Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-08 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. ffihfö# S. 6 Ne csak többet A Szlovák Statisztikai Hivatal első negyedévi jelentéséből kitűnik, a népgazdaság fő ágazatai sikeresen teljesítették termelési feladataikat, s az állami terv végrehajtásában elért első negyedévi eredmények jő kiindulási alapot jelentenek az 5. ötéves terv negyedik évében előirányzott feladatok sikeres teljesítéséhez. Az állattenyésztési termékek tervezett felvásárlási feladatait minden vonatkozásban sikerült túlszárnyalni. A mezőgazdasági üzemek terven felül 687 tonna marhahúst. 544 tonna sertéshúst, 300 tonna borjúhúst, 339 tonna baromfit, 9,4 millió liter tejet és 2,8 millió darab tojást értékesítettek. dig került a ..levesbe“: esetenként és árucikkenként előfordultak bosszantó hanyagságok, olykor szándékos minőségrontások is. Nemcsak a fagyasztóknak okoz kárt, de a termelők erkölcsi hitelét, eredményeinek értékét is rontja a néhány zöldséges üzlet, amely kevert minőségű zöldséget, gyümölcsöt „egységes“ megjelöléssel, vagy gyengébb minőséget magasabb osztályba sorolással, több pénzért hoz rülnie a nagy víztartalmú kolbásznak vagy sonkásszaláminak, kellemetlen szagú, ízű, eltérő színű konzerveknek, rosszul zárt. üledékes italoknak. Még akkor sem, ha az összes eladott élelmiszerhez mérten szinte elenyésző az ilyen gyenge minőségű, kifogásolható áruk aránya. Kár az élelmiszertermelés és feldolgozás vitathatatlanul elismerésre méltó sikereit kisebbíteni ezekkel a kedélyeket borzoló botlásokkal. A gyenge vagy éppen rossz minőségű élelmiszer ugyanis családban, baráti környezetben sokáig beszédtéma marad, és nagyobb híre kél, mint az áruk túlnyomó részét képviselő jó, javuló vagy kiváló minőségű termékeknek. A mezőgazdasági üzemek tehát az első negyedévben ismét több élelmiszert adtak a lakosságnak, és a fogyasztóknak a nagyobb árutömegből az előző év első negyedévénél 8 százalékkal szintén többet vásároltak. Mennyiségileg tehát teljes összhang van a termelés és a fogyasztás között! De elégedettek lehetnek-e a fogyasztók a minőséggel? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy igen. Ezt állapították meg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a kerületi bizottságok kereskedelmi osztályai, illetve kereskedelmi felügyelőségei s a népi ellenőrzési bizottságok munkatársai is, akik az első negyedévben újra az ellenőrzések ezreit végezték. A vizsgálatok szerint az élelmiszerek és egyéb cikkek túlnyomó többségének minősége általában megfelel a követelményeknek. Több cikkcsoportban állandósult a jó minőségű gyártmányok kínálata. A kenyér minőségével főképpen a kelet-szlovákiai kerületben volt sok baj, de az utóbbi időben ott is lényeges javulás történt. A liszt, a cukor, a tejipari termékek, a vágott fagyasztott baromfi, a jelölt tojás és a tartósítóipari készítmények nagy része kielégítő minőségű volt. Ezt mondhatjuk a gyümölcs- és zöldségfélék többségéről is. Nem volt jelentősebb kifogás a fűszerek, és egyéb cikkek minősége ellen sem. Egy-két hajszál azonban még minforgalomba. Nem vet jó fényi a tenyésztőre, de a feldolgozó üzemre sem, ha a friss, előhűtött csirke roszszul kopasztva, erősen vizes és kevésbé húsos állapotban kerül piacra. Ez az első negyedévében meglehetősen gyakori volt. A korábbiakhoz képest gyengébbnek találták egyes húsipari termékek minőségét is. A feldolgozó üzemek jó része nem tisztítja alapusau. nem aprítja fel jól s nem keveri el megfele lően a nyersanyagot. Olykor maga a nyersanyag sem megfelelő minőségű. Nem válik dicsőségére a gyártó vál lalatnak — annál több mérgelódést és kárt okoz a kereskedelemnek s a fogyasztóknak —, hogy az egyébként jó minőségű lisztek egy részét könnyen szakadó csomagolóanyagban hozzák forgalomba. Pedig — s erre éppen az élelmiszeripar mutat nagyon sok jó példát — lehet tartósan, ízlésesen, tehát korszerűen is csomagolni. A hazai fogyasztók hálásak is a szép és megbízható csomagolásban forgalmazott, jó minőségű élelmiszerekért, s egyre többet várnak belőle. Az ellenőrzések során az illetékes hatóságok megtették már a javaslatukat az előforduló hibák kiküszöbö lése érdekében. Viszont nem árt. ha elgondolkozunk e jelenségeken. A sok szép és jó árú mellett nem szabadna az élelmiszerpultokra ke-A feldolgozó üzemeknél az eddiginél is nagyobb szigort kell érvényesíteni a belső, üzemi minőségellenőrzéseknél! A kereskedelem szintén erősen „megszűrheti“ a forgalomba kerülő élelmiszereket. Már az átvételnél fennakadhat, elutasításra kerülhet a gyenge minőségű áruk zöme. ha szállításnál nemcsak a mennyiséget, hanem a jó minőséget is számonkérik. A termelőüzemek szintén több figyelmet fordíthatnának az általuk megtermelt áru további útjára. Az előbb említett zöldség-gyümölcs keverés — vagyis a különböző minőségű árú egybeöntése és forgalmazása — sajnos a kereskedelemben is előfordul. A mind korszerűbben termelt, javuló minőségű mezőgazdasági termékeket dolgozzák fel igényesen s hozzák egyre kulturáltabban, a fogyasztók fejlődő szükségleteit kielégítő módon forgalomba. Mert lehet, hogy a piacon az áraknál eltérő a termelő s a fogyasztó igénye, — de az érdekük lényegében azonos. Közös cél. amely a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból ered. hogy minél több jó minőségű. kifogástalan élelmiszer kerüljön a piacra, a boltokba, s tovább ja vulion az ország lakosságának élelmiszer-ellátása. II.LÉS BEP.TALAN A hüvelyesnövények sorsa egy járásban Tekintettel arra, hogy a hüvelyesnövények nagyüzemi termesztése még nem mondható megoldott kérdésnek, s a jelenleg alkalmazható gépesített betakarítás szempontjából a fajtamegválasztás sem teljesen kielégítő, a mezőgazfaasági üzemek kézi munkaerő hiányában igyekeztek ezen kultúrák termesztésétől megszabadulni. Mivel azonban nagy fehérjetartalmuk miatt egyre határozottabban körvonalazódik a hüvelyesek étkezési és takarmányozási szempontból mutatkozó fontossága, miközben külföldről történő behozataluk — a hazaival megegyező felismerés révén — egyre nehezebbé válik, szükséges az eddiginél nagyobb figyelmet szentelni azok hazai termesztésére. Hogy ezt milyen mértékben és milyen módon hajtják végre járási szinten, arra Mudroch Jo^ef mérnöktől, a Nové Zámky-i {Érsekújvárt) járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusától kértünk választ. Az egyes járásokban néhányszáz hektáron történő hüvelyestermesztést kaptak feladatul, ami nem nagy kívánság, viszont betartását annál szigorúbban megkövetelik. A meglátogatott járásban a feladatot szétosztották az egyes mezőgazdasági üzemekre azzal, hogy a részfeladatot tüntessék fel az egész évi termelési és pénzügyi tervben FELADATAIK A járás feladata 100 hektáron babot, 80 hektáron borsót és 10 hektáron lencsét, vagyis összesen 190 hektáron éthüvelyest, továbbá 90 hektáron takarmányhüvelyest, főleg takarmányborsót, valamint ióbanot és 3o0 hektáron szójababot termeszteni. Az éthüvelyesek közül a borsót és a lencsét már április elején, a babot pedig április második felében elvetették. A takarmányhüvelyesek április folyamán ugyancsak talajba kerültek. ÖNTÖZIK A SZÓJÁT Az első 25 hektárnyi szójababot a járás területén április 12-ig a Biüai IBényi) Efsz-ben vetették el. Egyébként a szója legkisebb vetésterületét 50 hektárban szabták meg. Fajta tekintetében a Zora vetésterülete viszi a prímet, majd ezt az USA-ból ‘közvetlenül behozott, valamint a Romániában szaporított Merít fajta stb. követi. Az egész szóiamennyiséget öntöző felszereléssel ellátott területen helyezték el gépesítés A vetést az 5PC—6 jelzésű vetögéppel végezték, amellyel a kukoricát is vetik. A hüvelyesek sima magja a vetőkorong furataiban talán még jobban helyet talál, mint a kukorica. A vetést 40—45 cm-es sortávolságban végzik s a szója esetében hektáronként 100 kg-nyi magszükséglettel számoltak. A vetés nem okozott gondot, azonban a betakarítás gondolkozóba ejti az illetékes dolgozókat. Például a 100 hektárnyi bab betakarítására nincsen semmilyen gépi felszerelés Amennyiben a Žul jelzésű vágószerkezetet használnák fel a bab betakarítására, úgy a termés 50 százaléka kárbaveszne, mivel a bab hüvelyei nagyon alacsonyan helyezkednek el. Hasonló a helyzet a szója esetében, ahol bár a növény szárán a legalsó hüvelyek valamivel magasabban helyezkeznek el, mint a bab esetében, a múlt évi tapasztalatok alapján azonban a betakarítási veszteség szintén igen nagy volt. A szója betakarítására alkalmas gépeket, adaptereket csupán kísérleti célból hozzuk be ez évben Ausztriából, illetőleg Franciaországból, viszont a szóját már nagyban termesztenünk kell. A szójától, sőt általában a hüvelyes véleményektől való tartózkodás azért mutatkozik mezőgazdasági üzemeinkben, mivel a gépi betakarítás kérdése ez idáig nem oldódott meg. Annak ellenére, hogy a szója métermázsánkénti felvásárlási ára 700 korona, nem képzelhető el, hogy ezt a terményt kézi erővel szárastól tépjék ki a mezőgazdasági dolgozók a földből és a magot cséplő géppel válasszák el a növény szárától. Ez nem pénzügyi kérdés, a probléma abban rejlik, bogy nincs aki ezt a munkát kézi erővel elvégezze. A hüvelyesek termesztését ezért is nehéz elhelyezni az egves mezőgazdasági üzemekben, mivel idén már megkezdi működését a iárási székhelyen létesített konzervgyár, mégpedig az ún. savanyító részleg, ahol főleg uborkát konzerválnak majd. A zöldségfélék termesztését a szövetkezetek szívesebben vállalják, mert ez, a munkáló! eltekintve, Jövedelmezőbb is. A já"ásban az eddigi 500 hektárnyi zöldség helyett már idén 1500 hektárnyi zöldséget termesztenek gépesítés segítségével. Mindebből láthatjuk, hogy a hüvelyesek termesztésére a mezőgazdasági üzemek részéről meglenne a |6 akarat, viszont a központi szerveknek a nagyobb arányú termesztést megélő zően gondoskodni kellett volna meg felelő felszerelés beszerzéséről. Reméljük, hogy a jövő évben ez a kérdés már teljes mértékben megoldódik és a szója, valamint a többi hüvelyes veternény termesztését sikerül eddig nem látott mértékben fokozni KUCSERA SZILARD Példás dolgozó Jakab Gyuláné a szövetkezeti gondolat zászlóvivői közé tartozik. Nevét ott olvashajuk a ptruksai szövetkezet első tagjainak névsorában. Az első években a növénytermesztésben dolgozott. A szíve azonban az állattenyésztéshez vonzotta. Végül is elvállalta az újszülött borjak gondozását. Igaz, vajmi keveset értett az állatokhoz, de erős akarattal rövid idő alatt elsajátította a szükséges tudnivalókat. Eleinte nagy volt az elhullási százalék. A szövetkezet akkori vezetőivel és az állatorvossal együtt megállapították, hogy ez azért volt, mert a fejőgulyások esetenként nem a frissen fejt, még meleg tejet adták, a borjak itatására, a hideg tejtől pedig hasmenést kaptak az állatok. A beteg borjakat azután csak nehezen, soksok fáradság árán sikerült megmenteni a pusztulástól. Pedig akkor nagyon kellett ám a sok és jó utód. Jakab Gyuláné már tizedik éve szorgoskodik a ptruksai szövetkezet borjúnevelriéjében. Munkatársával, Jakab Zoltánnéval együtt évente 130—150 borjút neveltek fel. Az egyesült szövetkezetben az idén 2?8 borjú felnevelését vették tervbe. Brről Jakab Gyuláné így nyilatkozott: — Az idén már korszerűbb nevelési módszert alkalmazunk. Az újszülött borjakat tíz napos korban vá-Jakab Gyuláné sokesztendei szorgalmas munkájáért kitüntetésben részesült. lasztjuk el. Utána 8—10 hetes korig itatásos módszerrel neveljük őket. Ettől az időtől kezdve fokozatosan áttérünk a szemes- és szálastakarmányokkal történő takarmányozásra. A borjakat 5—6 hónapos korban adjuk át a hizlaldában tevékenykedő, illetve a továbbtartásra szánt növendékmarhák gondozásával megbízott munkatársainknak. A magam részéről bízok abban, hogy a megnövekedett feladatoknak is maradéktalanul eleget tudunk tenni. Kép és szöveg: Jakab Sándor Javuló eredmények Az elmúlt öt hónap szorgalmas munkájával mezőgazdasági dolgozóink megteremtették a növénytermesztés igényes feladatainak és az eladási tervek maradéktalan teljesítésének, valamint az állattenyésztés továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltételeit. A mindennapi I munkában igen jelentős mozgósító ereje van a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a szocialista mezőgazdaság építése 25. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott szocialista versenymozgalomnak. Az állattenyésztés, annak ellenére, hogy a takarmányalapok sokkal I szegényebbek voltak, mint a múlt évben, a nyugat-szlovákiai kerületben további lépéseket tett a termelés színvonalának emelése tekina tétében. Az első negyedév átlagában szocialista nagyüzemeinkben egy százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány, 0,8 °/o-kal pedig a sertésállomány. A fejősök száma a múlt év végén kimutatott valósághoz I mérten 0,7 %-kal csökkent, ami a fokozott selejtezés következménye. A kocák száma ugyan nőtt 0,9 %-kal, de még mindig a kívánt színvonal alatt mozog. Ez a tény, valamint a választott malacok behozatali tervének realizálásában mutatkozó lemaradás idézte elő a sertésállomány tervezettnél lassabb ütemű gyarapodását. A gazdasági állatok hasznosságának fokozásában is fejlődést értünk el a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A borjú és malacelválasztás nemcsak abszolút értelemben növekedett, hanem a száz fejősre, illetve egy kocára számított átlag viszonylatában is. A negyedév folyamán kettővel több tojást nyertünk egy tojótól, mint a múlt év első három hónapjában. Csupán az átlagos napi tejelékenység marad el egy százalékkal a múlt évi színvonaltól. A takarmánykeverékek minőségének javulása, valamint a felvásárló vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti jótállásos állat hizlalást szerződések megkötése elősegítette a hízók átlagos napi súlygyarapodásának javulását. A nyugat-szlovákiai kerületben az első negyedévben összesen 146,3 millió liter tejet produkáltak, ami az 1973. év hasonló időszakához viszonyítva 2,5 millió literes növekedést jelent. A tojástermelés 159,2 3 millió darabra nőtt. A kitermelt tej 94,8 %-t, a tojásnak pedig közel felét szocialista mezőgazdasági üzemeink produkálták. A kerület mezőgazdasági üzemei nemcsak teljesítették az állati termékek negyedévi eladási tervét, hanem minden termkből többet adtak a közellátás számára, mint amennyit az eredeti tervek előirányoztak. Persze a járásonkénti, üzemenkénti tervteljesítésben azért még vannak behoznivalók. Az efsz-ek például 30 vagonnyi, a közös mezőgazdasági üzemek pedig 75 vagon vágómarhával maradtak adósai népgazdaságunknak az első negyedévben. A tejeladásban viszont az állami gazdaságok számlája maradt kiegyenlítetlenül. Itt a hiány 49 ezer liter volt KOCIAN STEFAN, mérnök Nem lehet közömbös gazdaság mai helyzetére, termelési aktivitására, problémáira. Sádovský Ján, a Tekovské Lužianky-i (kissallói) szövetkezet ondrejovcei jendrédi) részlegének vezetője, optimista látásmóddal beszélt az egyesülésről: — Egy jól gazdálkodó szövetkezettel társultunk, aminek nyomai már most — három hónap után is — láthatók, főleg a követke zűkben: alacsonyabb naturália mellett dolgozunk, tökéletesebb a gépek kihasználása, a fizikai munkakifejtés is kisebb a dolgozók részéről. Említést érdemel a munkakörülmények hathatós javulása is. A 487 hektáron gazdálkodó termelési részleg a múlt évben búzából 51,5 mázsát, árpából 39 mázsát ért el. Ez a két adat — Sádovský elvtárs tájékoztatása szerint — magával von egy Sokat beszéltünk. írtunk már a kérdést. Elérik-e, esetleg túlteljesíszövetkezetek egyesítésével kapcsola- tik-e a két eredménymutatót az idén? tos témáról. Közismert, hogy alapos Jogos az aggudalom, mivei műtrágyaszervezés mellett egy olyan bevált hiány mutatkozott a gazdaságban, termelési módszerről van szó, — ahol Tápanyagpótlás nélkül persze jó ereda lehetőségek szinte korlátlanok, menyeket el sem lehet képzelni. Ezerkilencszázhetvennégyben is szá S hogy az egyébként jó szervezés melmos szövetkezet kezdte el a közös lelt működó részleg eredményei kigazdálkodást, — lehet kezdeti ne- elégítőek lesznek-e ebben az esztenbézségekkel. rle viszont már biztató dóben, az sem a társvállalatnak, sem előjelekkel. Apró példaként érdemes pedig a szolgáltatási üzemágnak nem pillantást vetni egy „beolvasztott“ lehet közömbös. (ITAJ
