Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-01 / 22. szám
.'-Tflniue 1. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Szocialista mezőgazdaságunk egyik alapköve a nagyüzemi gabonatermesztés. A CSKP XIV. kongreszszusa a legközelebbi időszakra vonatkozó irányelveiben feladatul tűzte a hazai gabonatermesztés fokozását, ami egyben a külföldről történő behozataltól való függőség csökkentését jelenti. Ezen célkitűzés sikeres elérése megköveteli társadalmi fejlődésünk leghaladóbb tényezői közül a tudománynak és a kutatásnak e folyamatba való teljes bekapcsolását és azok kihasználását. Ez a tudományos-műszaki forradalom jelenlegi körülményei közepette, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé válik, különben is elkerülhetetlen. Jozef Bo ďi an mérnöktől, a Piešťany-t Növénytermesztési Kutatóintézetben megtudtuk, hogy az 1990-ig kidolgozott távlati tervek szerint a SZSZK területén, az 1970-ben elért terméseredményekhez viszonyítva nagyobb hozamot kell elérnünk mégpedig: búzából 56,1 %-kal (16 q/ha), tavaszi árpából 52,9 %-kal (15,1 q/ha), rozsból 63,7 %-kal (11,8 q/ha), zabból pedig 105,1 %-kal (16,4 q/ha). A Jobb eredmények a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak is köszönhetők. A gyakorlati eredmények szempontjából lényeges, hogy hazai vagy külföldi tudományos ismeretek-e. Fontos azonban ezen ismeretek lehető legszélesebb körben való kihasználása. Ennek egyik legjobb példája a kitűnő genetikai potenciájú szovjet búzafajták és a hazai körülmények között legjobban megfelelő agrotechnikai módszerek közös alkalmazása. A kutatók és pedagógusok 100-nál több kutató feladat megoldásán fáradoznak. A „gabonatermesztés fejlesztése“ nevet viselő állami feladat egybehangolásával a Kcoméŕfži Gabonatermesztési Kutatóintézetet bízták meg. Ennek részfeladata a „gabonatermesztés agroökolőgiai tényezőinek kutatása az SZSZK körülményei között“ nevet viselő kutatási témakör. Ezen részfeladat koordinálója a Piešfany-i Növénytermesztési Kutatóintézet. BIOLÓGIAI ALAPANYAG A gabonafélék biológiai alapanyagával szemben a kutatók távlatilag az alábbi követelményeket támasztják: • A növény legyen rövidszárú, levélzete fenn függőlegesen megtörő, lent pedig elálló és széles, úgy, hogy a fény minden szinten egyenletesen osztódjon el. A levélfelület nagysága az eddigi hektáronkénti 30—40 ezer négyzetméterről, 50—60 ezer négyzetméterre emelkedjék. ® A búza kívánt kalásztipusa zárt, a lehető legnagyobb mennyiségű szemmel és a legnagyobb ezermagsúllyal. A sörárpa típusa lényegében nem változna, csupán a szemmennyiség növekedne a kalászban. Takarmányozási célra rövidesen új árpatipus forgalomba hozását engedélyezik. Az árpa, a rozs és a zab kalásza mereven felálló, esetleg félmereven felálló lenne. A Triticale magszáma és ezermagsúlya növekedne. 9 A gabonák szárazságtűrő és fagyálló képessége fokozódna, s jobban meghálálnák az öntözést. 9 Felvett tápanyagot jobban meg kell hálálniuk, terménymennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. .® A levélfelülete optimális kihasználása érdekében meg kell szabni a növénytávolságot és a tápanyag felvételt végző gyökérrendszer legmegfelelőbb széthelyezését. A gabonafélék belterjes termesztésének lehetőségét teljesen ki kell használni és ennek érdekében kizárni minden más növénnyel való kombinációt. Mindezek végrehajtása elérhető. Kérdéses azonban például az asszimllátumok áthelyezésének megoldása és az elpárolgás csökkentése. Egyes kutatók nézete szerint az elpárolgást foszfor és kálium adagokat kell alkalmazni a vetés előtt. Tartaléktrágyázás is alkalmazható például az őszi búza alá, amelyet kukorica vagy herefélék után termesztünk, továbbá a tavaszi árpa alá, amely trágyázott kapásnövények után következik. A kutatási eredmények szerint ezt a tartaléktrágyázást legfeljebb három, esetleg négy évre előre lehet végezni. Figyelmet érdemel az ún. meliorációs trágyázás egyszeri nagy P2O5 adaggal, melynek előnye a gyorsabb és nagyobb arányú szabadon felvehető foszforszint telítettség a talajban, mint a gyakrabban alkalmazott, de kisebb adagok esetén. Az ipari trágyák választéka az összpontosításra, a kombinálásra, valamint a granulációra irányul majd. Ezt kiegészíti a folyékony trágyák — de nemcsak a nitrogén tartalmúak, hanem a más összetételűek — gyártásának bővítése a kukorica valamint a répatermesztő körzetek részére. A gabonatermesztés összpontosítása során megfigyelték a humusz minőségcsökkenését. Ez ugyan lassanként megy végbe, főleg azokon a talajokon, ahol a humusz minősége különben sem kielégítő, minek folytán jelentős terméscsökkenés állhat be. A huminsav tartalom csökken az ilyen esetekben, és képtelen kellő mértékben felújulni. Így a talajban levő mérgező anyagok oxidációja csökken, s ez a talaj levegőkapacitására is vonatkozik. A vetésforgó nagy gabona-aránya esetén csökken a talaj biológiai tevékenysége, mivel minőségileg ugyanazon organikus anyag talajba jutása egyes mikroorganizmus csoportok elnyomásába vezet, amelyek fontosak a talaj termőképessége szempontjából. Ennek következtében, a szervesanyag lassúbb felbomlása miatt növénymérgező hatás károsíthatja a vetésforgóban az utónövény csírázását, a tápanyag felvehetővé tételét a soron kő-Hazai gabonatermesztésünk fokozása érdekében vül az utóbbi időben az ún. minimális talajművelést is alkalmazni kezdik. Az eredmények ezen a téren még nem egyöntetűek. A leegyszerűsített talajművelést a jól trágyázott területeken lehet végezni. Ez nem alkalmazható a túlságosan gyomos, valamint a betakarítás után keréknyomos talajon. A talajművelés minimálizációja tulajdonképpen javítja a kultúra csapadékviszonyait. A talajnedvesség a szántóterület felső rétegeiben összpontosul, minek következtében a vetőmag gyorsabban megduzzad és kezdeti növekedése erőteljesebb. Ennek főleg az őszt gabonafélék vetésekor van nagy Jelentősége. A hereféléket mint az őszi búza előveteményét legalább 5—6 héttel a vetést megelőzően kell leszántani, hogy a talajban marad-t anyagok mikrobiálisan feldolgozódjanak. A kutatás feladata, hogy megvizsgálja a gabonafélék repülőgéppel történő vetésének lehetőségét, továbbá hagyományos vetés esetén a szükebb sorközök alkalmazását. NÖVÉNYVEDELEM nem intenzitásának csökkentésével, hanem azon orgánumok kisebbítésével érhetnénk el, melyek nem befolyásolnák fékezően a terméshozamot. TÄPANYAGELLÄTÄS Mivel a talaj természetes tápanyagtartaléka nem képes fedezni a mezőgazdasági termények által elvont tápanyagokat, azért iparilag előállított valamint szerves trágyák formájában kell pótolni a tápanyagot. A megdőléssel szemben ellenálló gabonafajták nemesítésével, valamint az ún. morforegulációs készítmények felhasználásával elért ellenálló képesség segítségével ma már lehetőségünk van a nitrogénadagot foszfor-kombinációval nagymértékben növelni, míg 1970-ben a SZSZK területén egy hektárnyi mezőgazdasági területre 211 kg NPK műtrágya jutott tiszta tápanyagban, addig a tervek szerint 1990- ben ez a mennyiség elérné a 306 kg-ot. Ez az emelkedő folyamat megköveteli, hogy a műtrágyákat ökonómiailag átgondoltan alkalmazzuk. Általánosan érvényes elv, hogy az őszt búza alá alkalmazott nitrogénmennyiséget előnyös megosztani, vetés előtti és fejtrágyaként alkalmazott adagokra, ami főként az áteresztő és a nagyobb humuszmennyiséget tartalmazó talajokra vonatkozik. Amint megoldódik a hugvany egyes kondenzátor formáinak aldehidekkel való gyártása, ami a nitrogént fokozatosan tenné szabaddá, lehetővé válik a növényeknek az egész vegetációs idő alatti nitrogénellátása, azok szükséglete szerint. Jelentős szerepet játszanak majd a mikrorészekkel és új morforegulációs készítményekkel kiegészített műtrágyák is. A foszfor és a kálium trágyázással szerzett kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó kötőképességű talajokon,' valamint a szárazabb körzetekben ajánlható a teljes adagok leszántása még a nyár végén (az ősziek alá), vagy ősszel (a tavasziak alá). A kis kötőképességű talajokon teljes Elterjed majd a kultúrnövények tápanyagellátásának korrekciója a tenyészidény folyamán, mégpedig a növények vegyi elemzése alapján. VETÉSFORGÓBA-SOROLÄS A gabonafélék 1970-ben (a kukorica kivételével) a szántóterület 46,5 százalékát foglalták el, amely százalékarány 1990-ben 1 százalékkal csökken majd. A kukoricával együtt viszont a gabonafélék 1970-ben a szántóterület 53,1 százalékát foglalták el, amely százalékarány 1990-ben előreláthatólag 57,8 százalékra növekedik. Az árpa és a rozs tekintetében jelentősebb vetésterület változással nem számolnak. Az egyes mezőgazdasági üzemekben a jövőre vonatkozóan csökken a termesztett növényfélék választéka, mivel bekövetkezik a mezőgazdasági termelés szakosítása és összpontosítása. Előfordul majd, hogy pl. két gabonaféle váltja majd egymást a szántóterület 80 százalékán több éven keresztül, sőt előfordul majd egyazon gabonaféleség monokultúrában történő termesztése is. Mindez felborítja a vetésforgó jelenleg is ismert rendszerét. * Ezen témakörrel számos hazai és külföldi kutató foglalkozik, s nézeteik eltérőek. A terményváltás szószólóinak fő érve a talajfáradás és a terméscsökkenés. A világ szakirodaimában túlsúlyba került az a nézet, hogy a jelenlegi agrotechnika és talajerőfokozás körülményei között a szántóterület 60 százalékán lehet gabonaféléket termeszteni a vetésforgóban. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az elővetemény hatása a feltételezettnél erősebb. A gabonafélék emelkedő részarányával párhuzamosan csökkent azok hektárhozama. A kutatás keresi az utat, és az eszkzöket a hozamcsökkenés megakadállyozására a gabonafélék / magas részaránya kapcsán a vetésterületeken. Azt is kutatják, melyek a fő gabonafélék legmegfelelőbb előveteményei. kivetkező növény számára és nem elégítő humusz-képződést okozhat. A talajerő fenntartása érdekében fontos a szabályos időközökben történő istállótrágyázás vagy zöldtrágyázás. TALAJMÜVELÉS, VETÉS ÉS NÖVÉNYÁPOLÁS Az egyetemes agrotechnika, a tápanyagellátás és a vetésforgó a gabonafélék terméshozamának fokozása terén még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A hagyományos talajművelésen kf-A gyomok, a növénybetegségek és a kártevők az elmúlt években országosan 25—30 százalékos veszteséget okoztak. Világviszonylatban folyik a gabonafélék nemesítése a betegségekkel szembeni ellenállóképesség tekintetében. A kártevők elleni védekezés terén olyan rovarirtószereket keresnek és próbálnak ki, amelyek a gyomirtószerekkel esetleg a herbícidekkel együttesen lennének alkalmazhatók. Többek között figyelmet szentelnek a gyom elleni biológiai harcra is, amit különféle betegségek segítségével érnének el a gyomokon. A gabonatermesztés különféle problémáinak megoldása 10—15 éves távlatokra igen nagyarányú feladat. A KGST országai igen szorosan együttműködnek a gabonatermesztés körüli problémák megoldásában. A meglátogatott kutatóintézet igyekszik a hazai és a külföldi tapasztalatokat megvizsgálni, s a javasolt módszerek hazai bevezetését gyakorlatban alkalmazni. KUCSERA SZILÁRD A gabonacsávázás helyzete és fejlődése A fejlett mezőgazdaságú országokban a vetőmagcsávázás a nagy termés egyik feltétele. Erre a célra évtizedek óta higanyvegyületeket használnak, amelyek csak a maghoz tapadt kórokozókat pusztítják el, a mag belsejében levőkre (pl. a porüszögre) hatástalanok. A gabonacsávázás a jövőben a higanymentes, általános hatású, azaz a porüszögre is ható szerek felé halad, amelyek megfelelő kombinációja minden gabonagomba ellen tökéletes védelmet nyújt. Pl.: réz, quintozen, chinolin származékok, benzimidazol származékok. (—) A búza szúrtöröbetegsége A búza szártörőbetegségét a Cercosporella herpotrichoides talajlakó gomba okozza. A fertőzött és elkorhadt szalmán legalább 3 évig elél a talajban. Ha korán fertőz, igen nagy lehet a termésveszteség. A fertőzött búza a Benomyl szisztemikus gombaölőszerrel hatásosan kezelhető. A megelőző védekezés kevésbé célravezető, mert a szer a kijuttatás után tíz nap múlva az új fertőzést már nem képes megakadályozni. (Mitt. DLG.J A nitrai járásban a jelšovcei szövetkezetét a legjobb gazdaságok ranglistáján tartják számon. A múlt évben például az átlagos 45.8 mázsás gabonatermés-hozamával (ebből a búza 45,3 mázsa), a második, megtisztelő helyet vívta ki a maga számára. Idén a gazdaság új, korszerű permetezőgépet szerzett be. hogy a növényvédelmet még tökéletesebben végezhesse, s ennek kapcsán nagyobb hozamokat érhessen el. Az egyik képünk a Magyar Népköztársaságból behozott Rertitox típusú 2000 literes 18 méter fogás szélességű új perme tezőgépet mutatja munka közben. A másik kép Eugen Janák gépesítő! mutatja, amint magyarázza a gép működési elvét a hnb elnökének. Foto: P. Matis.
