Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-04 / 18. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. május 4 мц r közel egv évtlze-Щ /ЯП de megkezdődött a j Щ/ Ц mezőgazdaságban j jjm ■ az az egészséges és i j Д .szükségszerű folyamat, miszerint a kisebb termelési egységek együttműködése kapcsán okszerűen szakosítják és összpontosítják a termelést. Jobban kihasználhatják a drága égpeket, tágabb tér nyílik a termelés hatékonyságának a növelésére, nagyobb lehetőség adódik a munkatermelékenység emelkedését szolgáló beruházások megvalósítására. Ilyen tapasztalatokkal rendelkezik hazánk legnagyobb állami gazdasága, a 17 és félezer hektáros Michalovcei Állami Gazdaság. Ez a nagy gazdaság, — amely a kelet-szlovákiai síkság észak-keleti részén terül el. — a Sobrance!, a Veiké Revištie-i és a Strážskéi Állami Gazdasáogk társulásával keletkezett. A gazdaságnak 25 telephelye és 13 önálló szervezéssel és irányítással bíró üzemegysége van. Az állami gazdaság igazgatója Juraj Vraňucha mérnök és mások azt bizonyítják, hogy a társulás a kisebb faluközösségek dolgozóira kedvező hatással volt, az egészséges versengés, vagyis a termelés növekedését szolgáló egészséges munkaverseny széleskörű kibontakoztatásához vezetett. A társulás után lényegesen javult a politikai nevelő munka, melynek elválaszthatatlan részét képezi a szemléltető agitáció, a kiváló dolgozók anyagi jutalmazása, megbecsülése, nyilvános dicsérete, és a lemaradozók bírálata is. Természetesen a helytállásban elsősorban a szocialista brigádok tagjai jeleskednek. Ezzel, tehát a dolgozók kezdeményező készségének nagyszerű kibontakoztatásával magyarázható az is, hogy aránylag rövid idő alatt felszámolták a gazdaság egyes részlegei közötti aránytalanságokat. így a gazdaság igazgatóságának van erkölcsi alapja ahhoz, hogy bizakodva nézzen a fejlesztési feladatokkal járó jövő elébe. Állattenyésztésük már választékban Is elérte a járási átlagot. Tavaly lényegesen javult a tejtermelés, a szarvasmarha-hizlalás és a malacnevelés színvonala, így az áruértékesítési tervüket jól teljesítették, sőt esetenként túlszárnyalták. A társulással lehetővé vált a termelés összpontosítása és szakosítása. Strážskén például főleg tojástermeléssel foglalkoznak. Az elmúlt éven 43 millió tojást értékesítettek, 8 millióval többet, mint tervezték. A gazdaságnak van szarvasmarha törzstenyészete. Például az 1970- es évben elért 2500 literes tejhozammal szemben tavaly 3000 liter tejet fejtek tehenenként. A gazdálkodás szempontjából természetesen a tehénállomány nyegesen-növeljék. Ennek kapcsán Idén a szántóterület 60 százalékán termesztenek gabonát. Az ipari növényeket is jó jövedelemforrásnak tekintik. Sajnos azonban, néha előre nem látható problémák fékezik az eredeti elképzelések megvalósítását. így például vetőmaghiányában az étkezési borsó vetésterületét kénytelenek voltak korszerű О nagyüzemi L ^ termelés J * gyarapítása a leglényegesebb. Tervek szerint az év végére már 4500 tehenük lesz, a tehenenként! tejátlagot pedig 3050 literre növelik. A Csallóköziek szemében ez talán nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük a kiindulási alapot és az eddig elért eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a gazdaság jó úton -halad. Pozitívan szólhatunk a növénytermesztésről is. Gabonafélékből a szerződéses leadást szépen túlteljesítették. Szólni kell persze a kukorica termesztéséről is. Ez a növény a termesztés szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában. Termelési