Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-08 / 23. szám
ÍVJA. június I. .SZABAD FÖLDMŰVES 7 A Sokolcei (Lakszakállasi) Efsz ökonómusát Lelkes Bélát kértük meg arra, tájékoztasson bennünket szövetkezetüknek a szomszédos Bodza-Holiarei (Bogya-Gelléri) Efsz, valamint a Brestoveci (Szilasi) Efsz együttműködésével 1969-ben létesített MGF-OB jelzésű univerzális takarmányszárítógép működésének szervezési és ökonómiai vonatkozásairól. Kiderült, hogy a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban készült berendezés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A beruházási költségeket annak Idején közösen viselte a három szövetkezet. Az építkezési csoportokat Is összevonták ebből a célból, mert az építkezés önsegélyes alapon zajlott le. Az építkezésnek megkezdésétől számított 90 napon belül elkészült az épület, melynek átadására a gépi felszereléssel együtt a 11. hónapban került sor. Az MGF-OB jelzésű univerzális oldalbetárolós terményszárítógép alkalmas gabona szárításra, továbbá kukorica, hüvelyes vetemények, köztük a borsó, a szója, a bab és egyéb termények szárítására. Hüvelyeseket a szövetkezetek takarmányozási célokra termesztenek, azok magas fehérjetartalma végett, s ezt főleg a tehenészetben takarmányozzák. Tervbe vették, hogy hüvelyeseket a jövőben eladásra is termesztenek majd. A napi és tehenenkénti tejtermelési átlag egyébként a három szövetkezetben 9—10 liter közötti. A terményszárító gépet. legnagyobb mértékben lucerna szárításra használják. A Sokolcei Efsz-ben általában a szántóterület 26—28 százalékán, vagyis 300—330 hektárnyi területen termesztenek takarmányféléket, amiből 150—180 hektárnyi, vagyis közel 15—17 százalékot kitevő mennyiségű a lucerna, de a társszövetkezetek Is nagy területeken termesztenek lucernát és egyéb takarmányféléket. A közösen épített takarmányszárító létesítéséhez az vezette a szomszédos szövetkezeteket, hogy annak segítségével veszteségmentesen takaríthatják be a lucernát, s ilyen módon nagyobb tápanyagmennyiséget, főleg fehérjét, nyerhetnek egy bizonyos területnyi egységről. Továbbá az is rávezette a szövetkezeteket a szárítóberendezés építésére, hogy mindhárom szövetkezetben nagy volt a sertésállomány és az abraktakarmány hiánya takarmánypótlást tett szükségessé. A lucernaliszt közvetlenül vagy a takarmánykeverő üzemből visszakapott keveréktakarmány formájában hasznosítják. Érdekes, hogy az üzem létesítése óta a társult szövetkezetek nem szenvednek takarmányhiányban, illetőleg szénahiányban. A lucerna öntözése valamint a szárítás lehetőségével összefüggő veszteségmentes betakarítás az utóbbi években igen jelentősen növelte a hektárhozamokat és így az állattenyésztési részleg dolgozói nagyobb gond nélkül léphetnek a téli takarmányozás időszakába. A három szövetkezet vázolt üzemközi társulása nem arra irányul, hogy közös végterméket állítsanak elő, viszont az egyes szövetkezetek által a maguk részére szárított lucernát vagy más terméket a megszabott arányban közös költségelszámolással végzik. A szárítási költségeket év közben közösen térítik és az idény lezárása után ahhoz az egy egységre eső termelési költségek arányában járulnak hozzá az egyes szövetkezetek a maguk részére szárított lucernaliszt mennyisége alapján. Ha valamelyik partner a beruházási százalék arányán túl szárít lucernát, úgy a többletszárításért már nemcsak az alapdíjat fizeti, hanem kb. 15—20 százalékkal többet. Elszámoláskor a Sokolcei Efsz esetében 45 százalékos részarányt vesznek figyelembe, a Bodza-Holiarei Efsz esetében 23 százalékot, a Brestoveci Efsz esetében pedig 32 százalékot tartanak számon elszámolási kulcsként. A szárító üzem