Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-01 / 22. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. június 1. ezőgazdasági termelésünk magasabb színvonalra, való felfejlesztése olyan minőségi beavatkozásokat igényel a termelés okszerű összpontosításában, szakosításában és szervezésében, amelyek meggyorsítják a folyamatot, elősegítik az össztársadalmi érdekek érvényesítését. Mezőgazdasági vállalataink kívánt fejlesztése elképzelhetetlen a tudományos és műszaki ismeretek széleskörű, céltudatos alkalmazása nélkül. A tudományt és kutatást — mint termelőerőt — nem mellőzhetjük a mezőgazdasági termelés megfelelő színvonalra való emelésében. Arról, hogyan valósulnak meg a CSKP XIV. kongressuzsának Irányelvei, az állattenyésztés szakosításában — a szarvasmarha tenyésztés irányzatainak figyelembevételével — már több alkalommal is beszéltünk. Mlyňanyban kutatóintézeteink és irányító szerveink képviselői Stefan Kochanský, az SZKP nitral járási bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi tltkárán: valamint Ján Plesnlk mérnök DrSc, az Állattenyésztési Kutatóintézet Igazgatóján kívül számos kiváló gyakorlati szakember is résztvett a három alapkérdést felvető érdemleges vitában. Ezek felölelik a kutatást, a gyakorlatot és az igazgatást. hén származik a különféle fajtaközti keresztezésből. Stefan LenčeS, a sládeíkovcel Haladás Efsz főmérnöke arról beszélt, hogy 33 hónapos építőmunka eredményeként átadják az első ezres nagyfarmot üzemelésre. Ügy látja azonban, hogy a tudományos kutatástól csak kevés Ismeretanyag Jutott el a gyakorlatig. Az állattenyésztő telep belépő részét ugyanis már most át kell alakítani. Több megértést remél a problémák megoldásához a technológiát és a szenázs-tornyokat illetően. Hiányolja egy módszer kidolgozását, mely szerint eltávolíthatnák a kukoricaszilázs nagyfokú savanyúságát. Kifogásolta, hogy egy tehén-állás 44 ezer koronába kerül és a szóbanforgó nagyfarm majdnem 50 millió koronát emésztett fel! Alexander Sommer mérnök CSc arravonatkozóan fejtette ki véleményét, hogy a tejtermelés automatizálásában nagyüzemi tenyésztésének a legjobban megfelelnek. Ebben a kutatók szorosan együttműködnek az uhíinévsl Állattenyésztési Kutatóintézettel, ahol az etiológia, a klimatológia valamint az épületek új technológiai elemeinek a kiértékelésében vesznek részt. Javaslatokat nyújtottak be többek közt az állások hosszára és szélességére, tanulmányozzák a rácspadozatok és a boxok alkalmasságát a tehenészetekben. Széleskörű tanácsadói tevékenységet fejtenek ki, a gyakorlatot azonban nem képesek teljesen kielégíteni. Karol Hanzlik mérnök, a nitral JMI zootechnikusa hangsúlyozta, hogy járásukban a tehenek összállományának 33 százalékát sorolták be a keresztezésbe. A meghatározott program szerint keresztezik a szlovákiai tarkafajtát a vörös tarkával, nemesítő keresztezést, végeznek a szlovák-tarka és a fekete-tarka alföldi marhával, a MEGELŐZÉS — KISERLETEZÉS Ján Cárský mérnök, a Május 1. Efsz zootechnikusa fájlalta, hogy az illetékesek nem foglalkoznak érdemben a borjútelepek létesítésének a kérdéseivel. Véleménye szerint ez a tenyészetek fő problémája. Az újjá-alakításoknál leginkább az érdekli a termelőket; milyen rendszerű legyen a bekötés és milyen méretű legyen az állás. A szóbanforgő gazdaság állományát — fekete-tarka Red és Rýn fajta — ellenőrizetlen apaállatok ondójával keresztezik. Kérdést intézett az illetékesekhez, hogy ki vállalja a felelősséget, ha leromlik a tehenek termelékenysége. Az állomány összpontosításánál kell, hogy érdekeljen mindenkit melyik takarmányozási technológia a legelőLehetőségek, távlatok a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat együttműködésében • A kutatók olyan koncepciós kérdéseken dolgoznak, melyek megoldás után kihatással lesznek a termelési gyakorlatra; • felmérték milyen tapasztalatok vannak az eddigi hozzáférhető tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazására, s mit eredményezett a tudománnyal való együttműködés és miben látják a fellelhető tartalékok kihasználásának lehetőségét; ф értékelték a múlt időszakot, elmondták mit jelentett számukra a haladás szempontjából és ml várható e tekintetben idén s mit javasolnak a tudomány és a gyakorlat együttműködése további tökéletesítésére. A TUDOMÁNY segítsége NÉLKÜLÖZHETETLEN Jozef Malý mérnök, a nitral JMI vezetője leszögezte, hogy minőségileg magasabb szakaszhoz értünk, ahol az állattenyésztés minden vonatkozáséban elvárjuk a tudományos kutatás hatékony segítségét. Legyen az a szarvasmarha keresztezése, táplálása és a beruházási építkezések kivitelezése. A nitrát Járásban a fejőstehenek részére már építettek néhány objektumot, azonban idáig nincs megoldva sem a megfelelő biológiai anyag, sem pedig a gépsorok használatának a kérdése. Annak ellenére, hogy már a szarvasmarhák nemesítése folyamatban van, a megfelelő tenyészanyag nem készül el a nagy farmok Uzembehelyezéséig. Plesník professzor elmondta, hogy olyan nagytermelékenységű szarvasmarha típust szándékoznak kifejleszteni, amely alkalmas lesz a legigényesebb nagytermelési technológiára. Ugyanis az Állattenyésztési Kutatóintézet lett a védnöke a .nagytermelékenységü szarvasmarha típus nemesítésí program megvalósításának. A tenyésztőkkel és a nitrai mezőgazdasági főiskolával karöltve a jövő év végéig meg kell oldaniuk 200 ezer tehén fajtaközi keresztezését. Különböző fajtákat és haszontípusokat próbálnak ki a gyakorlatban, hitelesítik a keresztezőitek tej- és hústermelékenységét. Szlovákiában ma már kb. 60 ezer teát kell térni az egyszerűsített takarmányozásra. Véleménye szerint egyedül a monodiéta biztosíthatja a nagy termelékenységet. Tehát minél kevesebb takarmányválasztékot tartalmaz az eleság, annál nagyobb az igény a minőséget Illetően. A nagytermelési technológiában olyan tényezőket kell érvényesíteni, — mint például a szárítás és a pogácsázás, — amelyek lehetővé teszik az ideális termelékenység elérését. Szemestakarmányokat csak úgy takaríthatunk meg, ha növeljük a terimések tápértékét. A fehérje-tartalmú takarmányokat hüvelyesekkel — főleg szójával — lehet Juttatni az állatoknak. Jó szolgálatot tehet továbbá a növényzet nltrogénes trágyázása, valamint a teriméstakarmány-adagok nitrogénnel való dúsítása. A paleteket és a briketteket (takarmány pogácsa) és a szemcsézett takarmányokat csak kiegészítőként alkalmazzuk — az összes táplálék szárazanyagának a növelésére — a kukoricaszilázs valamint a széna kombinációjában, a zőldtakarmányt pedig a szenázs kombinációjában. A GYAKORLAT SZOLGÄLATÄBAN Karol КооаШк mérnök CSc, arról beszélt, hogy ma már figyelmünket az olyan technológia kiválasztására kell összpontosítanunk, melyek az állatok beladicei iskolai gazdaságban pedig a Jersey marhával. A nitrai járás kilenc nagy társult szövetkezetében a járás tehénállományáritak 55 százalékát tenyésztik. Ezek a mezőgazdasági üzemek most az állattenyésztő telepek újjáalakítására, modernizálására összpontosítják figyelmüket. KONCEPCIÓ ÉS TANÁCSADÓ TEVÉKENYSÉG František Lízal mérnök CSc, elmondta, hogy a CSSZMA rapotlni kutatóintézete az állami kutatási feladatot „A szarvasmarha tenyésztés optimális formáinak kutatása és kidolgozása a szakosított összpontosított és kooperációs feltételekben“ koordinálja. Irányítják a borjak, a fiatal szarvasmarhák, a hizlalás és a tenyészetek gazdaságos problémáinak kutatását. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet sokoldalú együttműködése nélkül ez a tevékenység elképzelhetetlen lenne. A technológia terén együttműködnek a bratislavai Állattenyésztési Felügyelőséggel és a prágai Agropro- Jekttal. Az emberi munkát túlsúlyban gépesítik, a genetikában pedig főleg a fajtatiszta tenyészet kérdéseivel foglalkoznak. Fontos követelmény az állomány gyarapítása, a törzstenyászetek kifejlesztése stb. nyösebb; a szenázsolás vagy a kukoricaszilázs monodiéta. Lub. Jehliöka Dr. UhfinSves-ről a szarvasmarhafajták genetikai tulajdonságairól beszélt. Elmondta, hogy az ezirányú ismeretek országos jellegűek, a mezőgazdasági vállalatokkal való együttműködésben. A kutatók alkotóan vesznek részt a tenyésztési munkában a hazai, a kanadai és német fekete-tarka marhatlpusok keresztezésében. A borjútartás problémáját nagyüzemi módon oldották meg az ún. ridegneveléstől egészen a nagykapacitású borjúnevelők új technológiájáig. Nagyon, Jól együttműködnek a nitrai Állattenyésztési Kutatóintézettel a technológia és az etilogia kutatáséban. Tésztáinak és ellenőriznek mindennemű modern fejőberendezést, köztük a Rótt tandem Melotte rendszert is. Évente átlag 89 üzemmel működnek együtt és cserélik ki ismereteiket. A GYAKORLAT ELUTASÍTOTTA? Szlovákiában a kutatók mintegy 80 efsz-el való közvetlen együttműködésre kötelezték magukat szerződésileg, s több mint 100 szövetkezetben végeznek halaszthatatlan kutatási feladatot. Sommer és Kovalőík mérnökök munkacsoportja hitelesítette az istállók munkaszervezését a vajnory-i, ivánkai, puchovi és a sebechleby-1 efsz-ekben. Csupán a feladatok 20 százalékát végzik az intézet laboratóriumaiban, tehát a feladatok nagy részét egyenesen a termelési gyakorlatban oldják meg. A nemesítési programot és a fajtaközi keresztezést ugyanis csak a gyakorlatban lehet megvalósítani. Kísérleteznek, próbálkoznak, vizsgálódnak, mázsáinak és vegyelemeznek azért, hogy a gyakorlatnak feleletet adhassanak arra a kérdésre: milyen szarvasmarha típust tenyésszenek. Ezért Is próbálják a keresztezést mindig új, ellenőrizetlen állatokkal. Tulajdonságaikat az első filiális nemzedék Igazolja. Ezelőtt mintegy 18 évvel kezdték a nitrai járásban a szarvasmarhák keresztezését az állami gazdaság selejt marhaállományában, öt évvel ezelőtt Sládeőkovcén a fekete-tarka fajtával való kísérleteket elutasították. Ezt követően ugyanazzal a programmal a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) járásban indultak. Ott úgy határoztak, hogy a szlovák-tarka tejtermelékenységének a növelése érdekében szükséges a vérfelfrlssltás az alföldi fekete-tarka tenyészmarhával. Tudományunk vívmányai társadalmi munkamegosztással mindig csak a gyakorlatban érvényesülhetnek. A kuÚjfajta lekötés a rövid állású istállókban A nagyüzemi szarvasmarha-tartásban mindinkább a rövid állású istállók kerülnek előtérbe, amelyekben az állatok almozással, vagy anélkül egyaránt tarthatók. Ezekben az istállókban fontos az állatok lekötési módja, különösen ott, ahol nagyszámú állatot kell a legelőre kifutóba eresztéshez vagy a fejőshez naponta kioldani és megkötni. A rövid állású istállókban az állás hosszúsága az állatok testhosszúságától függ. Abban az esetben, ha az állás padozata és a ráccsal fedett trágyázótér egy szintben vannak, az állás hosszúságét az állatok vállizülete és ülőcsontgumója közötti hosszúság 0,95-tel szorozva adja meg. Ha a trágyázótér az állás színjénél alacsonyabb, a szorzó együttható 1,05. A rövid állású istállókban a jászol feneke az állás szintjénél 5 cm-rel, a Jászol állása felöli oldala 25—30 cm-rel magasabb és a szélessége 70—80 cm magas. А,г ilyen elrendezésű istállóban többféle lekötési módot próbáltak ki, amelyek azonban nem feleltek meg a nagyüzemi munkamenet követelményeinek. A kialakított új, „univerzális hámigás“ lekötő szerkezet lehetővé teszi nemcsak az egyenkénti, hanem a csoportos kioldást és lekötést. A berendezés az acélcsöves oszlopokra szerelt két, csőből készült félkeretből áll, amelyek alul és felül egyaránt nyithatók. Csoportos nyitáskor egyszerre 30 állásból ereszthetők ki a szarvasmarhák, illetve leköthetők. A tapasztalat szerint a berendezés a rövid állású istállókban és a jászollal ellátott rekeszekben egyaránt bevált. —M. V.tk vágóhidakon klmetszett elűgyomrokat nem hasznosítják, pedig az előgyomrok a meg nem emésztett takarmánnyal 144 °C-on sterilizálva, majd 80— 90 °C-on szárítva szénalisztre, emlékeztető növényiállati takarmányt szolgáltatnak. Béltartalma 8—10 °/o víz, 19 % protein, 12 % ki-Új takarmány vonható anyag, 36 % zsír, 13 % ásványi anyag és 12 % cellulóz. Kalóriaértéke 2—2,8 szerese a gabonafélékének. A gazdasági állatok, ideértve a vízibaromfit, szívesen fogyasztják az előgyomrokból készített takarmányt. A kutatás során megállapították, hogy az alaptakarmányon felül etetett 20 % elégyomoreredetű póttakarmány növelte a sertések súlygyarapodását. (Szvinovodsztvo) tatás tehát mindig a gyakorlatot szolgálja. A megelőzés és a kísérletezés szorosan összefügg egymással. Azonban aki kísérletezni akar, annak bizonyos kockázatot Is vállalnia kell! NEMCSAK A KUTATÁS... Nitrán az Országos Állandó Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága bizonyos kapocs a kutatás és a gyakorlat között. Alekáincén 4000 tehén számára építettek korszerű nagyfarmot. így a fekete-tarka tehenek és a vörös-tarka bikák egymással történő keresztezése eredményeként már rendelkezésükre állnak az F’-es (keresztezett] utódok. Tehát 1976-től — amint megkezdik a farmon az üzemelést — ezeket az állatokat már korszerű környezetben nevelhetik. Azonban meg kell választaniuk a legelőnyösebb fejőberendezést és megszervezni a javító szolgáltatást. Vitán kívüli, hogy a termelés befejező része, a trágya eltakarítása a nagytenyészetekből nemcsak csehszlovák, hanem világprobléma is. Az érdekesség kedvéért; tisztítóberendezés felépítése, az ürülék eltávolítása 2000 állat után pontosan annyiba kerülne, mint hasonló célú berendezés felépítése 30 ezer lakosú város számára! Erre nem áll rendelkezésre sem a szükséges beruházási eszköz, sem pedig az építőkapacitás.. Ennek a problémának a megoldását azonban már lehetetlen elodázni. NÖVELHETŐ A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE? Uhfinévesen a figyelmet az összpontosítás és a szakosítás feltételeiben a termelés iparosítása problémáinak a megoldására irányítják. A kutatást tehát olyan alom nélküli technológia keretében végzik, melyre rákapcsolódik a technika, a gépipar és az építőipar. Tény, hogy az alomnélküli állattenyésztés — fejőstehenek részére — ideálisnak Ígérkezik, azonban ez nem minden. A talaj termékenység növeléséhez szükséges a szervestrágya — esetünkben a mélyalom — ezért ezzel a technológiával is foglalkozni kell. A tehéntartás kulcskérdése — ami a munkaidő 60 százalékát veszi igénybe — a fejés. Itt egyebek közt a munkatermelékenység emelése a döntő tényező. Átértékelik, hogy a célnak megfelelő-e az alkalmazott fejőtechnika, vagy pedig áttérjenek-e a halszálkás elrendezésű fejőállásra. Ma óránként átlagosan 65 tehenet fejnek meg, a csúcseredmény azonban 80— 100 tehén megfejése óránként. HOGYAN TOVÁBB? Minőségileg lényeges változás várható a szarvasmarha tenyésztésben a nitrai JMI, az Állattenyésztési Kutatóintézet és a Mezőgazdasági Főiskola szoros együttműködése kapcsán. Nagyra értékelhető a három intézmény tudományos dolgozóinak az együttműködése és beszélgetése a gyakorlat képviselőivel. Közösen bírálják el a problémákat, a javaslatokat, a legelőnyösebb megoldásokat. Szlovákiában -az európai és a kanadai fekete-tarka marhafajta keresztezett utódai már szaporodnak. A keresztezetteknél — a hazai fajtákkal szemben — legalább 150 literrel jobb tejtermelést értek el a galántal. a Dunajská Streda-i és a komárnoí járásokban; és nyolc mezőgazdasági üzemben pedig 700 literrel több tejet termeltek mint a hagyományos fajtákkal. Ha a jövőben is csúcseredményt akarunk elérni a tejtermelésben, semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk a tehenek szabad levegőn valő tartásáról, s ebből a szempontból is fontos a kutatás intenzivebb tevékenysége. Némely feladatot előrelátóbban kell a tervbe sorolni, ám vitán kívüli, hogy elég gyorsan, s rugalmasan haladunk a nemesítéssel. A JMI és a mezőgazdasági üzemek kívánságai szerint új igazoló kísérletekkel a legaktuálisabb problémák is megoldhatók. Ugyanakkor a szilázs és a szenázs takarmányozásán kívül nem szabad megfeledkeznünk a szalma használatáról sem. Szecskázottan, szemcsézetten és nátron-lúggal való feltárással a szalmából olyan anyag állhat rendelkezésünkre, melynek emészthetősége 80— 80 százalékkal javítható. Reményteljes eredmények kínálkoznak a sajtolt alma- és szőlőpogácsák felhasználásában is, s ezzel lehetőség nyílik a takarmánymérleg javítására. Az ondó minőségével kapcsolatos problémát, a takarmányadagok minőségének a tükrében a kutatók részletesen kidolgozták. A tenyészetek gazdaságosságét — költségek szerint — a gyakorlatban bírálják felül. —rono—
