Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-04 / 18. szám
1974. május 4. SZABAD FÖLDMŰVES. 7 A földművelés Ac simáit rnndktvUl aszályos 1873. év igen scemlélstes módon bizonyította. hogy a Szovjetunió mezőgazdasági területein milyen nagy szükség van a korszerű talajjavítás! rendszerekre. Ezek a rendszerek — as idójárás szeszélyeitől függetlenül — lehetővé teszik a terméseredmények, a bruttó betakarítás növelősót. Az öntözött földek, amelyek a Szovjetunió szántóterületének mindössze hat százalékát teszik ki, az egész mezőgazdasági termelés 20 százalékát, azaz egyötödét adják. A szovjet meliorációs program célja az, hogy a lehető leggyorsabban kiszélesítsék ezt az értékes földalapot. A szovjet népgazdaság fejlesztésének kilencedik ötéves tervében (1871 —1975), a talajjavítási munkálatokra hatalmas összeget; 27 milliárd rubelt irányoztak elő, az egész mezőgazdaságba beruházott összeg egyötödét. ESÖZTETÖ GÉP Igen fontos az a körülmény, hogy a Szovjetunióban — az ország történetében először — garantáltan magasabb gabonatermést biztosító zónákat alakítanak ki a Volga vidék, Ukrajna sztyeppés területe, továbbá Észak- Kaukázus és Kazahsztán öntözött földjein. A talajjavító munka lehetőséget nyájt arra is, hogy növeljék a takarmányterületeket, az Oroszországi Föderáció nem fekete föld övezetében, a Távol Keleten, Ukrajna és Beloruszszia területének lapályos erdővidékén. A szovjet tudósok és szakemberek feltárták az öntözéses földművelésben rejlő tartalékokat, s felhasználták a mezőgazdasági kultúra valamennyi biológiai lehetőségét. A szabadföldi kísérletek során Eszak-Kaukázus öntözött területein büzából 80—100 mázsát takarítottak be egy hektárról. Minszk körzetének jól kiszárított, tőzeges területein pedig — permetező öntözéssel — 70—90 mázsás búzatermést értek el egy hektáron. A szovjet kormány 1972-ben a talajjavító munkálatok meggyorsítása érdekében határozatot hozott az anyagi erőforrások bizonyos mértékű átcsoportosítására. A népgazdaságnak körülbelül 20 ágazata nyújt konkrét segítséget a talajjavítóknak a szükséges gépek, berendezések, különféle anyagok gyártásában és szállításában. tgy például a Hajóipari Minisztérium üzemei elvállalták a Fregat típusú, nagy hatásfokú esőztető gép gyártását. A már üzemelő esőztető gépekkel együtt az új szélesfogású esőztető gép lehetővé teszi, hogy az ötéves terv időszak végén már az öntözött területek egyharmadán alkalmazzák a permetező öntözést. LESZ-E VlZ? i A permetező öntözés széleskörű alkalmazása azonban újabb problémát vet fel: vajon elegendő lesz-e a víz? fö tartaléka A Szovjetunió területén a vízkészletek nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg. fgy például a Fekete-tenger medencéjében az egyfőre jutó folyóvíz csupán 2000 köbméter, a közép-ázsiai köztársaságokban még ennél is kevesebb: 1500 és 300 köbméter között mozog. A probléma megoldására több lehetőség kínálkozik. Először is az öntözött területeken a földművelőknek sokkal takarékosabban kell bánniuk a vízzel, s ezt nemcsak szervezési, gazdasági intézkedésekkel lehet elérni, hanem rekonstrukcióval, műszakilag tökéletesebb öntözőrendszerek építésével, továbbá zárt vagy nyitott öntözőcsatornák létesítésével. Jelenleg a Szovjetunió öntözőrendszereiben a víznek kb. 50 százaléka elvész, eltűnik, de már dolgoznak azokon a szerkezeti megoldásokon, amelyeknek alkalmazásával az öntözőrendszerek hatásfokát 10—18 év alatt 80 százalékig lehet majd növelni. Másodszor a vízzel való takarékosság úgy is megoldható, hogy a vizet közvetlenül a gyökérrel hálózott talajrétegbe juttatják, tehát a talajszint alatti öntözéssel hasznosítják. Olyan műanyagcsövekkel kísérleteznek, amelyeket elvezető árok nélkül fektetnek le, s ez jelentős mértékben növelheti az öntözőrendszerek gazdasági hatékonyságát. A harmadik út a folyók vizének szabályozása, speciális víztárolók építésével. Így például a Szir-Darja és az Amu-Darja medencéjében hatalmas tárolók vízlépcsőjét építik ki. A szovjet hidrotechnika megfelelően felkészült a komplex vízerő-csomópuntok építésére. ÉSZAKI FOLYÖK A Szovjetunió nagy gazdasági potenciálja, műszaki fejlettsége, a szocialista tervgazdálkodás körülményei teljesen reálissá teszik az olyan páratlan tudományos-technikai terveknek a megvalósítását, mint a Szovjetunió északi folyóinak átirányítását a déli, mezőgazdasági körzetekbe. Jelenleg annak a tervnpk kidolgozásán munkálkodnak, amely az ésxaki folyók vizét a Jeges-tenger helyett a Volga medencéjébe juttatná el. Ez a munka kezdeti stádiuma. Arra az időre, amikor a folyóvizek Irányának megváltoztatása gyakorlati feladattá válik, valamennyi tervnek el kell készülnie. A tervezésben a Szovjetunió Vízgazdálkodási- és Talajjavítást Minisztériumának Intézetei, továbbá az Energetikai és Villamosítási Minisztérium, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának intézetei és több mint 100 tudományoskutató szervezet vesz részt. Az illetékes szakemberek véleménye szerint a tervek kidolgozásával a tizedik ötéves tervidőszakban (1976—1980) készülnek el, és a nyolcvanas évek közepén kerül majd sor a tervek gyakorlati megva-BORISZ SZAMARIN (APN) oráció Együttműködésünk a Szovjetunióval a vegyipar terén Csehszlovákia legkorszerűbb és egyik igen progresszív ipari ágazata a vegyipar. A legújabb technológiát alkalmazó, korszerű technikával felszerelt ú) üzemek és vállalatok azonban nem jelentenének különösebb értéket, ha nem rendelkeznének kellő nyersanyagkészletekkel. Sajnos, köztársaságunk nem mondható gazdagnak a vegyipar alapfontosságű nyersanyagait Illetően, s Így egyáltalán nem vagyunk önellátók a vegyi készítmények előállításában. Ma még inkább, mint néhány évvel ezelőtt, a kőolaj és a földgáz hatványozott jelentőségű, de ugyanakkor megnövekedett a foszfátok fontossága is, amelyek a korszerű és progresszív műtrágyák gyártásának alfáját és ómegáját Jelentik. Vegyiparunk dinamikája és további fejlődése elképzelhetetlen lenne a Szovjetunió önzetlen segítsége nélkül. Nem gondolhatnánk további korszerű üzemek létesítésére, a termelés növelésére, ha nem lenne szavatosságunk arra, hogy minden szükséges nyersanyagot kellő mennyiségben a Szovjetunióból be tudunk szerezni. A Szovjetunió nyersanyag potenciálja az egész szocialista tábor közgazdaságának alapját képezik. Lehetővé teszi a nagy sorozatokban történő és szakosított termelést, amely minden gyártó szempontjából igen előnyös. A Szovjetunió műszaki segítségével létesült Csehszlovákiában számos olyan üzem és gyár, amelyeknek munkája közvetlenül függ a szovjet nyersanyag-szállítmányoktól. Természetesen azonban nemcsak a nyersanyagok jelentik a szovjet partnerekkel létesített szoros együttműködés tárgyát. Szovjet dokumentáció alapján ápítettük fel legkorszerűbb üzemeink többségét, ugyanakkor felhasználjuk a beruházási projektumokat és a Szovjetunióban kifejlesztett technológiai folyamatok leírását Is. Tanűl vagyunk az élénk műszaki tapasztalatcserének, hiszen szakembereink és a szovjet szakemberek gyakran látogatnak el az egyes kutatóintézetekbe, hogy közösen és a legcélszerűbben oldják meg az új és Igényes feladatokat. Hazánk és a Szovjetunió vegyipara között kifejlesztett kétoldalú együttműködés keretében aktívan járulunk hozzá az e téren kidolgozott tudományos és műszaki tervek összeegyeztetéséhez. Mindkét partner figyelme a tudományosműszaki problémák közös megoldására összpontosul ős igyekeznek kiküszöbölni a kutatás terén esetleg előadódó kettősséget. Ugyanakkor törekszenek arra Is, hogy célszerűen szakosítsák az egyes termelési folyamatokat. Például a Közös erőfeszítéssel múlt évben a vegyipar ágazataiban kialakított együttműködés keretén belül összeegyeztették mindkét ország tudoményos-kutatő-lntézeteinek 17 munkatervét. Ezáltal sikerült lényegében kiküszöbölni azt, hogy az egyes kutatóintézetek egyazon kérdés megoldásán fáradozzanak. A Gumi- és Plasztikipari Technológia Kutató Intézete valamint az Össz-szövetségi Fólia- és Műbőrkutató Intézet együttműködése az alábbi pozitív eredményt hozta: sikerült megoldani a szintetikus műbőr előállításának technológiáját és az így gyártott mflbór kiváló higiéniai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ugyanakkor