Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

1974. január 12. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^ I ALA5ZUNK Kčs, a II. osztályban 2350 Kčs, a III. osztályban 1720 Kčs és a IV. osztályban 1370 Kčs. Az osztálybasorolás 24 kérdés alapján történik. Például, hogy mi­ből vannak a falak, milyen a tető, a padlózat, hogyan fűtik a házat, hogyan van felszerelve a konyha, van-e a családi házban fürdőszoba, WC, víz, mosókonyha, pince, ga­rázs stb. Hogy milyen osztályba sorolják a családi házat, rendsze­rint az dönti el, hogy az adott osz­tályra vonatkozó kérdések kéthar­madára pozitív válasz adható-e. Az ármegállapítás szempontjából lakóterület: a) a lakószobák területe a lakás­­gazdálkodásról szóló előírások ér­telmében, b) az olyan helyiségek terüle­tének 50 °/o-a, amelyek építészeti és műszaki elrendezésüknél fogva csak átmenetileg használhatók el­szállásolásra és amelyek a lakás­­gazdálkodásról szóló előírások ér­telmében a tartós jellegű lakás fel­tételeit nem teljesítik, c) az olyan helyiségek területe, amelyeket nem mint lakásokat használnak. A lakásgazdálkodásról szóló Tt 41/1964 sz. törvény értelmében la­kószobák a közvetlen fényt kapó és közvetlenül szellőztethető he­lyiségek, amelyek padlóterülete 8 m2-nél nagyobb, amelyeket ki le­het fűteni és amelyekben építé­szeti-műszaki elrendezésüknél fog­va egész éven át lakni lehet. Ilyen feltételek mellett a konyha 12 m2-en felüli területe Is lakószo­bának tekintendő. A mondottakból tehát kitűnik, hogy nemcsak a lakószobák és a konyha 12 m2-en felüli területe után jár térítés. Az adott feltéte­lek alapján meg kell állapítani, hogy az előszoba, amennyiben csak átmeneti lakásként használható, értékelhető-e a b) pontban emlí­tett rendelkezés szerint. Az idézett hirdetmény külön nem említi pl. a fürdőszoba, mosó­konyha, a pince, stb. árát. E helyi­ségeket viszont tekintetbe veszik az osztályba sorolásnál, tehát léte­zésük kihat az árra, mivel árának megállapításánál tekintetbe veszik a ház korát. Rendes karbantartás esetén a megállapított egyes minő­ségi osztályokban nagy különbség van az 1 m2-ért fizetett térítés kö­zött. A kapualj területét vélemé­nyünk szerint, csak akkor számít­hatják bele a lakóterületbe, ha azt Családi ház kisajátítása f. T. olvasónk írja levelében: „Tíz évvel ezelőtt fejeztem be csa­ládi házam építését, amely szemé­lyi tulajdonomat képezi. A családi házban három szoba, konyha, elő­szoba, fürdőszoba és folyosó van. A városi nemzeti bizottság úgy döntött, hogy családi házamat több más házzal együtt lebontják, és emeletes lakóházakat építenek he­lyükbe. A nemzeti bizottság ezért kisajátította házamat, viszont csak a lakóterület, vagyis 3 szoba és konyha 12 m2-en felüli területe után hajlandó térítést fizetni. A többi helyiségért, vagyis a fürdő­szobáért, előszobáért, folyosóért stb. nem kapok térítést, mivel ezek területét a lakóterületbe nem szá­mítják bele. A városi nemzeti bizottság eljá­rását sérelmesnek tartom. Arra szeretnék ezért választ kapni, hogy milyen előírások alapján, milyen feltételek mellett és milyen összegben fizetnek térítést családi házak kisajátítása esetén?“ Az adott esetben a családi ház kisajátításával kapcsolatos térítést a Szlovák Árhivatal és a Szlovák Szocialista Köztársaság Pénzügy­minisztériuma Tt 47/1969 sz. hir­detmények erre vonatkozó rendel­kezései szerint állapítják meg. Az említett hirdetmény egyebek közt a polgároktól vásárolt épületek árát, valamint a személyi tulajdon­ba tartozó épületek kisajátításával kapcsolatban fizetett térítés meg­állapításának módját is szabályoz­za. Kisajátítás esetén a családi há­zért fizetett összeget a ház minő­sége alapján állapítják meg. A mi­nőség attól függ, hogy a családi házat milyen minőségi osztályba sorolják. Az említett elveket a hir­detmény melléklete tartalmazza. A megállapítás céljából a családi házakat négy minőségi osztályba sorolhaják, miközben 1 m2 lakó terület ára az I. osztályban 3280 pl. raktárhelyiséggé alakítanák át. A másik oldalon a családi ház összegéből minden év után száza­lékot számítanak le. Kételyek ese­tén a ház használatba adásának napjától számítják a ház korát. Amennyiben tehát a ház építését 1962-ben fejezték be, a ház árából 11 százalékot fognak levonni. A ház korára való tekintettel legfel­jebb 70 százalékot vonhatnak le a megállapított árból. Kisajátítás esetében, a már em­lített térítés mellett a tulajdonos­nak megtérítik az önálló garázs, kút, fáskamra, kerítés stb. értékét. Az egyes létesítmények értékét ebben az esetben is a minőség és a kor szerint állapítják meg. Péh dául a garázsokat három minőségi osztályba sorolják. 720 Kčs-tôl 435 Kős-ig terjedő térítés összege egy 1 m2 beépített területért. Az ösz­­szegből a garázs karbantartásától függően 1,25—3,3 %-ot vonnak le a garázs építésének befejezésétől számított minden év után. A kerí­téseket négy minőségi osztályba sorolják. A kerítésekért fizetett té­rítés összege folyóméterenként 70—360 Kčs (a levonás össze 2— 5% évenként). A kút ára attól függ, hogy fúrott vagy ásott kútról van-e sző. Az ár megállapításánál azt is tekintetbe veszik, milyen mély a két. A kisebb építményeket pl. a fáskamrát, mosókonyhát stb. három minőségi osztályba sorol­ják. Az ilyen építmények ára 420— 640 Kčs a besorolástól függően (a levonás 1,25—3,3 °/o évenként). Kisajátítás esetén a családi ház melletti területen ültetett gyü­mölcsfákért, szőlőért stb. is térí­tést nyújtanak. A költözködés költségét is megtérítik. Végül arra is fel szeretnénk hív­ni a figyelmet, hogy személyi tu­lajdonba tartozó épület esetén a térítés összegét fel lehet emelni. Ugyanis, ha a megállapított ösz­­szeg a megfelelő szövetkezeti la­kás árát nem fedezi, a járási nem­zeti bizottság, rendkívüli esetek­ben a szövetkezeti tagsági rész összegéig felemelheti 'a térítés összegét. Ezt az összeget persze csak a szövetkezeti lakás árának megfizetésére lehet felhasználni. A kisajátításról döntő szerv hatá­rozatában megállapítja ezt az ösz­­szeget és kifejezetten leszögezi, hogy az összeget vissza kell fizet­ni, ha azt nem a szövetkezeti tag­sági rész megfizetésére használják fel. ! V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\V\\\\\\\\^^^ A fiatalok számára biztosított előnyök a mezőgazdaságban * A házassági segély megítéléséről és annak nagyságáról a mezőgazdasági vállalat vezetősége dönt az illetékes ifjú dolgozó által végzett munka, az elért munkaered­mények, a dolgozó szakképzettsége, valamint annak alap­ján, hogy az illető csak egymaga dolgozik-e a mezőgaz­dasági vállalatban, vagy pedig mind a két házasulandó fél a vállalat dolgozója. Házassági segélyt nyújtanak azoknak az ifjú házasoknak is, akik a kötelező katonai szolgálat tartama alatt léptek házasságra. Ilyenkor a házassági segélyt a kötelező katonai szolgálat letelte után fizetik ki abban az esetben, ha a munkaszerződés keretén belül kötelezi magát, hogy legalább 5 évet a vállalat keretében fog ledolgozrti. A vissza nem térítendő házassági segélyt abban az esetben is meg lehet adni, ha a lakásépítés kedvezményes formáinak keretében lakás­hoz juthatnak, pl. ha a nemzeti bizottság lakásalapjából utalnak ki lakást számukra, vagy pedig vállalati lakás­hoz, szövetkezeti lakáshoz juthatnak, családi házat épít­hetnek, stb. Tehát az ifjú házaspár, amely a mezőgazda­­sági őstermelés valamelyik szervezetében (efsz, ág, tan­gazdaság, vetőmagnemesítő és szaporító gazdaság, stb.) fog dolgozni, lakáskérdését nemcsak a munkaerő-állan­­dósító alap hatékony segítségével oldhatja meg, hanem a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának rendeleté értelmében a mezőgazdasági ősterme­lés szakaszán dolgozó embereknek a lakásépítésben nyújtandó segély útján is. Ezt a segélyt e mezőgazdasági őstermelőknek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által tervezett lakásépítkezés keretében nyúj­tott állami hozzájárulás formájában adják. A polgárok lakásépítő szövetkezetébe jelentkezett dol­gozónak a hozzájárulást a vállalat felsőbb szerve adja. A mezőgazdasági őstermelés szakaszán dolgozók, akik­nek (semmilyen formában) nincsen lakásuk, családi ház építésére további állami segítséget kaphatnak családi házanként 22 500 korona összegig. Amennyiben a családi házat házaspár építi, és mind a ketten a mezőgazdaság­ban dolgoznak, akkor ez a hozzájárulás 25 ezer koronára emelhető, sőt, a kijelölt járásokban (Svidník, Vranov, Humenné, Bardejov, Stará Ľubovňa, Veľký Krtíš, Dolný Kubín, Čadca, Rimavská Sobota) 30 ezer Kčs-ra. Ezt a hozzájárulást az építkezőnek a mezőgazdasági vállalat stabilizációs kölcsön formájában adja. A kölcsönnyújtás­ról a szervezet az építkezővel szerződést köt, amennyi­ben a szervezet kötelezettséget vállal, hogy a kölcsönt elengedi, amennyiben a dolgozó a megegyezés szerint megszakítás nélkül (a kölcsönnyújtás napjától számított 10 évig) a szervezet kötelékében dolgozik, a házat a ha­táridő előtt nem adja el, vagy nem írja át más személy­re, és az illető lakni fog benne. A dolgozók állandósítása érdekében a mezőgazdasági vállalatok hasonló kölcsönt nyújtanak az 1967-től válla­lati lakásépítkezés keretében felépített családi házak el­adása esetében. A kijelölt járásokban a mezőgazdasági vállalat a kölcsön összegét kivételes esetekben 45 ezer KCs-ra is növelheti. A mezőgazdasági lakásépítkezés tervei szerint meg­kezdett vállalati lakásépítés esetén a felsőbb szerv a mezőgazdasági őstermelés szervezeteinek lakásonként 35 ezer Kčs-t is adhat. Ezt a hozzájárulást a mezőgazdasági vállalat, amennyiben alacsony a termelési színvonala, és a dolgozók átlagos életkora meghaladja az 50 évet, 40 ezer Kčs-ra növelheti, sőt, a kijelölt járásokban 55 ezer Kčs-ra, kivételes esetekben 60 ezer Kčs-ra is. Az eddigiekben csupán néhány olyan anyagi előnyt soroltunk fel, amelyeket szocialista társadalmunk jelen­leg a mezőgazdaságban dolgozni akaró ifjú dolgozóknak nyújt. Ez a gondoskodás a tanintézetekben díjtalanul szerzett szakképzettséggel kezdődik, további, esetleg fő­iskolai képzettség elnyerésével, családalapítási segítség­gel és lakás biztosításával folytatódik. A rendeletek egész összességének, beleértve a gazdasági intézkedése­ket is, az a feladata, hogy a mezőgazdasági szakágazatok bármelyikébe érkező fiatalok előtt kezdettől fggva vilá­gos életpálya álljon, alkotó és személyi érvényesülésük előtt a mezőgazdaságban távlati lehetőségek nyíljanak s a jól végzett munka esetén teljes szociális biztonság­gal nézhessenek a jövőbe. Ezért fordulunk felhívással az alapfokú kilencéves iskola végzős növendékeihez, minden fiúhoz és leányhoz, hogy döntsenek a mezőgazdasági munka mellett és olyan hivatást válasszanak maguknak, amely érdekelni fogja őket. A 11-féle mezőgazdasági szakágazat bőséges válasz­tási lehetőséget nyújt. Az alapképesítést a Szlovákia egész területén széthelyezett 65 mezőgazdasági taninté­zet adja meg. Az ifjú mezőgazdasági dolgozók megnyerését és stabi­lizálását célzó anyagi előnyökről a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának Közlönyében, annak 16/1972. részében találunk tájékoztatást, és a járási termelési igazgatóságok dolgo­zói szívesen nyújtanak részletesebb tájékoztatást az ér­deklődőknek. Szocialista társadalmunk nagy összegeket fektet nem­csak a mezőgazdaság fejlesztésébe, hanem a mezőgazda­ságban dolgozni akaró fiatalok képzésére és stabilizálá­sára is. Fiúk és leányok — jelentkezzetek a mezőgazda­­sági tanintézetekbe. CS44444\44444444VNN444444444>4\\N44444444>44444444444V»\44VCCS444VV\44444444>4>>>>>NNXN4\44VV>XV*V* Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? Ekonomika poľnohospodárstva Ez évi első számában a szaklap vezércikkét Ján Janovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere írta. A cikkben foglalkozik azokkal a jelentős évfordulókkal, amelyeket ebben az évben ünnepiünk meg. Értékeli a mező­­gazdasági dolgozók 25 éves munkájának eredményeit, a szö­vetkezetek eddigi ténykedését és jó kívánságait tolmácsolja mezőgazdaságunk minden dolgozójának. Napjainkban, amikor a mezőgazdasági üzemek és szerve­zetek, az élelmiszeripari és a szolgáltatási üzemek elmúlt évi gazdálkodásukat mérlegelik és az idei év tervének kidolgo­zását kezdték meg, az említett üzemek dolgozói számára értékes segítséget nyújt a lap egyik cikke, amely kellő útba­igazítással szolgál a mezőgazdasági- élelmezésipari komple­xum üzemeinek 1974-es évi tervük jóminőségű összeállításá­hoz. A lap olvasóinak érdeklődését bizonyára felkelti az az értékes anyag is, amely taglalja a mezőgazdasági beruházá­sok különleges helyzetét. Ebben a számban kezdődik az a sorozat, amely aprólékos felvilágosításokkal kíván szolgálni a mezőgazdaságban időszerű racionalizáciös intézkedésekkel kapcsolatban. A sorozat első cikke a mezőgazdaság komplex szocialista racionalizálásának feladataival és módszertani kér­déseivel foglalkozik. 4 Elgondolkoztató az a tény, hogy Csehszlovákiában, ahol a társadalmi termelés és az életszínvonal jelentős, igen ala­csony az egy lakosra eső gyümölcsfogyasztás. Arról, miért csekély a gyümölcsfogyasztás hazánkban és hogyan lehet belterjesebbé tenni a termelést, hatékonyságát öntözés útján növelni —, erről szól a lap egyik cikke. A lapban ezen kívül számos időszerű, érdekes írás látott napvilágot és ez alka­lommal sem hiányoznak állandó rovatai. Mechanizácia poľnohospodárstva A lap első számában számos érdekes cikk foglalkozik a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesíiésének kérdé-A lap rendszeres rovatai kellő tájékoztatást és értékes isme- SZLKP KB dolgozója értékeli az elmúlt esztendőt és az idei jubileumi év feladatainak teljesítésére hívja fel a figyelmet, a CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek szellemében. Igen fontos a gépek idény utáni javításának idejekoránti elvégzése, mivel az 1974-es évre is kellőképpen elő kell ké­szíteni a meglevő gépi eszközöket. A külföldi tapasztalatok közül ez alkalommal az NDK növénytermesztésének gépesí­tése terén szerzett tapasztalatokról ír dr. K. Herrmann do­cens, a hallei egyetem tanára. Kiértékelték a legjobb ifjúsági brigádok 1973. évi szlovákiai versenyét és a lap ez alkalom­mal közli a tavalyi aratás idején legjobb eredményeket elért kombájnosok, rendrakők, s egyéb gépkezelők, az ifjúsági gép­javítók és általában a SZISZ-brigádok versenyének áttekintő értékelését. A lap egyik rovatában cikkeket közöl a szőlészetben, illet­ve a szőlészet gépesítésében elért eddigi tapasztalatokról és az új technika alkalmazásának lehetőségeiről a szőlőkertek­ben. Az állattenyésztés mezőgazdaságunk egyik fontos lánc­szeme. A sertések istéllózásának távlati lehetőségeiről ír cik­kében Alexander Knapo mérnök, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára. A lap ezen kívül foglalkozik még a legfon­tosabb biztonsági intézkedések betartásának fontosságával a hűtőterekben. A lap rendszeres rovatai kellő tájékoztatást és értékes isme­reteket közölnek a gépesítés területéről. Pôda a úroda A lap vezércikkében aprólékosan elemzi a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak eddigi teljesítését a legutóbbi három esztendő során a növénytermesztés szakaszán. A lap ez alka­lommal is tág teret szentel a gabonakérdés problémaköré­nek. Az ezzel kapcsolatos cikkek foglalkoznak az őszi búza nemzetközi fajtakísérleteivel, a szovjet búzák termesztésekor nyert tapasztalatokkal, a vetésforgók rendszerének kialakí­tásával, a gabonafélék biológiai anyagának fejlődésével szlo­vákiai viszonylatban, valamint a gabonafélék vetésterületének összetételével a kelet-szlovákiai viszonylatban, valamint a gabonafélék vetésterületének összetételével a kelet-szlovákiai síkságon. A további oldalakon időszerű cikkek foglalkoznak az őszi repce tavaszi gondozásának elveivel, a hibridkukori­cák termesztésével és a burgonya ültetőanyag tárolásának folyamatos ellenőrzésével. A takarmányozási kérdésekkel kapcsolatos írások foglalkoz­nak a növények tápanyagellátásának problémáival az agro­kémiai üzemekben. Egy további írás a növényvédő vegyszerek gyártóinak felkészüléséről ad számot, míg egy további anyag a herbicidek 1974-es évi mennyiségeiről, valamint a nerato­­vicei SPOLANA üzemben gyártott peszticidek előállításával foglalkozik. Záhradník A szaklap vezércikkét ez alkalommal Ján Janovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere írta. Értékeli a lap jelentős jubileumát, mivel a Záhradník elődjét, az első szlovák kertészeti szaklapot 50 évvel ezelőtt, 1924- ben kezdték kiadni. Az új év elején a lap olvasóihoz kere­setlen szavakkal szólnak a Zelenina vállalat, valamint a szesz- és konzervgyárak főigazgatója, akik a zöldség- és gyümölcs­­termesztők két legfontosabb kereskedelmi partnerét képvi­selik. Szlovákia gyümölcstermesztésének 1985-ig terjedő fejlesz­téséről szól az a cikk, amely irányt mutat az elkövetkező évtized gyümölcsészetének fejlődésére. A kertészetek szakosí­tásáról szóló cikksorozat keretében ez alkalommal az egyes járások gyümölcs- és zöldségtermesztése távlataival foglal­kozik a lapban megjelent írás. Érdeklődésre tarthat számot az a cikk, amely a herbicidek alkalmazásának • eredményeit ismerteti a gyümölcskertekben. A külföld gyümölcsészetének tapasztalatairól számol be az egyik írás, amely a lengyel­­országi gyümölcsészeti kutatás és a gyakorlat szoros együtt­működését mutatja be. A többi rovatok sorából említést érdemel az a cikk, amely a mezőgazdasági telepek parkosításának lehetőségeivel és eddigi eredményeivel foglalkozik. (ja) N\VV44V44VX44V\44VV44V4VVV4\NSV\4\.'.V\S.4VV4\V4V4444\\4V4VVV\\44V4V4\\444\4VXX4\4444V44Y4\4\444\a.4VJ \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents