Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-04 / 18. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. május 4. Céljuk az újító mozgalom fellendítése Az újítók és feltalálók mozgalmának jelentőségét azt hiszem nem kell különösképpen hangsúlyozni, hisz ma már minden járásban, és a mezőgazdasági üzemek többségében is nagy gondot fordítanak az ezirányú tevékenység támogatására, kiszélesítésére. Amikor a komárnoi járásban a mozgalomban elért múlt évi eredmények felől érdeklődtem, Radzo Pavel mérnök, a jmi dolgozója kissé lehangoltan tájékoztatott. Megtudtam, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben a múlt évben mindössze tíz értékesíthető újítási javaslat született, s ezek gyakorlati átültetése összesen 200 ezer korona megtakarítást eredményezett. Ez bizony nem valami fényes eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi években lényegesen nagyobb sikereket értek el ebben a járásban a mezőgazdasági üzemek újítói és feltalálói. Vajon mi okozta a visszaesést? Radzo elvtárs véleménye szerint a mozgalom irányítása, szervezése terén tapasztalt hiányosságok idézték elő a hanyatlást. Mint mondotta, a jmi gépesítési osztályán mindössze két dolgozó látta el a napi teendőket, s bármennyire is igyekeztek, nem futotta az erejükből és idejükből, hogy behatóan foglalkozzanak az újító-feltalaió mozgalommal. Hát igen. Egy ilyen mozgalom irányítása, szervezése egész embert kíván. Az idén már ez a probléma is megoldódott a nevezett járásban. Radzo elvtárs személyében fiatal, de hozzáértő, tettre kész szakember került a jmi gépesítési osztályára, s ő kapta feladatul a mozgalom irányítását, szervezését. Az első sikerek már mutatkoznak. Április derekáig öt újítási javaslatot nyújtottak be a mezőgazdasági üzemek dolgozói. S nem is akármilyeneket, hiszen gyakorlati átültetésük feltehetőleg több mint 370 ezer korona megtakarítást eredményez majd. Az újítási javaslatokat azonban nemcsak elbírálják, jóváhagyják és elkönyvelik, hanem időről-időre népszerűsítik is. A hasznosítható javaslatokkal járási méretű összejöveteleken ismertetik meg a növénytermesztésben, állattenyésztésben, kertészetben stb. tevékenykedő vezető dolgozókat. Ennek a módszernek köszönhető például, hogy az idén benyújtott és széleskörű alkalmazásra jóváhagyott újítások iránt egyre nagyobb az érdeklődés a járás mezőgazdasági üzemei részéről. Első felvételünkön a túlnyomásos levegő elosztójára erősített elosztó csövet, valamint azt mutatjuk be, hogyan van összekötve ez az elosztó cső a traktor levegő-kivezető nyílásával és az egyes vető egységekkel. A vékony, fehér kábelek a jelző berendezés tartozékai. segítségével négyoldalúra képezték ki. A bütykös tengely forgás közben működésbe hozza a megszakítót (ezt egy motorkerékpárból szerelték át), amely kéterű kábel segítségével van összekötve a traktor fülkéjében elhelyezett 60X60X250 mm-es jelzőtáblával. A jelzőtáblán 6 kontrollégő van, s ezek jelzik a traktorosnak a vetés helyességét, illetve a gép meghibásodását. A géptől a vezetőfülkébe vezetett kábel végén dugós csatlakozó van, Így a munkagép lekapcsolásakor a jelző berendezés is könnyen kikapcsolható. Vetéskor a hajtott tengely együtt forog a bütykös tengellyel, amelynek négy, marógép segítségével kiképzett bütyke meg-megszakítja az elektromos áramkört — s ez jelzi a traktorosnak a vetés helyességét. Hibásodás esetén a kontrollégő vagy állandóan világít, vagy egyáltalán nem ég, asszerint, hogy a hibásodás a megszakítás pillanatában, vagy az elektromos áramkör bekapcsolásakor következett-e be. A megszakító a lánckerekeket takaró fedőlemezen van elhelyezve. A megszakító kör alakú — átmérője 100 mm — és műanyag védőburkolattal van ellátva, hogy ne kerülhessen bele szennyeződés. A jelző lámpákkal ellátott jelzőtábla-elhelyezése a traktor fülkéjében. {A felvételeket Radzo Pavel mérnök készítette.) Az alábbiakban egy igen értékes újítási javaslat lényegét ismertetjük abban a reményben, hogy másutt, tehát a komárnoi járáson kívül Is nagy hasznát vehetik ennek az egyszerű, de ötletes megoldásnak. Miről is van szó tulajdonképpen? A vetőmagnak az SPC—6 vetőgép vetotarcsájából történő pneumatikus kinyomásáról, kilökéséről és a cukorrépa. valamint a kukorica optimális vetését ellenőrző jelző berendezés megoldásáról. Az újítási javaslatot D u к a Géza mérnök, a Nesvady-i Efsz gépesítóje és Šuba Martin, az egyetemesen gépesített csoport vezetője dolgozta ki és nyújtotta be. Mint ismeretes, az öregebb SPC—6 vetőgépeknél elég gyakori a vetés közbeni meghibásodás. Legtöbb esetben a vetőtárcsák nyílásainak eltömödéséről, vagy a hajtott fogaskereket a vető egységben levő hajtó kerékkel összekötő lánc szakadásáról van sző. Ilyen eset több ízben is előfordult a nevezett szövetkezetben. A meghibásodások alkalmával nem lehetett folyamatosan ellenőrizni a gép munkáját, vagyis azt, hogy vet-e a gép, vagy sem. A híbásodást a traktoros gyakorlatilag csak a magtartály újratöltésekor észlelte, mert a meghatározott fordulók alatt nem ürült ki a tartály. így bevetetlen sávok keletekztek, kevesebb volt a hektáronkénti egyedszám s ez azután az átlaghozamra is rányomta bélyegét. Továbbá probléma volt az Is, hogy a magvakat fogaskerék nyomta ki a vetőtárcsán kiképzett nyílásokból, s így a drazsírozott magvak felületét borító anyag az esetek többségében megsérült. Ezért az újítók más megoldást választottak, vagyis fogaskerekek helyett pneumatikusan, túlnyomással nyomatták ki a magvakat az SPC—6 vetőgép vetőtárcsáiból. A traktor levegő-kivezető nyílására egy vértezett tömlőt illesztettek, amelynek másik vége a túlnyomásos levegő elosztójára erősített elosztó csőbe torkollik. Az egyes vető egységeket gumitömlők kötik össze az elosztó csővel. A gumitömlők 1,5 mm átmérőjű nyílással rendelkező fúvókával vannak felerősítve az elosztóra, és a tömlők vége a vetőtárcsákon kiképzett nyílásba illeszkedik, ahol 2,5—3 atmoszféra túlnyomású levegővel kifújják a magvakat a vetőtárcsa nyílásaiból. így folyamatossá válik a vetés, elejét vehetjük a vetőtárcsák nyílásai eltömődésének. Az optimális vetés ellenőrzését szolgálló jelző berendezés kivitelezésekor az újítók módosították a hajtott tengelyt: a biztosító anyacsavar helyére 20 mm hosszú bütykös tengelyt szereltek fel. A bütykös tengelyt maró A nevezett jelző berendezés gyakorlati alkalmazása kizárja a bevetetlen sávok előfordulási lehetőségét, tehát biztosítja a hektáronkénti szükséges egyedszámot. Áz újítási javaslat ökonómiai értékeléséből kitűnik, hogy a két módosítás révén a magra termesztett ku< ...........— Ezen a képen a vetötárcsán kiképzett nyílás (1) elhelyezését emeljük ki; ebbe a nyílásba torkollik az elosztó csövet és a vető egységeket összekötő gumitömlő, amelyen keresztül a traktorból ide jut a magvakat kinyomó 2,5—3 atmoszféra nyomású levegő. Itt látható továbbá a lánckerék védőburkolatán elhelyezett megszakító (2) is. korica átlaghozama 0,5 mázsával, a silókukoricáé 20 q-val, a cukorrépáé pedig átlagosan 10 mázsával növelhető hektáronként. Ha csak a naszvadi szövetkezetét vesszük, Itt 780 hektáron terem szemes kukorica, 270-en silókukorica, cukorrépát pedig 45 hektáron termesztenek. Ha a várható hozamnövekedést, illetve az újítás gyakorlati alkalmazásából eredő, feltételezhető többtermést vesszük alapul. akkor is 390 mázsa kukoricával, 450 mázsa cukorrépával és 5400 mázsa silóval lesz gazdagabb a szövetkezet, illetve népgazdaságunk, ami az átlagárak szerint 137 ezer 400 korona értéket képvisel. Az újítások kivitelezése 340 korona anyag- és 170 korona munkaköltséget vett igénybe egy SPC—6 vetögép esetében. A nevezett szövetkezet három gépet tökéletesített, ez 1530 koronába került. Az újítás gyakorlati átültetése azonban feltételezhetően több mint 135 ezer koronát jövedelmez majd a közösnek. Tehát érdemes lesz rajta elgondolkozni más üzemek vezetőinek is. KÄDEK GÄBOR Több tápanyag - jobb termés A salai Duslo nemzeti vállalat már több, mint tíz éve szorosan együttműködik a helyi efsz-el. A két üzem között 1973-ban létrejött védnökségi egyezmény is arról tanúskodik, hogy ez az együttműködés jó irányban fejlődik. A szerződés értelmében a múlt évben nagyparcellás kísérleteket végeztek a Barátság egyesült szövetkezetben, melyeknek fő célja az volt, hogy megállapítsák, milyen hatással van az Intenzív tápahyagpótlás a hagyományos, illetve az öntözéses viszonyok között termesztett növények hozamalakulására. Az egyesült szövetkezetnek négy termelési részlege, központja van: az I. és IV. központon már ki van építve az öntözőhálózat is. Az első központon végezték a kísérleteket, a többi pedig ellenőrző területként szerepelt. Az egy hektárra adagolt tiszta tápanyagok mennyisége kg-ban: Növény I. központ II., III. és IV. központ N P2O5 K2O N P2O5 K2O Búza 130 110 150 100 90 120 Árpa 50 90 150 30 72 100 Kukorica 200 130 200 150 90 150 Cukorrépa 200 100 200 150 90 150 Silókukorica 200 100 200 150 90 150 Az egyes központokon elért átlaghozamok q/ha-ban: Növény Üzemi 0 I. központ 11. központ III. közpunt-IV. központ Búza 46,79 47,68 32,35 57,17 51,41 Árpa 43,73 47,08 41,73 43,80 39,06 Kukorica 47,17 47.89 42,20 41,77 59.57 Cukorrépa 308,40 351,9 196,6 331.2 307,— Silókukorica 268.5 320 215 255 259 A második táblázat adataiból kitűnik, hogy e kísérleti központban jobb átlaghozamokat értek el minden növénynél, mint amilyen az összüzemt átlag volt, sőt az esetek többségében az ellenőrző központok eredményeit is túlszárnyalták. Kivételt csupán a III. és IV. központ búza-átlaga, és a IV. központ kukoricatermése képez. Itt meg kell jegyezni, hogy а IV. központon szintén öntözéses gazdálkodás folyik, továbbá azt, hogy a kísérlet eredményei nem teljes értékűek, mert a szélsőséges szárazság következtében nem adnak teljes képet. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetkezet tulajdonképpen csak 1972-ben egyesült, s korábban másmás volt minden gazdaságban a tápanyagpótlás intenzitása, az agrotechnika Is eltérő volt stb. A tenyészidőben az 1. és IV. termelési központon a búzára ősszel 60 mm, tavasszal 60 mm, a cukorrépára 120 mm és a silókukoricára 60 mm vizet öntöztek ki. Az elmondottakból kitűnik, hogy hasonló feltételek között kifizetődő az Intenzív tápanyagpótlás. Jozef Švihoi'ík, mérnök
