Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

м mm A TOJÁS KÉPZŐDÉSE A tojás a tyúk petefészkén levő tüszőkből alakul ki. A pete naponta 2—3 grammot gyarapszik, teljes kifejlődé­séhez 10—14 nap szükséges. Ä pete leválását és általában iaz egész tojástermelési fo­lyamatot hormonok irányít­ják. A levált pete a peteve­­zető-tölcsérbe esik, ahol mindjárt meg is terméke­­nyül. Aktív állapotban a pe­­(evezető 60—80 cm hosszú. A tojás ezen végiggurulva álakul ki. A tojás sárgájára á petevezető tölcsérben rá­rakódik a sűrű fehérje (jég­zsinór), az öbölben termelő­dik a tojásfehérje 50 száza­léka, a szorosban és méhben á másik 50 százalék, a pete­vezető szorosban a belső héjhártya, a madárméhben á mészhéj, majd közvetlenül á megtojás előtt a kutikula (védőréteg). A tojás kiala­kulásához összesen mintegy it4—26 óra szükséges, a jó tojótyúknál kevesebb, a gyenge termelőnél több. Er­re vezethető vissza az a gya­korlati tapasztalat is, hogy ä tyúkok bizonyos idő elto­lódással rakják le tojásaikat (időtényező), majd az fin. 'ciklusok után egy-két nap szünetet tartanak. —k— A VILÄG ÉLELMEZÉSI ESÉLYEI Nemrégiben egy FAO-ta­­nulmány foglalta össze a vi­lág mezőgazdasági helyzetét és fejlődését. Eszerint 1985-ig a -fejlődő országok húster­melésében 8 millió tonna de­ficit mutatkozik majd. Ez a 'deficit csak abban az eset­ben fedezhető, ha a ser­tés- és baromfitermelést a szarvasmarhatenyésztés ro­vására is képesek fokozni. Az előbbiekből évente 10 Százalékos termelés-emelke­dést kell elérni, hogy a nö­vekvő népesség igényei nagyjából kielégítők legye­knek. FAO-szakemberek számí­­ffisai szerint két nyugat­európai országban a barom­fihús mennyisége évente akár 25—30 százalékkal is növelhető. Ugyanakkor meg­állapítják, hogy a világter­melés növekedése csekély. Egy pecsenyecsibe előállí­tására ma 40 munkaperc szükséges. Ehhez tíz eszten­dővel ezelőtt még 2 óra és 40 perc kellett. A FAO-köz­­lemény azt is megállapítja, hogy 10 év alatt a fogyasz­tói árak csökkentek, és ez a baromfitenyésztés világjelen­sége. fFAO Press Release] A CHABÓ S » i í 5 I I ! # ♦ 6 # i I 9 I i ♦ I i * i I i ♦ i i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ 9 ♦ t ♦ I 4 9 ♦ I ♦ I ♦ I ♦ 9 ♦ » ♦ I ♦ I ♦ I ♦ ♦ ♦ í ♦ I A törpe fajták illusztris kép­viselője ez az évszázadokkal ez­előtt Japánban kitenyésztett, na­gyon érdekes, groteszk küllemű tyúkocska. Meghökkentően bi­zarr alakjával, kedves, szelíd természetével a keleti arisztok­rácia kedvelt állata volt, úgy tartották, mint valami szoba­­kutyust... A kereskedelem ős a tengeri hajózás fellendülése után ke­rült 1856-ban Angliába, majd pár év múltán a nagyszabású kiállítások legkedveltebb állata lett. Jogosan vívta ki az elis­merést, hiszen a sokféle szebb­nél szebb dísztyúk-fajta között is egyedülálló jelenség. Három változata ismeretes, a sima, a fodros és a selyemtollú chabő, majd 10 szinváltozatban, közöt­tük a legkedveltebb a siró­­fehér, fekete farokkal, és a butschi-fekete, fehéren pety­­tyezve. Ismert a kendermagos, porcellán, fehér, fekete, sárga, kék, stb. színváltozat. Tartása és tenyésztése nem igényel különösebb szaktudást, csak nagy figyelmet, lelkiisme­retességet. Mint a kissé túlte­nyésztett fajták általában, a chabó is érzékeny a legkisebb fokú rokontenyésztésre is, s ez szaporodó- és ellenállóképessé­gét nagymértékben csökkenti. Elhelyezése és takarmányo­zása, apró voltából adódóan, nem túl körülményes. A huza­tos, nedves ólaktól óvjuk, mert ezek egészségtelenek, másrészt