Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-19 / 3. szám

1874. január 19. SZÖVETSÉGI SZEMLE Milyen a jó szemléltető agitáció? ♦ Frissen tájékoztat ♦ Idejében mozgósít a feladatok teljesftésére ♦ Segítőszándékkal, névreszólóan bírál ♦ Ha nem szalmaláng­életű, hanem folyamatos ♦ Népszerűsíti a leg­haladóbb termelési módszereket, tapasztalato­kat, hasznos kezdeményezéseket ф Hatékony nevelő eszköz ф Emlékezzünk csak! A gabonabeta­karítás múlt évi előkészítésének idő­szakában jónéhány járásban nagy len­dületet vett a szemléltető agitáció ki­bontakozása, mint a rendszeres tájé­koztatásnak és tömegnevelésnek sajá­tos formája. Általában ezt a célt szolgálták az Aratási Híradó-к, a villámújságok, röplapok, hirdetmények, a lényegre mozgósító ötletes jelszavak, amelyek készítésében és kibocsátásában a já­rási mezőgazdasági Igazgatóságok, va­lamint a Parasztszövetség járási bi-. zottságai működtek közre. Ott, ahol ^HOGYAN TOVÁBB? A dologtevés most az állattenyésztő­telepekre, üvegházakra, s nem utolsó sorban a szövetkezeti irodákra korlá­tozódik. Az utóbbbi helyeken különö­sen mozgalmasak a hétköznapok. El­mondhatjuk, a kezdeti borúlátás, majd a huzamos aszály ellenére is jó gaz­dasági évet zárnak szövetkezeteink. Készül a gazdálkodás mérlege, készül az 1974. évi termelési-pénzügyi terv, arait majd a zárszámadó közgyűlés résztvevői hagynak jóvá. KöztUdott, hogy az évzáró efsz-tag­' * ' * ii. Щ?'* gok tudatába: íme, ez vár rám, ezt kell teljesítenem! Kezdjék hát a szö­vetkezetekben, mindjárt az év elejém A feladatok egyénekre, csapatokra, csoportokra bontása nem újkeletű. De ha csupán az évi terv jóváhagyását célzó taggyűlésen hallanak róla, ez nem elég. ügy jő, ha ott láthatók ezek az igényes sokatmondó számadatok a munkahelyen, vagy annak közelében, esetleg a tágas szövetkezeti székház falán, a szemléltető táblán, stb. Ogy jő, ha nemcsak a tervfeladat kerül a megfelelő rovatba, hanem en­nek havi, vagy negyedévi teljesítése is. A nyilvánosság ellenőrizheti ily­­módoh, ki, hol tart a feladatai valóra váltásával. S épp itt rejlik a szemlél­tető agitáció nevelő hatása. HARCOT A HIBÁK ELLEN Mint már az előbb említettük, a zárszámadás nemcsak az életszépítő eredményeket summázza, de felszín­re hozza az egyéb „nemszeretem“­­dolgokat. A közös gazdálkodásnak ezekkel az árnyoldalaival semmiképp sem lehet megbékélni. Vagyis: a hibá­kat tűzzel-vassal kell ostorozni. Kezd­ve mindjárt az év elején, amíg egy­másra nem tornyosodnak. S nem kü­­lön-külön, hanem együttes erővel, tervszerűen. Ezt a harcot segítheti győzelemre a konkrét, célratörő bírálat. Még köz­érthetőbben: a szemléltető agitáció bármely eszközét felhasználva a bírá­lat legyen névre, csapatra, csoportra szóló, nyílt, segítőszándékú, sose le­dorongoló, s mutasson kivezető utat a hibákból. A bírálatnak ez a módja minden bizonnyal hozzájárul a terme­lésfejlesztéshez, a még Jobb eredmé­nyek eléréséhez. S MIBEN SEGÍTHET MÉG . ..? A versenytábla az efsz-székház bejáratánál, Vyőapy Opatovcében. A jó szemléltető agitáció fogalmá­hoz tartozik az is, ha következetesen népszerűsítjük az élenjáró