Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-15 / 24. szám
lfW. június 15. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 A gabonahozamok növekedése - a szocialista mezőgazdaság egyértelmű sikere ■ dén ünnepeljük szocialista mezőgazdaságunk megalakulásának 25. évfordulóját. Jelentőségteljes jubileum ez, mivel a CSKP IX. kongresszusának határozatával és az efsz-ekröl kiadott törvénnyel a mezőgazdasági termelésben alapvető politikai és gazdasági feltételek létesültek a tudományos-műszaki forradalom megvalósítására, amelyet aránylag jó eredményekkel prezentál gabonatermesztésünk. Szlovákiában a második világháború után a növénytermesztést felaprózott, kezdetleges termelés jellemezte. Ehhez járultak 1947-ben a kegyetlenül száraz időjárási viszonyok Is, amelyek a termelés alacsony színvonala mellett katasztro-A táblázatból Is kitűnik, hogy az egyénileg gazdálkodók egy területi egységen milyen keveset termeltek. Ezzel szemben a szocialista mezőgazdaság 1973-ban az SZSZK területén milyen nagy sikereket ért el. Emellett egy járásban a búza egész betakarítási területéről hektáronként több mint 50 q szemet takarítottak be, három járásban 45—50 q-át és nyolc járásban 40—50 q-át, s reméljük, hogy rövid ldón belül Szlovákia többi járásai is elérik ezt a színvonalat, esetleg túl is szárnyalják. A FELLENDÜLÉS SZAKASZAI A gabonatermesztés fejlődésének szocialista mezőgazdasági vállzlatalnkban több szakasza is volt. Az előkészítés szakaszának nevezhetjük a földalap összpontosítását, vagyis a nagyüzemi termelésre való átmenetet, a rajonlzált hazalés későbben a külföldi fajták céltudatos termesztésére való felkészülést. Ez a szakasz 1960-ig tartott. 1960 márciusában Nitrára a Mezőgazdasági Főiskolára egybehívták az első szlovákiai méretű tudományos konferenciát. Témája: A nagy hozamok elmélete és gyakorlata volt. Ezzel kezdetét vette a gabonatermesztés céltudatos, tudományos megoldásának első szakasza. S ebből szocialista mezőgazdaságunk dolgozóin kívül a kutatók, az Iskolák és az irányítószervek is nagy részt vállaltak. Aztán újabb szakaszok következtek. A mezőgazdasági gyakorlatban meghonosodtak az agrotechnika haladó elemei, ideszámítva a megoaztott — főleg a nltrogénes — tápanyagellátást és a külföldi búzafajták nagy választékának kipróbálása után hazánkban is tért hódítottak a nagyhozamú szovjet búzák. Ezek különleges alkalmazkodó, agroökolőgiai-adaptáclós képességeikkel és termelékenységükkel meghódították a mezőgazdasági gyakorlatot, s ma már a vetésterület többségén a szovjet búzákat termesztik. Az ötéves tervidőszak utolsó évében gabonatermesztésünk 25 éves útja lényegében befejezéshez ér. Gabonatermesztési problémánk a CSKP XIV. kongresszusának irányelvei szerint oldódik meg. A CSKP történelmi (1972) plénuma foglalkozott a kongresszus mezőgazdaságunkra vonatkozó határozatának a teljesítésével. Ez a plénum nagyban segítette a mezőgazdaság további fejlődését, a gabonatermesztés fellendítését, ösztönözte, mozgósította az átlaghozamok alatt termelő mezőgazdasági üzemeket, hogy mielőbb érjék el az átlagos színvonalat. A jó mezőgazdasági vállalatokat pedig arra serkentette, hogy közelítsék meg a kimagasló sikereket elérőket, s ne legyenek lényeges különbségek a hasonló feltételek közt gazdálkodó vállalatok eredményeiben. Már abban az évben megmutatkozott, hogy a gabonatermesztésben további jelentős lépést tettünk fálisan rossz termést okoztak. A Szovjetunió önzetlenül segítségünkre sietett, kenyér- és takarmánygabonát adott hazánknak s ezzel megmentett bennünket az éhség veszedelmétől. A jelenlegi eredmények alapján joggal állíthatjuk, hogy szocialista mezőgazdaságunk, főleg a gabonatermesztésben nagyon szép eredményeket ért el. A fő gabonafélék hektárhozama az elmúlt 25 év alatt az SZSZK-ban — összehasonlítva a burzsoá köztársaság (1934—1938) ötéves átlagával — a következő: mindamellett, hogy az aratás idején a nagy esőzések késleltették a betakarítást, s egyben fellépett a szártőgomba-betegség is. A termés végső becslése azonban azt bizonyította, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére éppen 1972- ben volt a második legnagyobb termésünk, ami méltán dokumentálja a szocialista termelési viszonyok előnyét. Az 1972—73-as évek, de különösen az 1973-as év egyik szakaszában hasonlóak voltak az éghajlati viszonyok, mint az aszályos 1947-es esztendőben. A száraz ősz — és az áprilistól május végéig tartó száraz időköz a növényzet egyenlőtlen fejlődését, a produktív bokrosodás nagy részének a károsodását, kiszáradását okozta. A katasztrofális 1947-ik évi valósággal szemben például a nyugat-szlováktal kerületben. mintegy 15 százalékkal kevesebb volt a csapadék. A jó agrotechnika s a kiváló szovjet bűzafajták, a tudományosan irányított tápanyagellátás nagy terméshozamokkal győzedelmeskedtek a természet szeszélye fölött. Szlovákiai átlagban hektáronként csaknem 40 mázsa őszi búzát takarítottunk be, ami az 1947-es évi terméshozamnak az ötszörösei Ez méltán bizonyítja a tudományos Ismeretek alapján igazolt szocialista növénytermesztés előnyeit és győzelmét a kisüzemi termeléssel szemben. A múlt évben újabb meglepetés ért bennünket éspedig a lisztharmat további válfajával. A tengerparti lisztharmat válfaj beözönlése nagy károkat okozott az Aurora és a Kaukáz búzákon, amelyek komplex ellenálló képességgel rendelkeznek a sztyep-tipusú levélbetegségekkel szemben. Ennek kapcsán a termésátlagban 5—10 százalékkal csökkenés állt be. Érdekes volt, hogy a Mironovszkája 808 és a Jubilejnéja búzák jól állták a „sarat“. A tapasztalat igazolta a háromnégy fajta búza nagyüzemi, azaz nagy-táblás termesztéséről alkotott törekvés helyességét. A termesztett búzák fajta választékának a helyességét igazolja a járásokban végzett fajtaelemzés. Ez egyben azt is mutatja, hogy gabonatermesztésünk még további tartalékkal is rendelkezik, amit a későbbiek során a hektárhozamok általános fokozásával kell megoldani. Ezt nagyon jól dokumentálja a Gabčíkovoi (bősi) Állami Gazdaság 920 hektárján termesztett búza hozamának az átlaga. Ha a gazdaságnak sikerülne teljes mértékben megvalósítania a CSKP KB április ülésén kifejtett gondolatot — vagyis az egyes táblák és fajták közti különbségek kiküszöbölését — a termelési folyamatába „beékelődő“ rendkívüli költségek nélkül, akkor ugyanazon a területen több mint 797 tonna búzát termelhetne, s minden hektárról átlagosan 8,6 mázsával nagyobb hozamot érhetne el, mint korábban. Ez világosan mutatja azt az utat, amelyen gabonatermesztésünknek a következő években haladnia kell! NE MINDEN ÄRON! Mezőgasdaságl gyakorlatunkat 1971 óta úgy igyekszünk irányítani, hogy a vállalatokban többet foglalkozzanak a gabonatérmesztés problémáinak a megoldásával, az agroökonómlai szempontokkal stb. Tudatosítani kell, hogy a hozamokat nem minden áron akarjuk fokozni. A termésmennyiség értékének tehát nagyobbnak kell lennie, mint például a költségeknek. Ennek kapcsán értékeljük az egyes vártalatok és járások eredményeit éspedig olymódon, hogy az NPK műtrágyák 1 kg tiszta hatóanyaga milyen átlagos szemtermést eredményezett. A gyakorlatból ugyanis olyan helytelen nézetek jutottak el a kutatókhoz, hogy a búza és az árpa nem reagál kívánt módon a nagyobb tápanyag adagra, amint azt eredetileg hisszük, ezért egyesek szerint kevesebb műtrágyát kell használni. A kérdést a kísérletek eredményei alapján kell átértékelni, s a tévállítást meg kell cáfolni, terjesztésének meggyőző érvekkel gátat kell vetnil A múlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben a szemtermelés átlaga 1 kg trágya használatával 13,7 kg volt. Ebben a kerületben azonban azt a feladatot tűzték ki, hogy 5 éven belül 1 kg .NPK tiszta hatóanyagra 16 kg szemtermést érnek el. Tehát törekedni kell a tápanyagok jobb kihasználására, hogy az agroökonómiaí eredmény lényegesen javuljon. A közép-szlovákiai kerületben végzett felmérés arról tanúskodott, hogy 1 kg NPK tiszta hatóanyag applikálásával 6—14 kg szemtermést értek el. Tény, hogy ez gondot okoz, mivel az aránytalanul kevés szemtermés a műtrágyák helytelen kihasználásáról tanúskodik. Bizony van min töprengnünk, miért értek el némely járásban 1 kg NPK tiszta hatóanyagra csupán 6 kg szemterméstl Végül arra a következtetésre kell jutnunk, hogy egyik ok a talaj savanyúsága. Az utolsó öt évben a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületekben fokozódott a talaj savanyúsága, s ez törvényszerűen hozzájárult a trágya elégtelen kihasználódásához. Tehát haladéktalanul meg kell kezdeni ezen talajok semlegesítését. TOVÁBB FOKOZZUK A TUDOMÁNYOS KUTATÁST Természetesen a gabonatermesztés fejlődését nemcsak a mezőgazdasági gyakorlat tartalékainak a feltárásában és kihasználásában kell látnunk, hanem a kutatómunka további fokozásában és a tudományos ismeretek gyors felhasználásában is. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékén néhány probléma megoldásán dolgoznak, amelyekkel a közeli években még találkozunk. Kutatóink sok adatot gyűjtöttek. A kísérletekben a negyhozamú szovjet búzafajták második nemzedékénél 160 alapvariánst jelöltek meg. Ez annyit jelent, hogy lehetővé válik megfigyelni, hogyan nyilvánul meg a 160 tényező a hozam alakulásánál. A tényezők kiértékelhetők kölcsönös összefüggéseikben és egyenként. A kutatómunkát három búzafajtára irányítják: a Jubilejnára, az Aurórára és a Kaukazra, mégpedig kétféle vetésben, két vetési Időpontban 10 trágyázást változatban, 3 elrendezésben, a tápanyagok mennyiségének azonos arányában, s különös figyelmet fordítanak a nitrogéntrágyák elosztására. Tehát komplex kutatásról van sző. A gyakorlatban nagyon fontos, hogy komplex agrotechnikával a gabonabetakarításnál négyzetméterenként legalább 500 vagy több kalászt érjünk el, ami az 1 grammos mag mellett hektáronként átlagosan 50 mázsa vagy ennél is több termést jelent. A közeljövőben ezt tekintjük gabonatermesztésünk reális céljának. MIRE ÖSSZPONTOSÍTSUK A FIGYELMET? A figyelmet elsősorban a biológiai anyagra összpontosítsuk, továbbá a nagy termőképességű fajtákra, azok genetikai hatóerejére, a jó minőségű vetőmagvakra stb. A Slovosivo magtermesztése nagyon jó agronómiái színvonalon van. Olyan szilárd magtermesztési bázissal rendelkezik, mely a korábbihoz képest lényegesen nagyobb mennyiséget biztosít évente a jő fajta vetőmagvakból, sőt fokozatosan áttérhetünk a százszázalékos vetőmagváltásra is. Számolni kell azzal, hogy az új nagyhozamú fajták újabb nemzedékeinek más lesz az igénye mint az eddigieknek. Ezzel változik a tépanyagmegoszlás, az áthasonlás a mag és a szalma között, a mag javára. A növényzet kedvezőbb átvilágítása jobb feltételeket hoz létre a napenergia kihasználására, a fotoszintézisre s ez az együttes nagyon fontos feltétele a termés fokozásnak. Megváltozik a helyzet a technológiában is. A szalma a mezőn marad. így a talajt szerves anyagokkal, valamint foszforral és káliummal dúsítjuk. Az őszi- és a tavaszi biológiai leltározás alkalmával, valamint az őszi vetés vizsgálata során arra az objektív következtetésre jutottak a kutatók, hogy az agronómusok, a gépesítők és a többi beavatott dolgozó igyekezete nagyon pozitív eredménnyel kecsegtet. Az őszi vetések növényzete jobbára teljes, tehát van okunk a bizakodásra. Fontos, hogy a növényállományban a minimumra csökkentsük az egyedveszteséget. A növényzetet az évszakok változásával a szükséges agrotechnikai beavatkozással kell kezelni. Arra is gondolni kell, hogy a növényzetet megdőlés fenyegeti, különösen a Mironovszkája búzafajtát. Végtére is Jó eredményekről nagymértékben a veszteség nélküli, okszerűen szervezett betakarítás dönt, ezért arra minden tekintetben alaposan készüljünk fel. Tanácsos, hogy a gyengébb mezőgazdasági üzemekben is törekedjenek a Jő hozam elérésére, ahol a gabona termesztésben ténylegesen nagyok a tartalékok. (A Pravda nyomán) Évek q/ha Búza •/e q/ha Árpa % Kukorica q/ha % 1934—38 14,8 100,0 14 100,0 21,5 100,0 1948—55 17,4 117,9 18,1 115,0 22,3 103,7 1961-85 20,3 137,2 20,0 142,9 28,2 121,9 1966—70 28,4 191,9 25,5 182,1 35,3 164,2 1971 35,1 238,5 32,5 232 41,02 190,8 1972 32,2 217,8 27,4 195,7 44,5 208,9 becslés 1973 39,7 268,24 34,1 243,8 43,4 201,8 ák dániai Tjeiében a Schell ** cég által létesített gazdaságot szakemberek vezetik, akik a növénytermesztéstől kezdve a tej- és hús előállításáig minden problémával kutatásszerűen foglalkoznak. Gyorsan alkalmazkodnak az új eljárásokhoz. A telepen van egy 20 t/h vízelpárologtatő képességű Swiss Combi zöldtakarmányszárító. Ezzel évente 12 000 tonna szárítmányt állítanak elő eladásra, 111. saját felhasználásra. Jövőre ezt a teljesítményt 50 %-kal növelik. A telep egyébként három részlegből áll: mezei gazdaság, szárítóüzem és szarvasmarharészleg. A közel 2000 ha-os zöldtakarmánytermő területről évente négy kaszálást gyűjtenek be, a dronningborgl D 5000-es magajáró szecskázók és a hozzájuk készített speciális gyfljtőkocsik segítségével. Ezeket, valamint a begyűjtéshez használt hat Komplex teherautót és a pótkocsikat a szárítórészleg üzemelteti. A hat betakarítógép közül az egyik egy olyan kísérleti gép, amelyen minden ú] elgondolást kipróbálnak. Az üzemelő gépek karbantartását és a fejlesztési módosítások végrehajtását kőt kiváló felkészültségű szakemberre bízták. Május közepétől november közepéig tart a szárítási idény. A szárítóüzem ä zöldtakarmányt megvásárolta. 300 ha-t a növénytermesztési részleg, 900 ha-t pedig 25 km-en belül szerződő farmerek szállítanak. (Dániában általában egy esztendő átlagában 10 t/ha szénával számolnak, 15—20 % közötti nyersfehér]e tartalommal.) Lucernán kívül különféle füves keverékeket is szárítanak, de a lucerna a főtermény. Három műszakban üzemel a szárító, műszakonként kéttakarmánykét dolgozóval. A szárítódob után a termény a gyűrűspréseken keresztülhaladva a szokásos Igényeknek megfelelő 100 mm-es préselvény lesz, vagy pedig a kísérleti vonalra kerül, ahol őrölt vagy őrlésmentes kísérlett takarmányokat készítenek. Különös jelentősége van az olyan keveréktakarmányoknak, amelyekből a szarvasmarhák részére ún. „komplett-adagok“ állíthatók elő, szalmával keverten. A növénytermesztőknek a 16 % nyersfehérjét tartalmazó szárított zöldanyag kgjáért meghatározott alapárat fizetnek, de ehhez külön felárat minden további fehérjeszázalékért. Amit nem használ fel a kisérletl istálló, azt értékesítik. Eladásig a szárítmányokat a telep 800 t-s tárolóiéban raktározzák. Fríz teheneket tartanak, különböző kísérleti és bemutató csoportokban. Ezek szárító épülete 1971-ben versenytárgyalás nyomán létesült. A másik szárítótipust, az Unldry-t vállalkozói rendszerben üzemelteti a Schell cég. 1972-ben 380 t szárítrnény készült ezzel a berendezéssel. A birtoknagyságok figyelembevételével ezt a típust tartják a leggazdaságosabbnak. A swfss Combi telep komplett beruházása ugyanis 16-szorosa egy Unidry-énak (Goodman N.)