tönkreteszik a fodros és sely­mes változat szép tollazatát. Jó kotló és igen jó nevelő — ez ugyan ma már nem jelentős, de igen kedves látvány a csi­béit terelgető furcsa chabő­­kotlós. Évente átlagosan 1Ö0— 120 apró, 30—40 grammos, fe­hér héjú tojást termel. Testsú­lya talán a legkisebb a törpe fajtáké között: mindössze 500— 600 gramm. A testalkata tömzsi, rendkívül meredek, felfelé ívelő farokkal. A kakas törzse széles, rövid. A fej nagysága a testhez viszo­nyítva rendkívül nagy, széles. Rövid csőre különösen erős. Egyszerű taraja hatalmas nagy, durva szemcséjű, széles alapon ülő, 4—5 cakkal. A füllebeny sima, vörös, az áll-lebeny nagy. A pofa sima, vöröses színű. Sárga vagy vörös árnyalatú sze­me tüzes, élénk. Puha tollazata, a vállra omlik szinte teljesen elborítva a rövid és széles, dús nyeregtollazatú hátat. Melle erősen ívelt, széles és mély, szárnyai alacsonyan állók, a ta­lajjal érintkeznek. A has széles és mély, faroktollazata nagyon széles és hosszú. Rövid combja jól tollazott, lábai picik, vasta­gok, alig észrevehetők. A bőr­szín sárga, a sötét változatoké sötétebb árnyalatú. A kiállításo­kon erősen bírált állat. A kes­keny mell, a hosszú hát, a ma­gas lábállás, az alacsony farok, a kicsiny taraj, a magasan álló szárnyak mind kizáró okok. Hazánkban csak elvétve for­dul elő egy-egy lelkesebb dísz­­baromfi-tenyésztőnél, de talán nem hiábavaló bemutatnom, és felkeltenem az érdeklődést e rendkívül kedves, groteszk tyúkocska iránt. Keszthelyi Tibor Világítás csibeneveléskor Az első napokban a csibe ke­vés takarmányt tud egyszerre felvenni, az éjszaka az év min­den szakában túlságosan hosszú számára. Ezért kiegészítő vilá­gításról feltétlenül gondoskod­junk, vagy éjjel-nappal világít­sunk. A nevelés későbbi szaka­szában a mind hosszabbodó éj­­szakáztatás nem árt, egyesek szerint hasznos, de gazdasági jelentősége alig mutatható ki. Az általános gyakorlat szerint a nagyüzemek éjjel-nappali megvilágításban tartják pecse­­nyecsirke-állományukat. Ha a­­zonban az áramszünet gyakori, helyes, ha a csirkék ismerik a sötétséget, ezért rövidebb éjsza­kához szoktatjuk őket. Az éjsza­kához szoktatást az első napok­ban kell kezdeni pár órás, vagy akár ennél is rövidebb sötétben hagyással a természetes nap­nyugta időszakában. A mesterséges megvilágítás normái: Közönséges villanykörtés vi­lágításkor 1 m2-re jutó fény 1,2—1,5 watt. Vörös színű fényforrás hasz­nálatakor 1 m2-re jutó fény 3 watt. A fényforrást ne helyezzük 2,20—2,50 méternél magasabb­ra. A lámpákhoz fényverő er­nyőt alkalmazzunk, mely a fényt lefelé vetíti. Ha a fény­forrás magasabban van, növel­ni kell a wattszámot. Ügyelni kell az egyenletes megvilágí­tásra. Ezért több, kisebb fény­forrást alkalmazzunk (villany­­körte használatakor 40—60 wattos izzókat). A fénycső hasznos fénysugár­zása a csirke szempontjából kevesebb, mint az azonos watt­számú villanykörtéé. Hideg időben a fénycső vibrálhat és ez pánikot okoz. A vörös fény nyugtató hatású, meggátolja a kannibalizmust és a tollcsipkedést. Különösen nyá­ron ajánlható a vörös fény, amikor a meleg időjárás és az ezzel párosuló erősebb nappali fény fokozottan nyugtalanító hatású. Nyáron érdemes az ab­lakokat vörösre festeni, különö­sen a nagyablakos épületekben. Kék fényben a csirke nem lát, így úgyszólván zavarásmente­sen összeszedhető. Ojabban a korszerű pecsenyecsirke-neve­­lőket kék fényforrással is ellát­ják. —к— A broilertakarmányok Amióta a broilertartásban általánossá váltak a többtízezres állományok, megszűnt annak a lehetősége, hogy betegség ese­tén egyedi kezelést lehessen alkalmazni: ilyenkor az egész állományt el kell látni a szükséges hatóanyagokkal, preventive kezelve ily módon azokat az állatokat, amelyek még nem be­tegedtek meg. A gyógyszereket legcélszerűbb a takarmánnyal adni, mert így a vízben oldhatatlan, tehát az ivóvízzel nem adagolható anyagok is bevihetők a szervezetbe. A keveréktakarmányok gyógyszerezése már jó ideje a szak­emberek egyik legvitatottabb témája: Különösen így van ez az antibiotikumok esetében, amelyek igen sok „borsot törnek“ napjainkban az állattenyésztéssel foglalkozók orra alá. Or. Tóth Bélától is jelent meg cikk erről. Ű is megemlíti, hogy a Swann bizottság javaslata szerint célszerű megkülönböztetni az állat­tartásban az ún. takarmányozási és a gyógyászati antibiotiku­mok csoportját. Nos, éppen ez kavarja a legtöbb vihart világ­szerte. Ismeretes például, hogy a nutritiv (takarmányozási) antibiotikumok használatát nem minden ország engedélyezi egyforma mértékben: miközben Hollandiában 15 féle ilyen tí­pusú készítmény szerepel a legális kereskedelmi forgalomban, az NSZK-ban csak 5; ugyanakkor a németek fogyasztotta ba­romfihús több mint 50 °/o-a importból, mégpedig nagyrészt holland importból származik. Olyan országból tehát, ahol a nyugatnémet törvények szerint tiltott módon állítják elő a ba­romfihúst! Jogos tehát a nyugatnémet tenyésztők zúgolódása és igénye egy új törvény iránt, amely lehetőséget nyújtana, hogy ne ke­rüljenek hátrányba a holland broilertartókkal szemben. Deutsche Gefl. Wirtsclí. alapján ref: Becker Adám 1. SZÁM 1 Az SZKSZ feladatainak sikeres teljesítése érdekében Az újesztendő küszöbén öröm­teljes megelégedéssel mondhat­juk el, hogy az elmúlt év a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségében eredményes te­vékenységgel záródott. Ez az aktivitás a SZKSZ Fejlesztési Koncepciója jegyében bontako­zott ki, amelyet a SZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma jóváhagyott. A helyi és járási kiállítások egész sora, továbbá a novem­berben megrendezett össz­­szlovákiai baromfi-, galamb- és házinyúlkiállítás, valamint a decemberben Bratislavában megrendezett egzotikus mada­rak kiállítása jó politikai-szer­vezési munkáról, s a SZKSZ tagjainak magasszintű tenyész­tői ismereteiről nyújtott tanú­­bizonyságot. Ezen rendezvények nagy von­zóerővel keltették fel a gazda­sági kisállatokat kedvelő láto­gatók, főként azonban az ifjú­ság érdeklődését. Ez azért is fontos, mert az új generáció nevelésére különösen nagy súlyt fektet a SZKSZ helyi, já­rási és központi vezetősége egyaránt. A tenyésztői tevé­kenységgel kívánt irányban fej­lődnek a fiatalok jótulajdonsá­gai, amelyek előnyösen befolyá­solják a felnőtt ember jellemé­nek további formálódását. A SZKSZ Fejlesztési Koncep­ciója hatványozottan hangsú­lyozza a céltudatos tenyésztői, fajtafenntartói munka elsőren­dű fontosságát. Ezen igényes feladat feltételezi a SZKSZ Köz­ponti Bizottságának gyümölcsö­ző együttműködését a tudomá­nyos és a kutató intézmények­kel, köztük a Nitrai (Nyitrai) Mezőgazdasági Főiskolával, az állami fajtafenntartó vállalatok, kai stb. A SZKSZ Központi Bizottsága ezért 1973. szeptember 28-án együttműködési szerződést kö­tött az Állami Fajtafenntartó Igazgatósággal. Ez a szerződés többek között a következő kité­teleket tartalmazza: együttműködni a tiszta vérvonalú baromfi tenyésztör­­zsek fenntartásában a SZSZK területén a SZKSZ Fejlesztési Koncepciója fő célkitűzései ér­telmében; ф közösen tevékenykedni a baromfinemesítés programjának megvalósításán, főként a szí­nestollú tyúkfajták vonatkozá-A SZKSZ tagjaira, akik munka utáni szabad idejükben aktív pihenést keresnek jellemző az állatszeretet és a. céltudatos tenyésztői tevékenység. —-k— sában, a SZKSZ tagjainak na­poscsibével történő ellátása ér­dekében; fáz állami fajtafenntartó alatok gondoskodnak a ba­romfi és a többi gazdasági kis­állat külföldről történő behoza­taláról; ф az állami fajtafenntartó vállalatok szervizszolgálatot tel­jesítenek majd az egyes barom­fifajták stb. haszontulajdonsá­gainak nyilvántartása és sta­tisztikája terén. Az együttműködési szerződés értelmében a SZKSZ KB-a 1973- ban megkezdte a baromfineme­­sítői állomások létesítési prog­ramjának megvalósítását, még­pedig Kostolišten, D. Stredán (Dunaszerdahelyen) és Oéován. Ezeken az állomásokon már fo­lyik egyes baromfifajták, pél­dául a nyuhemsir (newhamp­­shire), a plimut (plymauth), az oravka, a rodejlend (rhode is­land red) stb. tenyésztése. Az egyes fajták törzsállományát a SZKSZ tagjainak kiváló haszon­tulajdonságokat mutató tenyé­szeteiből valamint külföldről szerezték be. Az idei 1974-es évben jár le az ötéves választmányi időszak, amely a SZKSZ alakuló közgyű­lése óta telt el. A CSKP XIV. Kongresszusának határozatai­ból, valamint a CSKP KB 1973. évi júliusi ülésének irányelvei­ből eredő össztársadalmi jelle­gű feladatok teljesítésének ér­tékelését lesznek hivatottak ér­tékelni a helyi valamint járási taggyűlések, s nem különben a SZKSZ közgyűlése. Az eddigi munka értékelése alapján kell majd levonni a szükséges következtetéseket a jövő választmányi időszakra vonatkozóan. A SZKSZ működésének továb­bi, minőségileg magasabb sza­kaszába lép, melynek munka­tartalma lesz tevékenyen hozzá­járulni a személyiség képessé­geinek alapvető fejlődéséhez munkaszüneti időben, s ennek révén elősegíteni az össztársa­dalmi feladatok teljesítését. A SZKSZ feladata 1975-ig gondoskodni, a hazai piac vala­mint az export követelmények kielégítése érdekében a követ­kező „érdekes“ árúcikkek elő­( Készüljünk fel a tenyésztojás termelésre ( A baromfi „A“ tenyészetének kialakítása-4- Hányszor fialtatjuk nyulainkat évente?-4- Szaklapokban olvastuk 4- Plasztikrácsok a baromfitenyésztés­ben + Angol nyúltelepek giliszta-, gomba- ás komposzt-termelése ■4 A kacsa törzsállomány kialakítása + Vigyázat, hibridcsírke!-4- Röviden 4- A tojás képződése-4- A világ élelmezési esélyei-4- A chabó-4- Világítás csibeneveléskor-4 A broilertakarmányok gyógyszerezése állításáról: 86 tonna házinyúl­­hús, 555 ezer házinyúl gerezna, 12 ezer nutria gerezna, ezer­nyolcszáz nyérc gerezna, továb­bá nagy mennyiségű lúdtoll, juhgyapjú stb. Idén kezdik meg a kelet­szlovákiai kerületben a barom­finemesítő valamint a házinyúl­­szaporító állomás építését. Az idei év azért is lesz tar­talmilag és feladatokban gaz­dag, de igényes, mivel a célki­tűzések megvalósításával pár­huzamosan zajlik le a SZKSZ taggyűlésének előkészítése is. A tagság és a tisztségviselők odaadó munkája, azok akarata, lendülete, gazdag tapasztalata és állatszeretete kellő záloga annak, hogy a SZKSZ 1974-re kitűzött feladatait sikerül teljes mértékben teljesíteni. A SZKSZ tevékenységének ju­bileumi évében kívánunk ezen érdekköri szervezet minden tagjának, további munkája so­rán erőt, egészséget. HLASNÝ ANDREJ mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának kisállattenyésztési előadója.

Next

/
Thumbnails
Contents