Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-19 / 3. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1S74. Január 18. A Béke és szocializmus című folyóirat 1972—1973. évi tevékenységéről Prágában 67 kommunista és munkáspárt képviselői tanácskoztak Január 7—9 között. A nagy Jelentőségű értekezletről közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy nagyon hasznos találkozón cserélték ki nézeteiket a testvérpártok képviselői, a folyóirat tevékenységével kapcsolatban. A résztvevők megállapították, hogy az elméleti jellegű folyóirat betöltötte hivatását, kifejtette a Jelenkor időszerű problémáit, hozzájárult a marxista-leninista elmélet kérdéseinek mélyebb megtárgyalásához a testvérpártok részéről, a szocializmus és a kommunizmus építése, a forradalmi harc terén szerzett tapasztalatok cseréjéhez. Leszögezték, hogy a folyóiratnak, mint a kommunista- és munkáspártok kollektív, elméleti és tájékoztató kiadványának jelentősége növekszik és ajánlatokat tettek tevékenységének megjavítására. Az értekezlet résztvevőinek véleménye szerint minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a folyóirat növelje részvételét abban a harcban, amelyet a kommunisták folytatnak a népek főellensége, az imperializmus ellen, amelykezlete irányvonalának következetes megvalósítása, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak a kongreszszus külpolitikai offenzivájának megvalósítása, a hatalmas szovjet gazdaság sikeres fejlesztése, a szocialista országok egységes fellépésének egybehangolása és megerősítése, valamint a testvérpártok kongresszusi határozatainak teljesítése. Megállapította, hogy az 1969-es értekezlet által kitűzött feladatok többségét sikerült teljesíteni. A kommunista- és munkáspártok tevékenységének még jobb összehangolása céljából megemlítette, hogy a CSKP Központi Bizottsága úgy véli, hozzá kell kezdeni egy ú] nemzetközi értekezlet előkészítéséhez. Részletesen foglalkozott a világ imperializmus olyan irányú tevékenységével, amellyel igyekszik szétforgácsolni a haladó erőket. A „megkülönböztetett közeledés“ politikájának keretében egyes szocialista országoknak előnyösebb gazdasági kapcsolatokat kínál fel. De differenciált magatartást tanúsít az egyes országok, pártok és szocialista csoportok, különösen az ifjúság és az értelmiséggel kapcsolatban is. A burzsoázia nem adta fel szándékát, hogy a szocialista orszákommentárunk A lakosság szükségleteinek figyelembevételével Az ideológiai egység megteremtéséért nek főtámasza az amerikai imperializmus. Minden feltétele megvan annak, hogy a folyóirat az eddiginél fokozottabb mértékben vegyen részt a kommunistáknak a békéért, a demokráciáért, a nemzeti és szociális felszabadulásért, a szocializmusért és a kommunizmusért, a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxízmusleninizmus, a proletár internacionalizmus elveinek alapján, a kommunista pártok közötti kapcsolatok általánosan elismert normáival összhangban való összeforrottságáért folytatott harcában. Az értekezlet nyilatkozatot fogadott el, amelyben szolidaritását fejezi ki a chilei demokratákkal és hazafiakkal, я fasiszta juntát felszólítja, helyezze szabadlábra Luis Corvalán szenátort, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és a többi börtönben és koncentrációs táborokban sínylődő hazafit. Ugyancsak nyilatkozatban Ítélték el a többi latin-amerikai, ázsiai és afrikai országokban kibontakozó jobboldali terrort a kommunisták és az összes haladó erők ellen. Az ideológiai értekezlet részvevőinek felszólalásaiból kiemelkedik Vastr Bifaknak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a KB titkárának alapos elemző beszámolója. A bevezető részben konkrét tényekkel alátámasztva elégedetten állapította meg, hogy a Béke és szocializmus című folyóirat eleget tett kötelezettségeinek. Nagyra értékelte a szerkesztőségi kollektíva munkáját. Hangsúlyozta, hogy az 1973-as esztendő nagy lépést jelentett előre úgy az elméleti, mint a tájékoztató tevékenység területén. Az elért sikerek alapja a kommunista- és munkáspártok 1969. évi nemzetközi értegokba ellenforradalmat exportáljon, azonban a tapasztalatok alapján új módszereket alkalmaz. A marxizmusleninizmus általános érvényű igazságát, a „szocializmus egyes modelljeinek“ különböző változataival cseréli fel, amelyek lemondanak a szocializmus fejlődésének általános törvényszerűségeiről. A demokratizmus hangsúlyozásával nagy tömegeket vezet félre és lehetővé teszi a jobboldal előretörését. A „demokratikus szocializmus“ fattyúhajtásai okozták lényegében a chilei tragédiát is. Elítélte Kína egységbontó tevékenységét is. Sajnálattal állapította meg, hogy a maoisták már a világ legreakciósabb erőivel szövetkeznek, „az ellenségem a barátom“ jelszó égisze alatt. A világ békeszerető emberei millióinak tiltakozását kiváltó chilei junta vérengzésével a kínai kormány egyetértett és támogatja a népek jogait sárba tipró antidemokratikus rendszert. B. N. Ponomarjov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának titkára szintén pozitívan értékelte a lap működését és külpolitikai kérdésekkel foglalkozva rámutatott arra, hogy a világimperializmus, a kapitalista államokban egyre jobban elmélyülő gazdasági válságot az arab országokra hárítja. A valóság az, hogy a kapitalista gazdasági rendszer ellenmondásai révén általános krízisbe jutott, és az energiaválság ennek csak az egyik ismertetőjele. A részvevők elhatározták, hogy közös összefogással még sikeresebben fejlesztik a nagyjelentőségű elméleti folyóiratot, hogy az eddiginél még hatásosabban küzdhessen a haladásért és a tartós béke megteremtéséért. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a legutóbbi ülésén foglalkozott a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalával. Megállapította, hogy a közüzemek és a helyi gazdálkodási üzemek általában sikeresen teljesftik Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozataiból eredő feladataikat, s ennek küvetkeztében egyre javulnak a lakosság élet- és munkakörülményei. Örvendetes jelenség, hogy már a vidéki városokba, sőt a falvakban is szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek pár évvel ezelőtt még a nagyobb központokban sem léteztek. A benyújtott jelentésből kitűnik, hogy amíg a kémiai 'tisztítók egyre színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtanak, habár a mosodák 6 százalékkal emelték teljesítményüket, a minőség nincs mindig kellő szinten. Határozat született, hogy a technikai berendezések korszerűsítésével és újabb munkaerők felvételével el kell érni, hogy a lakosság minél több fehérneműt adjon a mosodákba, hogy több ideje jusson a pihenésre és a szórakozásra. Az ellenőrzési rendszer rugalmasabbá való tételével döntő fordulatot kell elérni a minőségben. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a munka szervezésben és az ellenőrzésben van a legnagyobb hiba. Néhány kitüntetett közüzem például pár évvel ezelőtt még szinte jobban kimosta és vasalta a fehérneműt, mint a háziasszonyok. Azonban az utóbbi időben felületesen végzik munkájukat és a lakosság joggal elégedetlen az ilyen színvonalatlan szolgáltatásokért. A lakosság szükségleteinek megfelelően a szolgáltatások terén különböző átcsoportosításokat végeznek az illetékes szervek. Előfordul, hogy egyes szakaszokon munkaerőfölösleg mutatkozik, viszont más szakaszokon nem tudják teljesíteni a tervet. A szolgáltatások összetételét tehát az igényeknek megfelelően kell meghatározni. Ennek érdekében Bratislavában 50 szabót a konfekciós ruhák készítésétől a megrendeléses szabóműhelyekbe csoportosítanak át. Erre az intézkedésre már igen nagy szükség volt, mert főleg a női ruhák készítése vett igénybe túlságosan hosszú időt. A szép ruhaanyagot vásárló nő bizony nagyon sok esetben félévig is várhat arra a pillanatra, amikor gyönyörködhet a vásárfiában. Az előrelátóbbak rendszerint már télen készíttetik a nyári ruhákat. Az ilyen hosszadalmas munkának az a következménye, hogy sokszor asszonyaink nem járhatnak divatos ruhákban, mert amíg az elkészül, már rég idgjét múlta. Bratislavában tehát az átcsoportosítás révén már több új rendeléses szabóság nyílt, jó lenne ezt követni a vidéki városokban is. A szolgáltatásokat általában a közős helyi gazdálkodási üzemek dolgozói nyújtják. Ezek nagyon ígéretesen fejlődnek, azonban amint a gyakorlat mutatja, mégsem tudják teljesen kielégíteni a szükségleteket. Ezért a kormány határozatának értelmében nagyobb teljesítőképességű ipari üzemek is kötelesek olyan közszükségleti cikkeket készíteni, amelyekre a lakosságnak szüksége van. jó néhány üzem, köztük a martini túród gépgyár máris megkezdte az ilyen jellegű tevékenységét. Azonban ezen a téren az eredményekkel egyáltalában nem lehetünk megelégedve. Sok esetben az ipari üzemek vezetői csak a nagy hasznot hozó gyártási programokat helyezik előtérbe és egyáltalán nem veszik figyelembe a lakosság vagy pedig az egyes nemzetgazdasági ágak szükségletét. Az elmúlt napokban például meglepetve hallottam a komáméi (komáromi) hajógyárban, hogy úgyszólván semmivel sem segítik a környékbeli falvak és a mezőgazdaság fejlődését. Pár évvel ezelőtt még gyártottak műanyag fedőlapokat, a traktorokra, és szó volt különböző talajművelő vontatott gépek gyártásáról is. Konkrétan talajfogasolókat kellett volna készíteniük. Azonban a terv füstbe ment és a mezőgazdaság, sem a lakosság nem kap semmilyen szolgáltatást a Csallóköz délkeleti csücskén levő gyárból. A szolgáltatások mennyiségét tehát olymódon is fokozhatjuk, hogy újabb üzemektől biztosítunk bizonyos közszükségleti árucikkeket és munkák végzését a lakosságnak, a másik oldalon viszont mindent meg kell tenni a munka termelékenységének fokozására. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a lehető legkorszerűbb gépeket helyezzük el a köz- és helyi gazdálkodási üzemek műhelyeiben. A távlati koncepciók szerint sor kerül a szolgáltatások összpontosítására is. Ugyanis a kis üzemrészlegecskékben már nem lehet többet és ölesebben termelni. A munka végzése is nehézkes és egyáltalán nem felel meg a kor követelményeinek. Bratislavában a „Vela“ rendszer szerint például a közeljövőben nagy borbély és fodrász pavilonok nyílnak, amelyekbe szinte futószalag szerűen, rendkívüli, korszerű körülmények között kapják meg a polgárok a kívánt szolgáltatásokat. De fokozatosan felszámoljuk például a kisebb autójavító műhelyeket is és áttérünk a félautomata óriási szervizek építésére. Tény, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyisége és színvonala évről-évre javul, azonban még sokat kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük a kívánt szintet. (balia) чХЧХХХХХХХХХХХХХЧЧХХЧХХХХХХХЧХХХХЧХЧХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХХХЧХХХЧХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХЧЧХХХХХХХХЧХХЧХЧХХХХХХХХЧЧЧХЧХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХЧХХХЧХХХХХХХЧХХХХХХЧЧХХХХЧХХХХЧХЧХХХХХХХХЧХЧЧХЧХХХХЧ.ХХЧЧХ ä szocialista integráció, a Kűlcsö** nős Gazdasági Segítség Tanácsa mostanában ünnepelte megalakulásának negyedszázadát. Huszonöt évvel ezelőtt, 1949 januárjában alakította, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország, Románia és Lengyelország. Később hozzácsatlakozott a Népiét Demokratikus Köztársaság. Jugoszlávia 1964 óta vesz részt a KGST ülésein és bizonyos fokú együttműködés alakult ki a tagországokkal annak ellenére, hogy formálisan még nem tagja az Integrációnak. Kuba 1972-ben lépett e tagok sorába és azóta igen aktív tevékenységet fejt ki úgy a társadalmi, mint a gazdasági együttműködés szakaszán. Ugyanis nem egyszerű gazdasági csoportosulásról van szó, hanem arról, hogy a szocialista országok tevékenységét ez a szervezet Is hivatott úgy politikaitársadalmi, mint gazdasági téren öszszehangolni. A gazdasági együttműködést Is úgy határozták meg, hogy az egyes országokban lehetőleg a hagyományoknak és a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék az ipart a nemzetközi szakosítás keretében. Az 1949-es alapokmány a következő elveket fektette le: „Az erők egyesítése és koordinációja révén, segíteni a tagországok tervszerű gezdasági fejlődését, meggyorsítani a gazdasági és műszaki haladást, a kevésbé fejlett iparral rendelkező országokban növelni az Ipari termelés színvonalát, álllandóan fokozni a munkatermelékenységét, és szüntelenül javítani a népek életszínvonalát.“ Persze ennek a programnak megvalósítása nem volt könnyű feladat. A tagállamok ipara eléggé széttagolt volt. Ennek következtében át kellett szervezni például a Német Demokratikus Köztársaság iparát. Csehszlovákiában bizonyos problémákat okozott Szlovákia gyorsütemű Iparosítása, amely nem minden esetben felelt meg a nemzetközi integráció követelményeinek. A nyersanyaghiány Is sok akadályt gördített a fejlődés elé. Gyapotot, fát, szenet, kokszot, rezet, főleg a tőkés országokból kellett behozni, azonban az embargó miatt többször kerülő Magyaroirszágon 5,1, az NDK-ban 3,6, Lengyelországban 8,1, Romániában 6,6, Csehszlovákiában 4,7, Jugoszláviában 5,2, a Szovjetunióban 9,1-szeresére emelkedett. Az ipar fejlődése egyes orszáogzban hihetetlen ütemben tört előre. Bulgária például úgyszólván a semmiből teremtett gépipart, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia iparában pedig a gépek és különböző berendezések gyártása elérte az 50 százalékot. Hazai példával A KGST negyedszázada utakon más országok közvetítésével Jutott hozzánk a szükséges nyersanyag. Természetesen ilymódon lényegesen megdrágult a termelés. A szocialista integráció tagjai 1962 júniusában döntő jelentőségű értekezletre jöttek össze. Állandó végrehajtó bizottságot hoztak létre, amely a kormányfők helyetteseiből áll. Ettől kezdve nagyobb gondot fordítottak a rászoruló országok nyersanyag technikai és gépi berendezéssel való ellátására. Sikeresen oldották meg a fejlettebb Iparral rendelkező országok árueladásának problémáját is. A KGST legnagyobb eredményének könyvelhetjük el, hogy lényegesen hozzájárult a tagállamok Iparának fejlesztéséhez. Hogy csak néhány példával éljünk: az ipari termelés mennyiségének növekedése Bulgáriában 15, élve iparunk 1950-ben az össztermelésből 26,4 százaléknyi mennyiségű gépet és berendezést gyártott, de már 1967-ben ez a részarány 49,7 százalékra emelkedett. Az együttműkdést lényegesen elősegítette az 1969-es áprilisi tárgyalás, amely határozatot hozott közös vállalkozások létesítésére, amelyek létrehozása érdekében megalakították a közös beruházási bankot. A máig érvényes együttműködési alapelveket 1971 júliusában a KGST 25. Ulésszkaszán a hosszútávra szóló komplex programba fektették le. Ebben 15—20 évre előre határozták meg a szocialista integráció fejlődésének irányelveit. Tehát az egyflttmžkôdés ma már világos távlati koncepciók alapján történik. A tagállamok között korszerű iparával a Szovjetunió viszi a főszerepet. A szocialista integrációban termelt árúk 75 százalékát álltja elő. Ez a hatalmas ország solgáltatja a gyártáshoz szükséges nyersanyagok 80 százalékát. Az országok közötti kereskedelemből 40 százalékban veszi ki részét számos közös vállalkozás, kezdeményezője és részese. Szinte felmérhetetlen -segítséget nyújt a testvéri szocialista országoknak. Az 1968-as év elejéig 1400 vállalat építéséhez és felszereléséhez nyújtott segítséget és 36 ezer szakembert küldött a közös üzemekbe. Ezek a szakemberek türelmesen tanították a dolgozókat az egyes munkafolyamatok legmegfelelőbb elvégzésére. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió vezetőszerepet tölt be a szocialista integrációban, ezzel nem él vissza és minden tag egyforma joggal rendelkezik. A KGST tanácsa csak akkor fogadja el az ajánlásokat, és hoz határozatot, ha azzal az érdekelt ország is egyetért. Egyetlen tagállamot sem kötelezhetnek arra, hogy egy számára hasznot nemhozó, veszteséges vállalkozásban vegyen részt. Bogomolov szovjet közgazdász cikke szerint a KGST piacain 205 millió tonna szén, több mint 163 millió kőolaj és olajtermék, 175 millió tonna vasérc, 45 millió tonna hengerelt árú és cső, 3 millió tonna gyapot, 45 millió tonna gabona, 2 millió tonna hús és hűsárú, mintegy 7 millió tonna friss főzelékféle és gyümölcs, 15 milliárd méter pamutkelme, és 240 millió pár lábbeli cserélt gazdát. Ezek a számok beszédesen bizonyítják, hogy milyen nagyméretű kereskedelmi forgalom zajlik le a tagországok között. rp • ÖTPONTOS JAVASLAT. Külpolitikai megfigyelők úgy vélik', hogy Közel-Keleten kevésbé bonyolult a helyzet. Az asszuán! tárgyalások után megszületett az ötpontos egyiptomi javaslat, amely szerint a csapatok ■ szétválasztása szorosan összefügg a megszállt arab területek kiürítésével. Az arab nép jogait Palesztinában az általános rendezéssel együtt kell I meghatározni. Anvar Szadat egyiptomi elnök leszögezte, hogy a Szuezicsatorna keleti partjáról nem vonják ki az egyiptomi alakulatokat és a Sínei-félszigeten sem csökkentik létszámukat. A Szuezi-csatorna felújítása, és a háborúban elpusztított városok újjáépítése Egyiptom belíigye. Az egyiptomi és Izraeli csapatok szétválasztását követni kell a szíriai és az izraeli csapatok szétválasztásának. Az ötpontos javaslat azokon az alapelveken nyugszik, amelyeket az arab országok a múlt évi decemberi algériai csúcsértekezleten fogadtak el. A jelentések szerint Izrael egyrészt teljesíthetetlen követeléseket támaszt Egyiptommal szemben, másrészt halogatja az érdembeni tárgyalások megkezdését. • KONCENTRÁCIÓS TÁBOROKAT LÉTESÍTENEK. A Chiléből kiszivárgott hírek szerint az egész ország egy nagy börtön. A városokban és munkásnegyedekben géppisztoly és ágyúlövések hallatszanak. Csak az utóbbi két hét alatt tízezer békés polgárt tartóztattak le a I jobboldali terroristák. Az egyik jegesvölgyben, fasiszta mintára építettek koncentrációs tábort, amelyben 1200 polgár sínylődik embertelen körülmények között. A tábort elektromos árammal töltött drótkerítéssel vették körül. A chilei anyák és gyermekek felhívással fordultak a világ haladó erőihez, hogy akadályozzák meg fegyverek szállítását a katonai junta részére. • ÁREMELÉSEK. A kapitalista államokban egyre jobban elmélyül a gazdasági válság. Az energiahiány következtében Angliában a dolgozók nagy része már csak három napot dolgozik hetente. Az NSZK. ban a BMW autógyár leállítása miatt 26 ezer dolgozó került az utcára. Az olajválság egyre nagyobb gondot okoz a közlekedésben és a gyárak üzemeltetésében. Ezért Nixon amerikai elnök február 11-re tizenegy olyan ország képviselőjét hívta össze, amelyeket legjobban érint az arab olajbojkott. Azonban a meghívottak egy része nem szívesen megy az értekezletre. Az arab államok képviselői egyébként máris úgy nyilatkoztak, hogyha nemzetközi bojkottot hirdetnek meg ellenük, akkor felrobbantják az olajforrásokat. Emléke, tánítása orokke el (Folytatás az 1. oldalról.) más okok megviselték egészségét és ágynak dőlt. De még halálos ágyán sem a szenvedésével törődött, hanem a világ első szocialista országának a jövőjével, az volt a legnagyobb gondja. Tanácsokat adott, figyelmeztette a legközelebbi munkatársait, mik a legfontosabb teendők, mitől óvakodjanak. Lenin olyan szellemi örökséget hagyott ránk, amely mindig minden időben tanít, nevel, megmutatja a munkásosztálynak s annak élcsapatának a helyes utat. Egy fél évszázad telt el Lenin halála óta, de a szovjet emberek és más országok népei még mindig búcsúzkodnak a proletár forradalom nagy vezérétől. A Vöröstéren napról-napra hosszan kígyóznak a sorok, és amikor a Kreml toronyórája elüti a tizenegyet, a menet lassú léptekkel megindul a mauzóleum felé, hogy kegyeletét lerójja Lenin emléke előtt. A jubileumi év alkalmából a Szovjetunióban, a szocialista országokban és az egész világon hatalmas méreteket ölt az emlékező tiszteletadás. A haladó emberiség százmilliói gondolnak hálával az első proletár állam megalapítójára, akinek tanítása, emléke örökké él. Tóth Dezső
