Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-01 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. június 1. 10 A közönség nagy érdeklődéssel ** nézte végig Gerencsér Miklós kitűnő riport-drámáját a Magyar Területi Színházban. Ez a bemutató újabb bizonyítéka annak, hogy sok mindent el lehet mondani egy színdarab kapcsán, ha avatott kezű alkotóról van sző. A néző a Burján család életével Ismerkedik meg. Pontosabban annak egy tragikusan végződő részletével, amikor úgy látszik, hogy minden a legnagyobb rendben van, hiszen elkészült végre a saját családi ház ... A Ferde ház egy megöregedett kőműves mester és népes családja boldogságáról és boldogtalanságáról szól. Az új háznak közben „ferdére“ billent falai vésztjósló jelképpé válnak. Ez a ház ugyanis csak a családdal és Burján Györggyel összeolvadva lehet Igazi és valódi. Nélkülük szertefoszlik minden vágy, elanyagiasodnak az Ideálok, háttérbe szorul a szeretet, az eszmék és az elvek féllgazakká zsugorodnak és megszűnik mindaz, amit a család fogalma jelent társadalmunkban. Nem nemzedéki kérdésről van itt szó. Az öreg kőművesmester hajlandó tudomást venni az idők változásairól, maga Is változásokért küzd, a jobb és szebb életért, a megérdemelt pihenésért, gyermekeinek jobb sorsáért, életkörülményeiért. Saját becsületességébe vetett hitének erejével védelmezi közös munkájukkal szerzett tulajdonukat. Tudja, hogy óvni kell mindent, ami közös a családban, az államban. Ami mindnyájunké akkor Is, ha nincs telekkönyvezve, nevünkre írva, hanem otthonunkban őrizzük. Ezt a folyamatot jól Indítja el Gerencsér Miklós. Az előadás után lelkiismereti kérdéssé tisztul a felvetett probléma: szükség volt-e az emberi áldozatra? Konrád József rendezése e folyamat tárgyilagos bonyolításában, a felvetett gondolat következetessége felől keresi a választ. Nem hagyja elragadtatni magát. Megőrzi az eszmélet centrumát és sallagmentes jelenetekben rajzolja meg a szerzői gondolat valódiságát. Előtérbe hozza a szereplők lelkében élő és nyugtalanító gondolatokat, cselekedeteket. Társadalmi problémákat ábrázoltat. Hiteles mértékkel mér, egyszerűsít és jóütemű játékot biztosít hús-vér emberekkel, bátran kiélezett konfliktusokkal. A cselekményt követő néző lelkivilágában a szereplők köré sűrűsödő valóság hangulati és szerkezeti felidézése, majd a katarzis Ferde ház bekövetkezése, érzelmi és értelmi hatást vált ki. Példamutató, milyen tisztult emberséggel ábrázolja Bugár Gáspár az öreg kőműves, Burján György alakját. Kitűnő alakítása nyilván abból ered, hogy a szerző nem tűzdeli tele szólamokkal főhősének életútját. Nem mondat vele életrajzot, nem gyógyítja, mégis töprengésre késztető, pontos diagnózist ad személyéről, családjáról, társadalmunkról egyaránt. A párbeszédek hangulatteremtő és jellemző megszólaltatásával emlékezetes helyzeteket teremt Németh Ica, aki Edit alakját színesen ábrázolja. Játéka gondolati-érzelmi állásfoglalást sürget a nézőben. Férjét, Danka Károlyt — az író szóvivőjét — a törtetőkkel szemben józan kiutat kereső, mérlegelő tanárt, Ropog József alakítja értelmiségi mértéktartással. Kitűnő lélekrajzot fest Bugár Béla a folyton vitázó Dezső szerepében. Most is bebizonyítja, hogy joggal soroljuk őlbeli színészeink közé. Lőrincz Margit játékának értékét növeli, hogy hű képet ad az aggasztóan terjedő anyagiasságról és jellemzően mutat rá annak veszélyére. Paulája remek színészi teljesítmény. Szólni kell még Fazekas Imre nagyszerű játékáról. Forgáes űr törtető mohósága, csúszó-mászó gerinctelensége, a kommersz jólét felé csábító viselkedése remek színészre talál személyében. Erkölcsi tisztaság sugárzik Kuczman Eta (Márti) jeleneteiből és Pöthe István (Karikő) érveléseiből, akik Danka Károllyal ellenpólusai a többségnek. Bittó Eszter (Rózsi) és Holocsi István (Zoltán) kevésbé összetett szerepeikben jól illeszkednek a szerző és a rendező intenciójához. S végül Varsányi Mária nevét is idejegyezzük, akit Bea epizód-szerepében láttunk. A korszerű színpadkép minden kötöttséget félreállító játékra ad lehetőséget. Platzner Tibor ismét jó munkát végzett. Jelmeztervei is megfelelnek a modern színpadi játék követelményeinek. A férfi-kórus hangeffektusa sikeres, csupán a zárójelenetekben hat zavarónak, sőt banálisnak. Ez viszont könnyen korrigálható. Ogy tűnik, érdemes volt műsorra tűzni Gerencsér Miklós színművét. Felidézni általa a divatba jött polgárikispolgári életforma suta utánzását, a sznobok érzelemvilágát majmoló képmutatást. Gerencsér érdeme, hogy bátran és izgalmasan — nem holmi gondolat általánosítások szintjén — emel szót zsurnalisztikái tehetségével mindennemű korrupció ellen, az emberek védelmébe, a család tisztaságának érdekében. Köszönet színházunknak, hogy ilyen nagyszerű színészi tolmácsolásban mutatta be a Ferde ház című színdarabot, valamennyiünk örömére, okulására. (szék) 1. IVANICS LASZLÖ, a szervezet fiatal agilis elnöke a beszámolót tartja. 2. KOVÁCS FERENC mérnök, a CSEMAOOK Központi Bizottsága nevében mélyen elemezte a szövetség tevékenységét és a további feladatokat. 3. PÉK LÁSZLÓ, alapítótag (a szervezet veterán kultúrreferense) a Vők Iskolája című színdarab egyik jelenetében Juhász Máriával. 4. A CSEMADOK alapítótagjai érkeztek elsőként a jubileumi évforduló alkalmából megtartott ünnepi taggyűlésre, s baráti beszélgetés közben az alakulás körülményeit Idézték fel. Foto: —tt— A testvéri Szovjetunió barátainak lapja a SZOVJETBARÁT a Czehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának havilapja. Minden száma gazdag tartalommal jelenik meg, színes, érdekes írásokban mutatja be a szovjet emberek sokrétű életét, a kommunizmust építő Szovjetunió nagy alkotó munkáját. Olvassátok és terjesszétek a SZOVJETBARÁT-ot, mely a Szovjetunió és népei iránti őszinte szeretet, a megbonthatatlan barátság nemes ügyét szolgálja. A lap évi előfizetési díja 36.— korona, egyes szám ára 3 korona. MEGRENDELÉS Ezennel megrendelek.......... példányt a SZOVJETBARÁT című folyóiratból név: irányszám: lakhely: utca és házszám: járás: aláírás - bélyegző Vydavateľstvo d BZOR, n. p., ul. Čs. armády 29/a 893 36 BRATISLAVA Tlačivo A kulturális élet ujjáélesztői A második világháború után Dél- Szlovákiában néhány évig sötét fellegek keringtek falvalnk művelődési élete fölött. Így volt ez Svodínban (Szőgyénben), az érsekújvári járás egyik nagyközségében is. Az egyik alkalommal néhány fiatal ellátogatott a Búőon megrendezett aratási ünnepségre, ahol műsorral szórakoztatták a közönséget a környékbeli községekben megalakult CSEMADOK-csoportok. — Csak nálunk nincs semmi — jegyezte meg kesernyésen Pék Laci, a társaság legifjabb tagja. Néma fejbólongatás volt a többiek válasza. Kisvártatva a CSEMADOK járási titkárral találkoztak. — Veletek ml van, nem akartok megmozdulni a tespeStségböl — szegezte a kérdést a szőgyénleknek. — Éppen azon töprengünk — mondja