költsége csaknem olyan, mint a búzánál vagy az árpánál. Ennél is alkalmazzák a komplex gépesítést. Ezenkívül jófajta vetőmaggal rendelkeznek, ami 70—80 mázsás hektárhozamot biztosít. Ez éven már 702 hektáron termelnek szemes kukoricát és 1975-re 1000 hektárra növelik vetőterületét. Az idén az állatok részére az erőtakarmányt 90 százalékban saját alapokból nyerik. Ezzel 1,3 millió korona megtakarítást érnek el. A természeti adottságok arra ösztönzik a gazdaság vezetőit, hogy a gabona részarányát lékorlátozni. Helyette babot és szóját vetettek. Az utóbbival 390 hektárt vetettek be. Az állami gazdaság igazgatósága a termelés fejlesztéséhez szükséges anyagi-műszaki előfeltételek megteremtése mellett nagy gondot fordít a dolgozók élet- és munkakörnyezetének javítására is. A vegyszeres gyomirtás és a takarmányok gépesített begyűjtésének meghonosításával a minimumra korlátozták az emberi erőkifejtést igénylő fizikai munkát. Spišiak Juraj mérnök igazgatóhelyettes így nyilatkozott: — Gazdaságunknak 3000 dolgozója van. A legutóbbi, elemzéskor megállapítottuk, hogy az átlagos életkor 38 év. Még ez sem a legjobb összetétel. Az elmúlt három évben sokkal rosszszabb volt az arány. A kimutatások azt bizonyították, hogy a dolgozók átlagos életkora 45 év. Ezen a szakaszon tehát komoly eredményeket értünk el. Nem volt ez kis feladat. Az igazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy az előttünk álló egyre igényesebb feladatokat fiatalok nélkül aligha megoldhatnánk. Elsőrendű feladatunknak tartottuk olyan intézkedések érvényesítését, amelynek következtében lényegesen jobb élet- és munkafeltételek alakulnak ki dolgozóink számá-' ra. Bevezettük például az anyagi érdekeltségen nyugvó, többtermelésre serkentő jutalmazást, fizetett szabadságot és közös étkezést biztosítottunk a dolgo zók részére. A rászorulóknak lakásokat építünk. Az állatgondozók munkakörülményeit pedig a korszerű öltöző és zuhanyozó könnyíti és szépíti. Egyébként úgy határoztunk, hogy 1975-ig a gazdaság minden részlegén kényelmes, tehát a növekvő igényeket kielégítő szociális helyiségeket építünk. — A fiatalok ezeket az előnyöket látják, ezért jól érzik magukat a gazdaságban. Különböző beosztásban 284 közép- és 60 főiskolát végzett szakember dolgozik. A hatvan mezőgazdasági mérnök a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre támaszkodva teljes erejével arra törekszik, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán a legkorszerűbb módszerekkel, az üj technológia alkalmazásával végezzék a termelőmunkát. A kapások 80 százalékát már zárt rendszerben termesztjük. Talán éppen ennek köszönhető az. hogy a gazdaságban rövid időn belül 38 százalékkal javult a munkatermelékenység. lelenleg 78 ezer korona érték jut egv-egy dolgozóra, de pár éven belül— ha felépül az új tehénistálló és sok egyéb — ez is csaknem megkétszereződik. A beruházásokkal kapcsolatban egvébként azt is érdemes megemlíteni. hogy ebben az óriási gazdaságban mindennemű beruházás gyorsabban megtérül, mint a kisebb üzemekben. A munkaerő-utánpótlásról az állami gazdaság saját szaktanintézetében gondoskodik. Jelenleg 180 fiatal tanul az állattenyésztési és a gépesítési tagozaton. Az előbbieknél kettő, az utóbbiaknál három év a tanulmányi idő. Igv fokozatosan elérik, hogy a javuló állatállomány, a korszerű gépek és berendezések mellé mindenhová tanult szakemberek kerülnek. A gazdaság vezetőségének nagy segítség, hogy a különféle munkaszakaszokon 370 SZISZ- tag és 400 