikára és tokban többek között félkész áruk előállítását is szorgalmazni fogjuk, például leves-zöldség kötegek készítését, burgonya hámozást, hogy ezzel az üzemi konyháknak lennének segítségére, s a zöldség fogyasztása fokozódjék, mert tapasztalat szerint ha sok munka van a zöldségfélével, akkor inkább más, egyszerűbben elkészíthető étel főzésével foglalkoznak. Az ilyen félkész árut kis csomagolásban, például egy négyszemélyes család részére megfelelő mennyiségben is forgalomba hozunk majd. Erős palántát Azokban a .mezőgazdasági üzemekben. ahol a fóliasátrakat már néhány éve alkalmazzák, csaknem kivétel nélkül azt a hibát követik el, hogy gyenge lejlödésű palántákat helyeznek el. A fóliasátorban például paprikából olyan palántát kell kiültetni, amelyen már láthatók a termény-kezdeméúyek, mert így jól ki lehet használni a fólia nyújtotta előnyt. Az uborka esetében pedig ellenkezően túlíejlett ültetvényeket helyezünk ki. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fóliasátrak nem telje sen tökéletesek és sohasem helyettesíthetik az üvegházat. A fólia alkalmazása tulajdonképpen csak kényszermegoldás, mivel az üvegházak létesítése igen drága. A fóliasátras zöldségtermesztés teljes sikerét csakis az erős palánta biztosíthatja. Számos szövetkezet rendelte meg a hőtejlesztö aggregátumokat, amelyek naftafűtésssl működnek. Sajnos a gyártó vállalat kapacitása a jelenlegi nagyarányú kereslethez mérten korlátozott, ezért türelemmel kell lenniük a megrendelőknek, ha a hőfejlesztő felszerelést nem kapják meg azonnal. Kertészföld és előnevelés-A növényvédelmi munkák elvégzésére ügyes háti permetezőket hoznak forgalomba. Az ilyen permetező felszerelést a fóliasátrakban jól ki lehet használni. A növénybetegségekkel szembeni védekezés igen fontos és hatványozott mértékben az olyan helyeken kerül előtérbe, ahol többször egymásután ugyanazt a növényt termesztik. A palánták előnevelésében igen jó eredményeket értek el tőzeg alkalmazásával. A jövőben fontos lesz nagy gondot fordítani a melegházak földjének az ún. kertésziöldnek az előkészítésére, gondoskodva egyes növénybetegségek megelőzéséről. A fóliaházak részére történő jelenlegi palánta-előnevelés módját nem tartjuk kielégítőnek. A palántanevelés kisüzemi módját fel kell ma már váltani olyan módszerrel, amely lehetővé teszi az összes szükséges körülmények létrehozását, mint amilyen a talaj minősége, a hőmérséklet, a páratartalom, a talajhő stb. A következő években szándékunkban áll hibrid vetőmagokat alkalmazni, amelyeket nem juttathatunk palánta előnevelés céljából akármilyen, egymástól szélsőségesen éltérő körülmények közé. Helytelen lenne, ha a kiváló vetőmagok nagyobbrészt tönkremennének, mint ahogy ez manapság a kertészetekben előfordul. ökonómia A belterjes zöldségtermesztést lehetővé teyő fóliasátrakban egyes nagyüzemi termelők különösen jó eredményeket érnek el pénzügyi szempontból. Más helyeken viszont kellő előzetes körültekintés nélkül állítják fel a fóliasátrakat anélkül, hogy gondoskodnának a szellőztetésről, az öntözésről, sőt —• sajnos — olyan eset is akadt, hogy víz sehol a közelben nem állt rendelkezésre. Ilyen esetnek nem fenne szabad a jövőben előfordulnia, mivel lehetőség van a jól gazdálkodó kertészetekben előbb tapasztalatot szerezni vagy tanulmányozni a fóliasátras kertészkedéssel foglalkozó szakkönyveket, ilyen kiadványok közé tartozik a Hurbanovo-Sesíleši (Ögyalla-Szeszélyesi) Növénytermesztési Kutató Állomás kollektívájának könyve ts. Míg például a Zlaté Klasy (Aranykalászi) Efsz az elmúlt évben minden hektár paprikavetemény ellenében több mint 300 ezer korona bevételt könyvelt el, addig a járás többi szövetkezetének bevétele mindössze 450 ezer koronáig terjedt hektáronkénti átlagban. Ez is mutatja, hogv egyazon termény mennyire meghálálja, ha a termelők a kívánt technológiát betartják. Egvesek olyan hangokat hallatnak, hogy a 800 ezer koronás bevétel túlhajtott, viszont véleményem szerint ez az állítás nem állja meg a helyét, mivel nagyon belterjes termesztésről var. szó, ami nagyobb költséggel jár. Fontosnak tartom, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekDen a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával a zöldségtermesztés belterjességének olyan fokát érjük el, hogy ez teljes megelégedésünket szolgálja és a piac ellátottsága az eddigi rövid idény helvett csaknem egész évi, vagyis állandó jellegűvé váljon. VIRGOVlC CYRIl mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója
