Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-04 / 18. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. május 4. Trenőlnben 1974. március közepén néhány száz szakember értekezett a cukorrépatermesz­­tés, valamint betakarítás leghatékonyabb nagy­üzemi módszereinek jövőbeni sorsáról. A főbeszámolóból, továbbá néhány felszóla­lás tartalmából közlünk, kivonatosan néhány részletet, ötletet, tapasztalatot, illetőleg gondo­latot. ✓ Peter Vendelín mérnök, az SZSZK MÉM főagronómusa főbeszámolójából: A cukorrépa azon gazdasági növé­nyek közé tartozik, amelyek egy hektárnyi területről a legnagyobb energiamennyiséget képesek előállí­tani. Szlovákia területén az 1974-es évre tervezett 2 millió tonna cukor­répa megközelítően hasonló mennyi­ségű répafejet, továbbá cca. 1,5 mil­lió tonna répaszeletet és nagyjából 100—120 ezer tona melaszt jelent. Az említett melléktermékek hozzávetőleg 230 millió keményítő egységet jelen­tenek, amiből a konzerválás helyes technológiájának betartása esetén ész­szerű takarmányozással 280 millió li­ter tejet és több mint 20 ezer tonna marhahúst lehet előállítani. Meg kell említenünk, hogy mezőgazdasági ter­melésünk a rendelkezésre álló me­lasznak mindössze 20 százalékát hasz­nálja fel, míg egyes államokban en­nek 70 százalékát hasznosítják. Az a hiányosság, hogy száz és száz vagonra menő répafej tönkre megy kint a föl­deken, s szállító- és sajtolóberendezé­sek hiányában, a mezőgazdasági üze­mek kénytelenek a friss répaszeletet igen magas, esetenként 90 százalék fölötti víztartalommal átvenni, ami a silózást nem teszi gazdaságossá. A sör mellett jelenleg, a cukor kül­földre való kivitele áll külkereskedel­mi szempontból az élvonalban. Ezt a cukor világpiaci árának kedvező ala­kulása is igazolja. A cukor tonnán­kénti ára devízakoronában számítva külföldön 1968-ban 1342 korona volt, amely ár 1970-ben 2275 koronára, 1973-ban pedig 4369 koronára alakult. A cukor ára a múlt évtől annyira fel­szökött, hogy idén már a külföldi cé­gek tonnánként 12 ezer koronát fizet­nek. A nemzetközi cukorellátási egyezmény alapján a CSSZSZK évi ki­viteli kvótája 270 ezer tonna cukor­ban kapott kifejezést. Ezt a lehető­séget az utóbbi években 35—45 szá­zalék közti arányban és 1973-ban Is csak 47,89 százalékos arányban telje­sítettük. Szlovákiában a cukorrépát nagyobb­részt a kukoricatermesztő körzetben állítjuk elő, amelyekre a könnyebb talajtípusok és a szabálytalan csapa­dék mennyiség a jellemző. Ennek el­lenére a nagyüzemi termelés a nagy­hozamú fajták, az új technika, továb­bá a növényvédő vegyszerek, a műtrá­gyák, valamint az öntözés lehetőségei megteremtették a feltételét a magas hektárhozamok elérésének. Míg 1964- ben 68 771 hektárnyi területről átla­gosan 249 métermázsa cukorrépát ta­karítottunk be hektáronként, addig például az 1972-es évben, amely ez Idáig a legsikeresebbnek mondható — mindössze 50 709 hektárról átlago­san 418 mázsa hektáronkénti termést értünk el. Ami ebben az összehason­lításban 80 százalékos hozamnöveke­dést jelent. Hiányosságnak tartjuk azonban, hogy míg az 1972-es jő esz­tendőben is a répaegyedek hektáron­kénti száma csupán 64 ezer volt, az optimálisnak tartott 80 ezerrel szem­ben. A szocialista verseny ereményeként mindhárom kerületben számos mező­­gazdasági üzem ért el 500 mázsásnál nagyobb cukorrépa hektárhozamot. Közülük például a Zatinl Efsz, a tre­­bišovi járásban 35 hektáron átlagosan hektáronként 723 mázsát, a Chlabai (Hellenbai) Efsz a Nové Zámkv-i Já­rásban 730,5 mázsa, a Poľný Kesov-1 Efsz a nitral járásban 85 hektáron átlagosan 621,7 mázsa, a Palárikovcrt Nagyhízjalda n. v. rasticlavicei rész­lege 120 hektáron átlagosan 624:4 mázsa cukorrépatermést ért el hektá­ronként. Üzemeink az elmúlt évben a tervhez viszonyítva 40 mázsával túl­lépték a várt hektárhozamot. A cukorgyárak nem elégedettek a digeszcióval, amely az elmúlt évben 14,04 sázalék volt, ami az utolsó öt év folyamán a legalacsonyabb. Erre hatással van a talaj, az agrotechnika, de főleg a nagyarányú nitrogén ellá­tás és a hosszantartó tárolás. Feldol­gozó kapacitás hiánya miatt Szlovákia területén a cukorrépa kampány az utóbbi években több mint 100 napig tart, ami azelőtt sohasem fordult elő. Az elmúlt évben már bátrabban lát­tunk hozzá a cukorrépa nagyüzemi technológiájának alkalmazásához. A répa szemenként! vetését 74,6 száza­lékban, a SPC—6 jelzésű géppel, 18,5 százalékban pedig a l2 ScCNP jelzésű géppel végeztük, a többit pedig ha­gyományos módon. A Burex, Pyramin és a Bétánál a vetésterület 96,5 százalékán került al­kalmazásra. A vetésterület 90 száza­lékát kezeltük máktokbarkó ellen és 8 százalékát cerkoszpóra ellen. Öntö­zést az elmúlt évben 8900 hektáron alkalmaztunk, ami megközelítően 15 százaléka az összterületnek. Minimális munkaerő felhasználás, vagyis kiegé­szítő egyelés kapálással való kombi­nációval az összterület 26 százalékán A szakemberek a jövőben geneti­kailag egycsírájú cukorrépa fajták termesztését feltételezik, miközben nem titkolják, hogy ezek a fajták ki­sebb cukortartalmúak. A jelenlegi cu­korrépa tárolási módszer valószínűleg nagyobb veszteséggel jár, hiszen az NDK-bell kutatók kiszámították, hogy negyven napos tárolási Idő után a cukorrépa súlyban 2,4 százalékot, cu­kortartalomban 2,2 százalékot veszít. Terv szerint 1975-ben egyik cukor­gyárunk körzetében kisérletlleg beve­zetnénk a cukortartalom szerinti fel­­vásárlási rendszert. A Dunajská Stre­da-! (dunaszerdahelyl) cukorgyár 1976-ban répaszelet szárító berende­zést kap. Már 1974-ben répaszelet prést kap a trvanai, a Pohr. Ruskov-i, a Rim. Sobota-i cukorgyár. Kilátásban van topolőany mellett egy új cukor­gyár építése is. Cukorrépatermesztés öntözéssel Szlovákiában ezidáig 140 ezer hek­táron létesítettek öntözőberendezést, amely szám 1990-ig 425 ezer hektárra növekedik majd. A cukorrépa az ön­tözést különösen meghálálja. Évek­kel ezelőtt megállapították, hogy ön­tözés segítéssel a cukorrépa hozamát 30—40 százalékkal fokozni lehet. A Csallóközben és a kelet-szlovákiai síkságon optimális öntözési és ter­mesztési feltételek közepette az utol­só tíz évben 710 mázsás átlagos hek­táronkénti cukorrépa gyökértermést értünk el. Ugyanezen Időszakban az Öntözés nélküli kontrol területekén Sedlék Bartalomej mérnök, a Bučany-1 Fő Szakosított Növénynemesítő-kutató Állomás igazgatójának beszámolójából: Főfeladatunk a cukorrépa biológiai anyagának előállítása. Ezen anyagnak meg kell felenie az egyetemes gépe­sítés követleményeinek főleg alkal­masnak kelt lennie a szemenkénti ve­tésre, ami az egycsírájú magtól egy­öntetű nagyságot kíván, továbbá jó csíraképességet, gyors kezdeti fejlő­dést, betegségekkel szembeni ellen­álló képességet és virágzás mentessé­get. Az új cukorrépa fajtáknak a mű­trágyát magas hozammal kell meghá­lálniuk kézi munka alkalmazása nél­kül. A magas hozamszintnek a csapa­dékban szegény években sem szabad túlságosan csökkennie. Az új cukor­répának nagyobb fehérjemennyiséget, főképp több eszenciális aminósavat kell tartalmaznia. A nemesítéssel mi­nél jobban emeljük a növény tartalék anyagainak koncentrációját — például a cukorrépában a cukortartalmat, — annál nehezebb nagyhozamú fajtákat előállítani. Ezért az egész világon be­szüntették az egyoldalú csupán cukor­­tartalomra alapozott nemesítést. A ge­netikailag egy csírájú fajták végleges kialakítása még távol áll, ezért ennek ■ valósult meg. Megosztott betakarítást az összterület 59,2 százalékán végez­tünk. Szlovákia terüjletén első ízben a dun. stredai járásban takarították bé a cukorrépát megosztott gépi mód­szerrel, az egész 4170 hektáros terü­leten, míg a a komárnoi járásban az összterület 82,1 százalékán, a trenőíni járásban a terülte 81,6 százalékán, a galantal járásban a répa vetésterüle­tének 72,9 százalékát, a Veľký Krtíš-1 Járásban a répa összterület 63,6 szá­zalékán és a košicei járásban az össz­terület 81 százalékán. A versenyben állók közül a három­soros répabetakarító gépeket legjob­ban a Tvrdošovcei (Tardoskeddl) Efsz használta ki, mégpedig 130 hektáros teljesítménnyel, továbbá a Selicei (Sókszelőcei) Efsz 135 hektáron, a Rybany-i Efsz pedig 133 hektárnyi teljesítménnyel gépekként. Az elmúlt évben mezőgazdasági üzemeink a cukorgyáraknak a vetés­­terület hektárjáról 311,8 mázsa répát adtak át, ami a tervhez viszonyítva kevés. Ez a cukorgyártásban is meg­mutatkozott, mert ennek tervét mind­össze 72,8 százalékra teljesítették. A veszteségeket kétféle módon egyenlíthetjük ki, öntözéssel, valamint a betakarítási veszteségek csökkenté­sével. Míg a hagyományos betakarítási módszer alkalmazásakor a veszteség 8 százalékos volt, addig a megosztott gépi betakarítási módszer alkalmazá­sával ez a veszteség 15 százalékra emelkedett, sőt egyes mezőgazdasági üzemekben a 25 százalékot is elérte. Ezt mindenekelőtt az egyenetlen kul­túra, valamint a hektáronkénti kis egyedszám okozta. Ha Idén Szlová­kiában sikerül 5 százalékkal csökken­­tenünk a betakarítási veszteségeket, úgy 10 ezer vagon cukorrépát takarí­tunk meg, amiből ezer vagon cukrot lehet előállítani. Idén 57 ezer hektáron termesztünk cukorrépát Szlovákia területén, ami az elmúlt évhez viszonyítva 3107 hek­tárral több. A tervek szerifit összesen 2 millió 120 ezer tonna cukorrépát vásárolnánk meg, amelynek digesz­­ciója átlagosan 15 százalék lenne, ami 11,7 százalék finomított cukrot jelent. Terv szerint 225 500 tonna finomított cukrot gyártanánk, amiből 12 ezer tonna exportra jutna. Fajta összetétel tekintetében a kö­vetkező lenne a helyzet: Dobrovická-A szegmentált maggal az összterület 42,1 százalékát, a Dobrovické-A gön­gyölt maggal a terület 4 százalékát, a Dobrovlcká-A Standard gomolyúval 0,7 százaléknyi területet, a H-Slovmo­­na magjával 20,6 százaléknyi terüle­tet, a H-Slovmona göngyölt maggal a terület 13,1 százalékát, a Buíany VS štandard gomolyú maggal 0,2 száza­lékát, a BuCany VS szegmentált mag­gal a terület 9,1 százalékát, a Dobro­­vická-N szegmentált maggal pedig a terület 10,2 százalékát vetjük be. A szemenkénti vetés egyforma nagysá­gúra formált, göngyölt magot kíván, hogy a SPC—6 pneumatikus vetőgé­pekkel a lehető legpontosabb vetést lehessen végezni. megfigyeléseink szerint a hektáron­kénti átlagtermés 507 métermázsa cukorrépa volt. Különösen kirívó volt a hozamkülönbözet az 1973-as száraz évben, amikoris az öntözött területen 55 százalékkal volt nagyobb a termés. Az öntözés a korszerű agrotechnika és kemizáció kiváló eredményeit még hatványozza. Az elmúlt száraz év ha­tására a répa területek 67 százalékát öntöztük Szlovákiában, annak ellené­re az öntözésben még mindig nagy tartalékaink vannak. Az utóbbi évek­ben a cukorrépa vízszükségletének mindössze 50 százalékát fedeztük a gyakorlatban, amely helyzeten változ­tatni kell. Öntözési technikánk a mai követel­ményeknek már nem felel meg. A helyzet javulóban van, s a termelési gyakorlat még ebben az évben 4Ó0 úgynevezett övezetes öntözőberende­zést kap, a következő évben pedig további 1500-at, s így a régi felszere­lések kicserélése fokozatotsan meg­történik. Csapadékszükséglét szempontjából a cukorrépa három Időszakát külön­böztetjük meg. Az első időszak a ve­téstől Június 20-ig tart, amikor min­denekelőtt a levélzet növekedik. A második időszak június 20-tól augusz­tus 30-ig terjed, amikor főként a gyö­kér növekedik, de a levélzet is fejlő­dik. A harmadik Időszak augusztus 30-tól a betakarítás Idejéig tart, amely időszakban fokozódik a cukorképző­dés, miközben a gyökér is növekedik. A növekedés első időszakában a répá­nak főleg melegre van szüksége, és kevés vízre. Májusban ajánlatos 15— 25 mm-es vízadag alkalmazása. A ter­mészetes csapadék hiányában június első felében 30 mm-es adaggal öntöz­zünk. Vízellátás szempontjából a má­sodik időszak a legfontosabb, amikor is 10—14 naponként 40—50 mm-es vízadaggal öntözzünk. Az öntözésre befektetett minden egyes korona 5,50 tiszta haszonnal jár. Az öntözésre igen Intenzíven reagál a Dorovlcká-A, valamint a Buőianska VS. 1971-től a Slovmona egycsírájú fajtát megfigye­lés alatt tartják, az eredmény azonban nem túlságosan kimagasló. Öntözés szempontjából fontos a nö­vény kellő sűrűsége, s hektáronként százezernél nagyobb egyedmennyiség az optimális, mert még 120—130 ez­res egyedszám esetén is növekedés mutatkozott. Ilyen nagy mennyiség szokatlan ugyan a gyakorlat száméra, de szükség lesz a hagyományról le­szoknunk. Nagyobb egyedszám esetén a répa nagysága egyöntetűbb, ami a kombájnnal történő betakarítás szem­pontjából fontos. Az Istállótrágyán kívül szükséges hektáronként 140 kg nitrogénműtrágyát, 100—120 kg fosz­fort és 160—200 kg káliumtrágyát al­kalmazni, tiszta tápanyagban. Ez a mennyiség 700 mázsás terméshozam eléréséhez szükséges. Az öntözés saj­nos a gyomok növekedését is előse­gíti. Ezért a növényvédő vegyszereket elsősorban az öntözött cukorrépában kell alkalmaznunk. Mivel az öntözött cukorrépa vegetációs ideje valamivel hosszabb ezért előbb a nem öntözött répát kell betakarítani. jövője még nem egészen tisztázott. A számtalan kívánság elérése csakis a nemesítők nagyobb kollektívájának sikerülhet aránylag rövid időn belül. Együttműködésünket a külfölddel is bővítettük, például tíz éve együttmű­ködünk a mienkhez hasonló sopron­­horpácsl intézettel, Magyarországon. Közösen egészen új egycsírájú hibrid­­cukorrépát állítottunk elő. Ezek közül elismerésre két fajtát választottunk ki, amelyek SLOVBETA Mono P, vala­mint SLOVBETA Mono D nevet kap­ták. Az első egycsírájú hibrid poli­­ploid, a másik pedig diploid, mind­kettő a hímpor sterilitás kihasználá­sával ad a Dobrovlcká А-hoz hasonló eredményeket. Az elmúlt évben Bu­­öanyban és Topol'níkyn (Nyárasdon) kipróbált hat új cukorrépafajta verse­nyéből legjobbként az egycsírájú B—U 650 Jelzést viselő új fajta került ki 471,6 mázsás hektárhozammal. Ön­tözéses körülmények között a Dobro­­vická-A-val szemben az MK 606- jelzőst viselő új fajta került ki ‘győztesen 10 százalékkal nagyobb terméshozammal. Új módszer a cukorrépa-gomoly gön­­gyölése. A magok egyforma nagysá­gúra történő alakításához használt göngyöleg anyagba növényvédő vegy­szereket lehet keverni, ami ezek mennyiségében megtakarítást jelent. Az ilyen mag szemenkénti vetéssel pontosan elosztható, a gép adagolása beállítható. A H Slovmona eredményeinek javí­tása céljából sávos műtrágyázás! mód­szert alkalmaztunk kép és magné­zium kiegészítésével. Hektáronként a 400 mázsa istállótrágyát követően 120 kg nitrogént, 100 kg foszfort, 200 kg káliumot alkalmaztunk tiszta táp­anyagban. Az összehasonlító területe­ken ezt a műtrágya mennyiséget egyenletesen szórtuk szét. A • H Slov­­monát úgy mfitrágyáztuk, hogy a vető­magsor két oldalán 5 cm-nyi távolság­ra és 8 cm-es mélységben hektáron­ként a fenti műtrágya mennyiségből 30 kg foszfort, 15 kg káliumot és 20 kg nitrogént tiszta tápanyagban számítva sávosan munkáltunk talajba, míg a fenmaradó mennyiséget szétszórva alkalmaztuk, miközben kiegészítés­ként hektáronként 67 kg magnéziumot és 156 kg ként alkalmaztunk. Ameny­­nyiben e H Slovmona egyenletesen szétszórt ún. profil műtrágyázásának e'terméseredményét száz százaléknak vesszük a kísérlet három évének át­lagában, úgy a H Slovmona sávos trá­gyázása esetén a cukorrépa termés­­eredménye 7,7 százalékkal nagyobb volt, a cukorprodukció pedig 6,8 szá­zalékkal lett nagyobb. A Dobrovická-A estében a sávos trágyázás! módszer hatása nem mutatkozott meg. Hatalovský mérnök, a Zemplínske Hradište-i Efsz képviselőjének felszólalásából: A cukorrépa termesztés múlt évi vártnál kisebb eredményeit nem ír­hatjuk kizárólag a rossz időjárás ro­vására. A 479 métermázsás hektárho­zamunk mindenekelőtt a jó talajelő­készítésnek, a kemizációnak, valamint az anyagi érdekeltséggel párosuló, szocialista munkaversenynek köszön­hető. Gépesített brigádot alakítottunk, amely egész éven át törődött a talaj­műveléssel. A 120 hektárnyi terület felén Slovmona vetőmagot, a másik felén pedig Dobrovická-A vetőmagot alkalmaztunk. A Burex gyomirtóból sajnos csak 53 hektár kezelésére ju­tott vegyszerünk. A minisztérium képviselője megem­lítette, hogy államunk milyen hatal­mas bevételt szerez a cukor eladása révén külföldön. Ha ezt a bevételt fokozni kívánjuk, akkor több pénzt kellene áldozni a hatásos vegyszerek behozatalának. Répatermesztéshez nem áll rendelkezésünké elég és megfelelő gépi eszköz. A gépesítést ezért részint önmagunknak kellett megoldani. A nehezebb talajokon a rendelkezésre álló könnyű boronák csak vasúti sín hozzáadásával váltak használhatóvá. A gépesítés szakaszán dolgozó kutatóink munkája nem ki­elégítő, a hiányosságokat ki kell kü­szöbölni. Szép javasolni, hogy műtrá­gyából mondjuk hektáronként 350 kg-ot használjunk tiszta tápanyagban, de ha csak 172 kg-ot kapunk összesen hektáronként, akkor vajon melyik terményt részesítsük előnyben, mikor a gabona Is fontos, a takarmány is fontos, a kukorica Is lényeges. Az első negyedévben az egész évre számított műtrágya mennyiségből mindössze 30 százalékot kapunk, a többit a máso­dik, harmadik, esetleg a negyedik negyedévben, ami természetesen már nem segíthet. Lehet, hogy a behoza­talból beszerzett kálium és foszfor­trágyák beszerzése körül problémák vannak, azonban miért nincs elég nitrogéntrágyánk? Mivel szövetkezetünk dolgozói sze­mélyenként 1,5 hektár cukorrépa megművelését vállalták, így idén 135 hektárra növeljük a vetésterületet. Szocialista munkavállalást tettünk, hogy idén hektáronként ötszáz méter­mázsa cukorrépa termést érünk el, az egész vetésterületen. Felhívással for­dulunk Szlovákia összes cukorrépát termesztő mezőgazdasági üzemeihez, hogy csatlakozzanak ezen munkavál­lalásunkhoz. Nálunk a versenyzők jő munkáját azzal támogattuk, hogy a 300-tól 350 mázsáig terjedő mennyiség kitermeléséért mázsánként 3 korona jutalmat, 350-től 400 mázsáig terjedő mennyiség esetén 5 korona jutalmat, 400 mázsa fölötti termés esetén pedig minden eladott métermázsa cukorré­páért 7 korona jutalmat kaptak tag­jaink. Ez a pénzbeli stimul is sokat segített a múlt évi jó eredményeink elérésében. Uhal František mérnök, a Malčicei Efsz képviselőjének felszólalásából: Az elmúlt száraz évben cukorrépá­ból 491 mázsás hektárhozamot értünk el 80 hektáron. Az előző évek ala­csony hozamának okait vizsgálva rá­jöttünk hogy azelőtt nem volt kielé­gítő a répaföld megválasztása, a ta­lajelőkészítés és a személyenkénti munka alapján nyugvó anyagi érde­keltség. A felismert hiányosságokat a múlt évben helyrehoztuk, aminek megmutatkozott az eredménye. Az UV—2 Jelzésű lstállótrágya szóró gyártását megszüntették és ehelyett az R—5 jelzésű gép készítését sorol­ták be. Az új gépekhez azonban az egész köztársaságunk területén jó­formán nem lehet hozzájutni, mert gyártásukat egy mini-üzem végzi, amelynek gyártási kapacitása csekély. Ezen a téren felettes szerveinknek rendet kellene teremteni, mert az istállótrágyának augusztusban kell földbe kerülnie, nem decemberben vagy tavasszal. A jelenlegi hiányossá­gok ellenére a cukorrépa vetésterü­letét idén 120 hektárra növeljük és el­fogadtuk szomszédaink a Zemplínske Hradište-i Efsz szocialista munkaver­senyre való felhívását, még a trebi­­šovi járási konferencia alkalmával. Vavrinec mérnök, a Trenőíni Járási Mező­­gazdasági Igazgatóság képviselőjének felszólalásából: Járásunk szántóterületének 5 száza­lékán termesztünk cukorrépát. Ez­idáig a cukorrépára egyes más termé­nyekkel szemben tízszeres munkaigé­nyesség volt jellemző. A mai termesz­tési körülmények között, tekintetbe véve a takarmánymérleg javításának (Folytatás a 13. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents