Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-27 / 17. szám

1974. április 27. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 CSILLAGÁSZAT, FIATALOKNAK Életjelek lakott világok között A naprendszerünkön kívüli élet kutatása más módszerekkel történik, miiit a naprendszerbeli élet utáni nyomozás. Más naprendszerek bolygóit a leg­erősebb távcsövekkel sem láthatjuk meg, nem vizsgálhatjuk felszínüket. Az ott esetleg létező életről csak a fejlett értelem adhat hírt. Ahhoz, hogy tudomást szerezzünk egymásról, fel kell tételeznünk, hogy legalább egyforma fejlettségű techni­kai civilizáció van mindkét helyen. Mindegyik rendelkezik nagy távolsá­gokat áthidaló berendezésekkel, leg­alábbis hírközlő műszerekkel, rádió­val vagy lézerrel. Egyformán ismerik a sugárzások természetét, a fizika alaptörvényeit és azokat alkalmazni tudják. Igen sokféle mód lehetséges, hogy két ilyen lakott világ tudomást sze­rezzen egymásról. 1. Képzeljük el, hogy van két la­kott világ, amely technikailag sokkal fejlettebb, mint mi vagyunk. Nagyon hosszú idő óta kapcsolatot tartanak már egymással. Nagy távolságban vannak tőlünk, de a mi helyünk bele­esik a kettőjüket összekötő egyenes­be. Űrszondáink, mesterséges égitest­jeink érzékeny műszerei egyszer vé­letlenül lehallgatnak egy ilyen be­szélgetést. Nem értjük nyelvüket, de a készülékben rögzített jelekből fel­deríthető, hogy azok a jelzések nem a természettől származnak, hanem valami közlés, valami információ van bennük. Ilyenformán egyszerre két lakott világról szerezhetünk tu­domást. 2. Lehetséges, hogy a Földről eltá­volodó űrszondáink Földnek szánt jelzéseit egy nagyon érzékeny mű­szerekkel rendelkező értelmes lény felfogja, s így megtudja, hogv léte­zünk. 3. Még sokkal inkább lehetséges a fordított eset. Az a másik lakott vi­lág még nagyobb tereket bejár űrha­jóival, automata űrszondáival, a ve­lük tartott kapcsolathoz nagyobb energiájú jeleket sugároznak. Ilyen, saját maguknak szánt jelzéseket vé­letlenül mi is felfoghatunk, s ezáltal szerezhetünk tudomást létezésükről. Az elmondott három esetben a vé­letlennek van szerepe. De a kapcso­latfelvétel lehet szándékos, tudatos is. 4. Egv távoli lakott világ valahon­nan megsejti, hogy itt a Földön már fejlett technika van. érdemes a kap­csolatot keresni velünk, ezért nagy energiájú irányított sugárzással, rá­dió- vagy lézerjelekkel keresnek ben­nünket.' Lehet, hngy régóta türelme­sen küldik felénk hívójeleiket. Eset­leg tízezer évek óta, de nekünk csak néhány évtizede vannak eszkö­zeink ilyen jelzések felfogására. Hát­ha éppen akknr fogyott el türelmük. amikor már képesek lennénk azok leifogására? 5. Mi csak most jutottunk el odáig, hogy feltételezett bolygók irányában jeleket sugározzunk. Sokat kell még technikánknak fejlődnie, hogy jól irányított jelzéseink még nagyobb távolságban is felfoghatók legyenek. De a kapcsolatfelvételnek az is mód­ja. hogy mi kezdeményezzük a hí­vást. 6. Ma már ott tartunk — 16 évvel az első szputnyik felbocsátása után. —, hogy tudunk készíteni olyan űr­szondát (ilyen a Pioneer-10 és —11), amelyik majd elhagyja a Naprend szert, és elmegy a csillagok terébe. Számítva arra, hogy néhány millió év múlva ráakad egy idegen értel­mes lény, felbontja azt, megérti a beléhelyezett üzenetet, máris tettünk valamit. 