Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-01 / 22. szám
1974. június 1. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Magyarországi tapasztalatok a CHISHOLM-RYDER szüretelő kombájn hasznosságáról A kertészeti növények termékei között nagy sérülékenységük miatt számos olyan akad, amelyeknek a gépi szedése eddig szinte kilátástalannak látszott. Ezek közé sorolták a szőlőt is. Noha több országban — a Szovjetunióban, Franciaországban, Olaszországban, az NSZK- ban, az USA-ban — régóta kísérleteznek szüretelő gépek szerkesztésével, ám eddig alig mutatkozott elfogadható eredmény. Végül az USA-beli Chisholm—Ryder vállalat kutatóinak sikerült az igényeknek megfelelő gépet megszerkeszteniük. A szüretelő kombájn használhatóságát igazolja, hogy felfigyelt rá a szőlészeti és borászati gépeiről világszerte ismert CIQ francia cég, és megszerezte mind a gyártás, mind pedig a forgalmazás európai jogát is. Szőlőkombájnról lévén szó, hadd tegyem hozzá, hogy a szüreti munkák időben és kellő minőségben való elvégzése nagy feladat elé állítja a szakembereket. A problémát csak növeli, hogy a termésátlagok növekednek, viszont a kézi munkaerő létszáma évről-évre csökken. A szüreti munkák jobban elhúzódnak, a szőlő rendszerint túlérik, kedvezőtlen Időjárás esetén rothad, minőségi és mennyiségi veszteség lép fel. Ilyen előzmények tették indokolttá és sürgetővé a szüret gépesítését is. A Chisholm—Ryder OW típusú szüretelő kombájn már kipróbált és más országokban üzemszerűen alkalmazott' gép. A kombájn műszaki adatai: Motor Hengerszám Sűrítési arány Gyűjtési sorrend Sebesség Legnagyobb hosszúság Legnagyobb szélesség Legnagyobb magasság Legnagyobb has alatti magasság („A“ típus) Legkisebb has alatti magasság Fordulási sugár Munkamagasság Teljesítménye Ford—4000 Diesel, 3, 16,5 : 1, 1-2—3, 10 fokozat előremenőt 1—20 km/óra, 2 fokozat hátramenet, 5400 mm, 3000 mm, 3700 mm, 2000 mm, 600 mm, 6000 mm, 600—1800 mm, 0,5 ha/6ra A szüretelő kombájn munka közben. Az „A" típus használhatósága max. 5—10 %-os lejtőn; A „B“ típus használhatósága max. 25 %-os lejtőn. A szüretelő kombájn kísérleti üzembehelyezésére a Balatonboglári Állami Gazdaságban került sor. A mintegy 6 ha kísérleti parcellán kiindulva a gép által támasztott igényekből, szükségessé vált a magasmüvelásű ültetvényekben a 200 cm magas betonoszlopok lesüllyesztése 185 cra-re, amit hidrofúróval oldottak meg. Sajnos a gépi szüret időpontja későnek bizonyult, mivel a gépi szüretnél jelentkező fokozott mechanikai igénybevétel hatására a túlérett szőlőnél jelentős léveszteség lépett fel. Az erre a célra odaállított szakemberek mérték a szüreti veszteségeket fajtánként, ugyanakkor igyekeztek rámutatni a veszteségek összetevőire is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az apró szőlőfürtök vékony bogyóhéjú szívós kocsányú — fajtáknál nagyobb, a nagy fürtű vastagabb bogyóhéjú törékeny kocsányú szőlőfajtáknál kisebb veszteséggel dolgozik a kombájn. Veszteség a szedett mennyiséghez viszonyítva: Tőkén maradt termés 0,6 % Talajra szóródott termés 1,3 % Léveszteség 2,3 % A mérési adatokból kitűnik, hogy nyagyarányú a földre hullott termés okozta veszteség. Ez csak azzal magyarázható, hogy a jelenlegi támrendszer és a többtörzsű magasművelés nem alkalmas a gépi