Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-27 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. április 27 6 Sávos c «■ * ■■ - / öntözés A múltban a mezőgazdasági terme­lésben sok olyan idénymunkára volt szükség, amit ma már a modern ag­rotechnika nem igényel. A művelete­ket ma már csak pár ember végzi gépekkel. Az állandóan fejlődő nö­vénytermesztés megköveteli, hogy a hajdani teendők helyett újak is be­lekerüljenek mezőgazdászaink naptá­rába. Ilyen többek közt az öntözés időszaka. Mezőgazdasági üzememben meg­szokott dolog az alapos felkészülés. Meggyőződésem, hogy hasonló figyel­met érdemel az öntözés is. Eredmé­nyei a termelési gyakorlatban már nem ismeretlenek, csak Itt-ott vala­hogy hiányzik a helyes hozzáállás. Nehézkes például egyes szövetkeze­tekben az öntözés megszervezése. Ez az oka annak, hogy Szlovákiában a lehetőséget eddig csak 32 %-ra hasz­náltuk ki az öntözés terén. Szerencsére ezen a téren vannak kivételes sikerek Is. Ilyen a tešediko­­voi (peredi) szövetkezet, ahol élnek az öntözésadta lehetőségekkel, 150(1 hektár öntözhető területük van. Ápri­lis elejéig ebből 312 hektárt megön­töztek, 450 hektáron folytatódott az öntözés; és előkészítés alatt állt 692 hektár. Ez a szövetkezet a galántai járásban már régen élenjár az öntő zés terén és az idén nagy gonddal igyekeztek létrehozni az öntözéshez szükséges műszaki feltételeket. Fel­vették a kapcsolatot a Bratislavai Ön­­tüzősgazdaság Kutatóintézettel és 80 sávos öntözőberendezést vásároltak. A SÁVOS ÖNTÖZŐBERENDEZÉSRŐL A PP-67-es típusú sávos öntözőbe­rendezést az Olomouci Sigma 20 vál­lalattal kooperálva gyártja. Az első 400 darabot a múlt évben adták ki A berendezés alapját a 250 m hosszú iTE jelzésű 67X6 mm méretű tömlőt hordozó dob képezi, amely 7,00-12/12- es gumiabroncs kerekekkel és hidrau­likus emelóberendezéssel ellátott ko­csira van szerelve. A berendezést traktor vontatja a hidrant közelébe, s onnét addig húzza a tömlő végét, míg a 250 méter a dobról le nem csavarodik. A cső vége forgó PV-2 szórófejre van kapcsolva, amely ket­tős csúszó talpon áll. A beállítás után a hidranton meg­nyitják a csapot és a hálózat 6 atm-ás üzemi víznyomása működésbe hozza a berendezés hidromotorját, amely lassú mozgásba hozza a tömlőt fel­csavaró dobot. A szórófejet hordozó csúszó talp lassan közeledik a föld végén stabilizált berendezéshez. A tömlő óránkénti felcsavarodási sebes­sáv öntözésének a befejezésével a berendezés önműködően kikapcsolja a hidromotort. Majba elvtárs, a tešedikovoi szövet­kezet elnöke, továbbá a gazdaság ökonómusa — Tóth elvtárs — igye­keztek a munkát úgv szervezni, hogy az új berendezések mielőbb működ­hessenek. Április elején a berende­zésekből már 4Ö darab működött! A további negyven berendezés is meg­érkezett. A sikeres üzembehelyezés céljából három szerelő érkezett az olomouci gyárból. Ez a berendezés a csúszó állvány magasításával (180 cm-ig) a kukori­ca öntözésére is alkalmas. Éhhez a kukoricát úgy kell vetni, hogy a hid­­rantok vonalára keresztbe essenek a sorok. A tömlő kihúzása, illetve az állvány visszacsúszása közben két sor kukorica tönkre megy. Ez azonban csak 2 %-os veszteséget okoz. Ilyen „veszteség“ előfordulhat minden más Tešedíkovón! sege 6—10 méter. Egy 250 méter hosszú és 50 méter széles sáv beön­­tözése — maximálisan 37 mm-es víz­adaggal — 20-40 órát vesz igénybe 4-6 atm. hálózati víznyomással. A berendezés teljesen önműködően ön­töz. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy sáv beöntözése két órás áram­szünettel együtt kb. 24 órát igényel — a 6 atm.