kommunista dolgozik. A politikai és a szervezési munkából alaposan kiveszik a részüket. Illés Bertalan AZ ÖNTÖZÉS TECHNIKÁJA Az öntözés ntiuosége. gyorsasága és ökonómiája az öntözőberendezések üzemeltetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteink függvénye. Az öntöző hálózat kihasználásának gazdaságossága, az öntözés erednie nyessége elsősorban a kezelő személyzet hozzáértésétől és az elvégzett munka minőségétől függ. Ezért úgyszólván elengedhetetlenül szükséges, hogy minden mezőgazdasági üzemnek legyen állandó öntöző csoportja. Hogy ezek a dolgozók jól végezzék munkájukat, a gazdaság vezetőinek gundolni kell arra, hogy rövid vagy hosszú lejáratú Iskolázásokon időrolidore feleleveníthessék, illetve gyarapithassák szakismereteiket. Az öntözés idényjellegű munka, nem tűr halasztást. Ha elkésünk vele, számítanunk kell a hozamalakulásra gyakorolt negatív hatással. Az öntözd hálózatok kiépítése, a berendezések beszerzése tetemes ráfordítást igényel, s az évi leírások aránylag nagy mértékben terhelik a termelést. Minél több órát dolgozik a berendezés, annál több kiiintözött vízmennyiségre oszlik meg az évi leírások összege. Az öntözőberendezést naponta legalább 16 óráig kell üzemeltetni, mert ökonómiai szempontból ez a legkedvezőbb. Ezért az öntözőbrigádot úgy kell összeállítani, hogy tagjai két műszakban dolgozhassanak. Ez azért is előnyös, mert az éjjeli áram lényegesen olcsóbb, ráadásul éjjel kisebb a kijuttatott víz párnlgási vesztesége is. Az elmondottakból törvényszerűen következik, hogy csökken az egy köbméter öntözővízre jutó költség. Az öntözésnél a következőket kell szem előtt tartani: a) az öntözés sémájának helyes aklamazása, b) a berendezések megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, c) a berendezések helyes kezelése és karbantartása. A csövek széthelyezésénél ügyelni kell arra, hogy a szórófejek úgy legyenek elhelyezve, hogy mindegyiknek meglegyen a kfvánt nyomása, a szórófejek egyenletesen öntözzenek és az egész öntözés a kívánatos intenzitás színvonalán mozogjon. ‘A munkát ügy kell megszervezni, hogy megfeleljen a berendezés paraméterének. Vegyük pl. a lucernát. Ez a növény igen sok vizet igényel. Itt ajánlatos előnyben részesíteni a megszakítás nélküli üzemeltetést, ezért időben kell gondoskodni a szükséges kellékekről, öntnzöcsövekről, szórófejekről stb. Az öntözés intenzitása olyan legyen, hogy a kijuttatott víznek legyen ideje beszivárogni a talajba. Túlfokozott intenzitás esetén a talaj nem képes befogadni a nedvességet, a talaj eliszaposodik, leromlik a talajszerkezet és az adagolt viz nagy része elpárolog. A magasniivésű kultúrákat pedig károsítja a túl intenzív öntözés. Az öntözés intenzitására több tényező van kihatással. Elsősorban a szórófejek száma, a porlasztók nagysága, valamint a szivattyú manometrikus nyomása. 0M Egyes talajok vízelnyelő képessége a következő: A talajnemek szerint vízszükséglet: eredmények egy szövetkezeiben Régi ismerősünk Varga Pauol mérnök az izal szövetkezet józootechnikusa négy éve irányítja a gazdaság állattenyésztését. Ezt megelőzően a Ďulov' Dvor-i (gyulamajort) Állami Gazdaságban dolgozott. Ott is és jelenlegi munkahelyén is megbecsülést vívott ki magának. Magatartását az egyszerűség jellemzi, ami egy vezető beosztásban lévő embernél nagyon jontos tényező. A fiatal mezőgazdasági szakemberrel a közelmúltban beszélgettem s megragadtam a kínálkozó alkalmat, hogy betekintést nyerjek az általa irányított állattenyésztésbe. Szívesen szolgált felvilágosítással. Tájékoztatott, hogy a szövetkezet tehénállománya 280 darab, az évi jejésl átlag pedig tehenenként 3200 liter. Két istállót korszerűsítettek a közelmúltban, ahol и korábbi almozásos tartásról átértek a gumipárnás állásokra. Az átállás A talaj neme Beszivárgás! sebesség mm/perc mm/őra Homok 0,5—0,7 30—42 Homokos vályog 0,4—0,5 24—30 Vályog 0,3—0,4 18—24 Agyagos vályog 0,2-0,3 12—18 Agyag 0,1-0,2 6—12 Nehéz agyag 0,01—0,1 0,5-6 A talaj neme Vízszükséglet mm-ben 30 cm 45 cm 60 cm Homok 24 36 48 Homokos vályog 25,50 38,25 51 Vályog 28,90 43,45 57,60 Agyagos vályog 28,90 43,45 57.60 Agyag 33 49,50 66 Nehéz agyag 36 54 72 Az öntözéshez szükséges vízmennyiséget az alábbi képlet szerint lehet Qs kiszámítani: t ■» - ■ ■ —. — T.vd . n A képletben a „t“ a kívánt vízmennyiség kijuttatásához szükséges időt jelzi, a „T“ az egy szórófej által beöntözött terület nagyságát jelenti, az „n“ az egyszerre üzemelő szórófejek száma, a „Qs“ я szivattyú teljesítőképessége (10 %-kaI csökkentve), a ,vd“ pedig az öntözéshez szükséges vízmennyiség (ez a valóságos szükségletnél 20 «/o-kal nagyobb, mert különböző eredetű veszteséggel számolni kell). Könözsv Gábor Ml Varga Pavol mérnök. (Foto: Andriskin) kezdetben bizonyos kihatással volt a tejtermelésre is, azonban csökkent a tehenészetben a foglalkoztatott dolgozók száma, hiszen a hígtrágya eltávolítását is gépesítették. Külön ellető-istállót rendeztek be a vemhes tehenek részére, ahol egészséges körülmények között jöhetnek napvilágra a borjak. A klsborjakat az erre a célra épített istállóban helyezik el. Az egészséges üszőkből töltik jel a tehénállományt, ezzel szemben a bikák hizlaldába kerülnek. Évente mintegy 220 szarvasmarhát hizlalnak és adnak a közellátásnak. Sajá tenyészetük nem fedezte a hizlalda szükségletét, ezért a hiányzó mennyiséget. — ahol arra lehetőség kínálkozik — jelvásárolják. A múlt évben a hlzómarhák átlagos napi súlygyarapodáas 1,64 kg volt! A szövetkezettervében ebben az évben 14 vagon marhahús értékesítése szerepel. Kocaállományuk törzskönyvezett., Á tenyészanyag alapját a szlovák-fehér sertés képezi, mely — az itteni megfigyelés alapján — ellenállóképesebb a többi fajtánál. A következő időszakban azonban a szlovák-tarkát Landrassal, s az ebből származó hibrideket pedig az Angliából imponált Hampsierrel keresztezik. Az utóbbiakat múlt év január elejétől tenyésztik a dinynyés farmon, ahol 31 kocát és 3 apaállatot tartanak. Ezek fekete színűek, az első lábaik, valamint a derék negyedrésze fehér, majd a test többi része fekete. Az említett keresztezéssel olyan sertést szeretnének kialakíkítant, mely elsősorban húst termel, s emellett pedig ellenálló a betegségekkel szemben. Nem közömbös a keresztezés eredménye, hiszen ebben az évben nem kevesebb, mint 33,5 vagon sertéshúst kell értékesítenünk. Masár Dušan mérnök a szövetkezet elnöke felügyel a komárnoi (komáromi} szövetkezet gazdálkodására is, mely ugyancsak érdekelt a Harcsáson lévő nagyhizlaldában. A múlt évben társultak a patincei /páti) szövetkezettel, s ez azt jelenti, hogy egy nagyktterjedésű gazdasági egység van kialakulóban. Tekintettel arra, hogy az lžai szövetkezet földterülete felülmúlja az emu tett két szövetkezet együttes területéi, a központ lián lesz. A társulás nemcsak a szövetkezet vezetőinek, hanem az egyes ágazatok vezetőinek is, köztük Varga mérnöknek, okoz nagyobb gondot, arra sarkalja őket, hogy még nagyobb körültekintéssel végezzék az Irányító, szervező munkát. Andriskin József
