Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-19 / 3. szám

1974. fanu6r 19. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A fellendülés útján Vlmmer László elvtárs 1962-ben ke­rült a hroboňovoi (alistáli) szövetke­zet élére. Tudta, nem kis feladatok­kal kell megbirkóznia. Az 1820 hek­táron gazdálkodó szövetkezet gazda­sági eredményei nagyon alacsony színvonalon mozogtak. Écsi Tibor üzemgazdász mindezt számadatokkal bizonyítja. íme: búzából 27, árpából 29, kukoricából 14,9, cukorrépából pedig 247 mázsa termett akkor hektá­ronként. Az állattenyésztés eredmé­nyeivel sem lehetett dicsekedni. Az átlagos napi súlyszaporulat hízómar­háknál 45, sertéseknél viszont 28 dkg volt. Ez a hústermelésre is rányomta bélyegét. Mindössze 16 vagon 78 má­zsa húst értékesített a gazdaság 1962- ben. A tejtermelésről talán elég any­­nyit mondani, hogy az év folyamán 455 ezer liter tejet fejtek s a tehenen­ként! évi fejési átlag 1229 liter volt. A gyökeres változás a hatvanas évek közepén vette kezdetét. A gaz­daság vezetői úgy döntöttek, a szántó 22—25 százalékára növelik a pillart­­gósok termőterületét. Ugyanakkor kezdetét vette a nagyhozamú búza- és árpafajták meghonosítása. Ez jó elő­feltételeket teremtett az erőtakarmá­­nyok szükséges mennyiségének bizto­sítására. Lényegében ezek a lépések indították el a szövetkezet növény­­termesztését és állattenyésztését a fejlődés útján. A szarvasmarha-állo­mányt 1967-ben cserélték le. Négyszáz vemhes üszőt vásároltak, s végre lét­rehoztak egy egészséges, termelőké­pes állományt. így 1972-ben már 3427 literre sikerült növelniük az egyeden­kénti évi tejtermelést, s ma már a há­rom és félezres átlagnál tartanak. Javult a súlyszaporulat is. A hízómar­háknál 82, a sertéseknél viszont 59 dkg-os átlagot értek el 1972-ben. En­nek köszönhető, hogy a nevezett év­ben már közel 52 vagon húst értéke­sítettek. Ez 35 vagonnal több a tíz évvel korábbi valóságnál. Az állat­­tenyésztés fejlődését igazolja az aláb­bi adat is: 1962-ben 3,5 millió, 1972- ben pedig már 11 millió 292 ezer ko­ronát eredményezett a közös állatte­nyésztése. Hasonló fejlődés mutatható ki a nö­vénytermesztést illetőleg is. A nö­vénytermesztésből eredő jövedelem az említett évek viszonylatában 3 mil­lióról 11,3 millióra növekedett. Tíz év alatt megkétszereződtek az átlagho­zamok: 1972-ben búzából 17,4, árpából 13,2, kukoricából majdnem 36, cukor­répából pedig 155 mázsával termett több hektáronként, mint 1962-ben. Ez a javulás pedig már nem lebecsülen­dő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a közős határa nagyobbrészt kavicsos homoktalaj. A gazdaság és a termelés fejlődé­sében nagy szerepe volt a gépesítés teljessé tételének is. A közösnek 1962-ben mindössze • 22 db kerekes traktora és egy SZK—3-as kombájnja volt. Ma 32 db nagyteljesítményű erő­géppel — köztük egy K—700-as szov­jet traktorral — és öt gabonakom­bájnnal rendelkeznek. Mindez hozzá­járult az agrotechnika tökéletesítésé­hez, a határidők betartásához, a haté­konyabb ipari- és istállótrágyázáshoz, a munkaidő jobb és gazdaságosabb kihasználásához, s nem utolsó sorban az emberi munka megkönyítéséhez. A kukoricatermesztést teljes mérték­ben, a cukorrépával kapcsolatos mun­kákat viszont 90 %-ra sikerült gépe­síteniük 1973-ban. Egyrészt ennek is köszönhető, hogy a múlt évben to­vábbi 3—5, sőt a cukorrépánál 36 má­zsával nőtt a hozamátlag. Az utóbbi években az emberről való gondoskodás is elmélyült, sőt meg­változott , a gazdasági udvar arculata is. Száműzték a sáros utakat, pocso­lyákat. Hatszáztíz ezer korona ráfor­dítással 17 ezer 600 négyzetméter utat portalanítottak, a dolgozók számára szociális helyiségeket létesítettek. Az új, tágas, központi fűtéses gépjavító műhely építése közel egymillió koro­nát vett igénybe. A múlt évben ké­szült el egy 64 férőhelyes sertés­istálló, s most januárban kerül sor az ezer férőhelyes sertéshizlalda átadá­sára. Igen, a sertéstenyésztés problémáit ezzel egy időre megoldották. Marad még a szarvasmarha-tenyésztés. Az istállók többsége régi típusú épület, ahol a korszerű gépeket nem lehet, vagy nem érdemes használni. A ter­melési költségek csökkentésére, az eredmények javítására irányuló tö­rekvés azonban megköveteli, hogy mi­nél előbb hozzáfogjanak az istállók korszerűsítéséhez. — Miben rejlik a fejlődés titka? — tettem fel a kérdést Vimmer László elvtársnák. — Nincs itt szó semmiféle titokról. Az elért eredmények a tagság lanka­datlan szorgalmát, becsületes munká­ját dicsérik. Persze az sem másodla­gos, hogy gazdaságunkban megfele­lően érvényesül a párt vezető szere­pe. A párttagok mindenben példaké­pül szolgálnak társaiknak. Mindenki tudja mit miért tesz, s ez igen fontos. Ha jobbak lesznek az eredmények, e nagy család tagjainak is csak egyre jobb lehet. Ezért fáradozunk közös erővel — ahogy a fentiek mutatják, nem is eredménytelenül — a távlati célkitűzések mielőbbi megvalósításán. Krascsenyics Géza A szövetkezet gazdasági udvara — részlet. Bíztató előzetes Tél van, január dereka. A termé­szet téli álmát alussza, bár ko­rántsem hasonlít az idei tél a néhány évvel ezelőttiekhez. A természet al­szik, ám az élet tovább pezseg mező­gazdasági üzemeinkben. Főleg a gép­­jávítő műhelyekben és azok környé­kén sürögnek-forognak az emberek. Mire beköszönt a tavasz, mindenki szeretné üzemképes állapotban tudni gépeit. Bíztató és érthető ez a gondoskodás, ez a szorgalom. Nem kis erőfeszítésbe tellett, amíg megtanítottuk az embe­reket a gépek szeretetére, megbecsü­lésére, s amíg mindenki rádöbbent — a gépről is gondoskodni kell akár az emberről, vagy az állatról. Csak­hogy ... Gépek a hóban Igen, minden örömben van egy kis üröm is. A minap például Z.-ben jár­tam. Meglepett, hogy az egyébként jó hírnévnek örvendő szövetkezet gazdái a nyílt ég alatt „teleltetik“ gépeiket. A sok erő- és munkagép, az új trak­torok, répakombájnok, pótkocsik, trá­gyaszórók stb. mintegy tíz centiméte­res hótakaró alatt keseregtek sorsuk felett. Balázs Boldizsár gépesítő bosszúsan mondta: „Méghogy mi nem gondosko­dunk a gépeinkről? Nézzen be a ja­vító műhelybe. Az emberek már nem is tudnának tempósabban dolgozni. Még csoda, hogy van kedvük a mun­kához, hisz a megreparált gépeket újra ki kell tennünk az időjárás vi­szontagságainak. — Őe hát egy gépszín ... — Ne is említse. Felépítettük, rá­­költöttünk egy rakás pénzt, nos a gé­peink mégis a hóban állnak. Miért? Mert a felvásárló üzemek nem képe­sek lépést tartani a fejlődéssel. Közel ötven vagon gabonát tárolunk még most is a gépszínben. A gabona érték, de a gépeket sem kaptuk ingyen. Nem mindegy, hány évig üzemel egy gép. De vájjon meddig lehet ezt így csinálni? Tényleg, meddig lehet ezt csinálni? Tegyünk végre valami okosat a szá­rító és raktárkapacitások bővítésére