7. Egy fejlettebb társadalom, amely tökéletesebb űreszközökkel rendel­kezhet, ugyanígy küldhetné hozzánk üzenetekkel megrakott űrszondákat. Csak bele ne essünk abba a hibába, hogy elhigyjük: a repülő csészealjak máris ilyen csészealjak. Repülőcsésze­aljak tigyais hitelt érdemlő módon nem léteznek. Nem is lehetségesek? De igen, tu­dományosan is lehetségesek, csak a tudományos lelkiismeret azt mond­hatja, hogy ilyenek még nem jöttek a Föld közelébe. 8. Számolva az űrhajózás eddigi fej­lődésével elképzelhető, hogy egyszer majd csillagközi űrhajót készítünk és azzal meglátogatjuk legalább a leg­közelebbi csillagok környékét. A mai űrtechnikánkkal millió éve­ket igényelne egy ilyen utazás, de az egész Földnek nincs annyi üzem­anyaga, amennyi egy ilyen út meg­valósításához szükséges. A csillagközi űrhajózás ma még csupán fantázia. 9. Ügy gondoljuk, hogy egy nálunk sokkal jobb technikával rendelkező társadalom még inkább megvalósíthat egy olyan űrutazást, aminek célja a Föld meglátogatása. Valóban, ha a közelünkben tíz fényéven belül is vannak bolygórend­szerek, azok lakói igazán megtehet­ték volna már, hogy eljöjjenek. Ak­kor miért nem jönnek? Vagy talán jöttek és jönnek folyamatosan ma is? jártak már a Földön millió évekkel, ezer évekkel ezelőtt és itthagyták nyomukat? Vagy azokban a csésze­aljakban ma is jönnek? A tudomány nem ismeri el, hogy járlak már itt és azt sem, hogy most is itt ólálkodnak. Megmaradnak tehát a problémák, az elhivés kényelmes útja helyett a további kutatás nehezebb útját vá­lasztjuk, amelyekről még meg kell emlékeznünk. Dr. Kulin György Mafuzsálem házasodik Az egyik legnagyobb példányszámú isztambuli napilapban jelent meg a hirdetés: „105 éves vagyok, de 35 évesnek érzem magamat. A negyedik feleségem egy évvel ezelőtt halt meg, és azóta nagyon szenvedek a magányosságtól. Szőke, fehér bőrű, molett, 30 év körüli hölgyek leveleit várom. Az anatóliai Eskisehir város legszebb részén, fényűzően berendezett lakásom van, vala­mint tekintélyes összegű bankbetétem. Jelige: „Sírig tártó boldogsági" Az örökifjú matuzsálem Ihsan Pala hirdetése érthető feltűnést keltett. Újságírók keresték fel, akiknek elmondta, hogy negyven gyermeke, ötven­hat unokája és negyvenkilenc dédunokája van, ükunokája viszont csupán három. De akármilyen népes is a család, megértő élettárs nélkül mégis szomorú az élete. Megkérdezték tőle, vajon kapott-e választ a hirdetésre, mire az agg vőle­gényjelölt negyven levelet vett elő. A legtöbbhöz fényképet is csatoltak a bátor és kétségkívül számító hölgyek. — Es nem gondolja, hogy ezek a hölgyek túlságosan fiatalok önhöz? — tette fel a tapintatlan kérdést az egyik újságíró, mire az öreg méltatlan­kodva felelte: — No hallja, csak nem veszek el TO évest? Persze, óvatos leszek. Már meg is bíztam egy nyomozóirodát, hogy derítse fel a jelentkezők múltját. Elvégre a családomnak tartozom azzal, hogy kifogástalan előéletű új anyát adok nekik ... Élt egyszer, réges-régen, messze vidéken egy öregapó meg egy öreg­­anyó. Egyszer borsót ebédeltek, és egy borsószem legurult az asztalukról. Alighogy kicsírázott, nőni kezdett. Alighogy nőni kezdett, akkorára nőtt, hogy átfúrta a háztetőt. Nőtt, nőtt, míg csak égig nem ért. Elámult a két' öreg. Azt mondta az öreganyó: — Mássz föl, apóka, a borsöfáral Nézd meg, mi újság a tetején. Fölkapaszkodott rá az