Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-08 / 23. szám

Megéri a fáradságot A GYÜMÖLCSFÁK ÉS A BOGYÖSTERMÉSÜEK VÉDELME A TETVEK ELLEN A vértetű kártétele ellen a gyümölcsfákat 0,15 %-os Thiodan oldat kipermotezé­­sévej védhet (ük meg. A ke­zelést szükség esetén meg kell ismételni. A levéltetvek elleti gyü­mölcsöseinkben különféle készítményekkel is perme­tezhetünk. A kártevők elő­fordulása esetén a Fosfotion E 50 és a Me tation E 50 0,2 °/o-os, a Dimecron 20 0,25 %-os, a Pirimor DP 0,05—0,075 %-os, az Intra­­tion 0,05—0,1 %-os és az Ultracid 40 EM 0,075—0,1 %-os oldatával permetezhe­tünk. Ha Phosdrin 24 ЕС, Gesfid, Anthio, vagy Diazi­­non 60 készítményt alkalma­zunk, akkor 0,15 % os tö­ménységű permetlét kell ké­szítenünk. A vegyi készítmény meg­választásakor ne feledjük el, hogy a csonthéjasokat nem szabad Ultracid 40 EM, illet­ve Ultnacid 40 WP készít­ménnyel kezelni, továbbá, hogy a cseresznyénél nem alkalmazható a Dimecron 20 vegyszer. Azt sem árt meg­jegyezni, hogy a csonthéja­soknál jól beválik a Nexion WP 25, az őszibarack eseté­ben pedig a Pirimor DP használata a legcélraveze­tőbb. A bogyóstermésüeknél (ri­biszke, köszméte) a Pirimor DP, a Phosdrin 24 ЕС, a Ges­fid, az Intration E 50 és a Fosfotion E 50 elnevezésű szerekből ugyanolyan tö­ménységű permetlevet hasz­nálhatunk a levéltetvek el­len, mint a gyümölcsfák 'ese­tében. Alkalmazható továb­bá a Dimecron 20 Is, amiből 0,1 %-os töménységű per­metlevet kell készíteni. Eset­leg az Unden és az Arafosfo­­tion is felhasználható. Itt szükséges megjegyezni, hogy ha a Fosfotion E 50, Phosdrin 24 ЕС, Gesfid, Un­den vagy Arafosfotion ké­szítményből készített per­­metlével kezeljük a növény­zetet, akkor a ribiszkét és a köszmétét egyúttal a lep­kék és darazsak hernyói el­len is megvédhetjük I Vigyázat! A vegyszeres ke­zelést végzők ne feledkezze­nek el a vegyszerek csoma­golásán feltüntetett egész­ségvédelmi, várakozási idő betartásáról! (kg) ♦ Suranyban liz évvel ez­előtt alakult meg a Gyümölcs­­termesztők és Kiskertészkedök Szlovákiai Szövetségének helyi alapszervezete. A szervezetnek ma 130 tagja van. A szer­vezet tagjai 10 év alatt több ezer gyümölcsfát ültettek ki, nagyban hozájárultak a lakos­ság friss zöldséggel és gyü­mölccsel való ellátásához és színvonlasabbá telték a növény­védelmet a saját viszonyaik kö­zött. Suranyban is épülnek az új lakónegyedek, egyre többen kérnek földet, hogy kiskertet lé­tesíthessenek. A városi nemzeti bizottság és a helyi efsz igyek­szik eleget tenni a kéréseknek, hisz egyelőre vannak még ki­sebb, parlagon heverő parcel­lák, amelyek igen alkalmasak kerttelepek létesítésére. A különböző szakmai előadó sok, ismeretterjesztő beszélge­tések és iskolázások nemcsak a szervezet tagjainak szaktudását növelik, hanem egyre inkább felkeltik a fiatalabb korosztály érdeklődését is a szervezeti élet iránt. Ennek köszönhető, hogy ebben az alapszervezetben aránylag sok a fiatal, tehát nincs baj az utánpótlással. ф A Nové Zámky-i városi alapszervezet tagjai a SZNF 30. évfordulója tiszteletére 33 ezer 800 korona értékű kötelezett­ségvállalást tettek, s ezt hat­ezer korona híján már teljesí-Szervezeti