Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-04 / 18. szám
1974. május 4. „ SZABAD FÖLDMŰVES 11 mövénytermesztésünk jelenleg mintegy BB százalékba^ az állattenyésztést szolgálja. A termelésfejlesztés során ebben a tekintetben mezőgazdaságunkra nagy feladatok hárulnak. A jövőben a takarmány termőterületet tovább kell bővíteni. Minél fokozottabb és gazdaságosabb lesz a takarmánytermesztés, annál sikeresebben teljesítheti állattenyésztésünk a ráháruló feladatokat. Alapjában véve az állattenyésztés nem több, hanem inkább lényegesen jobb minőségű takarmányokat igényel, főleg a termelő-energia és a jóminőségű fehérjetartalom szempontjából. A következő években tovább növekedik a szemestakarmány szükséglet. Viszonyaink között a takarmányok termesztése az alábbiak szerint oldható meg: kooperáló gazdasagokban — úgy kellene megszervezni a takarmánytermesztést. hogy teljes mértékben biztosítsák a szárítóberendezés három műszakos üzemelését knratavasztól késő őszig. A kukoricatermesztő körzetben ezt a takarmányfajta okszerű megválasztásával az intenzív trágyázással és öntözéssel, a betakarítás rugalmas megszervezésével, a zöldtakarmányok fonnyasztásával, ideális felaprításával, valamint a kapástakarmányok — főleg a takarmány cukorrépa — beiktatásával lehet jól megoldani. Azokon a területeken, ahol az öntözéses takarmánytermesztésre tértek át a háromműszakos munkaharmonogramot az alábbiak szerint lehetne megoldani: 0 a gabonafélék hozamának az emelésével, elsősorban a nagyhozamü szovjet fajták használatával, valamint a vetésterület bővítésével; 0 a knkoricahozam további emelésével, főleg a termelés komplex gépesítésével; • a fűfajták termésének a növelésével, a rétek és a legelők betakarítási veszteségének a csökkentésével; 0 a takarmánytermoterületek bővítésével a legjobb fajták elterjesztésével, valamint a gabonafélék és a nagy fehérjetartalmú növények vetésterületének a bővítésével; 0 a kapások, de főleg a takarinánycukorrépa termesztésének a növelésével; Szárítási periódus Szárítás április III. dekádja—júni.us II. dek. június III. dekádja—július I. dek. július II. dekádja—szept. I. dek. szept. II. dekádja—szept. III. dek. zöldtakarmány zöldtakarmány, takarmánygabona zöldtakarmány zöldkukorica, szemeskukorica, zöldtakarmány október I. dekádja—okt. III. dek. szemeskukortca, takar.mkorrépa, zöldtakarmány november I. dekádja—dec. II. dek.' tak.-cukorrépa, szemeskukorica 0 a takarmánytermesztés komplex gépesítésével, mely alapját képezi a korszerű termelésnek, valamint a betakarítási és a raktározási veszteségek csökkentésével, s a közgazdasági hatékonyság javításával. Az öntözött területeken túlsúlyban zöldtakarmányok termesztésével kell számolni. A szárítóberendezések üzemelése április III. dekádjában történő megkezdésének az alapfeltételét az őszi keverékek zöldtnmegének a feldolgozása bizto-Ipari termelési formák Az állattenyésztésben nagy szerep jut a szárítóberendezéseknek. A meleglevegos szárítás fejlődése hazánkban 1964- ben kezdődött. Szükségessé vált a takarmánykeverékek gyártásához a herelisztek használata, jelenleg Csehszlovákiában 260 meleglevegos szárítóberendezés üzemel, ezekből Csehországban 180, Szlovákiában pedig 80. Az illetékesek azonban kidolgozták a szárítókapacitások további fejlesztési programját is, s ennek kapcsán 1972—75 között további 73 BS-6 típusú szárító kerül felépitésre. Az 1976—80-as években a BS-18 ás a BS-30-as típusú nagykapacitású takarraányszáritők még gyorsabb ütemben épülnek, mint a korábban említettek. A következő ötéves tervidőszakban összesen 251 szárítóberendezés felépítését tervezik. Az új irányvonal, mely további takarmányszárító berendezések