Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-18 / 20. szám

1974. május 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 © Éberen őrködtek a közös vagyona fölött © Az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke 18 ezer korona © Előretör az ipar­szerű termelés © Példás gondoskodás öregekről, fiatalokról © A gazdasági udvaron megszokott ütemben folyik a munka. Néhányan az állatoknak készítik a szemes- és szálastakarmányt, páran a raktárban dolgozgatnak. Az „ügyeletesek“ az istállókban tesznek-vesznek. A három szövetkezeti veteránnal is csak előze­tes megbeszélés után ülhetünk le a gazdasági részleg kis irodájában. Munkaruhájukról leverik a port, kissé rendbeteszik magukat és lassan-las­­san megered a nyelvük. Az idő vas­foga bizony már mély barázdát vésett akcukra. Nehéz, göröngyös volt a kez­dés útja és sok-sok erőfeszítésre, ön­feláldozó helytállásra volt szükség, amíg a valamikori kisgazdaságból 3000 hektáros, több millió koronát érő vagyonnal rendelkező szövetkezetét hoztak létre. Elsőnek Jozef Svitok forgatja visz­­szafelé az emlékezés kerekét. Prievid­­zán még 1949. december 4-én megala­kult az előkészítő bizottság, amelynek tagja Anton Píš, Ĺukáč Gatial, Jozef Michálik, Ján Vido és Tomáš Nedeliak volt. A jó agitációs munka következ­tében 12-én 119 tag részvételével már megtartották az alakuló közgyűlést. A földművesek a közös gazdaság kor­mánykerekéhez az alkotókedvvel teli Jozef Svitokot állították. Az élelmes középparaszt egészségét sem kímélve irányította a munkát. A többi kis- és középparaszttal együtt sokszor éjt napallá téve dolgoztak, és mint mon­dogatja, kezdetben nem is gondoltak a fizetésre. Csak az alkalmi szakmun­kások bérét fizették havonta, ők még összekuporgatott pénzükből éldegél­tek. Az év végén, amikor számot ve­tettek a gazdálkodásról, elnöki fizet­ségképpen 5000 koronát kapott. Jozef Tomašik, a közös gazdaság példás raktárosa bizonygatja az első elnök állítását. „Hát az úgy volt ké­rem, hogy hol kaptunk fizetést, hol nem“. Belépéskor 12 hektárral gyara­pította a közös földalapot. A munká­ból ugyancsak kivette a részét, de hosszú ideig csak 450 korona volt a havi fizetése. Ha a bérekre vékonyan is jutott, dolgozni kellett, nehogy ku­darcba fulladjon kezdeményezésük. Ján Vido több epizódot elevenít fel az indulásról. Bizony akkoriban rak­táruk sem volt. Felváltva, a cséplő­gépnél aludtak, hogy őrizzék az első gabonát, arait a felvásárló szervek kissé késve szállítottak el. A vetőma­got 80 kg-os zsákokban a vállukon cipelték a raktárnak kiszemelt padlá­sokra. Hullott a verejtékük, de a jö­vőben bízva, önzetlenül fáradoztak. Nem volt könnyű az ő élete sem, hisz a megalakulástól számítva öt évig csak 600—700 koronát fizettek neki a szövetkezet irodájában a ledolgozott munkaegységek után. Sajnos, emiatt jelenleg is hátrányos helyzetbe került. Havi nyugdíja mindössze 640 korona. Tehát dolgoznia kell, hogy beosztva megélhessen. Mindhárman sóhajtozva emlegetik a múltat és visszatekintve úgy vélik, volt abban a küzdelmes időszakban valami szép is. Felcsillan a szemük, amikor szóbakerül, hogy az általuk megalapozott — ma már 3000 hektá­ros közös gazdaság — szlovákiai mé­retben is az élenjárók közé tartozik és a Munkaérdemrend büszke tulajdo­nosa. A másik gazdasági részlegen már a mába lépek. Az ötmillió koronás költ­séggel épült irodaház — amely egy-Az álmok valóra vá ben szociális célokat is szolgál, — a legkorszerűbben van berendezve. Az ifjúsági klubhelyiség, az átöltözésre és mosdásra berendezett szobák, a legkorszerűbb gépekkel és edények­kel rendelkező konyha — amelyben naponta száz ebédet készítenek — a dolgozók kényelmét, élet- és munka­­körülmnéyeinek javítását szolgálja. Az elnöki irodában számtalan kitün­tetés, elismerő oklevél bizonyltja, hogy a prievidzai Szlovák