élet tették is. Ha a kerttelepeken elkészülnek az utak, akkor nemcsak teljesítik, hanem vala­mivel túl is szárnyalják válla­lásukat. A helyi szervezet tagjai vál­lalták, hogy fákat, díszcserjéket és rózsákat ültetnek ki a kert­­telepeken, s hogy a „Győzelmes út“ elnevezésű országos akció m keretén belül — egyagy mun­kanap ledolgozásával — részt vállalnak a gyümölcs - és dísz­fák kiültetési munkálataiból. A A biftai (bényi) alapszer­vezet egyike a Nové Zámky-i járás GYKSZSZ alapszervezetei­nek. Ennek ellenére említésre méltó tevékenységet fejtenek ki. A szervezet tagjai sok min­dent termelnek, s ez a felaprő­­zottság már-már kerékkötője a fejlődésnek. Az idén például több, mint 100 ezer korona ér­tékű zöldséggel járulnak hozzá я piaci ellátottság- javításához. Ezen alapszervezet tagjai sem feledkeztek meg az évfordulók­ról; vállalták, hogy tagonként 2—2 gyümölcs- és díszfát ültet­nek ki. Vállalásukat április vé­géig teljesítették. A biiiai alapszervezet tagjai felhívással fordultak a járás alapszervezeteihez, hogy aktí­van kapcsolódjanak be a kaine­­nlnben épülő, a hazánk felsza­badításakor elesett .szovjet ka­tonák tiszteletére állított em­lékmű építésébe és a környék parkosítási, szépítésl munkála­taiba. —dek— Időszerű növényvédelmi teendők a szőlőben SZÖLÖPERONOSZPÚRA. A gomba a zöld növényrészekben terjed, ezért a megelőző védel­mi intézkedéseket a szőlő fej­lődési szakaszaihoz és az idő­járáshoz kell igazítani. Az első permetezés akkor esedékes, amikor a hajtások már 25—30 cm hosszúak. A tapasztalatok szerint a 0,5 %-os Novozir N—50, vagy a 0,4 %-os Pero­­zin 75 permetlékészítménnyel érhető el a legjobb eredmény. Kombinált kezelés is alkalmaz­ható: 0,5 %-os Kuprikol és 0,3 %-os Novozir N—50, illetve 0,5 %-os Kuprikol és 0,3 %-os Perozin 75. Ezenkívül a Kuprb kolból készített 0,7—1 %-os, va­lamint az Orthophaltanból ké­szített 0,2 %-os töménységű permetlé is használható. Eset­leg a 0,7—1,5 százalékos bor­­dóilé, vagy a Niroxid porozó­szer is megteszi Ha nincs Kup­rikol, helyette Vitigran, vagy Kupravit alkalmazható. A szer­ves hatóanyagú gombaölő sze­rekkel gyakrabban kell perme­tezni! Legfontosabbak a közvet­lenül virágzás előtt és elvirág­zás után végzett permetezések. Porozást főleg a virágok és zsenge fürtök védelménél esz­közölünk. Az Orthophaltan és a Dithane M 45 (0,2—0,3 %) részben hat a szürkepenész el­len is. SZÖLŰLISZTHARMAT. Ellene kénkészítményekkel permete­zünk vagy porozunk. Nem árt tudni, hogy a szdlőatkák elleni kora tavaszi permetezés (Poly­­barit, Sulka) részben védelmet nyújt a lisztharmat ellen is. A szőlőlisztharmat rendszeres elő­fordulási helyein még virágzás előtt ajánlatos megkezdeni a védekezést és a kezelést 10—14 napos időközükben szükséges megismételni. A [elhasználható Sulikol (K) készítményből 0,75 %-os, a Karathaneból pedig 0,1 %-os töménységű permet­levet készítünk. Továbbá a 0,05 %-os Fundazol és a 0,07 %-os Topsin készítmény is alkalmaz­ható. A fürtök porozására Síra Sfinx készítményt alkalmazunk. Vigyázat! Augusztus dereká­tól már ne használjunk kéntar­talmú szereket, mert a kén ked­vezőtlenül hat a bor minősé gére. SZOLÓORBÁNC. A rendszeres előfordulás helyein már virág­zás előtt ajánlatos réztartalmú készítményekkel néhányszor le­permetezni a tőkéket. Egyéb­ként a szőlőperonoszpóra elleni permetezések a szőlőorbánc el­len Is hatásosak. SZÖLÖILONCA. A szőlőmo­lyok elleni permetezésekkel ezt a kártevőt Is irthatjuk, különö­sen akkor, ha a peronoszpóra ellen kijutalott permetlébe vi­rágzás előtt és augusztus elején 0,2 %-os Metatlon E 50 készít­ményt is teszünk. A szőlőmo­lyok (nyerges és keresztes, vagy tarka szölőmoly) ellen egyéb­ként 0,2 %-os Fosfotion vagy 0,2 %-os Soldep készítménnyel vehetjük fel a harcot. SZÖLÖGUBACSATKA és SZÖ­­LÖLEVÉLATKA. Az egyik a szőlő szöszösöüését, a másik a levélfodrosodását okozza. Bizo­nyára elmulasztották néhányan a rügyfakadás előtti Polybarit­­tal (3—5 %) vagy Sulkával (4—5 %) történő permetezést, ezért a tenyészidőben nagyobb figyelmet kell szentelni ezen kártevőknek. Ellenük a tünetek észlelésekor 0,15 %-os Thio­­dant, virágzás előtt pedig 0,08 %-os Intrationt juttatunk ki. A kezelést szükség szerint meg­ismételhetjük. A lisztharmat el­leni permetezések részben ká­rosak a kártevőkre nézve és korlátozzák azok előfordulását. KÉTFOLTOS TAKÄCSATKA. Szőlőskertjeink legnagyobb kártevői közé tartozik. Mozgó alakjai (lárvák), imágók) ellen hatásosak azok a kéntartalmú készítmények, amelyekkel a te­nyészidőben a lisztharmat ellen permetezünk. A kártevők töme­ges elszaporodása esetén az Arafoszfotion 0,3 %-os, az An­thio és a Thiocron 0,15 %-os, vagy az Ultracid E 40 0,15—0,2 %-os töménységű permetlevével kezeljük a növényzetet. Szüre­telés előtt pár nappal 0,15 % os Fhosdrtnt alkalmazhatunk, forrásmunkák alapján: —bor— párkány 380— 400 lakosú kisközség a Nové Zámky-i járásban. A községben — hosz­­s/.as fontolgatás után — 1967-ben alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Huszonhatan kezdték, nagy lelkesedéssel, merész elképzelésekkel. Persze minden tervet, elképzelést még nem sikerült megvalósítani és néha problémába ütközik a tenyésztésre alkalmas állomány beszerzése is. Talán éppen ennek köszönhető, hogy időköz­ben 22-re redukálódott az alapszervezet tagjai­nak száma. — Aránylag kevesen vagyunk, de ez cseppet sem gátol bennünket abban, hogy a lehetősé­gekhez mérten jól, eredményesen tevékenyked­jünk — mondta Varga Imre, a Szlovákiai Kis­­állatteuyésztok Szövetsége sárkányi alapszer­vezetének elnöke, akivel a közelmúltban mun­kahelyén, a hibái Egyetértés társult Efsz szék­hazában beszélgettünk. Lelkes tagok Igen, a múlt év valóban eredményes vult a nevezett alapszervezet tagjai számára, hisz egyes problémák ellenére sikerült beszerezniük a szükséges tenyészanyagot, aránylag zavarta­lan volt a takarmányellátás és betegségekkel sem kellett küszködniük. így a 22 tenyésztő az év folyamán összesen 43 ezer darab tojást, 12 mázsa gyapjút, 560 kg túdhúst és 76 nyúlgerez­­nát tudott értékesíteni, ezzel is hozzájárulva a piaci ellátottság javításához. A fenti adatokból lényegében az is kiolvas­ható, túlsúlyban mivel foglalkoznak a község kisállattenyésztői. — Tagjaink körében a baromfitenyésztés iránt a legnagyobb az érdekljidés, de kedvelik a juhokat, nyulakat, hidakat, galambokat, sőt