a fő idényben három váltásban dolgozik, s minden váltásban 12 munkaerő tevékenykedik. A főidény május első napjaitól kezdődően szeptember közepéig, esetleg végéig tart. Ekkor egy-két hét kiesés következik és októbertől november közepéig a lucernát követően a kukoricát szárítják. Kukorica betakarítás idején a szárító berendezésnek azért van nagy előnye, mert nem kell megvárni amíg a kukorica lábon megszárad, hanem azt már gabonakombájnra szerelt adapter segítségével hamarább be lehet takarítani és az utánszárítással megelőzni annak romlását, így a kukorica betakarítását kapkodás nélkül, folyamatosan végezhetik el, még az őszi esős időszak beállta előtt. Azelőtt a kukorica betakarítását csőtörőkkel vagy emberi munkaerővel végezték, ami feleslegesen munkaigényes volt. Ilyen körülmények között az egyes szövetkezetek a réginél nagyobb területen vállalhatnak kukorica termesztést, hiszen megvan a biztonsága annak, hogy a betakarítás időben megtörténik és nem áll be veszteség. A tarlóvatésből származó borsót szeptember második felében szárítják, mégpedig a növényszárat és a rajtalevő hüvelyeket együttesen. Ezt az anyagot ezután levelestől, hüvelyestől és szárastól takarmányliszt formájában hasznosítják. A gépi berendezés javítását télen végzik, mert a nyári javításra ráfizetnének, hiszen a lucernát hagyományos módon kellene aránylag nagy veszteséggel szárítani kint a földeken. A szárítóberendezés üzemeléséhez fűtőolaj szükséges, amiből elég sok kell és ez a tétel a költségtételek közül a legjelentősebb. Egy métermázsa lucernaliszt elkészítéséhez 23—24 kg ún. könnyű fűtőolajra van szükség, amelynek kilója 0,66 korona. A javítási költségek szintén nagy összeget igényelnek. Bár az üzemelési költség nem csekély, mégis megéri, hiszen ez búsásan megtérül. Az elmúlt évben az üzemközi szárítóberendezésen 353 vagon mennyiségű lucernalisztet készítettek, s ezzel Szlovákiában az első helyezést érték el. Ezen jó eredmény elismeréseképpen a szárítóüzem dolgozói a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumától 12 ezer korona jutalmat kaptak. Kiegészítésként még megemlítjük, hogy a villanyáram költségei évi 200 ezer koronát igényelnek. A három szövetkezet üzemközi társulása igen hasznosnak mutatkozott, persze fontos, hogy a különféle kimutatások pontosak legyenek, mert csak ezzel lehet meggátolni az egyébként esetleg előforduló egymás közötti bizalmatlanságot. Egy ilyen szárító üzemet csakis teljes kihasználással érdemes fenntartani, ami részleges kihasználás esetén nem lenne gazdaságos, ezért az üzemközi együttműködésből mindhárom szövetkezetnek csakis előnye és haszna származik, hiszen nem kis jelentőségű tényező, hogy az elmúlt évben a Sokolcei Efsz 103 vagon mennyiségű a Bodza-Holiare-i Efsz 153 vagon mennyiségű, a Brestoveci Efsz pedig 46 vagon menynyiségű lucernaliszthez jutott, míg a fennmaradó mennyiséget más környező szövetkezetek és állami gazdaságok részére szárították meg, természetesen térítés ellenében. KUCSERA SZILÁRD Bevált az üzemközi együttműködés Д takarmánybetakarító gépek vá** lasztéka — amelyeket a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata megrendelésre szállít — idén ismételten bővült. Az alábbiakban ismertetjük a mezőgazdasági üzemek számára a szóbanforgó gépek választékát. Az RŽS—160 jelű kaszálóberendezésből ebben az évben a mezőgazdasági üzemek az egyes körzetekben levő kereskedelmi hálózattal kötött szerződés kapcsán 1700 darabot rendeltek. A szóbanforgő berendezés nagyobbik hányadát a gyár a takarmánybetakarítása előtti idényben szállította le a kereskedelmi hálózatoknak. A rendforgató gépekből a raktárakon bizonyos készlet halmozódott fel, ezért a mezőgazdasági technika vállalata ez alábbi típusokat kínálja a mezőgazdasági üzemeknek: Az UROS—2 Jelű rendforgató gépből 560, az OSP—2 jelűből 1100, az E 274/249 (NDK behozatal) 100 darabot kínál. Az UEROS—2 jelű rendforgató gép szállítása a megrendelés beérkezését követően esedékes. A mezőgazdasági technika vállalata az idei gyártmányból mintegy 800 megrendelni. Ezek a szecskázó gépek három adapterrel lesznek felszerelve (a szokott vágószerkezettel, felszedő berendezéssel és vágószerkezettel a kukorica valamint a napraforgó betakarításához). Az első félévben újdon-Betakarítógépek SP—152 jelű takarmányszecskázógépet biztosított. Ezek nagyobbik hányadát — szerződés szerint — a betakarítási idény kezdetéig leszállította a körzeti kereskedelmi kirendeltségekhez. A raktárkészletből megrendelés után azonnal szállíthatja (bár korlátozott menyiségben) az E—066 (1) F NDK gyártmányú szecskázót. Az SKPU—220 jelű új szecskázógépet (idény után 150 darab mennyiségben) a Pelhftmovi Agrostro) n. v.-nál kell Ságként kerülnek forgalomba a KS—1—p jelű lengyel gyártmányú szecskázó gépek (200 darab), amelyek hasonló adapterekkel lesznek ellátva mint a KS—1—s típusok. A takarmányfelszedő kocsik igénye tekintetében a mezőgazdasági üzemek szükségletét teljes mértékben fedezhetik. Ugyanis a mezőgazdasági technika vállalata raktáraiban a típusok széles skálája megtalálható. Az' új szállítmányból mintegy 400 darab ■■■■внввнша NTVS—4 és hasonló mennyiségű HORAL típusú felszedő kocsi áll rendelkezésre, továbbá több mint 800 egyéb típus is forgalomba kerül. Ventillátoros takarmány szállítók közül a Žralok 500—1, a ŽDK—500— 630, a DOSV—100, a PM—15 jelűek valamint más berendezések állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Az új szálltímányokból mintegy 800 darab SŠV 1120/A típusú érkezik a kereskedelmi kirendeltségekhez. A Minor 3 (gyártja a Lanskrouni GTÄ) és a DS—31 (gyártja a Knežmosti GTÄ) típusú valamint az újonnan gyártott DÓD 3 jelű automatikus vezérlésű (200 darab — gyártja a Klatovy-i GTÁ) adagoló asztalokat kínálja megvételre a mezőgazdasági technika vállalata. Azt ígérik, hogy az idén kevés kivétellel a takarmány betakarítását gyorsító műszaki eszközök szállítását a 381/71-es kormányhatározat értelmében igény szerint teljesítik. ' —h— Pótalkatrészeket is kínáltak! A Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata évente Brnoban rendezi meg hagyományos tavaszi kiállítását, ahol a mezőgazdasági üzemek megrendelhetik a számukra halaszthatatlanul szükséges gépeket, berendezéseket. Idén május 24-ike és június 2-ika közt szintén kiállították a mezőgazdaságban és a kiskertészetekben keresett speciális mezőgépeket és eszközöket. Mivel az őj, bonyolult nagyteljesítményű gépalkotások nagyobb gondoskodásra szorulnak mint például a régi, egyszerű gépek, a mezőgazdasági technika vállalata idén bemutatta a gépek garázsolásának és javításának a műszaki eszközeit is. A kiállítás fedett csarnokában olyan gépek és berendezések sorozatát mutatta be, amelyek a gépjárművek karbantartása és javítása során manapság a mezőgazdasági üzemekben szinte nélkülözhetetlenek. Ezek közé tartozott a kenőanyagok gazdaságos felhasználásának a berendezése, a gépek lemosásának és konzerválásának, valamint a gyújtó- és az üzemanyag berendezések tesztálásának az eszköze, az akkumulátor töltő és az önindftú, továbbá a gumiabroncsok fel- és lerakását célzó berendezés, a különféle kompresszorok, a műhelyben használatos emelők, forrasztó aggregátumok és más szervlzkellékek stb. A gazdag gépválasztékon valamint az említetteken kfvül a kiállított tárgyak közt találhattuk a fa- ée a tómmunkáló berendezéseket és az építkezéseken hasznosítható korszerű gépeket. Továbbá számtalan apró munkatárgyat mutattak be, amelyek a szőlőkben, a gyümölcsösökben és a zöldségkertészetekben hasznosíthatók. örvendetes, hogy a mezőgazdasági technika kereskedelmi szakemberei a kiállítás idején a bemutatott gépekről az érdeklődőknek felvilágosítással szolgáltak, sőt minden egyes gépre és berendezésre megrendelést is elfogadtak. Az idei kiállítás újdonságának számított a kistraktorokhoz való pótalkatrész választék bemutatása. Újításnak számított például az is, bogy az érdeklődök a kisgépekbez és más berendezésekhez a kiállításon megrendelhették a számukra szükséges pótalkatrészeket. A megrendelt pótalkatrészeket és berendezéseket határidőn belül a megrendelő közület — vagy egyén körzetébe tartozó raktárból szállítják. A kiállításon mintegy 110 különféle mezőgép és berendezés került bemutatásra. Ezek közt nagyon fontosak voltak a szervlzkellékek. A mezőgazdasági technika vállalata ezeknek a kiállításával mintegy ösztönözni kívánta a mezőgazdasági üzemek vezetőit a szervizmühelyek létesítésére. —hai— Hatásos intézkedés a termésfokozás érdekében egyértelműen elmondhatjuk, hogy a kemizálás. a vegyc szerek alkalmazása ma már egyáltalán nem divat, hanem létszükséglet. Ez a szükségszerűség mindenekelőtt a mezőgazdaságot, a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelést érinti közvetlenül. A biokémia terén felmutatható eddigi és egyre újabb felfedezések nagy mértékben segítették és segítik elő a kémia, a vegyszerek előretörését a mezőgazdaságban. A kemizálás a mezőgazdasági őstermelés összes ágazatában elengedhetetlen kellék, elválaszthatatlan adalék lett. Különösen jelentős hatása és felhasználási tere a növénytermesztésben és ezen ágazat fejlesztésében. A legutóbb eltelt húsz esztendő alatt a műtrágya-adagok a korábbi 80 kg tiszta tápanyag-mennyiségről egyes növényi kultúráknál napjainkban 250—280 kg-ra növekedtek hektáronként. A korszerű növényvédelem elképzelhetetlen a növényvédő vegyszerek.a herbicidek, továbbá a peszticidek. tehát a növekedést serkentő vegyszerek valamint a kártevők leküzdésére szolgáló peszticidek nélkül. Ma már a piacon körülbelül 240 különböző vegyi készítmény kapható, amelyeket a mezőgazdaság használ, s ezekhez évente újabb 20—30 készítmény sorakozik fel. A kemizálás egyre növekvő irányzatával párhuzamosan növekszenek a dolgozók szakmai ismeretei, valamint a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottsága iránti igények Termesze tes. hogy a vegyszerek széleskörű alkalmazása egyre újabb problémákat is fel vet. amelyeknek megoldása meghaladja az egyes mezőgazdasági üzemek ereiét, s ezért feltétlenül fontos, hogy az ilyen jellegű feladatok sikeres megoldásához minden erőt és eszközt összpontosítsanak. A CSKP XIV kongresszusának határozataiból kiindulva a Bratislava-vidék járásban is kidolgozták a kemizálás távlati programját, amelynek alapján szüksége mutatkozott, hogy egy agrokémiai üzemet létesítsenek. Ez az agrokémiai üzem mint közös szövetkezeti vállalkozás nyert formát. A járás különleges adottságai nem teszik lehetővé, hogy egyetlen járási agrokémiai üzemet létesítsenek. A Bratislavavidék járás ugyanis Szlovákia fővárosát szinte körülöleli és a Bratislava körüli községeket egyesíti. Ezért azt a tervet hagyták jóvá. amely több agrokémiai központ építését tűzte ki célul a járás egyes tájegységei szerint. Ennek alapján három agrokémiai központ létrehozását tervezik, éspedig egyet a Záhorie számára, a másikat a Kis-Kárpátok tövében elterülő községek, a harmadikat pedig a járás déli vidékén termelő mezőgazdasági üzemek ellátására. Tekintettel arra, hogy elsődlegesen fontos a Záhorie tájegységének növényvédelmi és tápanyag-ellátási kérdését megoldani, mivel e területen jelentős hidromelioráciés intézkedéseket foganatosítottak, az első agrokémiai központ létrehozását éppen a Záhorie számára kezdték meg. A járásnak ez a tájegysége több mint egyharmadát teszi ki a járás mezőgazdasági földterületének. Hogy pontosabbak legyünk 24 320 hektár mezőgazdasági földterületet jelent. E területen 15 egységes földművesszövetkezet és két állami gazdaság folytat mezőgazdasági termelést. Az e területen levő öszszes mezőgazdasági üzeni tagja lett az újonnan alakult közös vállalkozásnak, amely a Záhoriei Agrokémiai Vállalat név alatt szerepel és központja Zohor. Az eredeti elgondolás, koncepció szerint az újonnan létesült agrokémiai társulás tagjai lettek volna még a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, valamint a Pezinoki Gépállomás is. Tekintettel arra, hogy ezek az üzemek nem mutattak kellő érdeklődést, hogy e társulás munkájában tagként résztvegyenek, így csupán a mezőgazdasági őstermelést folytató üzemek váltak tagjaivá. Sajnálatos tény, hogy a Csehszlovák Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium 2/72 számú hirdetménye a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok, valamint a gépállomások részvételét az ilyen vállalkozásban a beruházási költségek 10 százalékára csökkentette. Az idézett hirdetmény meghatározásai bizonyos módon fékezőleg hatnak a további agrokémiai vállalatok kialakításában. De térjünk vissza a létesülő agrokémiai vállalat problémáihoz. Ennek építési költségei a jóváhagyott tervek szerint 28 millió 800 ezer koronát tesznek ki beleértve a gépi berendezések beszerzésére fordított összeget is. A költségek fedezését a mezőgazdasági üzemek saját eszközeikből biztosítják, amely összeget a tagságot képező üzemek mezőgazdasági földterülete alapján számították ki. Az összeg két részletben esedékes, s a fennmaradó részt bankhitelből valamint állami hozzájárulásból egészítik ki. Az agrokémiai vállalat a jóváhagyott alapszabályok szerint a következő tevékenységet fejti majd ki: • a műtrágyák és a vegyszerek beszerzését, valamint tárolását; • az előbbiekben említett vegyi anyagok applikálását, felhasználását; О az e tevékenységgel kapcsolatos tanácsadó szolgálatot. A tagok számára minden munkát olyan módon végeznek majd, hogy csupán az önköltségi árat számítják. A közös szövetkezeti vállalat a nélkülözhetetlen alapok kialakításához szükséges hozzájárulásokon kívül külön nyereséggel nem számol. Az üzem élén a tagsági üzemek képviselőiből alakult tanács áll majd, s ezek sorából választják a 9 tagú vezetőséget. A végrehajtó szerv élén a vállalat igazgatója irányítja a társulás egész tevékenységét. A közös szövetkezeti vállalkozás keretében az agrokémiai központ építését 1972 októberében kezdték meg és a múlt év közepéig 4 millió 600 ezer koronát fordítottak beruházásra. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság kemizálása egyre sürgetőbben lép előtérbe, ez a vállalat már megkezdte tevékenységét, habár csak a növényvédelem terén. A tenyésznyugalom idején az agrokémiai vállalat traktorait az építőanyag szállítására használjál: fel, amely a további építkezéshez szükséges. Távlatilag számolnak azzal, hogy az agrokémiai vállalat tevékenységét kibővítik a mezőgazdasági- szállítás lebonyolításával is, mivel ez a kérdés egyre komolyabb közgazdasági és műszaki problémát jelent. Remélhetőleg ez az új agrokémiai központ sikeres tevékenységével elősegíti, hogy Szlovákia fővárosának közvetlen közelében termelő mezőgazdasági üzemek még jobb eredményeket érhessenek el. (obenau)