megszerkesztették a gyártáshoz szükséges gépsort Is. Már tíz éve vagyunk tanúi annak a szoros együttműködésnek, amely a bratlslaval Dimitrov Vegyiüzem kutató részlege és a N1- hlmpollmer nevű tambovl szovjet kutatóintézet között létesült. Az utóbbi kutatóintézet elsősorban a gumiipar vegyi anyagainak és a plasztik-anyagok előállításához szükséges szerek kutatására összpontosítja figyelmét. Az együttműködés mindRét fél számára már eddig is számos új készítmény előállítását tette lehetővé. A vegyiparban a két ország közöttr együttműködés egyre bővül és a jövőben még inkább megszilárdul. Kidolgozták 1975-lg a konkkrét tématerveket, sőt ezen túlmenően a hosszúlejáratú terveket Is. Az együttműködés koordinálását a KGST mellett működő gazdasági és tudományos állandó munkabizottság végzi majd. Számunkra Igen fontos, hogy kölcsönösen fejleszszük á tapasztalatcserét a kőolaj feldolgozás terén, valamint a szénhidrátok dehldrogenlzálásl folyamatainak kutatásában. Közös igyekezetünk megoldani az ezzel kapcsolatos technikai folyamatokat és kidolgozni a viszkóza műszálak előállításához szükséges legújabb berendezéseket. Kutatőlntézeteink Ilyen jellegű kezdeményezése és a szovjet Intézetekkel létrehozott együttműködése pozitív eredményeket mutat fel. Ott, ahol Idejében megértették az ilyen eljárás szükségességét, vegyiparunk fejlesztésének Ilyen útját, ott a műszaki korszerűsítés terén is az élenjárnak. Az 1970—1980-as esztendők szintén a szoros együttműködés Jegyét viselik majd magukon a szovjet és a csehszlovák vegyipar kapcsolatában. Már most megkezdték az említett esztendők terveinek öszszeegyeztetését a inűszálak előállítása, a plasztikus anyagok, a műtrágyák, a festékek, a műgyanták, a textiliparban szükséges segédanyagok, a gumiipar számára létfontosságú vegyszerek és egyéb vegyi készítmények, főleg növényvédőszerek valamint' a kártevők elleni vegyszerek gyártásának fejlesztésében. A termelés szakosítását célzó javaslatok kidolgozásával egyidőben oldják majd meg a nyersanyag- és félkész gyártmányok szükségletének biztosítását érintő kérdéseket. TARTALÉKOK A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN A szalma takarmányozási értékének javítása darálással A mechanikai beavatkozás lényege, hogy a szalmát kalapácsos darálón ledaráljuk. E célra legjobban az NDK-ban gyártott UH 50/03-A típusú daráló felel meg. Szükséges megjegyezni, hogy ahol nincs meg a technológiai feltétel a szalma erjesztéses elkészítéséhez, ott a takarmány adag kellő összetétele esetén igen effektívnek mutatkozik magában a szalma felaprózása, darálása, esetleg nedvesítése vagy melasszal történő Ízesítése is. Az említett módszer gyakorlati alkalmazása szempontjából igen fontos az a tény, hogy milyen mértékben nő a darált, nedvesített és ízesített szalma takarmányértéke. Az a tény, hogy a gépi megmunkálással finom részekre zúzzuk, daraboljuk fel a szalmát, elősegíti, hogy az állat nagy mennyiségű energiát takarítson meg. amit egyébként a szállás takarmányként adagolt szalma felvételekor kérődzősre fordított volna. A darált szalma további előnye, hogy meghosszabbodik az előgyomrokban történő erjesztéses emésztés Ideje, ami egyúttal Intenzivebb is lesz, mert a darált szalma nagyobb hatófelületet biztosit a mikrobiális enzimek számára. Az Uhfínévesl Állattenyésztési Kutatóintézetben és néhány további munkahelyen gyakorlati összehasonlító takarmányozási kísérletet végeztek, amelyek során a szecskázott, valamint a darált, nedvesített és ízesített szalma adagolásának hatását hasonlították össze. A Slatiny-i efsz-ben a következő megállapításra jutottak a megfigyelést végző szakemberek. A kísérleti csoportba tartozó állatok naponta darabonkónt 2 kg réti szénát, 13 kg kukorica-silót, 2 kg árpadarát, 8,9 kg nagyobb mennyiségű darált szalmát tartalmazó kiegészítő takarmánykeveréket és 0,03 kg szódás hexametafoszfátot fogyasztottak, s 1,188 kg napi súlygyarapodást értek el. A kiegészítő takarménykeverek 38,61 % darált szalmát, 11,58 % melaszt, 5,7 % kukoricalisztet, 3,86 % szárított szeletet, 1,55 % karbamidot és 38,61 % vizet tartalmazott. Az ellenőrző csoport állatai ugyanazt a napi adagot kapták, mint a kísérleti csoportba tartozók, csak a kiegészítő takarmánykeverékben a darált szalma helyett 36,81 °/» szecskázott szalmát Juttattak az állatoknak. Ebben a csoportban 0,927 kg volt az egyedenkénti átlagos napi súlygyarapodás. Más esetben a több rósz darált szalmát tartalmazó takarmánykeverék hatásosságát hasonlították össze a granulált szalmáéval. Ezt a kísérletet 1972-ben a Teplice nad Metují-i Állami Gazdaságban végezték, és az alábbi következtetésre jutottak: A kísérleti csoport állatai 20 kg gyengébb minőségű füvet, 0,8 kg árpadarát, 3,35 kg darált árpaszalmát, 0,45 kg melaszt, 0,11 kg karbamidot és 0,08 kg szódás hexametafoszfátot kaptak naponta. Az elért átlagos napi súlygyarapodás 0,857 kg volt. Az ellenőrző csoport állatait ugyanígy takarmányozták, csak a darált szalma helyett 3,80 kg szecskázott, szemcsézett árpaszalmát adtak a napi adagjukba. Itt 0,608 kg volt az átlagos napi súlygyarapodás. Mindkét csoportnál a füféléken kívül minden takarmányösszetevőt egyszerre, szemcsézett takarmány formájában adtak az állatoknak. Az eredményekből kitűnik, hogy ez esetben nem volt lényegesebb eltérés a szemcsézett és darált szalma hatásossága között, viszont megfigyelték, hogy a szemcsézett szalmát tartalmazó keverékből többet fagyasztottak az állatok. A nyert tapasztalatok szerint feltételezhető, hogy a fiatal, növendékmarhák kor és gyarapodás szerint mintegy 2—4 kg darált szalmát Igényelnek naponta. A tehenek viszont a hasznosság és a takarmánybllanciő szerint 3—5 kg darált szalmát igényelnek naponta. Nagyobb tömegű szalma felhasználása csak akkor jöhet számításba, ha nagyon hiányos a takarmánykészletük, vagy igen alacsony az állatok hasznossága. Ugyanúgy, mint az előző fermentációs és mechanikus elkészítésénél, a takarmánykeverékek adagolásakor is szem előtt kell tartani, hogy arányosan legyenek képviselve az emészthetetlen anyagok, vagyis a rostok, mivel ezek túltengóse csökkenti a takarmány egyéb tápanyagainak kihasználását. A magasabb színvonalú takarmányozási kísérletek során az Uhffnévesl Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozói megfigyelték, hogy a növendékmarhák élősólyának növekedésére depresszfv hatással volt a mértéken felül adagolt darált szalma. A több rész darált szalmát tartalmazó takarmánykeverék készítése A keverék legfóbb összetevője a szalma, leginkább a tavasziak szalmája. Hogy biztosítani tudjuk a kalapácsos darálók arányos teljesítményét, a szalmának a lehető legszárazabbnak kell lennie. A 10—12 százaléknál nedvesebb szalma esetében számolni kell a kisebb teljesítménnyel. Ha a szalma túl nedves, dobos meleglevegós szárítóban előszárítást kell alkalmazni. A darálásra szánt szalmát legjobb szérűkben, fészerekben tárolni. A mechanikai kikészítés többféle típusú kalapácsos darálóval elvégezhető. Az utóbbi Időben az UH 50/63-A típusú géppel érik el a legjobb eredményt. Az NDK-ban gyártott daráló óránkénti teljesítménye 8—10 mázsa körül mozog, sőt ha előszárított szalmát alkalmazunk, akkor ennél jóval nagyobb teljesítmény Is elérhető vele. Tekintettel arra, hogy a darált szalmát ízesíteni és egyéb együtthatőkkall gazdagítani kell, esetleg nedvesíteni, erre a célra előnyös szállítócsigákat alkalmazni, amelyek szállítás közben összekeverik a szalmát az egyéb összetevőkkel, mint pl. a hígított melasz, karbamid, szemesek, ásványi anyagok stb. A darált szalma technológiai megmunkálása szerint — fermentálás, egyenes, közvetlen etetés — mezőgazdasági gyakorlatunkban már több típusú technológiai vonal lett javasolva, kiépítve és kipróbálva. így például a forró-levegős szárítóra kapcsolódik a nevezett kutatóintézet kombinált gyártási vonala, amely a szalma darálására és szemcsézésére szolgál. Jónéhány mezőgazdasági üzemben Is kiépítettek már olyan kombinált vonalat, amely a nagyobb mennyiségű darált szalmát tartalmazó takarmánykeveréket a keverőbői egyenesen az adagoló kocsira juttatja, Innen pedig közvetlenül a vályúkba jut a takarmány. Kivonat a Zemédélské noviny „Oprava slámy Šrotovaním“ című cikkéből.