-hoz közeli üzemi víznyo­máson, s ekkor 23 mm-es vízadagga! öntöz. Az áramkorlátozást gazdaságosan kihasználhatják a berendezések más sávra való átállításával. Ezt a mun­kát egy traktor végezheti. Egy mun­kaerő 10-12 berendezés üzemeléséhez elegendő. A munkakörülmények — a fémcsöves öntözéshez képest — alapjában megváltoznak. A dolgozó­nak nem szükséges rámenni az öntö­zött területre, és nem kell emberi erővel szállítani a csöveket. Egy-egy Öntözőberendezés használaténál. Tese­­dikovón a búzát már ősszel is öntöz­ték az akkor érkezett két sávos „míntaberendezéssel“. Most tavasszal alig láthatók az akkori nyomok. A zsenge búzánál a károk tehát mini­málisak. Az idén a Sigma gyár 400 ilyen be­rendezést gyárt és az 1975-ös év vé­gére a gyár 1200-ra növeli a berende­zések számát. A tešedikovoi szövetke­zetben a régi berendezések és az új műszaki megoldás segítségével 20 na­pos ciklusokban öntöznek az idény­ben. Ez a szövetkezet tehát valóság­gal „kirakata“ az új öntözési techni­kának. Nagyon jól együttműködnek a Sal'a-Kollárovő-l öntözőmű vezetőjé­vel, Zaťko elvtárssal is. A természe­tes csapadékban szegény tavaszon bizony nem mindegy, hogy 80 hektár ral többet, vagy kevesebbet öntözhet a szövetkezet naponta. Tarr Gyula vegyészmérnök Vizet a szomjazó földnek A nagyüzemi növénytermesztés ma már el sem képzelhető mesterséges csapadék nélkül. Ezt a tavalyi aszályos év is éke­sen bizonyította. Ott, ahol lehetőség nyílt az öntözésre, a hek­tárhozamok nagyobbak voltak az átlagosnál. Egyes mezőgaz­dasági üzemekben például cukorrépából hektáronként egy va­gonnal több termést takarítottak be arról a parcelláról, ame­lyet öntöztek. A lucernát nem háromszor, hanem ötször ka­szálták. És sorolhatnánk ezt így tovább a búza, az árpa és a kukorica hektárhozamánál is. Az Orechová Potôň-i (dióspa­­tonyi) szövetkezetben 670 hek­táron építették ki az Öntözőhá­lózatot. Az idény alatt öt gép­ház segítségével szállítják a mesterséges csapadékot a szom­jazó földnek. Fennakadás nem lehetséges mivel a téli hóna­pokban a gépészek mind a gép­házakat, mind pedig a föld fel­színére helyezhető csőhálózatot az előírásoknak megfelelően ki­javítják. illetve konzerválják. Tehát elmondhatjuk, hogy a szövetkezetben szakszerűen ké­szültek fel az öntözési idényre. Nemesek Gusztáv agronómus ottjáriunkkor azonban teljesen kiborulva panaszolta, hogy hiá­ba a víz, ha nem rendelkeznek kellő mennyiségű műtrágyával. Ahhoz, hogy a tavalyi hektár­­hozamokat (amelyek országos méretben is megállják a helyü­ket) túlszárnyalják, nem ele­gendő csupán az öntözés. Leg­inkább a foszfor tartalmú mű­trágya hiánycikk. Például a cu­korrépa, illetve a kukorica alá az említett műtrágyáitól tiszta tápértékben 400 kilogrammot terveztek hektáronként, előre láthatólag azonban ezt a meny­­nviséget a legjobb akarat mel­lett sem képesek megadni. A bolicei (gellei) szövetkezet 1855 hektár szántófölddel ren­delkezik. Az öntöző hálózatot ott építették ki, ahol a talaj összetétele nagyon kavicsos, il­letve vékony a termőréteg. Ez 300 hektárnak felel meg. Erre a területre egy gépház szolgál­tatja a vizet. Ha teljes az üze­meltetés, akkor nyolc tagú kol­lektíva serénykedik a földeken. A téli hónapokban itt is festet­tek, javították a szórófejeket, konzerválták a csőhálózatot. Aztán tető alatt raktározták azokat. Idén az öntözést március kö­zepén kezdték. A lucernának, valamint az őszi keverékeknek hatvan milliméter mennyiség­ben juttattak mesterséges csa­padékot. A napokban pedig el­kezdték a 103 hektár cukorrépa és 65 hektár búza beöntözését is. A műtrágyaellátás körül a holicei közösben is problémák vannak, mivel a kukorica alá a szuperfoszfátból ők sem adhat­ták a tervezett mennyiséget. Ottjártunkig az igényelt 19 va­gon szuperfoszfát műtrágya he­lyett mindössze 340 mázsa érke­zett az efsz címére. Tóth Mi­hály, a szövetkezet agronómusa ennek ellenére nem borúlátó. Bízik abban, bogy röviden ez a probléma is megoldást nyer. Összegezve elmondhatjuk, hogy mindkét szövetkezetben szakszerűen készültek fel az öntözési idényre. Elsősorban ez abbé) adódik, hogy a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rásban számos iskolázást tartottak az öntözéses gazdálkodás­sal kapcsolatosan. —óváry— Mint ismeretes, Csallóköz területét január elsejétől ivóvíz-rezervátummá nyilvánították. Ennek velejárója, hogy a mezőgazdaságban nem szabad DDT és HCH alapanyagú vegyi készítményeket alkalmazni. Nincs baj, hiszen az eddig használatos készítmények helyett már új, hatásos készítmények állnak a termelők rendelkezésére. Hiányzott azonban az igen veszélyes kár­tevők (pattanóbogarak, drótférgek stb.) ellen alkalmazható hatóanyag. A drótférgek ellen idáig a lindan alapanyagú Lidenal készítményt alkalmaz­tuk, több-kevesebb sikerrel. Most már ez a szer nem jöhet számításba. A problémát a Dyfonate 10 G külföldi készítmény behozatalával oldották meg az illetékesek, s így az idén már ezzel a szerrel fertőtleníthetik tala­jaikat a dunajská stredai (dunaszerdahelyi] járás mezőgazdasági üzemei. A szamcsézett készítményből 30—40 kg-ot kell kijuttatni egy hektárra. E célra jól megfelelnek a műtrágyaszóró gépek. Az egy hektárra szánt Dyfonate 10 G készítményt műtrágyázáskor is kiszórhatjuk a műtrágyával együtt, majd 5-^6 cm mélyen bedolgozzuk a talajba. A szer lassan oldódik a talajban s hatása 2—4 hónapig tart. A könnyű, melegebb talajokon ked­vezőbb a szer oldódása. A szer hatásának Időtartama minden esetre ele­gendő ahhoz, hogy elejét vegyük a talajkjjrtevők kártételének, viszont elég rövid idő ahhoz, hogy a kezelt növényekben ne hagyjon hátra szermarad­ványokat. A Dyfonate 10 G a kukoricában, cukorrépában, dohányban, burgonyában, hagyma- és káposztafélékben egyaránt alkalmazható. A drótférgeken kívül jól hat a gabonalégy, káposztalégy, hagymalégy lárvái ellen is. A drótférgek elleni védekezés leginkább a kukoricában indokolt, mivel a ritka növényzetben ez a kártevő már kis fertözöttség esetén — 1—3 drót­féreg négyzetméterenként — is tetemes károkat okozhat. A gabona eseté­ben az ilyen fertözöttség jelentéktelennek mondható. Gyakori, hogy egy-egy parcellán 10—50 méteres foltokban is hiányosan kel, vagy kipusztul a ku­korica, minek következtében jelentősen csökken a terméshozam. Márpedig senkinek sem lehet közömbös, hogy mennyi szemest termel ki egy egység­nyi területen. A kártevők elleni védekezésben természetesen fontos szerepet játszik a helyes agrotechnika, az ésszerűen összeállított vetésforgó is. Ahol viszont szükséges, ott nem szabad elhanyagolni a talaj fertőtlenítését, rovartalaní­­tását sem. S ebben a munkában hasznos segítőtársnak ígérkezik a Dyfonate 10 G készítmény. Ahol a vetés előtti mintavétel során 4—5 drőtférget talá­lunk átlagosan egy négyzetméter területen, ott már indokolt a beavatkozás. —pg— Rátértek a szövetkezet ágazati irányítására Új talajfertotlenító készítmény A sávos öntözőberendezés A csúszoállvány szórófejjel. (Foto: Hroncová) Minél több korszerű mezőgazdasági üzemet ismer közelebbről az ember, annál inkább meggyőzőbbé válik az a tény, hogy rohamosan nőnek a ve­zetőkkel szembeni igények. Másfél, évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek még csak formálódni kezd­tek, s az igazgató vagy a szövetkeze­ti elnök mindenbe beavatkozott. Számtalanszor a részletkérdésekben is maga rendelkezett. A mai nagyüze­mek termelésszerkezete meglehetősen szerteágazó és jól szakosított, s inár nem viseli el az irányításnak a haj­dani módját. Napjainkban az a jó szövetkezeti elnök, vagy igazgató, aki alaposan felkészült, felelősség­tudattal rendelkező vezető testületet képes összehangoltan, céltudatosan irányítani. A palini Csehszlovák Vietnami Ba­rátság nevet viselő szövetkezet a mi­­chalovcei járásból nagyon jó példa erre. Ebben a szövetkezetben öt év­vel ezelőtt a vezetésben nem dicse­kedhettek főiskolai végzettségű szak­emberekkel és középiskolai végzett­sége csak öt személynek volt. A múlt évben azonban 17 fő- és 22 felső, illetve középfokú végzettségű szak­ember dolgozott a szövetkezel veze­tésében. Felismerték, hogy előremutató tér­­vak nélkül képtelenek az anyagi, a műszaki, a technológiai, a szervezeti feltételek reális felismerésére. Meg­bízható pontossággal csak úgy gaz­dálkodhatnak — s érhetik el a terv­be vett bevételeket — ha legalább ötéves időszakra terjedően több sík­ban felmérik az adottságokat, a le­hetőségeket, s abból kiválasztják a gazdaság helyzetének a legmegfele­lőbbet. Falinban a középtávú terv kapcso­lódik a hosszútávára. A hosszútávú iizemiterv arra sarkallja a vezetőket, hogy sokrétűen mérlegeljék a fejlő­dés lehetőségeit. A döntés után pe­dig határozottan, magabiztosan tevé­kenykedhetnek a feladatok megvaló­sításához szükséges feltételek meg­teremtésében. Az 5100 hektár földterületen gaz­dálkodó szövetkezet szakosított ter­meléssel rendelkezik. Ennek megfele­lően üzemi szervezetében az ágazati irányítási rendszer érvényesül, ami lehetővé teszi az egyes munkaszaka­szok összehangolását. Az alá- és fölé­rendeltségi! viszonyt az egyes vezetők jogkörét, s a döntés jogát az ügyrend szabja meg. Tág teret nyitottak a bátor, a meg­alapozott kezdeményezésnek, mely az új a korszerű termelést, a hatéko­nyabb munkaszervezést segíti. Az ága­zatokban a szövetkezet irányszámait figyelentbevéve készítik saját tervei­ket. Jóváhagyás után aszerint gaz­dálkodnak, s az eredményektől füg­gően alakul az ágazatok vezetőinek és dolgozóinak az évi jövedelme is. A szövetkezetben a fontosabb ta­vaszi, nyári és őszi munkákra tech­nológiai és ütemterv készül, s abban megjelölik a feladatokért felelőseket, s a határidőket egyaránt. A techno­lógiai előírások betartását egész éven át rendszeresen ellenőrzik. Hetenként egyszer megtartják a vezetők megbe­szélését és onnan igazolatlanul sen­ki nem hiányozhat. Ilyenkor minden fontos problémát megvitatnak. A mű­szaki, az anyagi vagy a személyi jel­legű problémákat a vezetők közössé­ge egybehangzó vélemény alapján, fontossági sorrendben oldja meg. A megbeszéléseket jól előkészítik; írás­beli anyaggal hetenként biztosítják az egyes ágazatok rendszeres ellenőr­zését. A munkadíjak kifizetése után ha­vonta megtartják a termelési értekez­leteket. Az ágazatok vezetői ilyenkor tájékozódnak az önköltség és az anyagköltség alakulásáról. Ha vala­melyik ágazat eltér a tervtől, a veze­tőnek alaposan indokolnia kell az okot. Az üzemi termelési értekezlet határozatait az ágazatok termelési értekezletén váltják valóra. A szövetkezet mai vezetői bármikor kepesek arra, hogy az év bármelyik időszakában kielégítő — valóságos tényeket tartalmazó — képet nyújtsa­nak a gazdálkodásról a tagoknak. Így lehetséges, hogy a dolgozók (R00 állandó dolgozó) felelősségtudattal cselekedjenek, s véleményt nyílvánít­sanak a termelés továbbfejleszsésére vonatkozóan. Az emberek becsülése, a szövetkezeti demokrácia széleskörű érvényesülésének az elősegítése, s a személyes példamutatás — az anyagi természetű kérdéseken túl — olyan vezetői erények, melyeket a palini szövetkezetben nélkülözhetetlennek tartanak. A tagság nagy szorgalma mellett ezeknek a tényezőknek nagy szere­pük volt abban, hogy a szövetkezet az utóbbi évek során nagyot fejlődött. Árutermelése 1973-ban 30 millió, tiszta nyeresége pedig 4 millió 677 ezer korona volt s a részesedési alap ja pedig 11 millió 653 ezer koronára emelkedett. Egy dolgozó havonta megkereste a 2000 koronát. A szövetkezet dolgozóinak áldoza­tos munkáját a felsőbb szervek nagy­ra értékelték. A számos elismerő és dicsérő oklevél mellett megkapták a Munkaérdemrendet és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Békedíját. illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents