Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

м mm

A TOJÁS KÉPZŐDÉSE

A tojás a tyúk petefészkén levő tüszőkből alakul ki. A pete naponta 2—3 grammot gyarapszik, teljes kifejlődéséhez 10—14 nap szükséges. Ä pete leválását és általában iaz egész tojástermelési folyamatot hormonok irányítják. A levált pete a petevezető-tölcsérbe esik, ahol mindjárt meg is termékenyül. Aktív állapotban a pe(evezető 60—80 cm hosszú. A tojás ezen végiggurulva álakul ki. A tojás sárgájára á petevezető tölcsérben rárakódik a sűrű fehérje (jégzsinór), az öbölben termelődik a tojásfehérje 50 százaléka, a szorosban és méhben á másik 50 százalék, a petevezető szorosban a belső héjhártya, a madárméhben á mészhéj, majd közvetlenül á megtojás előtt a kutikula (védőréteg). A tojás kialakulásához összesen mintegy it4—26 óra szükséges, a jó tojótyúknál kevesebb, a gyenge termelőnél több. Erre vezethető vissza az a gyakorlati tapasztalat is, hogy ä tyúkok bizonyos idő eltolódással rakják le tojásaikat (időtényező), majd az fin. 'ciklusok után egy-két nap szünetet tartanak. —k—

A VILÄG

ÉLELMEZÉSI ESÉLYEI

Nemrégiben egy FAO-tanulmány foglalta össze a világ mezőgazdasági helyzetét és fejlődését. Eszerint 1985-ig a -fejlődő országok hústermelésében 8 millió tonna deficit mutatkozik majd. Ez a 'deficit csak abban az esetben fedezhető, ha a sertés- és baromfitermelést a szarvasmarhatenyésztés rovására is képesek fokozni.

Az előbbiekből évente 10 Százalékos termelés-emelkedést kell elérni, hogy a növekvő népesség igényei nagyjából kielégítők legyeknek.

FAO-szakemberek számíffisai szerint két nyugateurópai országban a baromfihús mennyisége évente akár 25—30 százalékkal is növelhető. Ugyanakkor megállapítják, hogy a világtermelés növekedése csekély.

Egy pecsenyecsibe előállítására ma 40 munkaperc szükséges. Ehhez tíz esztendővel ezelőtt még 2 óra és 40 perc kellett. A FAO-közlemény azt is megállapítja, hogy 10 év alatt a fogyasztói árak csökkentek, és ez a baromfitenyésztés világjelensége.

fFAO Press Release]

A CHABÓ

S

»

i

í

5

I

I

!

#

♦

6

#

i

I

9

I

i

♦

I

i

*

i

I

i

♦

i

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

9

♦

t

♦

I

4

9

♦

I

♦

I

♦

I

♦

9

♦

»

♦

I

♦

I

♦

I

♦

♦

♦

í

♦

I

A törpe fajták illusztris képviselője ez az évszázadokkal ezelőtt Japánban kitenyésztett, nagyon érdekes, groteszk küllemű tyúkocska. Meghökkentően bizarr alakjával, kedves, szelíd természetével a keleti arisztokrácia kedvelt állata volt, úgy tartották, mint valami szobakutyust...

A kereskedelem ős a tengeri hajózás fellendülése után került 1856-ban Angliába, majd pár év múltán a nagyszabású kiállítások legkedveltebb állata lett. Jogosan vívta ki az elismerést, hiszen a sokféle szebbnél szebb dísztyúk-fajta között is egyedülálló jelenség. Három változata ismeretes, a sima, a fodros és a selyemtollú chabő, majd 10 szinváltozatban, közöttük a legkedveltebb a sirófehér, fekete farokkal, és a butschi-fekete, fehéren petytyezve. Ismert a kendermagos, porcellán, fehér, fekete, sárga, kék, stb. színváltozat.

Tartása és tenyésztése nem igényel különösebb szaktudást, csak nagy figyelmet, lelkiismeretességet. Mint a kissé túltenyésztett fajták általában, a chabó is érzékeny a legkisebb fokú rokontenyésztésre is, s ez szaporodó- és ellenállóképességét nagymértékben csökkenti.

Elhelyezése és takarmányozása, apró voltából adódóan, nem túl körülményes. A huzatos, nedves ólaktól óvjuk, mert ezek egészségtelenek, másrészt tönkreteszik a fodros és selymes változat szép tollazatát.

Jó kotló és igen jó nevelő — ez ugyan ma már nem jelentős, de igen kedves látvány a csibéit terelgető furcsa chabőkotlós. Évente átlagosan 1Ö0— 120 apró, 30—40 grammos, fehér héjú tojást termel. Testsúlya talán a legkisebb a törpe fajtáké között: mindössze 500— 600 gramm.

A testalkata tömzsi, rendkívül meredek, felfelé ívelő farokkal. A kakas törzse széles, rövid. A fej nagysága a testhez viszonyítva rendkívül nagy, széles. Rövid csőre különösen erős. Egyszerű taraja hatalmas nagy, durva szemcséjű, széles alapon

ülő, 4—5 cakkal. A füllebeny sima, vörös, az áll-lebeny nagy. A pofa sima, vöröses színű. Sárga vagy vörös árnyalatú szeme tüzes, élénk. Puha tollazata, a vállra omlik szinte teljesen elborítva a rövid és széles, dús nyeregtollazatú hátat. Melle erősen ívelt, széles és mély, szárnyai alacsonyan állók, a talajjal érintkeznek. A has széles és mély, faroktollazata nagyon széles és hosszú. Rövid combja jól tollazott, lábai picik, vastagok, alig észrevehetők. A bőrszín sárga, a sötét változatoké sötétebb árnyalatú. A kiállításokon erősen bírált állat. A keskeny mell, a hosszú hát, a magas lábállás, az alacsony farok, a kicsiny taraj, a magasan álló szárnyak mind kizáró okok.

Hazánkban csak elvétve fordul elő egy-egy lelkesebb díszbaromfi-tenyésztőnél, de talán nem hiábavaló bemutatnom, és felkeltenem az érdeklődést e rendkívül kedves, groteszk tyúkocska iránt.

Keszthelyi Tibor

Világítás csibeneveléskor

Az első napokban a csibe kevés takarmányt tud egyszerre felvenni, az éjszaka az év minden szakában túlságosan hosszú számára. Ezért kiegészítő világításról feltétlenül gondoskodjunk, vagy éjjel-nappal világítsunk. A nevelés későbbi szakaszában a mind hosszabbodó éjszakáztatás nem árt, egyesek szerint hasznos, de gazdasági jelentősége alig mutatható ki. Az általános gyakorlat szerint a nagyüzemek éjjel-nappali megvilágításban tartják pecsenyecsirke-állományukat. Ha azonban az áramszünet gyakori, helyes, ha a csirkék ismerik a sötétséget, ezért rövidebb éjszakához szoktatjuk őket. Az éjszakához szoktatást az első napokban kell kezdeni pár órás, vagy akár ennél is rövidebb sötétben hagyással a természetes napnyugta időszakában.

A mesterséges megvilágítás normái:

Közönséges villanykörtés világításkor 1 m2-re jutó fény 1,2—1,5 watt.

Vörös színű fényforrás használatakor 1 m2-re jutó fény 3 watt.

A fényforrást ne helyezzük 2,20—2,50 méternél magasabbra. A lámpákhoz fényverő ernyőt alkalmazzunk, mely a fényt lefelé vetíti. Ha a fényforrás magasabban van, növelni kell a wattszámot. Ügyelni kell az egyenletes megvilágításra. Ezért több, kisebb fényforrást alkalmazzunk (villanykörte használatakor 40—60 wattos izzókat).

A fénycső hasznos fénysugárzása a csirke szempontjából kevesebb, mint az azonos wattszámú villanykörtéé. Hideg időben a fénycső vibrálhat és ez pánikot okoz.

A vörös fény nyugtató hatású, meggátolja a kannibalizmust és a tollcsipkedést. Különösen nyáron ajánlható a vörös fény, amikor a meleg időjárás és az

ezzel párosuló erősebb nappali fény fokozottan nyugtalanító hatású. Nyáron érdemes az ablakokat vörösre festeni, különösen a nagyablakos épületekben. Kék fényben a csirke nem lát, így úgyszólván zavarásmentesen összeszedhető. Ojabban a korszerű pecsenyecsirke-nevelőket kék fényforrással is ellátják. —к—

A broilertakarmányok

Amióta a broilertartásban általánossá váltak a többtízezres állományok, megszűnt annak a lehetősége, hogy betegség esetén egyedi kezelést lehessen alkalmazni: ilyenkor az egész állományt el kell látni a szükséges hatóanyagokkal, preventive kezelve ily módon azokat az állatokat, amelyek még nem betegedtek meg. A gyógyszereket legcélszerűbb a takarmánnyal adni, mert így a vízben oldhatatlan, tehát az ivóvízzel nem adagolható anyagok is bevihetők a szervezetbe.

A keveréktakarmányok gyógyszerezése már jó ideje a szakemberek egyik legvitatottabb témája: Különösen így van ez az antibiotikumok esetében, amelyek igen sok „borsot törnek“ napjainkban az állattenyésztéssel foglalkozók orra alá. Or. Tóth Bélától is jelent meg cikk erről. Ű is megemlíti, hogy a Swann bizottság javaslata szerint célszerű megkülönböztetni az állattartásban az ún. takarmányozási és a gyógyászati antibiotikumok csoportját. Nos, éppen ez kavarja a legtöbb vihart világszerte. Ismeretes például, hogy a nutritiv (takarmányozási) antibiotikumok használatát nem minden ország engedélyezi egyforma mértékben: miközben Hollandiában 15 féle ilyen típusú készítmény szerepel a legális kereskedelmi forgalomban, az NSZK-ban csak 5; ugyanakkor a németek fogyasztotta baromfihús több mint 50 °/o-a importból, mégpedig nagyrészt holland importból származik. Olyan országból tehát, ahol a nyugatnémet törvények szerint tiltott módon állítják elő a baromfihúst!

Jogos tehát a nyugatnémet tenyésztők zúgolódása és igénye egy új törvény iránt, amely lehetőséget nyújtana, hogy ne kerüljenek hátrányba a holland broilertartókkal szemben.

Deutsche Gefl. Wirtsclí. alapján ref: Becker Adám

1. SZÁM

1

Az SZKSZ feladatainak sikeres teljesítése érdekében

Az újesztendő küszöbén örömteljes megelégedéssel mondhatjuk el, hogy az elmúlt év a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségében eredményes tevékenységgel záródott. Ez az aktivitás a SZKSZ Fejlesztési Koncepciója jegyében bontakozott ki, amelyet a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma jóváhagyott.

A helyi és járási kiállítások egész sora, továbbá a novemberben megrendezett összszlovákiai baromfi-, galamb- és házinyúlkiállítás, valamint a decemberben Bratislavában megrendezett egzotikus madarak kiállítása jó politikai-szervezési munkáról, s a SZKSZ tagjainak magasszintű tenyésztői ismereteiről nyújtott tanúbizonyságot.

Ezen rendezvények nagy vonzóerővel keltették fel a gazdasági kisállatokat kedvelő látogatók, főként azonban az ifjúság érdeklődését. Ez azért is fontos, mert az új generáció nevelésére különösen nagy súlyt fektet a SZKSZ helyi, járási és központi vezetősége egyaránt. A tenyésztői tevékenységgel kívánt irányban fejlődnek a fiatalok jótulajdonságai, amelyek előnyösen befolyásolják a felnőtt ember jellemének további formálódását.

A SZKSZ Fejlesztési Koncepciója hatványozottan hangsúlyozza a céltudatos tenyésztői, fajtafenntartói munka elsőrendű fontosságát. Ezen igényes feladat feltételezi a SZKSZ Központi Bizottságának gyümölcsöző együttműködését a tudományos és a kutató intézményekkel, köztük a Nitrai (Nyitrai) Mezőgazdasági Főiskolával, az állami fajtafenntartó vállalatok, kai stb.

A SZKSZ Központi Bizottsága ezért 1973. szeptember 28-án együttműködési szerződést kötött az Állami Fajtafenntartó Igazgatósággal. Ez a szerződés többek között a következő kitételeket tartalmazza:

együttműködni a tiszta vérvonalú baromfi tenyésztörzsek fenntartásában a SZSZK területén a SZKSZ Fejlesztési Koncepciója fő célkitűzései értelmében;

ф közösen tevékenykedni a baromfinemesítés programjának megvalósításán, főként a színestollú tyúkfajták vonatkozá-A SZKSZ tagjaira, akik munka utáni szabad idejükben aktív pihenést keresnek jellemző az állatszeretet és a. céltudatos tenyésztői tevékenység. —-k—

sában, a SZKSZ tagjainak naposcsibével történő ellátása érdekében;

fáz állami fajtafenntartó alatok gondoskodnak a baromfi és a többi gazdasági kisállat külföldről történő behozataláról;

ф az állami fajtafenntartó vállalatok szervizszolgálatot teljesítenek majd az egyes baromfifajták stb. haszontulajdonságainak nyilvántartása és statisztikája terén.

Az együttműködési szerződés értelmében a SZKSZ KB-a 1973- ban megkezdte a baromfinemesítői állomások létesítési programjának megvalósítását, mégpedig Kostolišten, D. Stredán (Dunaszerdahelyen) és Oéován. Ezeken az állomásokon már folyik egyes baromfifajták, például a nyuhemsir (newhampshire), a plimut (plymauth), az oravka, a rodejlend (rhode island red) stb. tenyésztése. Az egyes fajták törzsállományát a SZKSZ tagjainak kiváló haszontulajdonságokat mutató tenyészeteiből valamint külföldről szerezték be.

Az idei 1974-es évben jár le az ötéves választmányi időszak, amely a SZKSZ alakuló közgyűlése óta telt el. A CSKP XIV. Kongresszusának határozataiból, valamint a CSKP KB 1973. évi júliusi ülésének irányelveiből eredő össztársadalmi jellegű feladatok teljesítésének értékelését lesznek hivatottak értékelni a helyi valamint járási taggyűlések, s nem különben a SZKSZ közgyűlése.

Az eddigi munka értékelése alapján kell majd levonni a szükséges következtetéseket a jövő választmányi időszakra vonatkozóan.

A SZKSZ működésének további, minőségileg magasabb szakaszába lép, melynek munkatartalma lesz tevékenyen hozzájárulni a személyiség képességeinek alapvető fejlődéséhez munkaszüneti időben, s ennek révén elősegíteni az össztársadalmi feladatok teljesítését.

A SZKSZ feladata 1975-ig gondoskodni, a hazai piac valamint az export követelmények kielégítése érdekében a következő „érdekes“ árúcikkek elő( Készüljünk fel a tenyésztojás termelésre

( A baromfi

„A“ tenyészetének kialakítása-4- Hányszor fialtatjuk nyulainkat évente?-4- Szaklapokban olvastuk

4- Plasztikrácsok

a baromfitenyésztésben

+ Angol nyúltelepek giliszta-, gomba- ás komposzt-termelése

■4 A kacsa törzsállomány kialakítása

+ Vigyázat, hibridcsírke!-4- Röviden

4- A tojás képződése-4- A világ élelmezési esélyei-4- A chabó-4- Világítás

csibeneveléskor-4 A broilertakarmányok gyógyszerezése

állításáról: 86 tonna házinyúlhús, 555 ezer házinyúl gerezna, 12 ezer nutria gerezna, ezernyolcszáz nyérc gerezna, továbbá nagy mennyiségű lúdtoll, juhgyapjú stb.

Idén kezdik meg a keletszlovákiai kerületben a baromfinemesítő valamint a házinyúlszaporító állomás építését.

Az idei év azért is lesz tartalmilag és feladatokban gazdag, de igényes, mivel a célkitűzések megvalósításával párhuzamosan zajlik le a SZKSZ taggyűlésének előkészítése is.

A tagság és a tisztségviselők odaadó munkája, azok akarata, lendülete, gazdag tapasztalata és állatszeretete kellő záloga annak, hogy a SZKSZ 1974-re kitűzött feladatait sikerül teljes mértékben teljesíteni.

A SZKSZ tevékenységének jubileumi évében kívánunk ezen érdekköri szervezet minden tagjának, további munkája során erőt, egészséget.

HLASNÝ ANDREJ mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kisállattenyésztési előadója.