dolgozó­kat, azok haladó termelési módsze­reit, hasznos tapasztalatait, kezdemé­nyezéseit. A tagok rendszeres tájékoztatása II sok indokolatlan kételyt eloszlathat. A feladatok alapos ismerete önbizal­mat kölcsönözhet, hozzájárulhat a kezdeményezőkészség meghatványozá­­sához. felismerték a szemléltető agitáció fontos szerepét, a szövetkezetek veze­tői nem haboztak: faliújságokat, ver­senytáblákat készítettek, s azt a tag­ság rendszeres tájékoztatásának, a feladatok alapos megismerésének, majd teljesítésének szolgálatába állí­tották. Meghonosodot a nyílt, segítő­­szándékú bírálat. Sőt, a szocialista munkaverseny eredményei, az élen­járók legjobb tapasztalatai, hasznos kezdeményezései népszerűsítésének fórumává is váltak. A tömegnevelés sajátos formája llymódon érvényesült. Kétségkívül hozzájárult a gabona­­termés sikeres betakarításához, a me­zőgazdasági üzemek gabonaeladási kötelezettsége idejekoráni teljesítésé­hez és túlteljesítéséhez. A MEGTORPANÁS OKAI így volt az rendjén, mindaddig ... Igen! Mindaddig, amíg a szemléltető agitáció szervezésével és megfelelő irányításával törődtek az előbb már említett illetékes szervek. Egyes járá­sokban úgy vélték — tisztelet a kivé telnekl —, megy az már magától is ... Pedig, dehogy! Legfőbb hiba: általá­nosságban elkönyvelték ugyan a kéz deti sikereket, de a többoldalú érté­kelés, a tanulságlevonás, vagyis a ki­váló tapasztalatok hasznosítása — és további, új feladatok kitűzései —, a folyamatosságra törekvés elmaradt. Ennek következtében az őszi mun­kák Időszakában már csak tmitt­­amott találkoztunk a nyárihoz hason­ló ügybuzgalommal, lelkesedéssel, il­letőleg hatékony szemléltető agitáció­­val . Pedig, egyenesen vétek az Ilyen jól alkalmazható „szellemi fegy­vert“ úgymond, az „árokba hajítani“. Mi ebből a tanulság? Ne elégedjünk meg a szalmaláng-fellohb»nással: szít­suk a tüzet, hogy idő előtt ki ne húnyjék a parázs! gyűlések ismeretzuhatagát, adatözö­nét a tagság képtelen ily rövid idő alatt „megemészteni“, helyesebben: az agysejtekben tárolni. Ezt már szá­mos szövetkezetben felismerték, s mó­dosítottak rajta. A tagok számára sok­kal többet jelent, ha az évzáró előtt legalább néhány nappal kézhez kap­hatják az évi gazdálkodás eredmé­nyeit és fogyatékosságait érzékeltető jegyzetet; ezt áttanulmányozva megte­hetik észrevételeiket, a szervező-irá­nyító- vagy termelőmunka javítását szolgáló hasznos javaslataikat. KI-KI ALAPOSAN ISMERJE FELADATAIT! Üj gazdasági év, új feladatok. Ám, nem mindegy, mennyire vésődik a ta-S végül még kihangsúlyozandó: az eszmeileg helyesen irányított és rend­szeresen értékelt szemléltető agitá­ció — ha nem szalmalángéletű — a jó közösségi szellem kialakításához, helyes termelésszemlélethez, a terv­feladatok túlteljesítéséhez vezethet, a tömegnevelés sajátos és hatékony esz­közévé válhat. Ezt épp a múlt évi ta­pasztalatok bizonyítják a legjobban. Tehát, valamennyi járás szövetkeze­teiben állítsák a termelésfejlesztés, valamint a nevelés szolgálatába ezt a jól bevált eszközt. Késedelem nélküli Legalább úgy, mint ahogy azt a nitrát járás Výčapy Opatovce-i (VIcsápapéti) Efsz-ében és másutt teszik már több éve — eredményesen. N. Kovács István Az egyénekre le­bontott tervfelada­tok nemcsak tudat­ba vésődnek, ha­nem köteleznek is ilymódon, teljesíté­süket az egész tag­ság, a nyilvánosság ellenőrizheti — a székház folyosé­­lyán. Egyre több szövetkezeti tag üdül a kelet-szlovákiai Bardejov (Bártfal fürdőben. A Minerál Szálló igazán kellemes tartózkodást biztosit a fürdő­vendégek számára. Tállá Fel*. ÍRJA MEG A SZABAD FÖLDMŰVES SZERKESZTŐSÉGÉNEK! Mi az Ön véleménye... ? Egyre gyakoribb eset szövetkeze­teinkben: a kulturális és szociális alap célszerűbb hasznosítását szor­galmazó vita. Ez nem a véletlen mű­ve. Több ok a kiváltója. Győződjünk meg róla, vajon helyesen válekedik-e a szóban forgó kérdésről S e d 1 á C e к mérnök, a Nové Zámky-i {érsekújvá­ri) járás Rubaü-i (Füri) VÜRÜS CSIL­LAG Efsz-ének elnöke? — Előfordulnak olyan esetek — kezdte fejtegetését az elnök —, ami­kor a legjobb dolgozók, a legtöbb kö­zös javat kitermelők a kulturális alap rájuk eső részét nem képesek kimerí­teni. Viszont néhány szövetkezeti tag, vagy család többszörösen él a lehető­ségekkel, s aránytalanul sokat merít abból az alapból amit kevésbé gyara­pítóit. Sedláőek mérnök a célravezető, he­lyes megoldást egy csehországi szö­vetkezet gyakorlati példáján keresztül világítja meg: — Az illető szövetkezetben minden efsz-tag közösből eredő jövedelmét kartotékon mutatják ki, illetve tart­ják nyilván. Ezzel párhuzamosan fel­tüntetik azt is, milyen mértékben me­ríti ki évente a kulturális alapból reá jutó pénzösszeget. Ez a folyamat a szövetkezeti tagot éveken keresztül kiséri. Nos, mi ebben az érdekes, sőt praktikus? Az, hogy a tagokkal meg­beszélik ezt a kérdést, az évzáró köz­gyűlést megelőző időszakban; egy-egy tag milyen irányban, s milyen összeg­ben óhajtja kimeríteni a kulturális alap reá jutó részét. Tehát, jobban érvényesül a szövetkezeti demokrácia elve. No meg a személyi szükséglet — kulturális-szociális vonatkozásban — célravezetőbben kielégltődhet. Ezeket a kívánalmakat a szövetkezet vezető­sége, közös egyetértésben a kulturális és szociális bizottsággal — figyelőn*« be veszi. jogos vita gyürűzését váltja ki ai is, hogy egyes szövetkezetekben úgy­mond csak a „kiváltságos“ egyének jutnak sajtótermékhez, kirándulás­hoz. Holott mások a közös gazdaság fejlesztése, gazdasági, szervezeti meg­szilárdítása érdekében ugyancsak megtették a magukét, egy vagy két évtizeden keresztül, becsülettel, szor­galmasan helytálltak a nehéz idők­ben ... — Méltányolva a jogos megjegyzé­seket, a szövetkezetünk vezetősége úgy látja jónak, hogy módosít a szo­ciális és a kulturális alap felhaszná­lásán: többek között azokról is kellő­képpen gondoskodik, akik már nyug­díjasok. Arra törekszünk, hogy szö­vetkezetünk valamennyi tagja hozzá­jusson közkedvelt hetilapjához — a Szabad Földműves hez. Azok is, akik erejük fogytán már nem tudják kellő­képpen kivenni részüket a közös mun­kából. Természetesen, a társasutazás­tól, az ország- világjárás lehetőségei­től sem fosztjuk meg őket. A fürdői gyógykezelésre rászorulókról is job­ban gondoskodunk, számítva a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége ille­tékes központi, vagy járási szerveinek fokozottabb támogatására, megérté­sére. Szép és nemes törekvés ez a Vörös Csillag vezetősége részéről. Ám jó lenne, ha napirendre tűznék — más szövetkezetekben is — ezt a kérdést, alapos megtárgyalás végett, még az évzáró taggyűlés előtt. Az ilymódon hozott intézkedéseket azután a gya­korlati életben érvényesítenék, eleget téve az efsz-tagokról való sokoldalúbb gondoskodás követelményeinek. Búkor József Zemné (Szímő) AZ EGYESÜLÉS UTÁN Még eredményesebben gazdálkodhatnak Az egyesülés gondolata már tavaly nyáron felvetődött: a ptrukšaiak (szi­rénfalviak) kezdeményezték, s helyeselték Vei. Slemencen (Nagyszelmen­­cen) is. A szándék hónapokon át érlelődött, majd 1973. novemberében mindkét szövetkezet közgyűlésének résztvevői az egyesülést megszavazták. ... Természetesen, az egyesülést megelőzően alapos lélektani, politikát és gazdasági előkészítő munka folyt, hogy valamennyi szövetkezeti tag megértse: nemcsak korkövetelmény, hanem egész sor előnnyel is jár az egyesülés. Lényegében két kis szövetkezet lépett „frigyre“, s így lett másfélezer hektárnyi a közös földterülete. Bár a két önállóan gazdálkodó szövetkezet természeti adottságai megegyeztek, a talaj minősége is egyforma volt, mégis a nagyszelmenciek termeltek többet ugyanabból a növényfajtából, ugyanakkora területről. Például az előbbiek már évek óta 50 mázsás hek­­tárhozam-átlagot értek el gabonából, míg a szirénfalvíak csak negyvenhá­rom mázsát. A cukorrépa hektárhozamában is 50 mázsa különbség volt! vagyis Veľ. Slemencen félezer mázsányit takarítottak be átlagban, Ptruk­­šán (Szirénfalván) viszont csak négyszázötven mázsát, vagy még annyit sem... De nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is hasonló különbségek mutatkoztak: a ptrukšaiak a sertéshús kilóját 11, a tej literét meg 2,98 korona termelési költséggel állították elő. Miből adódtak ezek a különbségek? Mindenekelőtt a talaj megművelésé­nek minősége, az agrotechnikai követelmények betartása — vagy be nem tartása —, s a munkaerő-helyzet is közrejátszott. Nagyszelmenc a gép­ellátottság tekintetében is jobb helyzetben volt: ugyanitt a növényvédelem széleskörű érvényesülése is jelentősen elősegítette a bőségesebb hektár­hozamok elérését. Ezekután nem csoda, ha a személyi jövedelem átlagában is igen lényeges volt a különbség- 2500; 1500 korona, havonta. Az egyesülés elsődleges célja: megszüntetni a termelési aránytalanságo­kat, mindkét üzemegységben, megtartva a nagyszelmenci jövedelemszintet. Az 1974. évi termelési-pénzügyi (valamint társadalmi tevékenységi) ter­vet már az egyesített szövetkezet tagsága hagyja jóvá. Alaposan neki kell majd gyfirkőzni a tavalyinál igényesebb, nagyobb erőfeszítéseket követelő célkitűzések, feladatok megvalósításának. A' jó közösségi szellem kialakí­tása, a szakmai-politikai tudásgyarapítás, a még szorosabb összefogás és az üzemirányítás tökéletesítése jelentősen hozzájárulhat a termelésfejlesz­téshez, a még jövedelmezőbb közös gazdálkodáshoz. —ib—<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents