Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-27 / 17. szám
1974. április 27. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM: Termelésnövelés és emberformálás A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága a szövetség sajátos teltételeire applikálta a CSKP KB novemberi, valamint az SZLKP KB decemberi plénumának határozatait. E tevékenységének jelentés része a szövetkezeti tagok kezdeményezőkészségének serkentésére, illetve a szocialista brigádmozgalomba való bekapcsolására irányul. Mint már a legutóbb közöltük, jelenleg 1037 kollektíva versenyez a szocialista brigád kitüntető elmért. A brigádtagok 43 százaléka nő és 31 százaléka olyan fiatal, aki még nem töltötte be a 32. életévét. A brigádvezetök 38 százaléka nő, s 62 százaléka férfi. A szövetség járási bizottságai az eddigiek során 35 versenyző munkacsoportnak Ítélték oda a szocialista brigád cím I. fokozatát, s 450-nek a bronzérmet. Mi szükséges a szocialista brigádmozgalom további sikeres fejlődéséhez? Legfontosabb követelmény: a brigádvezetők szakmai-politikai téren a legfejlettebbek legyenek, viselkedésük mind a munkahelyen, mind a társadalmi, mindpedig a magánéletben példás, követésre méltó legyen. Továbbá: a brigádok — a munkaköri kötelességeken túl — színvonalasan szolgálják az üzemi és népgazdasági érdekeket. Elengedhetetlen a pártalapszervezet közreműködése. A szövetkezet vezetőinek legalapvetőbb kötelessége a brigádmozgalom támogatása. Több segítségre szorulnak a Parasztszövetség, illetőleg a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságai részéről. Nos, nézzük, mi a helyzet a különböző járások szövetkezeteiben a versenyző brigádok házatáján? ф A bardejovi Družba Efsz 55 tagú gépi brigádja a főmechanizátor és a szövetkezet elnökhelyettesének jelenlétében havonta ellenőrzi a vállalt kötelezettségek teljesítését. Ezenkívül a vállalásokat negyedévenként a taggyűlésen, s félévenként pártgyűlésen is értékelik. A versenyző brigád röpgyűléseken vitatja meg az időszerű politikai kérdéseket, a brigádtagok rendszeresen olvassák a napi, valamint mezőgazdasági szaksajtót, saját brigádnaplóval és faliújsággal rendelkeznek. • A voznicai szövetkezet (Žiar nad Hronom-1 járás) 28 tagú gépi brigádjának fő érdeme a jó közösségi szellem kialakítása, valamint az elvtársi segítségnyújtás. Segítik egymást nemcsak a bonyolult feladatok megoldásában, hanem e családiház építésben, vagy más egyéb munkák keresztülvitelében. Ez a brigád, vállalási alapján, többek között 20 ezer korona érékű üzemanyagot akar megtakarítani. Ezen kívül a munkakörnyezet szépítéséből Is kiveszik a részüket, sőt ennek a brigádnak a nevéhez fűződik a gépközpont vízvezetékhálózatának az elkészítése Is, mintegy 20 ezer korona értékben. A brigádtagok közösen látogatják a különböző társadalmi-, kulturális és sportrendezvényeket. A múlt évi május elsejei felvonulásra három jelképes kocsit készítettek, közösen utaztak a brnoi gépipari kiálításra, s a žilinai jégrevűre. Az említett brigád tagjai havonta tartanak brigádértekezletet, amelyen a szövetkezet vezetői is résztvesznek, s az előadódó problémákra közösen keresik a megoldás lehetőségeit. 9 goelani szövetkezet (žilinai járás) gépi brigádjának vezetője, Ďurnek elvtárs három versengő brigád nevében arról tájékoztatott, hogy a növénytermesztő brigád számottevően hozzájárult a tervezett 29 mázsás gabona-hektárhozam 32,5 mázsára emeléséhez. A másik brigád meg a burgonyatermesztésben ért el kiváló eredményt: a tervezett 150 mázsás hektárhozam helyett 220 mázsát ért el átlagosan, 70 hektárnyi területen. 9 A Goéaltovoi Efsz fejőbrigádjának vezetője Anna Oláhová. Ez a brigád a szocialista címet már az első évben kiérdemelte. Az 1970-es évben 3100 liter tejhozamot értek el tehenenként, viszont a múlt évben már a tervezett 3100 liter helyett 3316 litert. A dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a szövetkezet megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére vállalták 3400 liter tej kitermelését tehenenként — az 1974. évben. 9 A púchovi Május Kilencediké szövetkezet tojófarmjának női brigádja terven felül 2 millió 721 ezér tojást adott a közellátás javára, s emellett 6266 mázsa takarmánykeveréket megtakarított. 9 A Šar. Michalany-i CSSZBSZ szövetkezet (prešovi járás) hét tagú, Margita Poráéová vezette brigádja tavaly 144 ezer koronával túlteljesítette tervfeladatait, illetve vállalt kötelezettségeit. Ám a szövetkezet más termelési ágazataiban is jó eredményeket hoz a szocialista munkaverseny. Például a fejők évi átlagban 3856 liter tejet fejtek tehenenként: a kocagondozók meg 21 malacot választottak el anyakocánként a múlt évben. A szövetkezet gregorovcei üzemegységében a sertéshizlalók a rájuk bízott állatoknál napi 0,56 kg súlygyarapodási átlagot értek el. Természetesen, az Ostrovany-i részleg versenygyőztesei 10 ezer, a gregorovceiek 6500 korona jutalomban részesültek. # * * A szocialista brigádmozgalom még sokat hallat magáról. Főleg akkor, ha a mozgalom hármas jelszava következetesen érvényesül. Lényeges, hogy rátermett emberek kerüljenek a brigádok élére és a versenymozgalom irányítása együtthaladjon a követelményekkel. J. P. Kemény elszántságra, megalkuvás nélküli harcra buzdító szimbólum volt a kapitalizmus idején a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja. Hőstettel ért fel, ha valamelyik osztályöntudatos proletárra bízták a vitelét, aki a tömeg élén haladt. S ki volt, akit leghamarabb célbavettek a „Munkát, kenyeret!“ követelő tömegek szétoszlatására kivezényelt csendőrök? A zászlóvivőt! Ha az netalán elbukott, a másik ragadta kezébe a vörös lobogót, lengve, lobogtatva tört előre, halált megvető bátorsággal, nyomában a félelmet nem ismerő, elszánt tömeg; kardlapozástól, letartóztatástól, embertelen kínzásoktól, penészes börtönöktől sem riadva vissza; emberibb jogokat, munkát, jobb megélhetési lehetőséget követelve. Égy-egy ilyen egységes fellépés, harcos tüntetés, vagy bérsžtrólk egész vidékek, járások proletártömegeit mozgósította, sőt országos jelleget ts öltött. S a proletáregység, az összefogás, a kemény osztályharc nemegyszer győzelemre vezetett. A legharcosabb ünnepük mi lehetett az elnyomott tömegeknek: a MÁfUS ELSEJE. Ekkor csúcsosodott ki a megalkuvás nélküli elszántságság, a tömeg erejének megmutatása, a proletárnemzetköziség eszméjébe vetett hit, a VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! harci jelszó gyakorlati érvényre juttatása. A nemzetközi szolidaritás sem ismert országhatárokat. A lenini eszme terjedéséhez nem kellett útlevél, anélkül is tért hódított, s hódit ma is... S ha már a jelennél tartunk, ma is vannak zászlóvivők — a munkahőstettek végrehajtói ők. Éppúgy a tömegek élén haladnak, a termelés élenjáróiként — életük kockáztatása nélkül. Ugyancsak zászló a tetteik szimbóluma — vörös vándorzászló, amely kiváló termelési eredmények ellenében jut a versenygyőztes munkaközösségek, szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek birtokába. Ezek a kiváló eredmények munkahőstettek a javából. Tömegeket serkentenek példás, szocialista munkaviszonyra, a termelés továbbfejlesztésére és jövedelmezőbbé tételére, anyag- és energiatakarékosságra, az üzemszervezés tökéletesítésére, s természetesen önművelődésre. Vagyis: a szocialista mezőgazdaság leghívebb zászlóvivői a szocialista brigádok, az élenjáró szövetkezetek, példás mezőgazdasági üzemek dolgozói. Ami meg a nemzetközi proletárszo-Vörös vándorzászlók. > < Örök dicsőség a proletárhősöknekl — Felvételünk a kolárovoi (gútai) munkás-forradalmárok emlékművéről készült. Azoknak neveit vésték márványba, akik a hitleri fasizmus haláltáboraiban áldozták életüket — szabadságunkért, a szocializmusért. (A szerző felv.) lidaritást, a szocialista országok szó* ros együttműködését illeti, élő példák tucatját sorolhatjuk. A fejlődő és gyarmatj elnyomás alatt sínylődő népek iránti szolidaritásunknak már számtalan esetben tanujelét adtuk világfórumokon, s gazdasági segítséget is nyújtottunk számukra. A nemzetközi proletárszolidaritás ékes példája: a chilei fasiszta junta fogságában sínylődő Louis Corvalan elvtárs és sok társának mielőbbi szabadon bocsátása érdekében megnyilvánuló, világméretű megmozdulás. Ez az erkölcsi támogatás önbizalmat, erőt, elszántságot és bátorságot önt a hazafiakba, szívós küzdelemre sarkall a fasiszta junta ökényuralma, féktelen terrorja ellen. A chilei példa bizonyítja a legmeggyőzőbben: a nemzetközi imperializmus belenyugvást színlel, s némi együttműködésre is kész, ha saját tőkés érdekeinek veszélyben forgásáról van szó —, de nem nyugszik bele vesztett csatáiba; azon ármánykodik, miként tudná a hidegháborús hangulatot feléleszteni, sót állandósítani, jánusz-arcának megmászására azonban, bármenyire szeretné, már képtelen ... Május elsején, ha majd a vörös és nemzeti színű lobogók alá sorakozunk, s együtt menetelünk, magasra emelve a munkahőstetteinket hirdető transzparenseket, zászlókat, gondoljunk azokra is, akik — bár távol élnek tőlünk, a munkás-testvéreink, — az elnyomás, a jogfosztottság, a fasiszta terror légkörében, teljes létbizonytalanságban, vagy börtönben sínylődnek. Válaszoljunk további munkahőstettekkel, a szocialista társadalmi rendszerünk erősítésével, a szocialista országok népeinek még szorosabb együttműködésével az imperializmus újabb és újabb ármánykodására. Kiáltsuk ezernyi, százezernyi torokból: Éljen május elseje, a világ dolgozóinak harci seregszemléje! Világ proletárjai egyesüljetek! (kovács] ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! A Huszonöt évvel ezelőtt — amikor a mezőgazdaság szocialista átépítését, a szövetkezeti gazdálkodás alapjainak lerakását megkezdték elődeink —, lényegében új kurszak kezdődött. A nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődött. Egyre világosabbá vált: a szétaprózott kisüzemi mezőgazdasági termelés képtelen a növekvő nyersanyagszükséglet és elegendő élelmiszer biztosítására. S a szocialista társadalom is csak úgy lehet életképes, ha egységes és tervszerűen fejlődő, szocialista mezőgazdaságra támaszkodhat. Ezek az akkori irányelvek ma már egyértelműek. A szövetkezeti parasztságnak a kezdet kezdetén bizony nem volt ennyire világos a cél, az elképzelés. Az 1951-ben alakúit Maié Sárovce-i (kissárói) szövetkezet tagjai sem gondolták, hogy a párt szava — amelyet a kommunista nópnevelők továbbitotak a tömegekhez — betűről betűre — megvalósul. Mégpedig elsősorban azáltal, hogy az embernek ember általi kizsákmányolása egyszer s mindenkorra megszűnik. Sőt, a falu dolgozóinak lehetőségük nyílik a társadalmi egyenjogúságra, sokoldalúan résztvehetnek az új társadalom építésében és igazgatásában. A fejlődés egyre inkább szükségszerűvé tette a haladó munkamódszerek gyakorlati alkalmazását, majd később a dolgozók szociális-kulturális igényeinek a kielégítését. Így például a szövetkezeti tagok rendszeres üdültetésére is sok került, ami azelőtt elképzelhetetlen volt a falusi dolgozók számára. Ma már a kissárói szövetkezetben igen kevés azoknak a tagoknak a száma, akik nem vettek részt üdülésen, társasutazáson. A szociális gondoskodást illetően is nagyarányúak a változások. Egy szociális helyiséget a gépesítő csoport tagjai már birtokukba vettek, amely 60 ezer korona költségráfordítást igényelt. Az állattenyésztő telepet is rendezettebbé, szebbé, otthonosabbá tették. Ma már csak rossz álomnak tűnik a hajdani tíz mázsás hektárhozam, hiszen az 52 mázsás átlaghozamot is elérték. Az ilyen szép eredmények elérésében jelentős szerepet tölt be a tökéletesebb üzemszervezés és irányítás, a szovjet búzafajták, a szocialista munkaverseny, a dolgozók kezdeményezőkészsége, szakmai hozzáértése, a nagyarányú gépesítés, a kemizálás, stb. Ami meg a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesülésének egyik legjobban bevált formáját illeti: az a termelési ágazatok szerinti munkaértekezlet. Ez elképzelhetetlen a tagok, s vezetők szoros együttműködése nélkül. Mire nyújthat nagy lehetőséget ez a forma? Kétségkívül a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozására, ésszerű, s hasznos ötletek, javaslatok, megjegyzések tételére. Sőt, ilymódon a fogyatékosságokra is jobban ráirányltódik a figyelem, s az ebből eredő problémák egyesített erővel könnyebben, s hamarabb megoldhatók. Ugyanakkor a célszerű, s hasznosítható javaslatok gyakorlati alkalmazása előrelépést eredményezhet. Ugyanez vonatkozik lényegében az újítási javaslatokra. Nem az a fontos, hány újítási javaslat születik, hanem az, hogy mennyi hasznosul belőlük a termelésben, az üzemszervezésben, stb. Csak előre... Az utóbbi évek legsikerültebb újítása kétségkívül N y 1 r ő Béla főkertész nevéhez fűződik, amelyet három paiántázógépen valósított meg. Előnye ennek' az újításnak, hogy a T—4-es kistraktorra rászerelték azt a félautomata palántázó gépsort, melynek talajnyitó berendezései a csőhálózatra kapcsolva, a palántázás előtt megöntözik a talajt, így a palánták azonnal hozzájutnak az életetadó vízhez, s fejlődésnek indulhatnak. Ezenkívül a fóliasátrakba is bevezették a központi öntözőrendszert. Eme észszerű ötletek alkalmazásával jelentősen hozzájárultak a jövedelmezőbb kertészeti termeléshez, időmegtakarításhoz, stb. A szocialista munkaverseny jelentősége egyre jobban tudatosul a szövetkezet tagjaiban. Ennek a nemes versengésnek a keretében kitűnik, ki a közösség, a társadalom ügyének híve. Például Kiss József a sertéshizlaldában 59 dkg-ns napi súlygyarapodási átlagot ér el a gondjaira bízott állatoknál. Nagy Vince kocagondozó vezet egyelőre a malacelválasztásban. A sertéshizlaló kollektíva eddig 40 mázsa terven felüli húsmennyiség kitermelésére vállalkozott. A kissáróiak 1971-ben a levicei (lévai) járásban elsőként teljesen gépesítették a cukorrépa és a kukorica termesztését, illetve betakarítását. Ezáltal mentesültek a nehéz testi munkától a növénytermesztők. Ugyancsak nagy előrelépésnek könyvelhető el az 1 millió 700 ezer korona beruházási költséggel épült gabonaszárító és tisztító, amit tavaly adtak át rendeltetésének. Ebben a faluban tudatában vannak, hogy az anyagi jólét — a nagy családi ház, az autó — nem minden! A szövetkezeti tagok szorgalmát, becsületességét azzal is mérik, mennyire szívügyük a szakmai-politikai műveltség fejlesztése, a kulturális életforma kialakítása. A szövetkezeti klub helyiségeit főleg a téli hónapokban népesítik be a tagok: az év elején például esztrádműsor betanulásával — és sikeres bemutatásával — élénkítették a kulturális életet. Nyári időszakban a szövetkezet főleg a sportélet fejlesztésére irányítja figyelmét. A labdarúgócsapatnak rendszeresen autóbuszt biztosít. Az elmúlt idényben 4000 korona összegben felszerelést vásárolt a szövetkezet a sportolóknak. A szövetkezet vezetősége a fiatalokban látja a jövőt, ezért fordít kellő figyelmet a szakmai-politikai nevelésükre. Az idősebb szövetkezeti tagok meg a szövetkezeti munkaiskola, valamint a Haladó Tapasztalatok Iskolája előadásait, tananyagsugárzását kisérték figyelemmel. A M. Sárovce-i szövetkezet tagjai nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi feladataik teljesítésében is élenjárók akarnak lenni. Ehhez máris megtették a szükséges intézkedéseket: ingó és ingatlan vagyonukat egyesítették — közös elhatározással — a turáiakéval (tőreiekévei). fgy az eddiginél jobb feltételek teremtődtek a magasabb színvonalú szövetkezeti gazdálkodásra, a dolgozók szociális, kulturális és testnevelési igényeinek kielégítésére, a még örömteljesebb jövő formálásához. Az elődök szívós küzdelme, állhatatos szorgalma teremtett szilárd alapot, s az ^utódaik bizton építhetnek erre az alapzatra. Persze, nagy-nagy összefogással, egységes akarattal, rendszeres és következetes szakmaipolitikai tudásgyarapítással, a munka- és életkörnyezet további javításával, a társadalmi-, a közösségi és az egyéni érdek jő összehangolásával juthatnak előbbre. Benyák József Zászlóvivők