szüretre. A gép munkájának hatékonyságát csökkentő tényezők: • kis tőtávolság [80 cm alatt); 0 több törzs; 0 törzsek mellett karók; • túl széles és magas betonoszlop; • visszahajló lombtömeg; • 60 cm alá csüngő szálvessző; 0 zsúfoló földmunka; • kései szüret.. Szükséges, hogy megjegyezzem, az elsó három tényező akadályozza a lehullő termés összegyüjtésétl A TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: Megnevezés Közölt adatok 1972. évi tényleges (okt. 20 30-ig) Évi: • ha-teljesft. 200 27,4 0 q-teljeeit. 20,000 2231,4 Egy üzemórára eső: 0 ha-teljesit. 0.50 0,33 0 q-teljesít. 50, 27, Ezeket a teljesítményeket 81,44 q átlag hozamnál érték el. 1 A KÖLTSÉGADATOK ÖSSZEHASONLITÄSA: Egy Egy Egy Költségek Összesen üzemórára q-ra ha-ra 0 Anyag 2051,60 24,81 0,92 74,67 0 Munkabér 2434,00 28.44 1,09 88,84 A költségeket Ft-ról Kős-re a megfelelő hivatalos arányban számítottam át. A bogyókat felfogó fámpikkelyek, valamint a rövid felhordó garatja. Szüreti veszteség: A kézi szürethez viszonyítva a betakarítási veszteség átlagosan 4 % körül alakult a mérések szerint. Hadd tegyem hozzá, hogy a fent maradott és lehullott fürtök kézi utánszedéssel begyűjthetők, s ezek mennyisége minimálisra csökkenthető a támrendszer és művelési mód megváltoztatásával. összefoglalva a tapasztalatokat elmondhatom, hogy a szüretelő gép beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Gyakorlatban bizonyította, hogy legalább 100—150 ember munkáját képes elvégezni és a költségek is kedvezőbbek mint a kézi szedésnél. A kombájn két műszakban is üzemeltethető. Ezt figyelembe véve számolhatunk azzal, hogy a gép 20,000 q-nál többet is le tud szedni a 40 napos szüreti idényben. , A kombájn verő-rázó elemei. (A szerző felvételei^ A technológiai hibák: főbb megnyilvánulási formái a szüret kezdetén, op*5> mális érési állapot mellett: 0 dugulás a hosszú ferde felhordó garatjánál, aminek okozói a letört karódarabok, • a rövid ferde felhordó garatjánál nagymennyiségű A zöld tömeg torlódása. A technológiai hibák száma növekedett a fagy beálltával. Gyorsította ugyanis a lombhullást, ami gyakori tömődést okozott, A kombájn által támasztott agrotechnikai igények: • Terepviszonyok: A sorban a vízmosások és a mélyebb fekvésű vízgyűjő pontok akadályt okozhatnak, A gépi szüretet nem is annyira a sorok, hanem inkább az utak állapota nehezíti. Már a legkisebb lejtő is elég ahhoz, hogy az utak fokozatosan kimosódjanak; „ktteknősödjenek“, ez pedig a felhordó szalagburkolat alsó pontjának felakadásához vezet. 0 Táblaméretek, útszélesség: Mivel a fordulón akármilyen széles utat is biztosítunk, leállást, manőverezést és újre indítást, egyszőva! Időkiesést jelent, a lehető leghosszabb egyenes haladási leheőséget kell biztosítani, ez nem is annyira táblaméret, mint inkább az egymás folytatásába eső táblák fajta azonosságának kérdése (új telepítések esetén kell figyelembe venni). A fordulóknál levő utak szélesítését a szakemberek általánosságban javasolják (8—9 m), mert ezzel a vezetőket a fokozott figyelemtől mentesíthetjük, a gépet kíméljük. • Egyéb akadályok: — rozsdás huzalok, melyeket a gép könnyen elszakít; — letöredezett betonoszlop sarok darabok, amelyek a szőlővel a zúzó-bogyózóba jutnak és törést okozhatnak, (Kézi erővel a válogatás nem oldható meg!) A szőlővel szemben támasztott igények: A kombájn „A" típusa gyakorlatilag 60—180 cm magasságig szedi le a szőlőt, a , B“ típus 60—250 cm magasság szükséges, hogy a termést a méretek közé szorítsuk. Megfigyelésem alapján a gép inkább a vízszintesen, vagy akár a szög alatt kihajló vesszőket töri. Ezért célszerű lenne a vesszőket a huzalok között függőlegesen fel, vagy a huzalok között elhúzva nevelni. A kombájn az árnyékolt fürtöket, amelyeket betonoszlopok, vagy tőkék, kordonkarok takarnak, nem képes lerázni, így az ilyen termés elhelyezkedését is kerülni kall. jőllelhet hazánkban egyelőre nem alkalmazzuk üzemszerűen a szüretelő kombájn egyetlen típusát sem. Kizárni viszont azt, hogy bizonyos időn belül nem fogjuk, nem szabad és nem Is lehet. Ezt magával hozza a szocialista mezőgazdaság fejlődése, g főleg annak korszerű gépesítése, STEFAN LÉGZŐ mérnök, Viniőky (SzölőskeJ áfordítás -Kis r A gyakorlati szakemberek körében általánosan ismert tény, hogy a 48-SEXJ-125-1 típusú vetőgépekkel csak 3 cm mélyre lehet elhelyezni a magágyban a magvakat. Ez viezont nem elégséges, mert nem tökéletes a magvak elhelyezése és takarása, nagyobb a madarak általi károsítás lehetősége és a fagyveszély. Ezekre a hiányosságokra, helyesebben mondva a nevezett vetőgép ezen rossz tulajdonságára a pribetai szövetkezetben Is aránylag hamar rájöttek. Sőt nemcsak rájöttek, hanem el is határozták, megoldják a problémát. A vetőgépet Jakab Lajos gépesítő, Gyarmathy Rudolf műhelyvezető és Sváre Mihály hegesztő újítási javaslata alapján tökéletesítették. Az újítási javaslatot kidolgozó csoport a következő módosításokat végezte el a vetőgépen. A rugókat tartó keretet 10 cm-rel lejjebb helyezték és az eredetinél tökéletesebb módszerrel rög. zitették a kerethez a rugókat. Ezzel lényegesen javították a vetőtagok leszorítását, olyannyira, hogy a módosítás után a vetőgéppel már 5—7 cm mélyre is lehetett vetni. Ez pedig a gabonafélék esetében optimális vetési mélység. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a vetőtagok rugózása a korábbihoz képest semmivel sem rosszabbodott. A vetőcsoroszlyák keretét 10 cm-rel lejjebb engedték, mégpedig olymódon, hogy az új keretre 15 db 250 mm hosszú derékszögvasat hegesztettek fel. A derékszögvasak alsó részére tartórudakat hegesztettek. Ezek a rudak gömbölyűek, átmérőjük 12 mm. A tartórudakhoz vannak rögzítve a rugók, Az újítási javaslat kivite lezésével nemcsak a vetési mélységet sikerült módosítani a 48-SEXJ-125-1 típusú vetőgépnél, hanem a vetőcsoroszlyák talajhoz nyomását is sikerült javítani. Az újítás gazdaságossági vonatkozásairól mindössze annyit: a pribetai szövetkezetnek 2 db 48-SEXJ-125-1 típusú gépe van, s mind a kettőt átalakították. Segítségükkel 600 hektár búzát és 300 hektár árpát tudnak évente elvetni. Ha feltételezzük, hogy az optimális vetési mélység biztosítása a korábbiakhoz képest minimum egy mázsás hektáronkénti hozamnövekedést eredményez, akkor a két gép átalakítása évente 145 ezer 500 korona plusz jövedelemhez juttatja a közös gazdaságot. Az első évben ez a jövedelem természetesen valamivel kevesebb lesz, hisz az újítási javaslat kivitelezése összesen 320 korona anyag-, illetve 380 korona munkaköltségbe került a két vetőgép esetében. Kádek Gábor nagy megtakarítás „
