Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

A baromfi „A" tenyészetének kialakítása A minap elbeszélgettem egy munkásemberrel, aki tagja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének. Azt mondta többek között, hogy ha nyugdíjba vonul, sze­retne foglalkozni olyasvalami­vel, ami nem közönséges, ami rendkívüli. Ű tart ugyan ba­romfit, nyulat, galambot, de eb­ben nincsen semmi rendkívüli, semmi érdekes. — Akkor — mondom — te­nyésszen prémesállatot. Ezüst­­rókát, nyércet vagy nutriát. Ez rendkívüli szórakozás len­ne és egyben érdekes is. Azután erről beszélgettünk. De később, amikor ráterelő dött a szó a nagy befektetésre, a drága takarmány beszerzésé­re, úgy elszállott mindkettőnk lelkesedése, mint a pimpó, me­lyet megfújt a szél. Maradjunk mi csak a tenyész­­baromfinál — mondtam. Az is lehet rendkívüli és szórakoz­tató, ha az állományt „A“ te­nyészetnek ismerik el. A „B“ és a „C“ tenyészet magas és igé­nyes formájáról meg már nem beszélek. A tyúk-témánál maradtunk. Már csak erről beszéltünk, egy­mást okosítva, kiegészítve gya­korlati tudásunkkal. Én tiszta vérvonalű nyuhem­­sír (newhampshire) tyúkfajtát tartok mondtam. Neki a plimut (Plymouth) tetszik. Hogy mi az előnye az „A“ tenyészetnek? Sok előnye van, mert egyszer annyi takarmányt kap a tenyésztő a SZKSZ helyi szervezetétől, mint a közönsé­ges tyúkok után. A tenyésztojás ára magasabb és kapósabb, úgy­szintén az eladásra szánt te­­nyészkakas ára is. Az „A“ tenyészetet fajtatisz­ta anyagból származó, gyűrű­zött csirkékkel, vagy jércékkel kell kezdeni. A tenyészkakast legjobb, ha a tenyésztő egy ki­állításon szerzi be, elismerő le­véllel együtt. Tizenöt tyúkra lehet számítani egy kakast. járási szervezetének titkárságá­hoz benyújtott kérvényben. Eh­hez csatolni kell egy állatorvosi igazolványt, amely az állomány TBC és Pullor betegségtől való mentességét igazolja. A Szlovákiai Kisállattenyész­­tök Szövetségének járási szer­vezete egy négy tagú bizottsá­got küld ki a kérvényezőhöz. Ha a bizottság megállapítása szerint a baromfiállomány faj­tatiszta, standard típusú, egész­séges, és a többi már említett követelménynek is megfelel, úgy ez a bizottság mindenrröl jegyzőkönyvet vesz fel és kiállít A 52LOVAKlAl КIJ/ÉLL ATT EN YESZTOK llüllllllllll! SZÖVETJEGÉNEK ÉLETÉBŐL IIIIIIIIIIÍIIIH A megfelelő meleg, villany­nyal világítható higiénikus ól­ról, elkerített kifutóról, takar­mányozásról nem beszéltünk, mint ahogy a felsőbb iskolát végző technikusok sem beszél­nek már az egyszeregyről. Er­ről csak annyit, hogy az „A“ tenyészet alapja, természetes velejárója, az előírásnak meg­felelő tartási viszonyok és a modern takarmányozási techni­ka alkalmazása. Az „A“ tenyészet elismerését, jóváhagyását kérni kell a SZKSZ egy elismerő levelet, amellyel engedélyezi az „A“ tenyészetet. A baromfitenyésztés tökélete­sebb formáiról az „A“, „B“ va­lamint a „C“ tenyészetről a SZKSZ Központi Bizottsága ki­adott és forgalomba hozott egy terjedelmes, 235 oldalas, ügye sen összeállított füzetet, mely­nek címe: „A tenyészbaromfi besorolásának és elismerésének irányelvei“ (..Smernice pre za­­triedovanie a uznávanie chovov hydiny“). Ez a szlovák nyelvű füzet megrendelhető a SZKSZ KB el­mén (Ústredný výbor SZD, Bra­tislava, Steinerová 70). Melegen ajánlom ezt a füze­tet mindazoknak, akik az „A“ tenyészet kialakításának gondo­latával komolyan foglalkoznak. E füzet részletesen tárgyalja az „A“ tenyészetet érintő minden tudnivalót és megtalálhatók benne a szükséges okmányok mintái is. (Elismerő levelek, kérvény, állatorvosi igazolvány stb.) A nagyobb szabású kisállat kiállításokon a különféle hasz­nossági színű és alakú tenyész­­kakasok és tyúkok, többnyire az „A“ tenyészetből származ­nak. Ez azt jelenti, hogy az ,,A“ tenyészetek produkálják a leg­szebb és leghasznosabb barom­fit. A SZKSZ fő célja, hogy minél több tag foglalkozzon a fajta­tiszta baromfi tenyésztésével, és ezért az ,,A“ tenyészetet nem­csak propagálja, de erkölcsileg és anyagilag támogatja. Egy fiatal, fejlett, jó alakú, színes tollú harcias kakast tu­lajdonosa sokáig, büszkén és élvezettel elnézi, mert rendkí­vüli, és mert sokat lát benne, többet, mint ahogyan azt sokan gondolnák. Dr. IZSÖF ZOLTÁN, Rim. Seč (Rimaszécs) Hányszor fiatalíthatjuk nyulainkat évente? A nyúl az egyik legszaporább háziállat. Szaporaságát növeli, hogy vemhességi ideje, rövid (28—34, általában 30 nap), a fialás után rövid időn belül haj­lamos a párzásra, tehát az új­bóli vemhesülésre. Nyúltenyésztésünk jövedelme­zősége jelentős mértékben a nyulak szaporasága, tehát a Há­lások és a felnevelt fiókák szá­mától függ. A nyulak nagy szaporasága összefügg ivarszervük intenzív működésével. Többet szülő ál­latok, ezért egyetlen ivarzás alkalmával több petesejtet ter­melnek. Kívánatos a 7—9 élet­képes petesejt termelése és an­nak megtermékenyülése. A te­nyészállatok kiválogatásakor azoknak az anyáknak utódait hagyjuk meg tenyésztésre, ame­lyek rendszeresen fialnak, és a 7—9 egyedes szaporulatokat is felnevelik. Az anyák általánosságban 14—16 naponként ivarzanak, ez azonban nem mondható rend­szeresnek. A tartástól, takarmá­nyozástól, fajtától stb. függően az ivarzás lehet gyakoribb vagy ritkább. Az utóbbi évek neme­sítő munkájának tulajdonítható, hogy a fehér újzélandi és kali­forniai fajták folyamatosan haj­landók a párzásra és a vemhe­sülésre. (Ha nem vemhesek és tenyészkondícióban vannak.) Más állatfajoktól eltérően a házinyulak petéjének leválását a párzás váltja ki. A tüszők fel­repedése a párzást követően 8— 10 óra múlva következik be. A petesejtek megtermékenyülése ezt követően négy óra múlva zajlikj le. A szaporaság tehát növelhető a .6—8 óra múlva végrehajtott utópároztatással. A nyúltenyésztés gazdaságos­ságának fontos kérdése a nyúl teherbíró képességének teljes kihasználása. Korszerű körül­mények között 4—5-szöri, eset­leg évi hatszori fialtatás is megvalósítható. Régebben szokás volt a pároz­­tatások időzítése úgy, hogy az első fialás egybeessék a zöld­­takarmány megjelenésével. E- zenkivül egy-két alkalommal fialtatták a nyulakat, s az őszi hideg idő megérkezésére a sza­porítást be is fejezték. A gyen­gén szaporodó fajták, főleg az óriások, az ilyen szaporítási módszereknek felelnek meg. Mint ismeretes, ezek idős egye­dei az őszi hónapokban általá­ban nem is hajlandók pározni. Szakítsunk ezekkel až elavult és gazdaságosnak nem mondha­tó formákkal. Egész éven ke­resztül az egyenletes fialtatást valósítsuk meg és évente ké­szüljünk fel a téli fialtatásra. A téli fialtatás különleges mód­szerekkel még a színes fajták­nál — beleértve az óriásokat is — megvalósítható. Tavasszal hagyjuk meg azokat a süldő­­nyulakat, amelyek szeptember-, ben elérik a tenyészérettséget és ekkor pároztathatók. Ebben az évben még kétszer, a követ­kező év őszéig még háromszor fiataltathatók, utána selejtez­­hetők. Más a helyzet az újzélandi fe­hérek és a kaliforniaiak eseté­ben. E két fajta — mint erre utaltam is — folyamatosan haj­landó a párzásra, tehát egész éven keresztül vemhesíthető. A nyúl fialás után 2—4 nap múlva ivarzik először? Ez az időpont még nem alkalmas a pároztatásra, mert a korai vem­hesülés a szoptatási időt lerövi­díti, s ez az utódokra kedvezőt­len. A következő ivarzás körül­belül a kisnyulak háromhetes korának betöltése után tapasz­talható. Ez gz időpont már al­kalmas az újbóli pároztatásra. A kisnyulak ekkor már rend­szeresen kezdenek enni és az anya tejtermelése ezzel egy­­időben rohamosan csökken. Vizsgálataink szerint három hetes szoptatási idő után az új­bóli vemhesítés nem terheli meg az anyai szervez at. E módszerrel fehér űjzé'andi anyákat pontos időbeosztással évenként hatszor — időelcsú­szásokkal pedig ötször fialtat­tam. Az intenzív szaporítást az állatok két évig esetleg tovább is jól elviselik, jelenleg hat olyan anyával is rendelkezem, amelyek már a harmadik éve ilyen intenzíven fial, minden hátrány nélkül. Az évente négy és félszeri fialtatást még abban az esetben is megvalósíthatjuk, ha 5—6 hetes korban választunk és utá­na azonnal pároztatunk. A folyamatos fialtatás, az in­tenzív szaporítás azonban meg­kívánja állományunk szakszerű tenyésztését, szükség esetén az állománycsere végrehajtását, a jó elhelyezést és takarmányo­zást Dr. Pacs István — A nyúltej összetevői a tej­termelés első három hete alatt kevéssel változnak A (28,4%) szárazanyag-tartalmat 49 %-ban proteinek, 39 %-ban lipidek ad­ják. A tej laktóztartalma 3—8 százalék. A 4. héttől a protein- és különösen a lipidtartalom megnövekszik, a laktóz pedig csaknem eltűnik. — Kísérleti adatok szerint a takarmányban az emészthető fehérje és a nyersrost százalé­kos tartalma között a korrelá­ciós koefficiens 0,91. Ez azt jelenti, hogy minden egyes szá­zalék nyersrost a fehérje emészthetőségét 1,43 százalék­kal csökkenti. — Amerikai mintára a német prémesállat-tenyésztésben is be kezdik vezetni a különböző szolgáltatásokat. Számos mód­juk lehetséges párosítási ta­nácsadás, állatszállítás, takar­mánybeszerzés, stb. — A házinyúl ürülék evése egészségi szempontból szükség­szerű. A nyúl hosszú vakbelé­ben levő mikroorganizmusok a táplálékból В-vitamint alakíta­nak át. Ezt ez ürüléket éppen a B-vitamin-tartalma miatt fo­gyasztja el újból a házinyúl — mégpedig az éjjeli ürüléket. A B-vitamin-előállítás serkentése érdekében ezért a nyúlnak ce­lulóze tartalmú táplálékra van szüksége. — A legjobb takarmányozás és elhelyezés sem ad jó ered « PLASZTIKRÄCSOK A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN Angol tapasztalatok szerint a dróthálóval fedett trágyaaknás baromfiistállók nem bizonyultak megfelelőknek a broiler szü­lőpárok tartására, mert hatásukra a kakasokon talpdaganatok fejlődtek ki és csökkent a tojások termelékenysége. Azt is ész­lelték, hogy a drótháló helyettesítése plasztikráccsal és trá­gyaakna trágyakihúzóval történő ellátása körülbelül 60 száza­lékkal gazdaságosabbnak mutatkozik, mint a ketreces tartás. Az új típusú plasztikrácsok kipróbálása folyamatban van; az eddigi eredmények kedvezőnek mutatkoznak, írja a (British Poultry Science/73) nak hátránya, hogy az anyák is ad libitum takarmányozásban részesülnek, és ez növeli a ta­karmányozási költséget, elő­mozdítja az anya elzsirosodásá., a tejtermelés csökkenését. A korai választás előnye, hogy így lehetőség van egy anya után egy évben 40 ivadék sza­porítására. Csökkenthető a le­­nyészketrec mérete is. — A választáskor ne kever­jük össze az almokat. Minden hely- és épületváltoztatás külön erős megterhelés a kisnyulak számára. Ha az áttelepítés el­kerülhetetlen, ügyelni kell arra, hogy az új hely azonos, vagy inkább magasabb hőmérsékletű legyen. Fontos, hogy a nevelő­ketrecekben az anyaketrecek­hez hasonló etető- és ilató­­edényzetet helyezzünk el. — A nyúltenyésztés fő célja — a termelékenységi mutató — egy anyanyúl évi hízőállat-sza­­porulata, a takarmányértékesü­­lés és a vágósúlykitermelés ja­vítása, a vágási végsúly növe­lése. — A korszerű felszerelések ma már egyre nélkülözhetetle­nebbek az árútermelő nyúltele­­pen. A telepadlós ketreceket el­vetik. Általában a fiatdeck el­rendezést tartják a legjobbnak. Ezzel elkerülhető a túlzsúfolt­ság, és jobb az épület szellőz­­tethetősége. —к— A KANADAI BAROMFITENYÉSZTÉSI PROGRAM Az ottani baromfitenyésztők minden évben 60—100 új tyúk­­vonal kapcsolódó képességét próbálják ki. A kétszeres keresz­tezésben jól teljesítő állományokat rákeresztezéssel három­­vonalas hibrid alapanyaggá alakítják ki. A tenyésztéshez fel­használják a vércsoport útján nyert információkat is. A vér­csoport-kutatások eredményeit pulyka tenyészvon'alak kialakí­tásában is alkalmazzák. A kanadai kutatók a tollasodási gyor­saság alapján autoszex leghorn-hibridek kialakítását kezdték meg. E téren a megfelelő apai-vonal kialakítása a cél. A ba­romfitenyésztőknek a Földművelési Minisztérium igen nagy segítséget nyújt. (Baromfitenyésztés, 1973. 5. szám.) Szaklapokban olvastuk ményt, ha hiányoznak a megfe­lelő genetikai feltételek. A te­­nyészanyag kiválasztása külö­nösen a hímek esetében igényel nagy szakértelmet. A vemhes­­ség idején nagyon fontos a megfelelő takarmányozás. A nyúlszelekcióban a saját teljesítményen kívül figyelembe veszik a testvérek teljesítmé­nyét. A testformák méretén és a szubjektív megítélésen kívül fontos, hogy az anyáknak 10 csecsbimbójuk legyen. Az érté­keléshez az évszaki változáso­kat is figyelembe kell venni. — Ha a nyúlhús táplálőérté­­ke 85 %-os, akkor a csirke 50 %, a marha 75 %, a sertés 65 %, a juh 65 %-os. A anyanyúl saját testsúlyának 26 szorosát, a sertés 9-szeresét, juh 3-szoro­­sát4 a tehén 2-szeresét termeli meg ivadékai vágósúlyában szá­mítva évente. — Egy angol nyúltenyésztő vállalat figyelemre méltó tervei a következők. A Buxted Rabbits Units. Ltd. felismerte a nyúlhús jelenlegi konjunktúráját mind az angol, mind a nyugat-euró­pai piacokon. A cég jelenlegi heti egy tonna nyúlhús termelé­sét jelentősen fokozni kívánja, és bővíti exportját. Termelőket szervez, akiknek egy évre ga­rantált árat fizet, ellátja takar­mánnyal, javasolja saját te­nyészállatait is. A termelőket részletes technológiával látja el. Fiatdeck ketrecrendszert, s 28 napos korban történő vá­lasztást javasol. A takarmány­értékesítés 1:3 arányú és a vá­gási kitermelés 50—55 százalé­kos. A nyulakat a cég dolgozza fel, 48 órás hűtés után, és 250 vágott nyulat tartalmazó konté­nerekkel szállítja. A nyulak késői leválasztásá-Angol nyúltelepek giliszta-, gomba- és komposzMermelése Trever Thompstone angol te­nyésztő nemrég több mint 50 millió gilisztát adott el halá­szoknak és akvaristáknak, nyu­­lászkodása melléktermékeként. A legtöbb gilisztát az Egye­sült Királyságban értékesítette, de igen szépen, és gyorsan fej­lődik a kontinens horgászai részére irányuló exportja is. jelenleg idényben folyamatosan szállít körülbelül heti 20 ezret Franciaországba, Hollandiába és Svájcba. Egyik legnagyobb szállítmánya egy 150 ezres rendelés volt, ezt repülőgépen vitték Genfbe. Értékesítés előtt osztályozzák a gilisztákat, mert a kis fehé­rek az akvaristáknak, a hosz­­szúak a tengerparti halászok­nak, horgászoknak kellenek. Külön válogatják a — csak a Sahway torkolatánál található — sajátos változatokat is. A giliszták legnagyobb részét beszervezett nyúltenyésztők ál­lítják elő. Megállapították 5 ugyanis, hogy a' nyúltrágya ki­váló annak a földgiliszta-típus­­nak az elszaporítására, ame­lyet a legjobban keresnek a horgászok. Thompstone-nak Hockley Heathban 100 anyanyu­­las telepe van, de máshol is ér­dekelt, s több mint tíz nyúlte­nyésztő szállít neki gilisztákat. Kiszámították, hogy a nyúl­­ketrec alatt gilisztákat is sza­porító tenyésztő megkétszerez­heti a jövedelmét. Egy jól mű­ködő telep a nyúlhúsból anyán­ként évi 5 font jövedelmet ér­het el, s ugyanennyit a giliszta­tenyészetből. Az említett tenyésztő jelen­leg még nem tud annyi gilisz­tát termelni, hogy a keresletet kielégítse. Pedig a farmján 0,8 ha területen, a szabadban is lé­tesített egy gilisztatenyészetet, ahol a szabadban levő kom poszttelepeken szaporítja a gi­lisztákat. Ezek hozama azonban lénye­gesen alacsonyabb, mint a nyúl­­házakban, ahol számukra ked­vezőbb a hőmérséklet. Ott egyébként az egyszintes ketre­cek alatt, a lehulló friss nyúl­­trágyán nevelik a gilisztákat. Ideális körülmények között né­hány tenyészgiliszta évente 2000 ivadékot képes szaporíta­ni. Anyanyúl-ketrecenként évi 500-es termeléssel számolnak. A nagyobb szaporaságú gi­lisztafajta, amelyet az USA-ból importáltak, a téli fagyok kö­vetkeztében elpusztult. Tervek szerint évi 75 millió gilisztát kívánnak a következő években forgalomba hozni. Használható szarvasmarha-, sertés- és ló-, valamint baromfi­trágya is, ezeket azonban előbb tárolni, kezelni kell. A nyúl­trágya viszont azonnal frissen felhasználható. Az osztályozott 2,5—3 hü­velyk (hüvelyk, inch = 2,54 cm) hosszú giliszta ára 1000 db 1 font. A tenyészanyag ára 7—8 font ezrenként. A gilisztaszaporítás megszer­vezése különösen a nyúlházak­­ban könnyű. A tenyészgilisztá­­kat berakják a ketrecek alá és egy réteg szalmával betakarják. A kiszáradás ellen rendszeresen öntözik a gilisztatelepeket. A giliszták kerülik a fényt, a nyúltrágya alsóbb rétegeiben élnek, szaporodnak, közben komposzttá alakítják a trágyát. Csak enni járnak a felszínre, ahová aláhull a friss nyúltrá­gya. Ha a giliszták elérték a szükséges méretet, következik az osztályozás, csomagolás; egy plasztikcsomagba ötvenet tesz­nek. Ha nem tudják azonnal elszállítani, 4—6 C fokon tárol­ják. Az ára átszámítva körül­belül 15 korona csomagonként. A komposzttrágya kiválóan alkalmas gombatermelésre, e­­zért ennek érett komposztként csomagolva történő értékesíté­sét szervezték meg. A nyúltelepeken a giliszta­tenyészetek létesítése óta nincs ammóniaprobléma, a fertőtle­nítő és mosószerek használata azonban tilos a gilisztatelepe­ken. Thompstone egész éven át két férfit és két lányt foglalkoztat, májustól augusztusig, a fősze­zonban pedig további 15 fő gí­­lisztacsomagolót. Egy jól begya­korlott lány naponta 10 ezret tud becsomagolni. Hegedűs János

Next

/
Thumbnails
Contents