Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-04 / 18. szám

197ď. máius 4.

SZABAD FÖLDMŰVES,

13

(Folytatás a 12. oldalról.)

lehetőségeit is, már kifizetődőnek mutatkozik a cukorrépa termesztése. Nálunk a múlt évi alacsony terméshozamok okát mindenekelőtt a rossz csíraképességű hat-hét éves vetőmagokban látjuk. A szabvány 75 százalékos legalacsonyabb csíraképességet ír elő, azonban ez a gyakorlat részére nem felle meg, ezért a normát — a vetőmagtermesztő vállalat kényelmét mellőzve — sokkal magasabb százalékban kellene megállapítani. Kiszámítottuk, hogy nálunk az átlagos hektáronkénti egyedszám 45 ezer répanövény volt. Nagy kelés! erélyű vetőmagra van szükségünk, melyben még elég tartalékanyag van ahhoz, hogy a kivételesen száraz év viszontagságait Is képes legyen a fiatal növény átvészelni. Megfigyeléseink szerint nálunk legjobban a Dobrovlcká-A szegmentált -cukorrépa vetőmag, valamint a Slovmona göngyölt vetőmag felelt meg. Az eddigi cukorrépafajták virágba szőkkenési aránya állítólag 10 százalék alatti, viszont saját gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy ez sokkal több. EZért a tenyészldőt nem merjük éghajlati viszonyaink között meghosszabbítani. Több műtrágyára, több megfelelő növényvédőszerre van szükségünk. Bár Spaldoü akadémikus megjegyzése szerint „legjobb herbicíd a kapazin, az ekezin és a simítőzín“. Kötöttebb talajainkon, talán kelet-szlovákiai mintára szintén kezdenek megjelenni a simltőzásra alkalmazott nehéz vasúti sínek. Csakhogy ha ez így megy tovább, mi lesz a vasúti közlekedéssel? Nem tudunk hozzájutni az igen jól bevált ún. komblnátorhoz, nem kapható továbbá nehéz henger és tárcsáshenger. A cukorgyáraktól elvárjuk, hogy az eddiginél sokkal több helyen létesítsenek felvásárló központot, mert rendelet szerint 6 km távolságra vagyunk kötelesek a cukorrépát szállítani, a valóságban azonban 30 km-nél nagyobb távolságra Is szállítjuk. Elvárjuk továbbá, hogy a cukorgyárak szárítóberendezéseket vásároljanak a répaszelet víztelenítésére, mert célszerűtlen vizet szállítani.

Dostálek Rudolf mérnök,

a Gabčlkovoi (Bősi) Állami Gazdaság képviselője felszólalásából:

Oj technológiával Idén negyedszer látunk a cukorrépa termesztéséhez, ismételten 100 hektárnyi területen. Átlagos hektárhozamunk 1971-ben 411 mázsa, 1972-ben 535 mázsa, 1973-ban pedig 463,9 mázsa volt. Tavaly a vetést SPC—6 jelzésű kukorica vetőgéppel végeztük 45 cm-es sortávolságban, répamagelosztó betétellel. A tőtávolség a szegmentált Dobrovické-A vetőmag esetében 6,3 cm-es, az egycsírájú Slovmona esetében 10,8 cm-es volt. A mag 3 cm-nyl mélységben került, talajba. A szegmentált magot az előző években 4 cm-nyl tőtávolságra vetettük ekkor azonban egyelnünk kellett. A máktokbarkó ellen május utolsó hetében Intratlonnal a répalégy ellen pedig május végén Soldeppel permeteztünk. Mivel csak két öntözőberendezésünk van, Így mindössze a 40 hektárnyi Slovmona cukorrépa fajta vetését öntöztük két ízben 35 mm-es vízadaggal, mégpedig június végén, valamint augusztus második felében. A Slovmona fajta az öntözés ellenére 45 métermázsával kisebb termést adott hektáronként mint a Dobrovická-A. A betakarítást teljes mértékben kézierővel végeztük, csupán az elhagyott répafejeket szedtük össze kézierővel, s így a veszteség minimális volt. A betakarításhoz 3—OCX és 3—PCZ háromsoros betakarítógépeket alkalmaztunk. Reméljük, hogy a jövőben megfelelő mennyiségben áll majd rendelkezésünkre göngyölt és kalibrált vetőmag, mert az ez ideig alkalmazott szegmentált és egycsírájú vetőmagok a tökéletes szemenként! vetést nem teszik lehetővé.