Nemzeti Felkelés nevű szövetkezet tagjai iga­zán eredményes munkát fejtenek ki. Štefan Leporis elnök „Az építésben szerzett érdemekért“ kormánykitün­tetés tulajdonosa 1961-től forgatja a szövetkezet kormánykerekét, méghoz­zá nem kis sikerrel. Az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke már eléri a 18 ezer koronát. A munkatermelé­kenység olyan magas fokú, hogy van pénzük bőven a többtermelést bizto­sító beruházásokra. Az elnök szerint évente ötmillió koronát fordítanak gépek vásárlására, új épületek építé­sére és a berendezések korszerűsíté­sére. Idén ez az összeg eléri a 10 mil­lió koronát, mert minden erőt az új 382 férőhelyes tehénistálló befejezé­sére összpontosítanak. Ebben nagyon magas fokú lesz a munka kultúrája és a munkatermelékenység is lénye­gesen fokozódik. Egy dolgozó majd a tervek szerint 45—50 tehenet gondoz és fej. A sertéshizladában egyszerűsí­tették és ésszerűsítették a termelési folyamatokat. Megfelelő higiéniai kö­rülmények között egy dolgozó 350 hízósertést gondoz. A súlygyarapodás kielégítő és a termelési költség is csökken. Az iparszerű termelési módszere­ket Milan Pavla főmechanizátor sze­rint a növénytermesztésben is érvé­nyesítik, illetve meghonosítják. A 650 hektár réti fű begyűjtési munkálatait teljesen gépesítették. Az évelő takar­mányok jó részét liszt és szemcsés állapotban tárolják. A lucerna első kaszálatából már eddig három vagon lisztet készítettek. De ezzel nem elé­gednek meg és más takarmányfélék­­böl is készítenek lisztet és szemcsé­­zett anyagot. Az állatok étlapjának gazdagítása céljából lóbabot és cukor­répát is szárítanak. Ilymódon elérik, hogy a sertés — takarmánykeverékek összeállításához kevesebb szemesta­karmányt kell felhasználni. A rendel­kezésükre álló nyersanyagot tehát gazdaságosan használják fel. Ebben a közös gazdaságban lépten­­nyomon az ipari termelési formák előretörésével, a munka kultúrájának magasabb szintre emelésével, áltálé-Inak ban az élet- és munkakörülmények javulásával találkozunk. A vezetőség bőkezűen támogatja az ifjúságot is. Az idén 150 ezer koronát kaptak az ifjúsági klub korszerűbb berendezé­sére, valamint a sportpálya építésére. Az idősebb szövetkezeti tagok a bú­­csúünnepségek után továbbra is a nagy család tagjai. Minden év végén 250—500 korona értékű karácsonyi csomagot kapnak. Senkinek sem kell félnie attól, hogy esetleg az utcára kerül. A szövetkezet már eddig 20 család részére épített lakást és idén újabb 18 lakásegységet adnak át bol­dog tulajdonosának. Látják ezt a ma­gasfokú gondoskodást a szövetkezeti tagok és ezért a rendelkezésükre álló kedvező termelési feltételeket a le­hető legnagyobb mértékben kamatoz­tatják. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulójának tiszteletére 55 875 koro­na értékű kötelezettséget vállaltak a termelés fokozására, az élet- és a munkakörülmények javítására. Meg­említhetjük a szocialistabrigád címért versenyző fejőnök kollektíváját, akik a tehenenkénti évi tejhozamot 200 li­terrel emelik. A szocialista munka­verseny olyan hathatósan serkenti őket a többtermelésre, hogy a számí­tások szerint az év végéig tehenen­ként már közel 4000 liter tejet fejnek. Az alapító tagok és az utánuk kö­vetkezők tehát ügyesen, ésszerűen ki­használva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, virágzó szövetkezetei terem­tettek a Nitra felső folyásán. A vala­mikori vágyak, álmok, íme a gyakor­latban valóra váltak. BALIA JÓZSEF Spartakiád­előkészületek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának elnöksége 1972. december 15-én megtárgyalta és jóváhagyta a szocialista testnevelés továbbfejlesztésének fő irányelveit a XIV. pártkongresszus utáni időszakra, melynek értelmében kerül sor 1975-ben a két köztársa­ság sportolóinak tömeges seregszemléire — vagyis a Csehszlovák Spartakiádra. Ami a komárnoi járást illeti, már a járás párt- és álla­mi szervei is foglalkoztak a spartakiád alapos előkészí­tésének kérdéseivel. Egységes álláspont alakult ki: a spartakiád mind a fiatal, mind pedig az idősebb sporto­lók számára nagyon jó alkalom arra, hogy a sportoló tömegek fellépéseikkel méltóképpen köszöntsék majd hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját. A komárnoi járásban a járási spartakiádot a Csehszlo­vák Testnevelési Szövetség járási bizottsága rendezi, közösen a járási nemzeti bizottságai, a komáromi és a hurbanovoi (ógyallai) városi nemzeti bizottsággal, ille­tőleg a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi- és tömeg­szervezetekkel. A Csehszlovák Spartakiád jegyében — és annak sike­rei érdekében — 1975-ben a járás területén több sport- és turisztikai versenyre, vetélkedőre kerül sor. Például a járási ifjúsági olimpiai játékok keretén belül az I. és a II. ciklusú iskolák sportolói versenyeznek majd szertor­nában, sakkozásban, asztaliteniszezésben, kosárlabdá­zásban, kézilabdázásban, jégkorongozásban, tájékozódás­ban, stb. A járási spartakiád tömegfellépéseire Hurbano­­voban (Ögyallán) és Komárnoban kerül sor 1974. május 31-én és ugyanezen év június elsején. Mindkét városban összesen mintegy kétezer gyakorlatozónak tapsolhat majd a közönség. Az egyes kategóriákban már kijelölték a gyakorlatok betanítóit. Az impozáns gyakorlatok bizonyára nagy si­kert aratnak majd ezúttal is, akárcsak az elmúlt évek testnevelési- és sportünnepségem. Kolozsi Ernő A Trnovec nad Váhom-i (Tornóci) Efsz-ben az idén több, mint 400 ezer kiskacsa lát napvilágot. Ahhoz, hogy ez a terv valóra váljon, a szövetkezet szocialista brigádjának példás tagjai járulnak hozzá, Lovász Franciska brigádvezetővel az élen. A szövetkezet nemcsak eladásra, hanem saját részére is keltet kiskacsákat, hogy a 2,5 vagon ^pecsenyekacsát idejében átadhassa a -Galantai Baromfifeldolgozó Üzemnek. Szöveg és kép: F. Krajcuvit DÍSZOKLEVELESEK A vörös vándorzászló átvételekor a kiváló munkát végző vezetők, szak­emberek és dolgozók erkölcsi jutalomképpen díszoklevelet kaptak — a trsticei (nádszegi) szövetkezetben. Foto: St. Barcák Amilyen a vezetőség, olyan a szövetkezet Az efsz-ek VIII. országos kong­resszusának határozatai nyomán tökéletesedett és demokratizáló­dott a szövetkezetek vezetése. Az elnök közvetlenül felelősséggel tartozik a tagságnak, elsősorban ő az, akire a három érdekszféra — a tagok, a közös gazdaság és az állami érdek — összehangolása hárul. A szövetkezet vezetősége az el­nökkel az élen felelős a tagokkal együtt az állami tervfeladatok tel­jesítéséért, a pénzügyi fegyelem, valamint a törvényekből, a törvé­nyes Intézkedésekből eredő Jog­szabályok betartásáért. Természetesen, a vezetőség csak úgy tud a reá háruló feladatainak eleget tenni, ha szava, tekintélye van mind a tagok, mind a szövet­kezeten kívüliek előtt. Az elnök felelősségteljes tisztét csak úgy tudja kielégítően ellátni, ha sok­oldalúsága, szervezőkészsége, az emberekkel bánnitudás mellett eszmei-politikai és szakmai téren fejlett, s erkölcsi jellemvonásaiban sem található lényeges kifogásolni­való, továbbá a tagság teljes bizal­mát kell élveznie, valamint védel­mezni tudja a szövetkezet jogos érdekeit a kereskedelmi partne­reivel kapcsolatban. Az elmúlt években alkalmam volt Kelet-Szlovákia több szövetke­zeti elnökének irányítási, stb. mód­szereit megismerni. Vajon melyik efsz-elnök miben látja a Jó veze­tés titkát? ф Farkas István, a plešiveci (pelsőci) szövetkezet elnöke főleg az emberekkel való bánásmód he­lyességét hangsúlyozta: „Figyelem­be kell venni az emberek egyéni helyzetét, Jogos igényeit, meghall­gatni kívánságaikat, nézeteiket, véleményüket; hasznos ötleteiket, értékes tapasztalataikat nemcsak méltányolni, hanem a gyakorlati életbe is át kell ültetni. Ez ad ala­pot a szocialista munkafegyelem megköveteléséhez, a pontosság és a jóminőségű munka igénylésé­hez.“ ф Köteles János, a Nová Bodva-1 (Űjbodvai) Efsz elnöke nagy fon­tosságot tulajdonít annak, hogy az elnök minden elfoglaltsága mellett ne szégyelje kikérni a szövetke­zeti tagok tanácsait, véleményeit. Lévén maga is bodvai, jól ismeri az embereket, a helyi termelési felté­teleket, éghajlati-időjárási és ta­lajviszonyokat. Elméleti és gya­korlati szakember. Elismeri és vallja: már sok-sok értékes, gya­korlatban gyümölcsöztethető taná­csot kapott egy-egy tapasztalt szö­vetkezeti gazdától, négyszemközti beszélgetés közepette. • Rezes Sándor a trebišovi já­rás vajányi szövetkezetének elnö­ke ugyancsak az emberi kapcsola­tok milyenségét, tartalmát tartja a jó vezetés egyik lényeges előfel­tételének. Az itteni tapasztalatok bizonyítják a közvagyon védelmé­nek rendkívüli fontosságát, a ve­zetőség ebbéli példamutatását. Ez a szövetkezet három év alatt el­adósodott, jócskán megcsappant a tagok havi jövedelme — magyarán mondva: Csáky szalmájává vált a közös vagyon. Végülís idegenből került elnök a szövetkezet élére, Rezes Sándor személyében, akinek szilárd elvi álláspontját, követke­zetességét, a holnapban-gondoiko­­dását, s nyíltságát és tárgyilagos­ságát megtanulták már becsülni. Vezetésével újra megszilárdult szer­vezeti-gazdasági téren egyaránt ez a szövetkezet, sőt a járás legjobb­jai közé küzdötte fel magát. „Az a fontos — magyarázta az elnök többek között —, hogy semmiféle sógorság-komaság elve ne érvénye­sülhessen a közösben, senki ne ré­szesülhessen jogtalan előnyökben, engedményekben. Csakis gyarapít­ható és védelmezhető a közös va­gyon.“ ф Andrej Demčák a soli (vra-novi járás) szövetkezet elnöke kü­lönleges figyelmet fordít a trakto­rosokra, kombájnosokra, gépkeze­lőkre, gépjavítókra, mert — mint ahogy mondotta —, jórészt az ő kezükben van a termelés kulcsa. Ha hanyagul végzik kötelességei­ket, ennek elsősorban a szövetke­zet és a tagság, valamint az állam látja' kárát. Az elnöki teendők egyik legfontosabbikának tartja a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek rendszeres javítását, esz­mei-politikai és szakmai tudásuk gyarapítását, hogy ne tátongjon szellemi űr a vezetők, a szakem­bergárda és a tagság között. # Juhász Pál mérnök, a Rožňa­va! (Rozsnyói) Járási Mezőgazda­­sági Igazgatóság vezetője eképpen vélekedett: „Az elnöki tisztség jó betöltéséhez elengedhetetlen a ve­zetői tapasztalat, a bizonyos ráter­mettség. Járásunkban az egyesített szövetkezetek élére olyan egyének megválasztását javasoltuk, akik már rendelkeznek elegendő ta­pasztalattal, jó a szervezőképessé­gük, előrelátók, megfontoltak — és igazságosak. A cselekvés dina­mizmusának nemegyszer az óva­tossággal határos megfontoltság­gal kell párosulnia.“ # Soltés Juraj mérnök, a Trebi­šovi JMI igazgatója: „Ahhoz, hogy a közeljövőben az efsz-elnök ered­ményesen elláthassa tisztségét, rendkívül fontos az eszmei tisztán­látása, szakmai-politika ismeretei­nek rendszeres gyarapítása. Ellen­kező esetben nem tud lépést tar­tani a fejlődéssel, képtelenné vá­lik a vezetésre, lemarad ...“ Csupán néhány véleményt ragad­tam ki a sok közül, amit beszélge­téseim során összegyűjtöttem. Ez­úttal adom közre. Ám e néhány véleményből Is kitűnik, mennyire összetett, s felelősségteljes munka­köre van az elnöknek. Ügyelnie kell a kollektív vezetés elvének és gyakorlatának tiszteletben tar­tására, a felsőbb szervek határo­zatainak következetes végrehajtá­sára. Összegezésképp: az elnöki tisztség betöltéséhez komplex szel­lemi, erkölcsi, szakmai-politikai felkészültség, pedagógiai érzék, s feltétlenül erős, teherbíró fizi­kum és jó idegrendszer szükséges, ami mindenképpen teljes, haladó szellemű embert kíván. I. B.

Next

/
Thumbnails
Contents