kecskét is tartanak néhányan — jegyezte meg a többi között az alapszervezel elnöke. A továbbiakban megtudtuk, liugy a baromfi­tenyésztők leginkább a hemsir fajta iránt ér­deklődnek. A kornish fajtát sukkal kevesebben tartják. Ez részben annak köszönhető, hogy az első fajta beszerzése sokkal kisebb ráfordítást igényel, másrészt viszont a kisállattenyésztők maguk is rájöttek, hogy az utóbbi fajta ugyan jó tojáshasznosítású, de a vele történő tojás­­termelés csak úgy kifizetődő, ha a keltetők részére termelik a tojást, nem pedig fogyasztási célokra. Varga elvtárs is tart odahaza baromfit, ti a hemsir mellett döntött. Ez a fajta kiváló tojás­termelő és húshasznosításra is megfelel. Azon­kívül az egész világon nő a barnahéjú tojások iránti kereslet: miért ne termelhetnék én is ilyet — gondolta annak idején Varga elvtárs. S valóban jól döntött. A kifejlett kakas testsú­lya 3—4 kg, a tojóé pedig 3 kg-ot is eléri. To­jótáp etetésével az évi két ésfélszáztojás is el­érhető egy tojótól. S ami a legfontosabb, ez a fajta jó növekedési, gyors tollasodási tulajdon­sággal, valamint koraisággal, jó takarmány­­hasznositássa) és a betegségekkel szembeni jó ellenálló képességgel jeleskedik. Ezek a tulaj­donságok pedig — főleg a kistenyésztök szem­szögéből nézve — korántsem lebecsülendők. A sárkányi baromfitenyésztők tudatában van­nak annak, hogy idővel csökken a tojók ter­melékenysége, hasznossága, s ilyenkor már nem kifizetődő az állatok továbbtartása. Ezért általában kétévenként, de ha alkalom nyílik rá akkor minden évben lecserélik, felújítják az állományt. Igaz, ez minden évben új befekte­tést követel, de még mindig gazdaságosabb megoldás, mint a töméntelen sok takarmány részben eredménytelen feletetése. Persze a te­nyésztők kicsit bosszankodnak, ha túl messziről kell csibéket hozatni — az idén például Brno­­ból kapták a párnapos csibéket —, mert ez jó­val drágább, de hát ha más nincs, ebbe is bele kell törődniük. A központi alapokból való takarmánykiuta­­lásra egyelőre nem panaszkodnak a sárkányi kisállattenyésztők. Persze nem várnak mindent az államtól. A juhok, kecskék, nyitlak számára maguk is készítenek eleséget. Lekaszálják a csatornák, utak, niesgyék mellett termő fűvet és ezzel egészítik ki az állatok napi takarmány­adagját. A községben egyre jobban fellendül a ga­lambtenyésztés. Az elmúlt években túlsúlyban ún. parlagi vagy mezei galambokat tartottak a tagok, de már egyre többen érdeklődnek a tisz­ta vérvonalú, törzskönyvezett fajták iránt. Var­ga elvtárs szintén barátja a galamboknak. — Pár évvel ezelőtt én is a hagyományos mezei galambokat tenyésztettem. Persze nem sok hasznát láttam az egésznek, mert a sok röpködés közben, hol a vércsék téplek szét be­lőlük néhányat, hol meg a csávázott vetőmag tói pusztultak az állatok; etetni meg azért csak kellett őket. Így azután inkább az amerikai king mellett döntöttem. Igaz, elég jó az étvá­gyuk, de egy jól táplált fejlett példány testsú­lya eléri a 80—100 dkg-ot is. Azonfelül jól kel­tenek és igen szaporák. Az alapállomány be­szerzése kicsit sokba került, — akkor bosszan­kodtam is rajta eleget — de ma már látom, hogy nem az ablakon dobtam ki a pénzt. Én más sajnos, diétás koszton élek, ezért számom­ra különösen sokat jelent a jó és nagyhozamú galambállontány. Négy évvel ezelőtt két párral kezdtem, s most nyolc pár képezi a törzsállo­mányt. A régi istállók egy részében alakítottam ki számukra megfelelő zárt területet. A kisközségekben sokan — főleg fiatalok — foglalkoznak nyulakkal, galambokkal, minden de kevesen vannak háznál van baromfi, többnyire hidak, kacsák. Ugyanakkor a szervezeti élet, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szerve­zete iránt igen kicsi az érdeklődés. A mostani 22 tag közül kevesen tartoznak a fiatalabb kor­osztályhoz — egyliarmad részt nyugdíjasok al­kotják a tagságot. Pedig kár, mert ha többen lennének, több fiatal, agilis tagja volna a szer­vezetnek, így erősebb lehetne a szervezet és sokkal színvonalasabb, eredményesebb és sok­oldalúbb tevékenységet fejthetnének ki a szer­vezet tagjai. Ez pedig nemcsak a társadalom­nak lenne jó. Elsősorban a község lakóinak, a helyi alapszervezet tagjainak válna becsületé­re és javára, ha végre áttérnének az ösztönös munkáról az öntudatos tevékenységre és a köz­jó érdekében tökéletesebben kihasználnák a szocialista társadalmunk által biztosított lehe­tőségeket. KADEK GABOR Hasznosítható tapasztalatok ф A magas színien terme­lő tojóállomány esetében ál­talában nem ajánlatos meg­változtatni a takarmányo­zást. Ha valamilyen okból kifolyólag mégis szükség van a változtatásra, akkor ne egyszerre, hanem foko­zatosan hajtsuk azt végre. A korábban adagolt takar­mányba. vagy tápba napról­­napra többet keverünk az új takarmányból —■ pl. a szem­­csézett, granulált tápból — hogy az állatok megszokják és legyen idejük megszeret- I ni ezt a takarmányt. Takarmányváltoztatás ese­tén legalább három-négy na­pot kell szánni a fokozatos átmenetre, s közben figyelni kell, hogy az állatok fo­gyasztják-e az új takar­mányt. A régit már csak akkor ne tegyök eléjök, ha meggyőződtünk arról, hogy az újat elfogyasztják. # A nyúlok pároztatása­­kor mindig az anyát kell át­helyezni a bak ketrecébe. Ha az anya ivarzik, akkor a i bak rövid idő alatt pároso­dik. Persze asak úgy, ha a bak ]ó tenyészkondícióban van. Pároztatás után az anyát visszatesszük a he­lyére és hat óra elteltével ismét áthelyezzük a bakhoz utópárosítás céljából. A jól­táplált egészséges bakkal naponta kétszer lehet pároz­­tatni. Egy hat anyából álló ; állományhoz elegendő egy I jó tenyészkondícióban levő j bakot tartani. ф A kacsatojás viszonylag sok zsírt tartalmaz, ezért sokkal hamarább romlik, mint pl. a tyúktojás. A ka­csatojás sárgája 34,4 % zsírt tartalmaz, a tyúktojás sár­gája pedig csak 25,99 %-ot. Ezért a keltetésre szánt to­jásokat nem szabad sokáig tárolni. Ha a kacsatojást öt napig raktározzuk 14,3 %-os veszteséggel kell számolni a keltetéskor. Még hosszabb ideig tartó raktározás esetén igy alakul a helyzet: 10 na­pos tárolás után 20 %-os 15 napos tárolás után 26,5 %-os, a 20. nap után 42,8 %-os. a 25 napig raktározott tojások esetében pedig már 94 %-os J keltetési veszteséggel kell 1 számolnia a tenyésztőnek. 4,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents