Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-08 / 23. szám

I 1974. június 8. SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT «okféle tényező befolyásolja egy mezőgazdasági üzem sikeres munkáját, de az, hogy a kitűzött ter­melési feladatokat teljesíti-e, vagy jelentősen túlszárnyalja, nem csupán a természeti tényezőktől függ. Elsőd­leges és döntő szerepe ebben az em­bernek van. Az embernek, aki ma már nemcsak a fizikai munkának ve­temedik neki nagy akarással, hanem szorgalmas tanulással sokoldalú tu­dásra tesz szert, s azt maradéktala­nul felhasználva Igyekszik a terme­lési eredményeket évről évre növelni, így van ez a Vinicai (Ipolynyéki) asszonyokból álló szőlészeti csoport. A munkát többnyire gépesítették. Zsigmond László és Kelemen Ferenc traktoros szinte a szőlőben éli le életét. A szorgalomnak tavaly is megvolt az eredménye: termelési tervüket hat vagonnal teljesítették túl. Nagy részük volt abban, hogy a növénytermesztés több mint hét mil­lió koronás tervét félmillió koronával túlteljesítette. Az állattenyésztés méltó társa a nö­vénytermesztésnek. Különösen a ba­romfitenyésztés az az ágazat, mely­nek kiváló eredményeit a járáson túl elnöke gondoskodik, akinek irányítá­sa mellett érte el a baromfitenyész­tés a jelenlegi színvonalat. Am nemcsak a baromfitenyésztés­ben születnek jó eredmények, — a szarvasmarhatenyésztésben is javult a súlygyarapodás, a tejhozam pedig — a Lakács István vezette fejő­brigád érdemeként — tehenenként 3500 literre emelkedett. Mindent egybevetve: jól gazdálko­dik a közös, hiszen a mezőgazdasági Mint egy fényes üdülőben A siker titka: tanulás, szorgalom Efsz-ben is, ahol a kezdeti nehézsé­geket már szinte el is felejtették. A korszerű üzem ma inár rendelkezik mindazzal, ami az eredményes gaz­dálkodáshoz szükséges. Hiszen hosszú idő óta jelentős nyereséggel zárnak minden évet. Meggyőző bizonyíték erre a múlt esztendő, amikor a 24 millió 753 ezer korona termelési tervet közel három millió koronával túlteljesítették, az 1972-es évhez viszonyítva, majd öt millió értékű áruval termeltek többet. Ebben nagy része van annak, hogy a munkatermelékenységet 8,1 száza­lékkal sikerült növelniük, s így a munkabérekre előirányzott összeget alig lépték túl. A közösnek mindkét termelési ága — növénytermesztés, állattenyésztés — igen fejlett, jó munkájuk nyomán tavaly búzából hektáronként 45.5 mázsát takarítottak be, amivel a Veľ­ký KrtíS-i (nagykürtösi) járásban az első helyet szerezték meg. Árpából 30 mázsa volt az átlaghozam. Össze­sítve a tervezett 214 vagon gabona helyett 254 vagonnyit termeltek, ami járási méretben a 3. helyet biztosí­totta számukra. Ipolynyék évszázadok óta híres a szőlőtermesztéséről. Ez a hagyomány a szövetkezetben is tovább fejlődik. Szőlészetünk rövidesen 100 hektár lesz, de a jövőben újabb jelentős te­rületeket telepítenek majd be szőlő­vel. Záhorszky István szőlész irá­nyítása mellett jó eredményeket ér el minien évben a főleg lányokból, is jól ismerik. Nem is csoda, hiszen az előző évek' tojáshozamát tavaly közel 4,5 millió darabbal túlszárnyal­ták. Egy tojótól átlag 246 tojást értek el, ami az előző évihez viszonyítva 17 százalékos növekedést jelent. El­adási tervüket baromfihúsból 153 szá­zalékra telfesítotték. Nagymértékben JOBB MUNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET nyék SZOCIALISTA BRIGÁD címért verseny­ző csoport, mely Fekete Lászlóné irányításával kiváló eredményeket ér el. A szakszerű termelési formáról G r e n у о György, a szövetkezet al­nyerstennelés értéke megközelítette a 28 millió koronát az elmúlt évben, így a gazdasági évet 3,5 millió koro­na nyereséggel zárták. Az eredményekkel kapcsolatban tudni kell azt, hogy azok tervszerű, szorgalmas munka nyomán jöttek lét­re. A termelési eredmények elérésé­ben nagy jelentősége van a politikai nevelőmunkának. Az anyagiak bizto­sítása mellett a vezetőség nagy fi­gyelmet szentel a tagok szociális és kulturális igényeinek kielégítésére, szakmai-politikai ismereteik növelésé­re. Az elmúlt évben például közel 2 millió koronát fordítottak lakás­építésre. A tagoknak többféle lehető­séget biztosítottak üdülésre, pihenés­re, szórakozásra. Több alkalommal rendeztek hazai és külföldi társas­kirándulást, egyes dolgozók tanul­mányi kiránduláson vettek részt a Szovjetunióban és Bulgáriában. jelentősen elősegíti a termelés szín­vonalának növelését a magyarországi két baráti termelőszövetkezettel (Magyarnándor, Ersekcsanád) fennál­ló szoros kapcsolat is, melynek ke­retében az egyes ágazatvezetők, dol­gozók tapasztalatcserére látogatnak el egymáshoz. De idehaza is megragadnak minden lehetőséget arra, hogy minél előbb és minél jobban elsajátítsák az újat. Szervezetten és rendszeresen nézték végig a „Haladó Tapasztalatok Iskolá­ja“ című tévé előadássorozatot, s az ismereteket azóta már a gyakorlat­ban hasznosítják. Az üzem dolgozói 1 millió 202 ezer korona értékű kötelezettségvállalásu­kat 600 ezer koronával teljesítették túl. Mindezen eredmények azt bizo­nyítják, hogy a tagok hozzáállása a szocialista mezőgazdaság célkitűzé­seinek megvalósításához, valamint a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­ból eredő feladatok teljesítéséhez, igen pozitív. ★ A kitermelt javak évről-évre gyara­­pudnak. S ezek a közösségi szellem és alkotó munkakedv mellett, arra serkentik a tagokat, hogy a jövőben még jövedelmezőbben gazdálkodja­nak. A társadalom, a közösség és a saját érdekükben. BÖJTÜS JÁNOS (A szerző felvételei) ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT A szövetkezeti tagok téli Iskolázá­­sót értékelte a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Nové Zámky-i (Érsekújvárt) Járási Bizottsága. A résztvevők megállapították, hogy a Haladó Tapasztalatok Iskolája téma­körébe tartozó televíziós előadások a szövetkezeti tagok között nagy nép­szerűségnek örvendtek. Emellett még bentlakásos tanfolyamokon is képez-, ték a tagokat, összesen 34 efsz-ben tartották meg a szövetkezeti munka­iskolák előadásait, amelyeken a tag­ság 36 százaléka vett részt. Ha az iskolázásra kiválasztott tagok rész vételét vesszük figyelembe, akkor 3Z eredménnyel meg lehetünk elégedve. A tagok többoldalú szakképzése lé nyegesen hozzájárul n kötelezettség­vállalási mozgalom kibontakozásához A szövetkezeti tagok a 113 kollektív és 776 egyéni vállalás keretében 24,5 millió korona értéket hoztak létre. A verseny hevében több, a szocialista brigád címért versenyző kollektíva alakult. Az egyik jól működő csoport a Nové Zámky I Egységes Földműves­szövetkezetben fejti ki tevékenységét. További tíz most alakul a zemnéi (szlmől), a äuranyi, a hűli és más szövetkezetekben. A plénumülésen az egyik felszólaló bírálta, hogy a szövetkezeti vezetők­től a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetei még mindig nem A Parasztszövetség N. Zámky-i járási bizottságának tevékenységéről Az aratási verseny előkészületeiről kapnak elég támogatást. A járásban lévő 32 egységes földművesszövetke­zet közül még csak ötben működik ifjúsági szervezet. Eddig még nem alakultak Ifjúsági versenyző kollek­tívák. Dojčati mérnök, a Milanovceí (Nagy­­kérl) Élsz főagronőmusa munkaszer­vezési problémákkal, az élet- és mun­kakörülmények javításának lehetősé­geivel foglalkozott. Megemlítette, hogy szövetkezetükben 42 asszony dolgozik a szőlészetben és a zöldség­kertészetben. Alapos felmérések után ma már ezek két műszakban dolgoz­nak. Ez egyik csoport reggel hat órá­tól délután egy óráig, a másik pedig egy órától este nyolc óráig dolgozik. Ilyen munkaszervezés következtében, — bár a szövetkezeti tagok csak hét őrét dolgoznak naponta, mivel nin­csenek közbe ebéd- vagy más szüne­tek — az eredmények azt mutatják, hogy az asszonyok hét óra alatt na­gyobb teljesítményt nyújtanak, mint azelőtt nyolc őrá alatt. A tapasztala­tok alapján a szövetkezet vezetősége úgy véli, hogy az állattenyésztésben ts növekedne a termelés, ha a dolgo­zók két műszakban végeznék munká­jukat. Az összejövetel végén a résztvevők határozatot fogadtak el a begyűjtési munkákat elősegítő szocialista mun­kaverseny megszervezésére A ver­senyszabályokat három kategóriába sorolták. A legjobb helyezést elérők okleveleket, versenyzászlócskákat és jelentős pénzjutalmakat kapnak majd. Ing. Jozef Prokeš Lenyugvóban a nap. Réső Béla Is utolsót fordul trakto­rával a kukoricatáblán. Sarabolásból elég volt mára. Ruháját, testét jócs­kán belepte a por... Miután az erő­gépet a parkolóhelyére állította, kissé fáradtan igyekezett az „U“ alakú, mo­dern szociális épület felé. Az épület balszárnyán sarkig tárult előtte a fotocellás ajtő. Amikor a tágas elő­szobába ért, mint mesebeli várkas­télyba, ismét önműködően becsukó­dott mögötte az ajtó. Ügyet sem ve­tett rá. Megszokta már, hogy ebben az épületben jóformán minden gomb­nyomásra működik. Először a „feke­te“ ajtós öltözőbe nyitott be, ahol a poros, olajos ruhát egy szekrénybe helyezte. Kimenő ruháját vitte magá­val, s irány a zuhanyozó!... A mű­­anyag-függönyös kabinban jó alapo­san lezuhanyozta egész testést, lan­gyos, majd hideg vízzel, hogy elűzze a fáradságot, visszanyerje reggeli frisseségét. A „lehér“ öltözőbe már csak fürdés után juthat a tisztálkodó, itt magára öltötte a tiszta ruhát, amelyben alig lehetett őt megismer­ni. Reszeli Dezső gépkocsivezetővel együtt távozott, aki ugyancsak tisz­tálkodott az imént. Ruganyos lép­tekkel hagyták el a szociális épüle­tet. Elbűvölve járok-kelek ebben a szin­te párját ritkító szociális létesít­ményben, amelyet a múlt év kará­csonyi ajándékának is nevezhetnénk. Hát ez aztán igazán értékes — és fölöttébb nagyon hasznos — ajándék. Saját maguk tervezték, s építették. Sajátmaguk készítette könnyű, tűz­álló, előregyártott elemekből. A mel­lékhelyiségek, s a fürdő-mosdő egész falmagasságban csempézett. Külön zárt egységek vannak a nők, külön a férfiak számára. Mindenütt rend, tisztaság, csillogás. S bizony, az első napokban idegen­kedtek tőle a szövetkezeti dolgozók. Suba Imre mérnök, a szövetkezet fő­­zootechnikusa szavai szerint az épü­let kongott az ürességtől. Enyhén szólva, „kötelezővé“ tették a negyven­hat állatgondozónak, hogy naponta tisztytsa meg az épület bejáratánál a lábbelijét az előkészített kefével, s mossa le magáról a munkával járó izzadságot, szennyet. Vagy két hétig tartott ez az átmeneti állapot. Azután megkedvelték a zuhanyozást, mos­dást; mostmár azért zúgolódnának, ha netán a víz nem lenne elég me­leg. Alig győzök betelni ezzel a ritkán látott, nagyon korszerű szociális épü­lettel. Szlovák Mihály ágazatvezető meg­mutatja a legkorszerűbben felszerelt konyhát, a tágas éttermet, amelyben szintén nagy a tisztaság (itt talán csak a légy érzi túl mostohán ma­gát!). Vetekszik bármely I. osztályú étteremmel. Naponta megközelítőleg százhatvanan étkeznek itt. Igaz, egy ebéd tíz koronába kerül, de nem saj­nálja érte senki a pénzt, mert az adagok igen kiadósak, s az étel na­gyon jó minőségű. No meg q közös gazdaságban Igen jó a kereseti lehe­tőség, amiből futja havi kétszáz ko­rona az étkezésre. Épp elkarikázni igyekszik Molnár Éva könyvelőnő, de az utolsó pilla­natban szóra bírjuk. Mint mondja, 6 is itt étkezik, nagyon elégedett a kö­zös szakácsainak főztjével. Otthon sem főznének jobbat. Ebédre tyúk­leves és sertéssült volt tejfeles, gom­bás mártással. Máskor még egyéb ínyencségek is terítékre kerülnek. A szövetkezet éttermében ebédelés már a napi életprogramjához tartozik. Ne higgyük ám, hogy csupán ez az egyetlen jótétemény! A Trnovec nad Váhom-i (vágtornóci) szövetkezetben sokoldalú a tagokról való szociális gondoskodás. A munkaruhán kívül minden tag egy öltöny ünneplőruhát is kapott. A nők pedig kosztümöt, kesztyűt, cipőt, és egyforma színű kézitáskát. Ebben az öltözékben vo­nultak fel május elsején is a járási székhelyre. S a különféle gyűlésekre, kirándulásokra, s egyéb felvonulások­ra is ebben az öltözékben járnak. Szemle közben több dolgozóval be­szélgetünk. Mindannyian örülnek a korszerű szociális épületnek. Igaz, sokan irigylik, hogy a földművesek Ilyen korszerű körülmények között élnek. Joguk van rá, mert a mezőgaz­dasági termelésben is kiváló eredmé­nyeket érnek el. A főzootechnikus csak úgy röpté­ben árul el egy-két dolgot. A tehenek évi átlagos tejhozama 3450 liter, az egy anyakocára jutó évi malacszapo­rulat 19,8 darab; a hízósertések napi súlygyarapodása pedig átlagosan 60—: 65 deka. jól jövedelmez a kacsa- és a ltbatenyésztés is. Egy-egy tojókacsa például 142,2 tojást tojik évente. A tojások 72 százalékából kelnek ki e kiskacsák, ami országos méretben ts csúcseredménynek számít. A közös gazdaság szép pénzt kap a kislibá­kért is, a tenyészlibákat darabonként 150, a gúnárokat pedig 300 koronáért értékesítették. Summa summárum: az-Í-H >r: ■B*! Réső Bála, traktoros és Keszeli Dezső gépkocsivezető a tisztálkodás atán kimenőruhában tér haza. állattenyésztésből a múlt évben 12 millió 94 ezer koronát vettek be a tervezett 10 millió 607 ezer korona helyett, ötletekben, kezdeményezés­ben, a termelési folyamatok korszerű­sítésében nincs hiány. Ezek gyakor­lati alkalmazása megmutatkozik a jö­vedelmezőbb, olcsóbb termelésben. A nap már a látóhatár mögé rej­tőzik. A szociális épület azonban még népes. Dolguk végeztével többen tisz­tálkodnak. Napközben is úgyszólván mindig van valaki a helyiségben, mert az állattenyésztésben két műszakban dolgoznak. A fejők és az etetők egyik csoportja hajnali négy órától déli tizenkettőig, a másik pedig déltől este nyolc óráig dolgozik. Előfordul,­­hogy a traktorosok, gépkocsivezetők, funkcionáriusok megtoldják a mun­kát, a főzootechnikust is többnyire csak szürkület után látja otthon a családja. Búcsúzás közben akadunk össze Schönfelder Mihály géplakatossal és Kárász Ferenc, szerelővel. Mindketten ugyancsak „kícsípték“ magukat a tisz­tálkodás után. Azt vallják, hogy pisz­kos ruhában már végig sem menné­nek a falun. Ha olajos ruhában tér­nének haza, bizony a feleségük visz­­szatessékelné őket. Bűn is lenne a szép otthonokba port, piszkot vinni a ruházaton és a lábbelin. Kigyúlnak a köralakú lámpák fé­nyei, és a langyos meleg estében úgy érzi az ember itt magát, mint egy fényes üdülőben. Balia József я >>

Next

/
Thumbnails
Contents