a társaság egyik tagja. — Nem siránkozni, hanem tenni kell valamit — vágta rá a titkár. Borozgatás közben döntöttek: ha törik, ha szakad megszervezik a kulturális egyesületet. Az elhatározást tett követte és 1951-ben 65 taggal megalakult a CSEMADOK helyi szervezete A „mihez kezdjünk“-re hamarosan megtalálták a választ és hozzáláttak Gárdonyi Géza: Bor című színdarabjának a betanuláséhoz. Persze nem ment minden mint a karikacsapás. A hajdani gazdakörben nem volt színpad, kulissza. így egyesek kénytelenek voltak a zsebükbe nyúlni, mások fúrtak-faragtak, és szerencsére a már akkor tevékenykedő Nőszövetség helyi szervezete is a segítségükre sietett. De megérte a sok fáradságot és bizony sokak szemébe könny tolakodott, amikor a hozzátartozó, Ismerős, barát látta, hallotta a színpadról tolmácsolni a népszerű író mondanivalóját. Az első sikeres bemutatót követték a többiek. Szabad szál, Házasság hozománnyal, és ki tudná felsorolni a színművek, operettek neveit, amelyeket lejátszott a lelkes színjátszó gárda. Pék László, aki a megalakulásától kultúrreferens, azért jól emlékszik mindenre. Tudja, hogy 21 egész estét betöltó színdarabot tanultak be, amelyet 420-szor játszottak helyben, a környéken és külföldön. A „Szabin nők elrablását“ például háromszor újították fel és 40 esetben játszották) le. Sikeres tevékenységüket az 1» Igazolja, hogy négyszer lettek győztesei a járási színjátszó versenynek. De nemcsak a műkedvelő színjátszással törődtek a CSEMADOK vezetői, hanem a közönség szervezésével Is — a MATESZ fellépésére. Természetes, a CSEMADOK-szervezet tevékenysége nem merült kt a színjátszásban. Ismeretterjesztő előadások, irodalmi estek, írő-olvaső találkozók, KI mit tud? vetélkedők szervezésében is kitűntek a szögyéniek. A legutóbbi Időben is jól sikerült Petőfi-, Ady-estet és kultúr délutánt szerveztek. Ezelőtt két évvel a dalkedvelőkből énekkart hoztak létre. A társadalmi munkából is kivette a csoport a részét. Hajdanában, amikor szükség volt rá, a közös mindig számíthatott a CSEMADOK „brigádokra“. Mostanában az épülő kultúrpalotánál segédkeznek. Az efsz százszorosán meghálálta az egykori segítséget. A szövetkezeti klubban helye van a CSEMADOK-nak és a kulisszák vásárlásától avagy szállítóeszköz biztosításától sem zárkóznak el. Ez érthető, hiszen a tagság hatvan százaléka tagja a CSEMADOK- nak és a vezető funkció legtöbbjét is a közös tagjai töltik be. A szervezet taglétszáma jelentősen emelkedett az utőbbl években. A CSEMADOK megalakítása 25. évfordulójának tiszteletére száz új tag szerzését vállalták s ebből nyolcvanhatot már teljesítettek és így jelenleg 310 tagja van a helyi szervezetnek. A CSEMADOK-nak nemcsak az efsz-el, hanem a SZISZ-el, a Nőszövetséggel is Jő kapcsolata van és a tahítók közül többen szlvvel-lélekkel segítik a szervezet tevékenységét. A hnb, de elsősorban a pártszervezet ébren figyeli a CSEMADOK tevékenységét és amikor hullámvölgyöd kerültek, minden esetben segítettek megkeresni a válságból kivezető utat. A megtartott ünnepi gyűlést színesebbé tette azoknak az epizódoknak az elmesélése, amely a több mint két évtized alatt megtörtént a színjátszó gárdával. De sor került a komoly végkövetkeztetésre Is: A CSEMADOK helyi szervezete kimozdította a közönyből a fiatalokat, időseket egyaránt és a sokoldalú tevékenységükkel elősegítették a lakosság szórakozását, művelődését. felpezsdítették a falu szellemi életét. TÖTH DEZSŐ