Pisch László mérnök,

a mliečnoi (tejfalusi) székhellyel működő Kék Duna Efsz elnöke felszólalásából:

termesztését iparosítja. A cukorrépa jelenlegi 204 hektárnyi területét, — amely szántóterületünk hét százaléka — 1975-ben 220 hektárra, 1976-ban

pedig 250 hektárra emeljük. Az összes gépesített munkát az egyetemes gépesítés munkacsoportja végzi, melynek tagjai anyagilag érdekeltek a termelésben. Természeti körülihényeink között fontosnak tartjuk, hogy a növényegyedek hektáronkénti száma 80—90 ezer között legyen. A jövőre nézve fontosnak tartjuk, hogy a több csírájú gomolyú magok vagy szegmentált magok helyett legalább 70 százalékban egycsírájú cukorrépamagot kapjunk vetésre, s az egész magmennyiség a lehető legnagyobb mértékben gomoly formájú és kalibrált legyen. Nálunk az utolsó három év átlag termése 420 mázsa cukorrépa hektáronként, miközben a Slovmona 15—17 százalékkal nagyobb termést adott. Az egyelés és a kézikapálás mellőzésének lehetősége a jövőben kedvet ad a cukorrépa területek bővítésére. Ezt a kedvet növeli a megosztott gépi betakarítást végző szerkezetek elterjedése is. A nagyobb vonóerejű traktorok alkalmazása azonban megkívánja, hogy az eddigi 45 cm-es sortávolságot a jövőben 50 cm-esre szabványosítsuk, hogy így a szélesebb kerekek a sorközben elférjenek. A cukorgyárnak több répafelvásárló helyet kell létesítenie, mert az őszi csúcsmunkák közepette nincsen lehetőségünk a cukorrépát nagy távolságokra szállítani.

Az újítómozgalom keretében nálunk az SPC—6 jelzésű vetőgépet kiegészítő magelosztó korongokat por- és egyéb apró tisztátalanság elszívó berendezéssel láttuk el. Ezen újítás műszaki részleteit minden érdeklődőnek szívesen bemutatjuk.

Sakáč Alexander,

a Cukor-, cukorka Szakágazati

Igazgatóság vezérigazgatója felszólalásából:

Négy efsz-ből társult szövetkezetünk elhatározta, hogy a cukorrépa

Javaslom, hogy tegyünk lépéseket a cukorrépa betakarítási veszteségek legalább 10 százalék alá történő csökkentésére. Javítani kellene a termelők és a feldolgozó ipar közötti kölcsönös megértésen alapuló együttműködést, és így visszanyernénk a cukorrépások hajdani jó hírnevét. Minisztériumunktól Ígéretet kaptunk arra, hogy cukorgyáraink jelenlegi napi 2200 vagonos répafeldolgozás! kapacitását a következő ötéves tervidőszak folyamán 1200 vagonnal emelnénk és ezzel elérnénk a nepi 3400 vagont kitevő cukorrépafeldolgozási kapacitást. Ezzel a minimálisra csökkenne azon tényezők száma, amelyek a cukorrépa gyors betakarítását hátráltatják. Ezzel egyúttal a jelenlegi száznapos feldolgozási időszakot csökkenthetjük, mivel egyidőben csökkentjük a cukorrépában valamint a cukortartalomban beálló tárolási veszteségeket. A feldolgozás idejét az optimális 70—80 napra csökkentenénk. A cukormennyiségben beálló veszteségeket számításunk szerint így 1,5 százalékkal csökkenthetnénk. Szó volt a sajtoló valamint szárító bernedezések üzembehelyezéséről. Tény, hogy jelenleg a répaszeletben 92 százalék a víz, 8 százalék a szárazanyag. Sajtolással elérhetjük, hogy a szárazanyag arány 20 százalékra növekedjen. Tervezett répaszállítási kapacitásunk létrehozása 1978-ban fejeződne be. Kísérletképpen kipróbáljuk a cukortartalom szerinti cukorfelvásárlást, ami a vetőmaggal kapcsolatban új követelményeket hoz felszínre. A jelenlegi 160 cukorrépa felvásárlási helyet tervek szerint részben felszámolnánk, s egy-egy gyárnak csak két-három felvásárló helye lenne, ami részünkre nagyobb gépesítést tesz lehetővé. Az ökonómiai Kutatóintézet egyébként egy tanulmányt dolgozott ki a cukorrépa termesztés szakosításával és összpontosításával kapcsolatban, amely az említett szempontból is figyelemreméltó. Jó lenne a TreblSovl Élelmiszeripari Kombinát mintájára cukorrépa bizottságokat létesíteni, amelyben helyet kapnának a termesztők, a cukorgyár és a járási mezőgazdasági ígazagtóság képviselői. A cukorrépa fontos kiviteli cikkünk, amely évente 1 milliárd devfzakorona bevételt jelent szövetségi köztársaságunk számára. Egy lakosra számított cukorfogyasztásunk évente 38—39 kg körül ingadozik. A cukrot hazai iparunk is igényli, például a lizin készítéséhez 20 ezer tonna cukorra van évente szükségünk. A mezőgazdaság számára fontos lizin előállítását a következő ötéves tervidőszakban körülbelül háromszorosára fokozzák maid. Ez a néhány példa is igazolja a cukorrépa termesztés fontosságát.

Marko Ambróz mérnök,

a Slovoslivo Szakágazati

Igazgatóság vezérigazgatója

felszólalásából:

Egy bizottság megállapította, hogy a múlt évi hiányosságok oka nem a vetőmag rossz minőségében, hanem a helytelen agrotechnikában rejlik. Ugyanazon vetőmagból különböző helyeken teljesen eltérő terméseredményeket értek el. Ml annyi vetőmagot állítunk elő, hogy százszázalékos tartalékunk legyen. A jövőben olyan vetőmagok előállítására fogunk törekedni, amelyek nagy hektárhozamot és magas cukortartalmat biztosítanak. Az elöregedett répamag partikat likvidáltuk. Bár tapasztalataink azt mutatják, hogy a kétéves vagy az ötéves répamagok csírázóképessége megmagyarázhatatlan okokból jobb, mint az egészen friss partiké. Az az igyekezetünk, hogy a Dobrovická-A fajtával is végrehajtható legyen a termesztés egyetemes gépesítése. Régi cukorrépafajtáink nemesítésén 50 évig dolgoztak kutatóink, míg például a Slovmona előállításán mindössze 10 évig, ezért ennek javítása további időt kíván, mert az egycsírájú vetőmagoknak jövője van. Persze a jövőben meg kell oldanunk a Slovmona göngyölését és kalibrálását. A továbbiakban ki kell még alakítanunk a korai és késői fajtákat. Mihelyt a cukorgyárak a cukortartalom szerint fogják vásárolni á répát, megváltoznak a répamag iránt lelenleg támasztott követelmények. Sokan arra hivatkoznak, hogy Csehországban a cukortartalom nagyobb, a szakemberek azonban tudják, hogy minél nagyobb a meleg, annál kisebb a cukortartalom.

Papp István mérnök,

a Topoľníky-i (Nyárasdl) Efsz képviselőjének felszólalásából:

Az elmúlt évben 120 hektáron termesztettünk cukorrépát 526 mázsás átlagos hektárhozammal. Nálunk a legnagyobb fontosságot a talaj előkészítésének tulajdonítunk. A tarlót július 17-ike és 20-ika között szántottuk fel, ezt kétszer hengereztük nehéz hengerrel. Augusztus 15-ike és 25-ike között hektáronként 400 mázsa istállótrágyát, továbbá tiszta tápanyagban 138 kg nitrogént, 96 kg foszfort és 190 kg káliumot juttattunk talajba. A mélyszántást október 5-ig végeztük el. Azután háromszor simítóztunk. Tavasszal a talajba dolgoztuk a teljes nitrogénadag 60 százalékát, valamint a foszfor és a kálium fennmaradó í/s-át. Vetés előtt kétszer hengereztünk, s boronáltunk. A vetést március

26-ika és 30-ika között. végeztük el, amely után kétszer boronáltunk könynyebb boronával és kétszer hengereltünk. A vetést SPC—6 Jelzésű géppel végeztük. A talajt még drótféreg ellen is fertőtlenítettük. A Burex nevű herbicidből hektáronként 5 kg-ot alkalmaztunk vetés előtt. Az egyelést követően május közepén 30 kg-os adaggal, június 15-ig pedig ismét 30 kg-os adaggal végeztünk tiszta tápanyagban nitrogén fejtrágyázást, repülőgép igénybevételével. A növényvédelmet ugyancsak repülőgép segítségével hajtottuk végre. Egyes répaterületeket öntöztünk mégpedig májusban 20 mm-es, júniusban 40 mm-es, júliusban 50 mm-es, augusztusban pedig 50 mm-es vízadaggal. Nálunk egy métermázsa cukorrépa előállítási költsége 13,80 korona.

KUCSERA SZILARD

Satászodás егчГз

CCC a gabona elfekvese ellen ta Mironov&ká {ajtónál)

A 6-ik fejlődésí {okozni kezdete ufaVi csak repülőgéppel kezelhető a gabona

Karbamü permetezés' őszi búzá n ÓL

A gabona szárlőbcteqseqe (Fundaz-ol, Bavístin) в«1

M

en

CaUxir.-bsíi búza- a bszthqrmal előfordulása szerint

Calixin-tavaszi árpa-a liszt - Kormát előfordulása szerint

Uj ismeretek a gabonafélék növényvédöszeres kezeléséről

A múlt év végén már tizenhetedszer szervezték meg a növényvédelem legújabb technológiájának a napját, amelyet a Juraj Dimitrov Vegyiművek, továbbá az SZSZK és a CSSZK mezőgazdasági- és élelmezésügyi minisztériumai közreműködésével szerveztek. Sok érdekes tapasztalat, ismeret, kísérleti eredmény került napvilágra.

Nagyon tanulságos volt többek közt a Brno! Központi Ellenőrző- és Vizsgálati Intézet szakemberének ing. Antonín Rezačnak az előadása a gabonafélék egyes fejlődési fokozataiban használt gyomirtószerekkel kiváltott fajtaérzékenységről. Az előadást — a nevezett — az itt mellékelt táblázattal is illusztrálta.

Az 1972—73-as években végzett kísérletben azoknál a hormonhatású herbicideknél, amelyek Keropur, Bandex és Pescoprop elnevezés alatt kérőinek forgalomba bizonyos fytotoxicitást tapasztaltak, amely az elnyúló, földönkúszó növekedésben mutatkozott az alábbi esetekben:

A múlt évben (1973) a szárazság és a nagy hőség következtében a gabona-állománya a permetezés időpontjában alacsony volt bár, de elérte a hatodik vagy a hetedik fejlődési szakaszt, s a kései fejlődési szakaszban végzett permetezés a gabonára már károsan hatott. A

korai gyomirtószeres kezelés viszont a kalászok deformálódását fokozta, az említett kései kezelés pedig a kúszó növekedést és a terméshozam csökkenését idézte elöl

Rezač mérnök közölte továbbá, hogy a CCC, a harbamid és a gombaölőszerek — bár vegyileg keverhetők — a gabonában használt gyomirtószerekkel a kezelésnek megfelelő időszakban nehezen egyesíthetők. Az egyes gabonafajták gyomirtószeres kezelését vagy külön kell végezni, vagy olyan gyimirtószereket kell kiválasztani, amelyek használhatók az ötödik és a hatodik fejlődési fokozatban is (a kísérletek ez évben tovább folytatódnak).

A fajta érzékenységgel kapcsolatosan kihangsúlyozta, hogy az említett gyomirtószerek kései használatára a legérzékenyebbek az UjiCovka, az Aurora és a Kaukaz búzák. A tavaszi búzáknál a kései kezelésre legérzékenyebb fajták: a Zlatka, a Solo és a Sirius. Tavaszi árpánál a kései kezelésre érzékeny a Diamant. Az új nemesítésből származó Km 1 192 fajtát egyáltalán nem lehet az említett gyomirtó szerekkel kezelni. A zabfajtákból a Mirus és az Arnol nem bírjŕľc a szóbanforgó gyomirtószereket, ezek közül főleg a Keropurt. A Bandexal való kései kezelést nem bírja a Diadem fajta sem.

VANEK ARANKA, mérnök

/V