öregapó, má­szott, mászott, igen sokáig mászott, végre fölért a borsófa tetejére. Nézi: hát egy házikó fehérük a fán, a zöld levelek közt. Közelebb lép, látja: tú­róból vannak a házikó falai, vajból a teteje. Benyit a házba, odabenn is fe­hér a padka — túróból azok is. Nem kérette magát az öregapó, ne­kilátott, megette a fél kemencét, meg az asztal sarkát, meg a lóca egyik lábát. Jóllakott, aztán bebújt a sutba, elaludt. Hazatértek a túr óházikó gazdái: az egyszemű, a kétszemű meg a három­­. szemű kecske. Meglátták a kárt, si­ránkoztak: — Ki falta fel a túrókemencéket? Ki rágta le a túróasztal sarkát? Ki ette meg a túrólócánk lábát? Az apót nem látták meg a sutban. Összetanakodtak: — Holnap itthon marad egyikünk. Maradj te, egyszeműI Nyisd ki jól a szemedet, lesd meg a kártevőtI Elment másnap a kétszemű meg a háromszemü kecske legelni. Az egy­szemű otthon maradt őrnek. Hanem az öregapö énekelni kezdett: — Csukódj be, szemecske! Csukódj be, szemecske! Addig-addig énekelte, míg az egy­szemű kecske elaludt, az öregapó meg jót lakmározott megint a túróból. Másnap a kétszemű maradt otthon. Azt is elaltatta az öregapó. Hanem a harmadik napon a háromszeműt már nem tudta elaltatni. Két szeme becsu­kódott, de harmadik nyitva maradt. Meglátta a pákosztos öregapót, oda­csődítette testvéreit. Haragudtak a kecskék, el akarták náspángolni az öregapót. Aztán mást gondoltak. — Állj be hozzánk pásztornak, apó­ka! — mondták neki. — Majd legel­tetsz, fejsz bennünket, jól megleszel nálunk. Ráállt az apóka, beszegödött hozzá­juk. Az egyszemű kecske meg leeresz­kedett a borsó fán, hátára kapta az öreganyót, fölvitte azt is a borsója tetejére, hadd legyenek együtt mind­nyájan. Ott éltek halálig békében, jó egyetértésben. (Átdolgozta: R ab Zsuzsa) Egy csúszás, egy huppanás .., Foto: nki A Vinicai (ipolynyéki) hnb jelentős beruházással a falu közepén artézi­kutat fúratott, amelyből igen jóízű ásványvíz csordogál. A fényképfelvéte­len: a 82 éves Marko Mari néni boldogan viszi haza a szomjoltó. • gyó< gyító vizet. Foto: Balle J, Mégegyszer az ivóvízről A jó ivóvíz tökéletesen tiszta, színe, szaga és mellékíze nincs. Ha egy po­harat megtöltünk ivóvízzel és újság­papírra helyezzük, a nyomtatott be­tűk a vízoszlopon át tisztán olvasha­tók. A színes, zavaros, kellemetlen szagú és ízű víz ivásra nem alkalmas. Egyes vidékek vize az oldott kémiai anyagok miatt szokatlan, s kezdetben kellemetlen ízük és szaguk lehet. Ezek az egészségre nem ártalmasak, s egyesek gyógyhatásúak. A rendsze­resen ellenőrzött kutak vize Iható. A szivattyús kutak vize vasízű lehet, ezt a vascső okozza. Állás alatt a vas a vízből kicsapódik és barnás üledék képződik az edény fenekén, főleg, ha melegítik. A vasas víz kissé kellemet­len ízű, de az egészségre nem ártal­mas. Mosásra viszont nem jó. A legjobb kutak az artézi kutak. Ezeknek a vize a talaj mély rétegei­ből, a felső vízszigetelő réteg alól, a vándorló mély vizekből származik és tökéletesen tiszta. Oldott sókban rendszerint gazdag és Ilyenkor ke­mény. Néha meleg. Ivás előtt tehát le kell hűteni. HOGYAN BIZTOSÍTHATÓ a víz jósága és tisztasága? Az első lépés a kút rendbehozása, aknájának javítása cementezése és tökéletes le­fedése. A víz megtisztul, ha vastagabb föld és kavicsrétegen szivárog át. Az apró szemcsék megszűrik a vizet. Az öntisztulás oka, hogy sok olyan mik­róba él a vízben, amely túlnövi, meg­emészti a kórokozókat és azok ártab matlanná válnak. A kút vizének mesterséges tisztítá­sa a klórozás. A fenékiszap kimérésé után várják meg, amíg a kút megtelik vízzel és számítsák ki a víz köbtartal­mát. Minden köbméter vízre 30 gramm klórmeszet számítva, oldják fel pór liter vízben, majd öntsék a kútba és fedjék le a kútnyílást. Ha 24 óra múl­va ezt a klórozott vizet kimerik, az újra összegyűlő víz gyakorlatilag már tiszta lesz. Ilyenkor szellőztessék — és ha klórszaga eltűnik, bátran iható. A víz forralásához mindenkor töké­letesen tiszta edényt használjanak, mert a forró víz minden szagot és ízt magába vesz. Az ilyen vízbe literen­ként öntsenek egy-két csepp ecetet és az újra kellemes ízűvé lesz. FERTŐTLENÍTÉS — POKOLKÖVEL Pokolkö — szaknyelven lápisz —■ oldattal is lehet fertőtleníteni a vizet. Az 1,6 százalékos lápiszoldatból egy­két cseppet kell egy pohár vízhez ke­verni, és ha 2—3 órán át állni hagy­ják, a pokolkőoldat tökéletesen fer­tőtleníti a vizet. Ez a víztisztítási mód nagyobb, ismert mennyiségű víz ese­tében is beválik, ha az arányokat megtartják. A víz az élet vére: víz nélkül ki­­szikkad, elszárad, tönkremegy a világ. A víz tiszteletbentartása, a kutak, források, vízmüvek védelme életbe­vágó emberi kötelesség. Ahogy a víz­­szennyezés, a vízpocsékolás Is me­­rénylet az élet ellen. Buga doktor MÄTUS 1. VÍZSZINTES: 1. Gubós növény. 3. A vadászat Istennője. 7. Birka. 10. Hamis. 12. Felfordulás. 14. Lágy fém. 15. Öltö­zék. 17. Méhcsalád. 18. Közlekedési vo­nal. 20. Növényi ital. 21. Valahol al­szik. 22. A mélybe. 23. Semmikor. 26. Fejfedő. 26. Batté­ria. 29. Fohász. 31. Kötőszó kettőzve,. 32. Mindenféle ócs­kaság. 33. A fa el­lensége és igen oroszul. 35. Olasz helyeslés. 36. Saját kezűleg. 37. Lopva figyel. 38. Zola re­gényhősnő. 40. Ke­mény tárgy. 42. Tiltószó. 43. Elekt­rokardiogram röv. 44. Igekötő. 46. Összevissza javít. 49. Afrikai állam. 51. Tova. 52. Leve­gő görögül. 53. Gyümölcs. 54. Azo­nosak. 56. Állóvíz. 59. Madách ismert színművének női szereplője. 61. Pari­pa. 62. Világifjúsági találkozó. 64. Ter­mést betakarít. 65. Magot hint. 67. Sír. 68. Kötőszó. 70. Körülbelül szlovákul. 71. Állatlak. 72. Csomó, görcs. 73. Háló­val fogja áldozatát. 74, Szürke lágy fém. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Nem valódi. 4. Zamat. 5. Mátka. 6. Lám. 8. Fedd. 9. Az idézet harma­dik része. 11. Hulla. 13. Tovább jut. 16. Szlovák föld. 17. Vízben él. 19. Lö­kök. 22. Csónak. 24. Tiltószó. 25. Az idézet második része. 27. Vadász állás. 29. Fordítva eszi. 30. Porció. 33. Se­­lejtrész. 34. Fél Anna. 37. Bolgár pénz­egység. 39. Állatok fekvőhelyéül szol­gál. 41. Előd. 42. Igen olaszul. 45. Re­megésben van! 47. Női hangnem. 48. Növény. 49. Lakoma. 50. Előfizető (új­ságra). 55. Holt nyelv. 57. Folyő Ro­mániában. 58. Sportág. 59. Korszak. 60. Söntés. 62. Jókedvű. 63. Hiányos tipp. 66. Igekötő. 67. Görög betű. 69, Ásvány. Beküldendő a függőleges 1., 25. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 14. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: A világűr meghódítása az emberiség érdekét szolgálja. Könyvnyertesek: Juhos Erzsébet, Trstice (Nádszeg) — Esek Károly, Rúbaň (Für) — Kiss Erzsébet, Pleši. vec (Pelsőc). 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents