Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-08 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. ffihfö# S. 6 Ne csak többet A Szlovák Statisztikai Hivatal első negyedévi jelentéséből kitűnik, a nép­gazdaság fő ágazatai sikeresen tel­jesítették termelési feladataikat, s az állami terv végrehajtásában elért első negyedévi eredmények jő kiindulási alapot jelentenek az 5. ötéves terv negyedik évében előirányzott felada­tok sikeres teljesítéséhez. Az állattenyésztési termékek terve­zett felvásárlási feladatait minden vo­natkozásban sikerült túlszárnyalni. A mezőgazdasági üzemek terven felül 687 tonna marhahúst. 544 tonna ser­téshúst, 300 tonna borjúhúst, 339 tonna baromfit, 9,4 millió liter tejet és 2,8 millió darab tojást értékesítet­tek. dig került a ..levesbe“: esetenként és árucikkenként előfordultak bosszantó hanyagságok, olykor szándékos minő­ségrontások is. Nemcsak a fagyasz­tóknak okoz kárt, de a termelők er­kölcsi hitelét, eredményeinek értékét is rontja a néhány zöldséges üzlet, amely kevert minőségű zöldséget, gyü­mölcsöt „egységes“ megjelöléssel, vagy gyengébb minőséget magasabb osztályba sorolással, több pénzért hoz rülnie a nagy víztartalmú kolbásznak vagy sonkásszaláminak, kellemetlen szagú, ízű, eltérő színű konzervek­­nek, rosszul zárt. üledékes italoknak. Még akkor sem, ha az összes eladott élelmiszerhez mérten szinte elenyé­sző az ilyen gyenge minőségű, kifo­gásolható áruk aránya. Kár az élelmi­szertermelés és feldolgozás vitatha­tatlanul elismerésre méltó sikereit kisebbíteni ezekkel a kedélyeket bor­zoló botlásokkal. A gyenge vagy ép­pen rossz minőségű élelmiszer ugyan­is családban, baráti környezetben so­káig beszédtéma marad, és nagyobb híre kél, mint az áruk túlnyomó ré­szét képviselő jó, javuló vagy kiváló minőségű termékeknek. A mezőgazdasági üzemek tehát az első negyedévben ismét több élelmi­szert adtak a lakosságnak, és a fo­gyasztóknak a nagyobb árutömegből az előző év első negyedévénél 8 szá­zalékkal szintén többet vásároltak. Mennyiségileg tehát teljes összhang van a termelés és a fogyasztás kö­zött! De elégedettek lehetnek-e a fo­gyasztók a minőséggel? Általánosság­ban azt mondhatjuk, hogy igen. Ezt állapították meg a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet, a kerületi bi­zottságok kereskedelmi osztályai, il­letve kereskedelmi felügyelőségei s a népi ellenőrzési bizottságok munka­társai is, akik az első negyedévben újra az ellenőrzések ezreit végezték. A vizsgálatok szerint az élelmisze­rek és egyéb cikkek túlnyomó többsé­gének minősége általában megfelel a követelményeknek. Több cikkcsoport­ban állandósult a jó minőségű gyárt­mányok kínálata. A kenyér minőségé­vel főképpen a kelet-szlovákiai kerü­letben volt sok baj, de az utóbbi idő­ben ott is lényeges javulás történt. A liszt, a cukor, a tejipari termékek, a vágott fagyasztott baromfi, a jelölt tojás és a tartósítóipari készítmények nagy része kielégítő minőségű volt. Ezt mondhatjuk a gyümölcs- és zöld­ségfélék többségéről is. Nem volt je­lentősebb kifogás a fűszerek, és egyéb cikkek minősége ellen sem. Egy-két hajszál azonban még min­forgalomba. Nem vet jó fényi a te­nyésztőre, de a feldolgozó üzemre sem, ha a friss, előhűtött csirke rosz­­szul kopasztva, erősen vizes és kevés­bé húsos állapotban kerül piacra. Ez az első negyedévében meglehetősen gyakori volt. A korábbiakhoz képest gyengébb­nek találták egyes húsipari termékek minőségét is. A feldolgozó üzemek jó része nem tisztítja alapusau. nem ap­rítja fel jól s nem keveri el megfele lően a nyersanyagot. Olykor maga a nyersanyag sem megfelelő minőségű. Nem válik dicsőségére a gyártó vál lalatnak — annál több mérgelódést és kárt okoz a kereskedelemnek s a fo­gyasztóknak —, hogy az egyébként jó minőségű lisztek egy részét könnyen szakadó csomagolóanyagban hozzák forgalomba. Pedig — s erre éppen az élelmiszeripar mutat nagyon sok jó példát — lehet tartósan, ízlésesen, tehát korszerűen is csomagolni. A ha­zai fogyasztók hálásak is a szép és megbízható csomagolásban forgalma­zott, jó minőségű élelmiszerekért, s egyre többet várnak belőle. Az ellenőrzések során az illetékes hatóságok megtették már a javasla­tukat az előforduló hibák kiküszöbö lése érdekében. Viszont nem árt. ha elgondolkozunk e jelenségeken. A sok szép és jó árú mellett nem szabadna az élelmiszerpultokra ke-A feldolgozó üzemeknél az eddigi­nél is nagyobb szigort kell érvénye­síteni a belső, üzemi minőségellenőr­zéseknél! A kereskedelem szintén erősen „megszűrheti“ a forgalomba kerülő élelmiszereket. Már az átvételnél fennakadhat, elutasításra kerülhet a gyenge minőségű áruk zöme. ha szál­lításnál nemcsak a mennyiséget, ha­nem a jó minőséget is számonkérik. A termelőüzemek szintén több fi­gyelmet fordíthatnának az általuk megtermelt áru további útjára. Az előbb említett zöldség-gyümölcs keve­rés — vagyis a különböző minőségű árú egybeöntése és forgalmazása — sajnos a kereskedelemben is előfor­dul. A mind korszerűbben termelt, javu­ló minőségű mezőgazdasági terméke­ket dolgozzák fel igényesen s hozzák egyre kulturáltabban, a fogyasztók fejlődő szükségleteit kielégítő módon forgalomba. Mert lehet, hogy a pia­con az áraknál eltérő a termelő s a fogyasztó igénye, — de az érdekük lényegében azonos. Közös cél. amely a CSKP XIV. kongresszusa határoza­taiból ered. hogy minél több jó minő­ségű. kifogástalan élelmiszer kerül­jön a piacra, a boltokba, s tovább ja vulion az ország lakosságának élel­miszer-ellátása. II.LÉS BEP.TALAN A hüvelyesnövények sorsa egy járásban Tekintettel arra, hogy a hüvelyesnövények nagyüzemi ter­mesztése még nem mondható megoldott kérdésnek, s a jelenleg alkalmazható gépesített betakarítás szempontjából a fajtameg­választás sem teljesen kielégítő, a mezőgazfaasági üzemek ké­zi munkaerő hiányában igyekeztek ezen kultúrák termesztésé­től megszabadulni. Mivel azonban nagy fehérjetartalmuk miatt egyre határozottabban körvonalazódik a hüvelyesek étkezési és takarmányozási szempontból mutatkozó fontossága, miköz­ben külföldről történő behozataluk — a hazaival megegyező felismerés révén — egyre nehezebbé válik, szükséges az eddi­ginél nagyobb figyelmet szentelni azok hazai termesztésére. Hogy ezt milyen mértékben és milyen módon hajtják végre já­rási szinten, arra Mudroch Jo^ef mérnöktől, a Nové Zámky-i {Érsekújvárt) járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómu­­sától kértünk választ. Az egyes járásokban néhányszáz hektáron történő hüvelyestermesztést kaptak feladatul, ami nem nagy kí­vánság, viszont betartását annál szi­gorúbban megkövetelik. A megláto­gatott járásban a feladatot szétosztot­ták az egyes mezőgazdasági üzemekre azzal, hogy a részfeladatot tüntessék fel az egész évi termelési és pénzügyi tervben FELADATAIK A járás feladata 100 hektáron babot, 80 hektáron borsót és 10 hektáron lencsét, vagyis összesen 190 hektáron éthüvelyest, továbbá 90 hektáron ta­karmányhüvelyest, főleg takarmány­­borsót, valamint ióbanot és 3o0 hek­táron szójababot termeszteni. Az ét­hüvelyesek közül a borsót és a len­csét már április elején, a babot pedig április második felében elvetették. A takarmányhüvelyesek április folyamán ugyancsak talajba kerültek. ÖNTÖZIK A SZÓJÁT Az első 25 hektárnyi szójababot a járás területén április 12-ig a Biüai IBényi) Efsz-ben vetették el. Egyéb­ként a szója legkisebb vetésterületét 50 hektárban szabták meg. Fajta te­kintetében a Zora vetésterülete viszi a prímet, majd ezt az USA-ból ‘köz­vetlenül behozott, valamint a Romá­niában szaporított Merít fajta stb. követi. Az egész szóiamennyiséget öntöző felszereléssel ellátott terüle­ten helyezték el gépesítés A vetést az 5PC—6 jelzésű vetögép­­pel végezték, amellyel a kukoricát is vetik. A hüvelyesek sima magja a ve­tőkorong furataiban talán még job­ban helyet talál, mint a kukorica. A vetést 40—45 cm-es sortávolságban végzik s a szója esetében hektáron­ként 100 kg-nyi magszükséglettel szá­moltak. A vetés nem okozott gondot, azonban a betakarítás gondolkozóba ejti az illetékes dolgozókat. Például a 100 hektárnyi bab betakarítására nincsen semmilyen gépi felszerelés Amennyiben a Žul jelzésű vágószerke­zetet használnák fel a bab betakarítá­sára, úgy a termés 50 százaléka kár­­baveszne, mivel a bab hüvelyei na­gyon alacsonyan helyezkednek el. Ha­sonló a helyzet a szója esetében, ahol bár a növény szárán a legalsó hüve­lyek valamivel magasabban helyez­­keznek el, mint a bab esetében, a múlt évi tapasztalatok alapján azon­ban a betakarítási veszteség szintén igen nagy volt. A szója betakarítására alkalmas gépeket, adaptereket csupán kísérleti célból hozzuk be ez évben Ausztriából, illetőleg Franciaország­ból, viszont a szóját már nagyban ter­mesztenünk kell. A szójától, sőt álta­lában a hüvelyes véleményektől való tartózkodás azért mutatkozik mező­­gazdasági üzemeinkben, mivel a gépi betakarítás kérdése ez idáig nem ol­dódott meg. Annak ellenére, hogy a szója métermázsánkénti felvásárlási ára 700 korona, nem képzelhető el, hogy ezt a terményt kézi erővel szá­rastól tépjék ki a mezőgazdasági dol­gozók a földből és a magot cséplő géppel válasszák el a növény szárá­tól. Ez nem pénzügyi kérdés, a prob­léma abban rejlik, bogy nincs aki ezt a munkát kézi erővel elvégezze. A hüvelyesek termesztését ezért is ne­héz elhelyezni az egves mezőgazdasá­gi üzemekben, mivel idén már meg­kezdi működését a iárási székhelyen létesített konzervgyár, mégpedig az ún. savanyító részleg, ahol főleg ubor­kát konzerválnak majd. A zöldségfé­lék termesztését a szövetkezetek szí­vesebben vállalják, mert ez, a munká­ló! eltekintve, Jövedelmezőbb is. A já­­"ásban az eddigi 500 hektárnyi zöld­ség helyett már idén 1500 hektárnyi zöldséget termesztenek gépesítés se­gítségével. Mindebből láthatjuk, hogy a hüve­lyesek termesztésére a mezőgazdasági üzemek részéről meglenne a |6 aka­rat, viszont a központi szerveknek a nagyobb arányú termesztést megélő zően gondoskodni kellett volna meg felelő felszerelés beszerzéséről. Re­méljük, hogy a jövő évben ez a kérdés már teljes mértékben megoldódik és a szója, valamint a többi hüvelyes ve­­ternény termesztését sikerül eddig nem látott mértékben fokozni KUCSERA SZILARD Példás dolgozó Jakab Gyuláné a szövetkezeti gon­dolat zászlóvivői közé tartozik. Nevét ott olvashajuk a ptruksai szövetkezet első tagjainak névsorában. Az első években a növénytermesz­tésben dolgozott. A szíve azonban az állattenyésztéshez vonzotta. Végül is elvállalta az újszülött borjak gondo­zását. Igaz, vajmi keveset értett az állatokhoz, de erős akarattal rövid idő alatt elsajátította a szükséges tudni­valókat. Eleinte nagy volt az elhullási százalék. A szövetkezet akkori veze­tőivel és az állatorvossal együtt meg­állapították, hogy ez azért volt, mert a fejőgulyások esetenként nem a fris­sen fejt, még meleg tejet adták, a borjak itatására, a hideg tejtől pedig hasmenést kaptak az állatok. A beteg borjakat azután csak nehezen, sok­sok fáradság árán sikerült megmen­teni a pusztulástól. Pedig akkor na­gyon kellett ám a sok és jó utód. Jakab Gyuláné már tizedik éve szor­goskodik a ptruksai szövetkezet bor­­júnevelriéjében. Munkatársával, Jakab Zoltánnéval együtt évente 130—150 borjút neveltek fel. Az egyesült szö­vetkezetben az idén 2?8 borjú felneve­lését vették tervbe. Brről Jakab Gyu­láné így nyilatkozott: — Az idén már korszerűbb neve­lési módszert alkalmazunk. Az újszü­lött borjakat tíz napos korban vá-Jakab Gyuláné sokesztendei szorgalmas munkájáért kitüntetésben részesült. lasztjuk el. Utána 8—10 hetes korig itatásos módszerrel neveljük őket. Et­től az időtől kezdve fokozatosan át­térünk a szemes- és szálastakarmá­nyokkal történő takarmányozásra. A borjakat 5—6 hónapos korban adjuk át a hizlaldában tevékenykedő, illetve a továbbtartásra szánt növendékmar­hák gondozásával megbízott munka­társainknak. A magam részéről bízok abban, hogy a megnövekedett felada­toknak is maradéktalanul eleget tu­dunk tenni. Kép és szöveg: Jakab Sándor Javuló eredmények Az elmúlt öt hónap szorgalmas munkájával mezőgazdasági dolgo­zóink megteremtették a növénytermesztés igényes feladatainak és az eladási tervek maradéktalan teljesítésének, valamint az állattenyész­tés továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltételeit. A mindennapi I munkában igen jelentős mozgósító ereje van a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. és a szocialista mezőgazdaság építése 25. évfordulója tisz­teletére kibontakoztatott szocialista versenymozgalomnak. Az állattenyésztés, annak ellenére, hogy a takarmányalapok sokkal I szegényebbek voltak, mint a múlt évben, a nyugat-szlovákiai kerü­letben további lépéseket tett a termelés színvonalának emelése tekin­­a tétében. Az első negyedév átlagában szocialista nagyüzemeinkben egy százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány, 0,8 °/o-kal pedig a sertés­­állomány. A fejősök száma a múlt év végén kimutatott valósághoz I mérten 0,7 %-kal csökkent, ami a fokozott selejtezés következménye. A kocák száma ugyan nőtt 0,9 %-kal, de még mindig a kívánt szín­vonal alatt mozog. Ez a tény, valamint a választott malacok behoza­tali tervének realizálásában mutatkozó lemaradás idézte elő a sertés­­állomány tervezettnél lassabb ütemű gyarapodását. A gazdasági állatok hasznosságának fokozásában is fejlődést ér­tünk el a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A borjú és malac­­elválasztás nemcsak abszolút értelemben növekedett, hanem a száz fejősre, illetve egy kocára számított átlag viszonylatában is. A ne­gyedév folyamán kettővel több tojást nyertünk egy tojótól, mint a múlt év első három hónapjában. Csupán az átlagos napi tejelékeny­­ség marad el egy százalékkal a múlt évi színvonaltól. A takarmánykeverékek minőségének javulása, valamint a felvá­sárló vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti jótállásos állat hizlalást szerződések megkötése elősegítette a hízók átlagos napi súlygyarapodásának javulását. A nyugat-szlovákiai kerületben az első negyedévben összesen 146,3 millió liter tejet produkáltak, ami az 1973. év hasonló időszakához viszonyítva 2,5 millió literes növekedést jelent. A tojástermelés 159,2 3 millió darabra nőtt. A kitermelt tej 94,8 %-t, a tojásnak pedig közel felét szocialista mezőgazdasági üzemeink produkálták. A kerület mezőgazdasági üzemei nemcsak teljesítették az állati ter­mékek negyedévi eladási tervét, hanem minden termkből többet ad­tak a közellátás számára, mint amennyit az eredeti tervek előirá­nyoztak. Persze a járásonkénti, üzemenkénti tervteljesítésben azért még vannak behoznivalók. Az efsz-ek például 30 vagonnyi, a közös mezőgazdasági üzemek pedig 75 vagon vágómarhával maradtak adó­sai népgazdaságunknak az első negyedévben. A tejeladásban viszont az állami gazdaságok számlája maradt kiegyenlítetlenül. Itt a hiány 49 ezer liter volt KOCIAN STEFAN, mérnök Nem lehet közömbös gazdaság mai helyzetére, termelési aktivitására, problémáira. Sádovský Ján, a Tekovské Lu­­žianky-i (kissallói) szövetkezet ond­­rejovcei jendrédi) részlegének veze­tője, optimista látásmóddal beszélt az egyesülésről: — Egy jól gazdálkodó szövetkezettel társultunk, aminek nyomai már most — három hónap után is — láthatók, főleg a követke zűkben: alacsonyabb naturália mellett dolgozunk, tökéletesebb a gépek ki­használása, a fizikai munkakifejtés is kisebb a dolgozók részéről. Említést érdemel a munkakörülmények hatha­tós javulása is. A 487 hektáron gazdálkodó terme­lési részleg a múlt évben búzából 51,5 mázsát, árpából 39 mázsát ért el. Ez a két adat — Sádovský elvtárs tájé­koztatása szerint — magával von egy Sokat beszéltünk. írtunk már a kérdést. Elérik-e, esetleg túlteljesí­­szövetkezetek egyesítésével kapcsola- tik-e a két eredménymutatót az idén? tos témáról. Közismert, hogy alapos Jogos az aggudalom, mivei műtrágya­­szervezés mellett egy olyan bevált hiány mutatkozott a gazdaságban, termelési módszerről van szó, — ahol Tápanyagpótlás nélkül persze jó ered­­a lehetőségek szinte korlátlanok, menyeket el sem lehet képzelni. Ezerkilencszázhetvennégyben is szá S hogy az egyébként jó szervezés mel­­mos szövetkezet kezdte el a közös lelt működó részleg eredményei ki­gazdálkodást, — lehet kezdeti ne- elégítőek lesznek-e ebben az eszten­­bézségekkel. rle viszont már biztató dóben, az sem a társvállalatnak, sem előjelekkel. Apró példaként érdemes pedig a szolgáltatási üzemágnak nem pillantást vetni egy „beolvasztott“ lehet közömbös. (ITAJ

Next

/
Thumbnails
Contents