üzembehelyezését tűzi ki, nemcsak helyes, hanem nagyon fontos is. Ezt jól bizonyítja a takarmánymennyiség és tápanyagmennyiség egyes termesztett fajtáknál. TakarmányÉrték Súlyveszteség Veszteség összes fajta Kčs/ton. % Kčs % Kčs veszteség Széna 50 15 75 3,5 168 243 280 10 28 1,2 32 60 szilázs 150 30 45 3,5 51 90 Szénaliszt 940 5 47 — — 47 A grnulált takarmányok helyes használatával ötven százalék alá lehet csökkenteni a költségeket a tápok gyártásánál. A szárítókra jutó nagy beruházási költségek megkövetelik, hogy a berendezéseket egy-egy évben minél tovább kihasználjuk. Ezt természetesen csak a jó fajták megválasztásánál az intenzív trágyázással és a betakarítási időpont helyes kiválasztásával lehet elérni. Ha a szárítókat'ebből a szemszögből értékeljük, akkor azt láthatjuk, hogy nagy tartalékaink vannak. Két évvel ezelőtt a szárítók átlagosan 1460 órát dolgoztak, s az egy szárítóberendezésre jutó termelés mindössze 800 tonna szénaliszt volt! Ez természetesen a berendezések elégtelen kihasználását bizonyítja. Tehát jelentékeny károk keletkeznek az állatállomány számára annyira szükséges szénaliszt termelésben, a költséges berendezések rossz kihasználása miatt, ami jelentékeny módon emeli az egy üzemórára és egy mázsa szénalisztre jutó költségeket. Az önköltség és a szárítók üzemelési órászáma közötti összefüggés grafikunja jól mutatja ennek a jelenségnek a hátrányát. Ezek szerint az önköltség a 4500 üzemóra számig erősen csökken. Ez azt jelenti, lingy minden szárítóberendezéssel rendelkező mezőgazdasági üzemben — továbbá a velük Ä szárítóberendezések gazdaságosabb kihasználása öntözéses viszonyok között sitja. Az öntözött területeken főleg az őszi rozs zöld növényzetének a szárítása jöhet számításba. Azokról a területekről, amelyekre 160—180 kg műtrágya mennyiséget adtak a talajra, április III. dekádjában 150—200 mázsa zöldtömeggel számolhatnak hektáronként. Nitrogéntrágyázással a takarmány száraz anyaga eléri a 17 százalék nyarsfshérje mennyiségét. Tekintettel arra, hogy az őszi rozs feldolgozhatósági minősége gyorsan romlik, célszerű rozsból több fajtát vetni. Szárításra nagyon megfelelőek az NDK-ból behozott Petka és Danae fajták és a kései tetraploid Pos fajta. Az április végi szárításra — a koratavaszi hektáronkénti 80—120 kg nitrogéntrágyázás ős öntözés után — nagyon megfelelnek a telepített legelők termékei. A legkoraibb füvek közé tartozik az egyéves angolperje, az olaszperje és a csomós ebír. Külföldön ezekből egész sor változatot nemesítettek. Ilyen a korai, a félkorai, a kései és a nagyon kései változat. Az újabb szárítóberendezések — az öntözhető területeken — növelik ezen fajták időszerűségét, jelenleg már rendelkezésre áll az újonnan nemesített tetraploid olaszperje. Fokozott öntözéssel nagyon jól bevált a sokvirágú olaszperje Diiana fajtája is. öntözéses viszonyok között az első kaszálásból a szárítók részére április III. dekádjában számolhatunk. A szárítóberendezések munka-harmonogramjánek a kidolgozásánál ez öntözött szántóföldi legelők esetében 200—250 mázsa zöldterméssel számolhatunk hektáronként, ebből 20 százalékos fehérjetartalmú szénalisztet készíthetünk. A jelenleg termelt fűfajtákkal azonban lehetetlen a szárítók folyamatos üzemeltetése. Ezek ugyanis a legnagyobb hozamot a tenyészido első felében nyújtják, s a hozam e második időszakban erősen csökken. A szárítók részére öntözéses viszonyok között a fő nyersanyagot a lucerna-, a -füves és a here-füves keverékek adják. Az évelő takarmányok szárítás szempontjából május II. dekádjától október II. dekádjáig jöhetnek számításba. Ezen takarmányok szárítását úgy kell megszerveznünk, hogy jó minőséget (magas nyersfehérje, alacsony rost-tartalommal) nagy hektárhozamot érhessünk el két-három éven keresztül! Ez megköveteli az évelők évenkénti négyszeri kaszálását. Csupán a mélyrétegé, humuszban gazdag talajokon ajánlatos az ötszöri kaszálás! A gyökérzet jó kifejlődése és a tápanyagok kedvező felgyülemlése érdekében az első évben csak a virágzás kezdetén ajánlatos a kaszálás elvégzése. A későbbi években mór a bimbózás kezdeti időszakában haszálhatunk. A szárításra szánt lucerna negyedik, esetleg ötödik kaszálására — öntözéses viszonyok közt — október I. és II. dekádjában kerülhet sor. Kora tavasszal a fő-növényként vetett zab 150—180 kg N/ha trágyázás és öntözés mellett június közepére 300—350 mázsa jőrainőségű zöldtömeget nyújt szárításra hektáronként. Július elején — a lucerna második és a füvek harmadik kaszálása után — a szárító kapacitást a zöld árpa viaszérésű időszakában hasznosíthatjuk. Ezzel nagyon magas 500—550/kg energiaegységnyi takarmányt érhetünk el. Az őszi — szeptember-november közti — időszakot a lucerna, a füveskeverékek, a repce, a tarlókeverékek, valamint a zöldkukorica, a szemes kukorica és a cukorrépa szárítására ütemezhetjük be. Az ismertetett módon kiterjeszthetjük a szárítók évi üzemelési idejét 3500—4500 üzemórára! Az önköltség csökkenésének a lehetősége a szállítási távolság csökkentésével függ össze. A távolság 1 km-es csökkenésével minden tonna takarmány után 4 korona megtakarítást érhetünk el. Az NDK-ban végzett gazdasági elemzések alapján 6,5 km-es távolságig gazdaságosnak bizonyult a takarmányok szállítása. Erre természetesen a vetésnél kell figyelemmel lenni. A szárítás önköltségének a csökkenését döntő módon befolyásolja az is, ha a zöldanyag nem frissen, hanem fonnyasztott állapotba kerül a szárítóhoz. Ez a körülmény a szárítóberendezések teljesítményét mintegy 150 százalékra emelheti a költségek 30 százalékos csökkenésével. A megtakarítás főképpen az energiaszükséglet csökkenéséből ered. Ez azonban komplex gépsorokat követel meg a betakarításhoz. A vázoltak valéraváltásához az öntözött területeken úgyszólván semmilyen beruházás nem szükséges. Alkalmazásuk leginkább a céltudatos és a tervszerű termelés-szervezésen múlik. Hatásuk népgazdasági és üzemi szinten egyaránt jelentős, ezért már ebben az évben szükséges eszerint cselekednünk. MICHAL SANTA mérnök, az Öntözögazdasági Kutatóintézet dolgozója, Podunajské Biskupice A KGST VII. ülésének határozata alapján a Szovjetunió mellett tíz évvel ezelőtt Magyarország is megkezdte a csávázógépek gyártását. Ez időtől fogva déli szomszédaink 12 ezernél több nagy teljesítményű, univerzális csávázógépet produkáltak, s a hazai szükséglet kielégítése mellett a környező szocialista országokba is szállítottak ezekből a gépekből. Legtöbbet a Mobitox önfelszedős, magajáró, univerzális csávázógépből gyártottak. A felvételen látható Mobitox típusú gép csávázási elve magyar szabádalom, amely kiváló minőségű, biztonságos csávázási tesz lehetővé. A gép önjáró- és felszedő berendezéssel van ellátva. A csávázást előrehaladás közben végzi, így a gabona garmadában tárolható. *• A gép nedves, nedvesített, poros *és kombinált csávázásra egyaránt' alkalmas. A gép adapter-rendszerrel is ellátható, minek következtében nő a gép kihasználhatósága, viszont csökken az idényjellege. A külön kihordó csigával és átömlő toldattal ellátott gép gabonafélék rakodására, és szellőztető átforgatására is alkalmazható. A Mobitox csávázógéppel óránként 2—15 tonna szemes kezelhető. Tizenöt tonnás óránkénti teljesítmény esetén 2—25 liter porozó szer adagolható egy tonna magra. A KGST tagállamokban és más országokban is egyre nagyobb’ ft Mobitox iránti érdeklődés. Kép és szöveg: —Kg— i
