Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-18 / 20. szám
1974. május 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 © Éberen őrködtek a közös vagyona fölött © Az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke 18 ezer korona © Előretör az iparszerű termelés © Példás gondoskodás öregekről, fiatalokról © A gazdasági udvaron megszokott ütemben folyik a munka. Néhányan az állatoknak készítik a szemes- és szálastakarmányt, páran a raktárban dolgozgatnak. Az „ügyeletesek“ az istállókban tesznek-vesznek. A három szövetkezeti veteránnal is csak előzetes megbeszélés után ülhetünk le a gazdasági részleg kis irodájában. Munkaruhájukról leverik a port, kissé rendbeteszik magukat és lassan-lassan megered a nyelvük. Az idő vasfoga bizony már mély barázdát vésett akcukra. Nehéz, göröngyös volt a kezdés útja és sok-sok erőfeszítésre, önfeláldozó helytállásra volt szükség, amíg a valamikori kisgazdaságból 3000 hektáros, több millió koronát érő vagyonnal rendelkező szövetkezetét hoztak létre. Elsőnek Jozef Svitok forgatja viszszafelé az emlékezés kerekét. Prievidzán még 1949. december 4-én megalakult az előkészítő bizottság, amelynek tagja Anton Píš, Ĺukáč Gatial, Jozef Michálik, Ján Vido és Tomáš Nedeliak volt. A jó agitációs munka következtében 12-én 119 tag részvételével már megtartották az alakuló közgyűlést. A földművesek a közös gazdaság kormánykerekéhez az alkotókedvvel teli Jozef Svitokot állították. Az élelmes középparaszt egészségét sem kímélve irányította a munkát. A többi kis- és középparaszttal együtt sokszor éjt napallá téve dolgoztak, és mint mondogatja, kezdetben nem is gondoltak a fizetésre. Csak az alkalmi szakmunkások bérét fizették havonta, ők még összekuporgatott pénzükből éldegéltek. Az év végén, amikor számot vetettek a gazdálkodásról, elnöki fizetségképpen 5000 koronát kapott. Jozef Tomašik, a közös gazdaság példás raktárosa bizonygatja az első elnök állítását. „Hát az úgy volt kérem, hogy hol kaptunk fizetést, hol nem“. Belépéskor 12 hektárral gyarapította a közös földalapot. A munkából ugyancsak kivette a részét, de hosszú ideig csak 450 korona volt a havi fizetése. Ha a bérekre vékonyan is jutott, dolgozni kellett, nehogy kudarcba fulladjon kezdeményezésük. Ján Vido több epizódot elevenít fel az indulásról. Bizony akkoriban raktáruk sem volt. Felváltva, a cséplőgépnél aludtak, hogy őrizzék az első gabonát, arait a felvásárló szervek kissé késve szállítottak el. A vetőmagot 80 kg-os zsákokban a vállukon cipelték a raktárnak kiszemelt padlásokra. Hullott a verejtékük, de a jövőben bízva, önzetlenül fáradoztak. Nem volt könnyű az ő élete sem, hisz a megalakulástól számítva öt évig csak 600—700 koronát fizettek neki a szövetkezet irodájában a ledolgozott munkaegységek után. Sajnos, emiatt jelenleg is hátrányos helyzetbe került. Havi nyugdíja mindössze 640 korona. Tehát dolgoznia kell, hogy beosztva megélhessen. Mindhárman sóhajtozva emlegetik a múltat és visszatekintve úgy vélik, volt abban a küzdelmes időszakban valami szép is. Felcsillan a szemük, amikor szóbakerül, hogy az általuk megalapozott — ma már 3000 hektáros közös gazdaság — szlovákiai méretben is az élenjárók közé tartozik és a Munkaérdemrend büszke tulajdonosa. A másik gazdasági részlegen már a mába lépek. Az ötmillió koronás költséggel épült irodaház — amely egy-Az álmok valóra vá ben szociális célokat is szolgál, — a legkorszerűbben van berendezve. Az ifjúsági klubhelyiség, az átöltözésre és mosdásra berendezett szobák, a legkorszerűbb gépekkel és edényekkel rendelkező konyha — amelyben naponta száz ebédet készítenek — a dolgozók kényelmét, élet- és munkakörülmnéyeinek javítását szolgálja. Az elnöki irodában számtalan kitüntetés, elismerő oklevél bizonyltja, hogy a prievidzai Szlovák Nemzeti Felkelés nevű szövetkezet tagjai igazán eredményes munkát fejtenek ki. Štefan Leporis elnök „Az építésben szerzett érdemekért“ kormánykitüntetés tulajdonosa 1961-től forgatja a szövetkezet kormánykerekét, méghozzá nem kis sikerrel. Az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke már eléri a 18 ezer koronát. A munkatermelékenység olyan magas fokú, hogy van pénzük bőven a többtermelést biztosító beruházásokra. Az elnök szerint évente ötmillió koronát fordítanak gépek vásárlására, új épületek építésére és a berendezések korszerűsítésére. Idén ez az összeg eléri a 10 millió koronát, mert minden erőt az új 382 férőhelyes tehénistálló befejezésére összpontosítanak. Ebben nagyon magas fokú lesz a munka kultúrája és a munkatermelékenység is lényegesen fokozódik. Egy dolgozó majd a tervek szerint 45—50 tehenet gondoz és fej. A sertéshizladában egyszerűsítették és ésszerűsítették a termelési folyamatokat. Megfelelő higiéniai körülmények között egy dolgozó 350 hízósertést gondoz. A súlygyarapodás kielégítő és a termelési költség is csökken. Az iparszerű termelési módszereket Milan Pavla főmechanizátor szerint a növénytermesztésben is érvényesítik, illetve meghonosítják. A 650 hektár réti fű begyűjtési munkálatait teljesen gépesítették. Az évelő takarmányok jó részét liszt és szemcsés állapotban tárolják. A lucerna első kaszálatából már eddig három vagon lisztet készítettek. De ezzel nem elégednek meg és más takarmányfélékböl is készítenek lisztet és szemcsézett anyagot. Az állatok étlapjának gazdagítása céljából lóbabot és cukorrépát is szárítanak. Ilymódon elérik, hogy a sertés — takarmánykeverékek összeállításához kevesebb szemestakarmányt kell felhasználni. A rendelkezésükre álló nyersanyagot tehát gazdaságosan használják fel. Ebben a közös gazdaságban léptennyomon az ipari termelési formák előretörésével, a munka kultúrájának magasabb szintre emelésével, áltálé-Inak ban az élet- és munkakörülmények javulásával találkozunk. A vezetőség bőkezűen támogatja az ifjúságot is. Az idén 150 ezer koronát kaptak az ifjúsági klub korszerűbb berendezésére, valamint a sportpálya építésére. Az idősebb szövetkezeti tagok a búcsúünnepségek után továbbra is a nagy család tagjai. Minden év végén 250—500 korona értékű karácsonyi csomagot kapnak. Senkinek sem kell félnie attól, hogy esetleg az utcára kerül. A szövetkezet már eddig 20 család részére épített lakást és idén újabb 18 lakásegységet adnak át boldog tulajdonosának. Látják ezt a magasfokú gondoskodást a szövetkezeti tagok és ezért a rendelkezésükre álló kedvező termelési feltételeket a lehető legnagyobb mértékben kamatoztatják. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére 55 875 korona értékű kötelezettséget vállaltak a termelés fokozására, az élet- és a munkakörülmények javítására. Megemlíthetjük a szocialistabrigád címért versenyző fejőnök kollektíváját, akik a tehenenkénti évi tejhozamot 200 literrel emelik. A szocialista munkaverseny olyan hathatósan serkenti őket a többtermelésre, hogy a számítások szerint az év végéig tehenenként már közel 4000 liter tejet fejnek. Az alapító tagok és az utánuk következők tehát ügyesen, ésszerűen kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, virágzó szövetkezetei teremtettek a Nitra felső folyásán. A valamikori vágyak, álmok, íme a gyakorlatban valóra váltak. BALIA JÓZSEF Spartakiádelőkészületek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége 1972. december 15-én megtárgyalta és jóváhagyta a szocialista testnevelés továbbfejlesztésének fő irányelveit a XIV. pártkongresszus utáni időszakra, melynek értelmében kerül sor 1975-ben a két köztársaság sportolóinak tömeges seregszemléire — vagyis a Csehszlovák Spartakiádra. Ami a komárnoi járást illeti, már a járás párt- és állami szervei is foglalkoztak a spartakiád alapos előkészítésének kérdéseivel. Egységes álláspont alakult ki: a spartakiád mind a fiatal, mind pedig az idősebb sportolók számára nagyon jó alkalom arra, hogy a sportoló tömegek fellépéseikkel méltóképpen köszöntsék majd hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját. A komárnoi járásban a járási spartakiádot a Csehszlovák Testnevelési Szövetség járási bizottsága rendezi, közösen a járási nemzeti bizottságai, a komáromi és a hurbanovoi (ógyallai) városi nemzeti bizottsággal, illetőleg a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi- és tömegszervezetekkel. A Csehszlovák Spartakiád jegyében — és annak sikerei érdekében — 1975-ben a járás területén több sport- és turisztikai versenyre, vetélkedőre kerül sor. Például a járási ifjúsági olimpiai játékok keretén belül az I. és a II. ciklusú iskolák sportolói versenyeznek majd szertornában, sakkozásban, asztaliteniszezésben, kosárlabdázásban, kézilabdázásban, jégkorongozásban, tájékozódásban, stb. A járási spartakiád tömegfellépéseire Hurbanovoban (Ögyallán) és Komárnoban kerül sor 1974. május 31-én és ugyanezen év június elsején. Mindkét városban összesen mintegy kétezer gyakorlatozónak tapsolhat majd a közönség. Az egyes kategóriákban már kijelölték a gyakorlatok betanítóit. Az impozáns gyakorlatok bizonyára nagy sikert aratnak majd ezúttal is, akárcsak az elmúlt évek testnevelési- és sportünnepségem. Kolozsi Ernő A Trnovec nad Váhom-i (Tornóci) Efsz-ben az idén több, mint 400 ezer kiskacsa lát napvilágot. Ahhoz, hogy ez a terv valóra váljon, a szövetkezet szocialista brigádjának példás tagjai járulnak hozzá, Lovász Franciska brigádvezetővel az élen. A szövetkezet nemcsak eladásra, hanem saját részére is keltet kiskacsákat, hogy a 2,5 vagon ^pecsenyekacsát idejében átadhassa a -Galantai Baromfifeldolgozó Üzemnek. Szöveg és kép: F. Krajcuvit DÍSZOKLEVELESEK A vörös vándorzászló átvételekor a kiváló munkát végző vezetők, szakemberek és dolgozók erkölcsi jutalomképpen díszoklevelet kaptak — a trsticei (nádszegi) szövetkezetben. Foto: St. Barcák Amilyen a vezetőség, olyan a szövetkezet Az efsz-ek VIII. országos kongresszusának határozatai nyomán tökéletesedett és demokratizálódott a szövetkezetek vezetése. Az elnök közvetlenül felelősséggel tartozik a tagságnak, elsősorban ő az, akire a három érdekszféra — a tagok, a közös gazdaság és az állami érdek — összehangolása hárul. A szövetkezet vezetősége az elnökkel az élen felelős a tagokkal együtt az állami tervfeladatok teljesítéséért, a pénzügyi fegyelem, valamint a törvényekből, a törvényes Intézkedésekből eredő Jogszabályok betartásáért. Természetesen, a vezetőség csak úgy tud a reá háruló feladatainak eleget tenni, ha szava, tekintélye van mind a tagok, mind a szövetkezeten kívüliek előtt. Az elnök felelősségteljes tisztét csak úgy tudja kielégítően ellátni, ha sokoldalúsága, szervezőkészsége, az emberekkel bánnitudás mellett eszmei-politikai és szakmai téren fejlett, s erkölcsi jellemvonásaiban sem található lényeges kifogásolnivaló, továbbá a tagság teljes bizalmát kell élveznie, valamint védelmezni tudja a szövetkezet jogos érdekeit a kereskedelmi partnereivel kapcsolatban. Az elmúlt években alkalmam volt Kelet-Szlovákia több szövetkezeti elnökének irányítási, stb. módszereit megismerni. Vajon melyik efsz-elnök miben látja a Jó vezetés titkát? ф Farkas István, a plešiveci (pelsőci) szövetkezet elnöke főleg az emberekkel való bánásmód helyességét hangsúlyozta: „Figyelembe kell venni az emberek egyéni helyzetét, Jogos igényeit, meghallgatni kívánságaikat, nézeteiket, véleményüket; hasznos ötleteiket, értékes tapasztalataikat nemcsak méltányolni, hanem a gyakorlati életbe is át kell ültetni. Ez ad alapot a szocialista munkafegyelem megköveteléséhez, a pontosság és a jóminőségű munka igényléséhez.“ ф Köteles János, a Nová Bodva-1 (Űjbodvai) Efsz elnöke nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az elnök minden elfoglaltsága mellett ne szégyelje kikérni a szövetkezeti tagok tanácsait, véleményeit. Lévén maga is bodvai, jól ismeri az embereket, a helyi termelési feltételeket, éghajlati-időjárási és talajviszonyokat. Elméleti és gyakorlati szakember. Elismeri és vallja: már sok-sok értékes, gyakorlatban gyümölcsöztethető tanácsot kapott egy-egy tapasztalt szövetkezeti gazdától, négyszemközti beszélgetés közepette. • Rezes Sándor a trebišovi járás vajányi szövetkezetének elnöke ugyancsak az emberi kapcsolatok milyenségét, tartalmát tartja a jó vezetés egyik lényeges előfeltételének. Az itteni tapasztalatok bizonyítják a közvagyon védelmének rendkívüli fontosságát, a vezetőség ebbéli példamutatását. Ez a szövetkezet három év alatt eladósodott, jócskán megcsappant a tagok havi jövedelme — magyarán mondva: Csáky szalmájává vált a közös vagyon. Végülís idegenből került elnök a szövetkezet élére, Rezes Sándor személyében, akinek szilárd elvi álláspontját, következetességét, a holnapban-gondoikodását, s nyíltságát és tárgyilagosságát megtanulták már becsülni. Vezetésével újra megszilárdult szervezeti-gazdasági téren egyaránt ez a szövetkezet, sőt a járás legjobbjai közé küzdötte fel magát. „Az a fontos — magyarázta az elnök többek között —, hogy semmiféle sógorság-komaság elve ne érvényesülhessen a közösben, senki ne részesülhessen jogtalan előnyökben, engedményekben. Csakis gyarapítható és védelmezhető a közös vagyon.“ ф Andrej Demčák a soli (vra-novi járás) szövetkezet elnöke különleges figyelmet fordít a traktorosokra, kombájnosokra, gépkezelőkre, gépjavítókra, mert — mint ahogy mondotta —, jórészt az ő kezükben van a termelés kulcsa. Ha hanyagul végzik kötelességeiket, ennek elsősorban a szövetkezet és a tagság, valamint az állam látja' kárát. Az elnöki teendők egyik legfontosabbikának tartja a dolgozók munka- és életkörülményeinek rendszeres javítását, eszmei-politikai és szakmai tudásuk gyarapítását, hogy ne tátongjon szellemi űr a vezetők, a szakembergárda és a tagság között. # Juhász Pál mérnök, a Rožňava! (Rozsnyói) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője eképpen vélekedett: „Az elnöki tisztség jó betöltéséhez elengedhetetlen a vezetői tapasztalat, a bizonyos rátermettség. Járásunkban az egyesített szövetkezetek élére olyan egyének megválasztását javasoltuk, akik már rendelkeznek elegendő tapasztalattal, jó a szervezőképességük, előrelátók, megfontoltak — és igazságosak. A cselekvés dinamizmusának nemegyszer az óvatossággal határos megfontoltsággal kell párosulnia.“ # Soltés Juraj mérnök, a Trebišovi JMI igazgatója: „Ahhoz, hogy a közeljövőben az efsz-elnök eredményesen elláthassa tisztségét, rendkívül fontos az eszmei tisztánlátása, szakmai-politika ismereteinek rendszeres gyarapítása. Ellenkező esetben nem tud lépést tartani a fejlődéssel, képtelenné válik a vezetésre, lemarad ...“ Csupán néhány véleményt ragadtam ki a sok közül, amit beszélgetéseim során összegyűjtöttem. Ezúttal adom közre. Ám e néhány véleményből Is kitűnik, mennyire összetett, s felelősségteljes munkaköre van az elnöknek. Ügyelnie kell a kollektív vezetés elvének és gyakorlatának tiszteletben tartására, a felsőbb szervek határozatainak következetes végrehajtására. Összegezésképp: az elnöki tisztség betöltéséhez komplex szellemi, erkölcsi, szakmai-politikai felkészültség, pedagógiai érzék, s feltétlenül erős, teherbíró fizikum és jó idegrendszer szükséges, ami mindenképpen teljes, haladó szellemű embert kíván. I. B.