vonatkozólag, hiszen nemcsak helyi jellegű problémákról, hanem össztár­sadalmi érdekekről van szó. —bor— A besenövi (besenyői) 1600 hektá­ros szövetkezet irodájában is szapo­rán kattognak a számológépek és az adathalmazból lassan kirajzolódnak a múlt évi gazdasági eredmények kör­vonalai. A nagy munkálat közepette beszélgettünk Bukai Lajossal, a nagy család elnökével. Annak ellenére, hogy egyes munkaszakaszokon szép sikereket értek el. mégis nehezen és szűkszavúan nyilatkozott. Bizony szükség volt több fondorlatos kereszt­­kérdésre, amig olyan adatokat szerez­tünk tőle, amelyek közlésre kívánkoz­nak. Amint maga mondta, nem szeret dicsekedni, szerinte a szerénység na­gyon jó barát, mert aki ezzel jár, nem éri őt nagy meglepetés. A szövetkezet elnöke különösen a növénytermesztés eredményeivel elé­gedett. A gabonafélék jól fizettek, az árpa 39, a búza pedig 46,40 mázsát adott hektáronként. A kukorica vi­szont a rendkívüli nagy szárazság miatt csak gyenge terméssel jutalmaz­ta a szorgalmas földművesek munká­ját. A szőlészetben viszont kiemelke­dő eredmények születtek. Amikor er­ről a szakaszról beszélgetünk, bizony derűs mosoly suhan át a kormányos arcán. Nem csoda. Az átlagos hektár­hozam 153 mázsa volt és a minőség­ben is elérte a kívánt szintet. A cu­kortartalom 17—18 százalék között mozgott és ezért a felvásárló szervek több mint hét koronát fizettek a szőlő kilójáért. Az összesítés után kiderült, hogy minden hektár terméséért 107 ezer koronát kapott a közös gazdaság. Amíg a növénytermesztés egyes sza­kaszain volt némi lemaradás, más sza­kaszunkon viszont előre nem látott be­vételekhez is jutottak. A heremagért például 1 millió 44 ezer koronát kap­tak. Ez bizony nagyon jól jött a ház­hoz. A fél hektáros fóliás kertészet 370 ezer koronával szaporította a be­vételt. Az elnök tehát szívesen emlékszik vissza a növénytermesztésre és elége­dettsége azért is növekedik, mert г gabona eddig jól tel?) — 350—400 egyedet számoltak négyzetméteren­ként. A nitratációt még az óévben el­kezdték és minden hektárra 100 má­zsa ipari trágyát szórnak. Az állattenyésztés eredményei mér sékeltebbek, azonban ezen a szaka­szon is történt előrehaladás. A hízó­marhák súlygyarapodása például na­ponta darabonként 1 kg körül mozog. A tehenek évi átlagos tejhozama 3200 liter. Ezek mind olyan adatok, ame­lyek azt bizonyítják, hogy a közös állattenyésztése sem sereghajtó. Summa summárum: jó évet zártak a besenyői szövetkezetben és minden bizonnyal teljes mértékben elérik a 16 millió 700 ezer korona tervezett bevételt. Pénzügyileg jól állnak, mert a tartalékalapon 3 millió koronájuk van. Ezt az új pénzügyi mérleg készí­tésekor, illetve a számvetés befejezé­sekor még megtetőzik. Befejezésül az elnökkel elbeszél­gettünk még a távlati tervekről. Amint közölte velünk, nem ugranak túlságo­san előre egyes szakaszokon, hanem a lehetőségekhez mérten általábar. fokozzák a termelést. Az előzetes ta nácskozások, felmérések alapján úgy vélik, hogy a termelés szintjét mint­egy 4 százalékkal lehet magasabbra emelni a múlt évi eredményekhez vi­szonyítva. Ami azt jelenti, hogy jóval több árut adnak majd a piacra, és ezáltal több pénz folyik majd be a közös kasszába, és az alapok megfe­lelő feltöltésével az eddiginél még jobb lehetőségek lesznek a többter­melésre. (balia) т ш ш вт ш ш ш т aitágáAől Növényvédelmi tanácsadó A KÁPOSZTAFÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A molibdén hiánya a karfiolnál szívlevélnélküliséget idéz elő. Ez ellen molibdénsalétrom adagolásá­val védekezünk. Talajelőkészítés idején 1—2 kg/ha, kiültetés előtt vagy a melegágyakban a vetés, pi­­kírozás, illetve kiültetés előtti fej­trágyázáskor 1 g/m2 adagot hasz­nálunk. Ha vetéshez, tápkocka vagy tápcserép gyártásához készítjük elő a talajt, akkor köbméterenként 2 g-ot számíthatunk ebből a táp­anyagból. Ha a növény levelein megjelennek a betegség első tüne­tei, 'permetlével — 1 kg ható­anyag + 1000 liter víz egy hek­tárra — kezeljük a növényzetet. A talajreakciót feltétlenül neut­rálisra, vagy gyengén lúgos kém­­hatásúra kell változtatni. A molib­­dénhiányban-szenvedő területeken ne használjunk fiziológiailag sa­vanyú trágyákat. Azokon a terüle­teken, ahol nem használtak molib­­dént, a talajelőkészítéskor előny­ben részesítjük a 2 kg/ha adaggal történő póttrágyázást. A betegség első tüneteinek megjelenése utáni permetezésről csupán annyit, hogy ez mindössze kényszermegoldás és nem biztos, hogy minden esetben kielégítő eredményt biztosít. A szaporításra szánt növényállo­mánynak a molibdént öntözővíz­ben is biztosíthatjuk. A 0,1 %-os oldatból 50—100 cm3-t számítunk egy növényre. A csíranövények hullása ellen többféle készítménnyel is védekez­hetünk. A Brassicol készítmény se­gítségével vetés előtt végezhetünk teljes talajfertőtlenítést — négy­zetméterenként 300—400 gramm készítménnyel —, vagy felületi ta­lajfertőtlenítést. Ez utóbbi eseté­ben csak 30—40 g/m2 hatóanyag­­adaggal dolgozunk. A Falisan (Ger­­misan) készítményből vizes olda­tot készítünk, s megöntözzük vele a talajt. Egy négyzetméterre 20— 25 g hatóanyagot és 8 liter vizet számítunk. A talaj kezelését 14 nappal a vetés előtt végezzük. A Fundazolból szintén öntözésre szolgáló oldatot készítünk — 5 g + 8 liter/m2 —, s ezt a vetéskor ada­goljuk. Felületi fertőtlenítésre használ­hatjuk továbbá a Formaiint és a Nematint is. A Formalint 3—4 hét­tel vetés, illetve ültetés előtt hasz­náljuk. Adagja: 250 cm3 Formalin + 10 liter víz négyzetméterenként. A Nematint a használati utasítás sze­rint alkalmazzuk, vetés előtt. Egy négyzetméterre 150—200 cm3 hasz­nálunk fel. A vetés előtti talajfertőtlenítést forró gőzzel is elvégezhetjük. A 90—100 °C-os vízgőz 15—20 perc alatt teljesen fertőtleníti a talajt. Néhány megjegyzés: Brassicol készítménnyel nem fertőtleníthető az uborka számára készített talaj. A csíranövények hullását a négy­éves, jól érett komposzt használa­ta is csökkenti. Ne vessünk túl sűrűre és ügyeljünk arra, hogy elegendő fényt kapjanak a növé­nyek. A vízgőzzel végzett fertőtle­nítést olyankor hajtsuk végre, ami­kor nincs befagyva a talaj. A víz­gőzzel és a Nematinnal végzett fertőtlenítés a betegségek, állati kártevők és gyomok ellen egyaránt hatásos. Falisannal (Germisannal) csak az átültetésre szánt zöldség­félék talaját fertőtlenítjük a sza­porító ládákban és a melegágyak­ban. Átültetéskor gumikesztyűvel védjük a kezünket. A Fundazol nem hat a valódi penészekre (Pythium). A káposzta alternáriás száraz­foltossága, peronoszpórája és fe­­keteerűssége ellen Perozin 75 В és Dithane M 45 készítménnyel véde­kezhetünk. Mindkét szerből 0,3 %-os permetlét használunk. Az 1. permetezést akkor végezzük, ha a palántákon a melegágyakban vagy a zöldséges ágyakban észrevesz­­sztik a fertőzés jeleit. Másodszor virágzás előtt, harmadszor pedig virágzás után permetezünk. Elég gyakori a káposztafélék sziirUouenés* Általi károsodása is. Ezen betegség meggátolása céljából virágzás előtt Polyram Ultra, vi­rágzás után pedig Heryl 80 készít­ményből készített 0,25 %-os per­metlével kezeljük a növényeket. Harc a káposztalevéltetű ellen. Az alábbi készítményekkel véde­kezhetünk a nevezett kártevő el­len: Intration (0,8 liter hektáron­ként), Intrasol 3 (3—6 liter), Phos­­drin 24 ЕС (0,6 liter '+ 600 liter víz hektáronként), Gesfid (0,6 + 600), Pirimor DP (0,05—0,75 száza­lékos permetlé), Fosfotion E 50 (1,5 liter, 0,2—0,25 %-os oldat­ban), Gardona 24 ЕС (2—3 liter), és Dimetron 20 (0,25 %-os per­medében). A nevezett készítményekkel tör­ténő kezelés után be kell tartani az előírt egészségvédelmi várako­zási időt. Az Intration E 50-nel való kezelés után a káposzta és a kel esetében 21, a többi keresztes­virágú zöldség esetében 28 napról van szó. A Phosdrin 24 ЕС, a Gesfid és a Fosfotion E 50-nel ke­zelt növényzetnél 7 nap, a Plri­­mor DP-vel kezeiteknél 14 nap, az egyéb előbb felsorolt készítmény­nyel kezelt zöldségféléknél pedig 21 nap a szükséges várakozási idő­szak. Itt kell még megjegyezni azt is, hogy az üvegházakban Unden ké­szítmény is használható. A szapo­rító növényeknél az Intration E 50 készítményt kétszer alkalmazzuk: virágzás előtt és után. Az üveghá­zakban a levéltetvek irtására csak Fosfotion E 50, Pirimor DP vagy Gardona 24 ЕС szert lehet hasz­nálni. A mezei kultúrákban csak akkor alkalmazzuk a Fosfotion E 50-et, ha nincs módunkban Intra­tion E 50 készítményt használni. A bolhák ellen Gardona 24 ЕС és Actellic készítményekkel vehetjük fel a harcot a zöldségféléknél. Az előfordulás kezdetén az elsőből 2—3 litert, a második szerből 2 kg-ot számítunk hektáronként. Ki­ültetés után azonnal 0,2 %-os Actellic-permettel védekezünk. A Gardona 24 ЕС esetében be kell tartani a 21 napos biztonsági időt, csak azután szabad fogyasztani a kezelt zöldséget. A repceormányos és a repce­­szárbarkó ellen Gamadynt haszná­lunk. Egy négyzetméterre 2 g-ot; a melegágyat és a veteményes ágyakat egy héttel a palánták ki­ültetése előtt kell kezelni, s az el­járást szükség szerint többször is meg lehet ismételni. A káposzta­­féléket ne termesszük a repce kö­zelében. Lidykolt csak akkor hasz­náljunk, ha nincs Gamadyn. Vegyszeres védekezés a nagy káposztalepke és a káposztaba­­golypille ellen. Mindkét kártevő ellen sikerrel alkalmazhatjuk a kö­vetkező készítményeket: Phosdrin 24 ЕС 0,6 liter/ha; Gesfid és Sol­­dep szintén 0,6 liter/ha; Gardona 24 E 2—3 liter/ha. Az első két vegyszernél 7 nap, a harmadiknál 14, a negyediknél 21 nap a vára­kozási idő. A nagy káposztalepke ellen ezenkívül Dimecron 20 ké­szítménnyel is védekezhetünk. Ez esetben 0,25 %-os permetlevet használunk, s várakozási idő 21 nap. A káposztalégy ellen többféle készítményt is használhatunk. A Nexion Streumittelböl 2 kg/m!-t számítunk, s tápkockázás előtt adagoljuk. A Diazinon E 60-ból 0,1 %-os, a Birlane 24 EC-ből pedig 0,2 %-os permetlét készítünk. E- zenkívül sikeresen alkalmazható a Furadan 75 WP, Nexion ЕС 40, Nexion WP 25 készítmény is. A káposzta-gubacslégy ellen a Thiodan nyújt védelmet. Előfordu­lása esetén 1,5 kg vegyszerből és 500 liter vízből készült permetlét használunk. A várakozási idő 30 nap. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents