Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-20 / 16. szám
1974. április 20. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A növénytermesztés összpontosításának és szakosításának tapasztalatai S mezőgazdaság fejlődésének új szakasza előtt állunk. A termelés összpontosítása és szakosítása, valamint ennek szervezése iránt új követelményeket támasztó műszaki és termeléstechnológiai fejlődés valósággal megköveteli ezt az új fejlődési szakaszt. Mint ahogy nem lehet visszatérni a kistermelés szűk keretei közé, ugyanúgy kicsinek bizonyulnak a jelenlegi szövetkezetek ahhoz, hogy gazdaságosan ki tudják használni a korszerű technika és technológia nyújtotta lehetőségeket. A nagyteljesítményű gépek vásárlása és a nagy befogadó képességű gazdasági épületek létrehozása olyan beruházási igényeket támaszt az üzemekkel szemben, amelyek jóval meghaladják jelenlegi szövetkezeteink erejét, lehetőségeit. Ezért keressük, kutatjuk az anyagi-termelési alap szervezésének új, hatékonyabb formáit. Lényegében két alapvető formáról van szó, melyeknek keretén belül biztosítani lehet a korszerű technika és tchnológia eddiginél jobb kihasználását. Az egyik forma a mezőgazdasági üzemek nagyobb gazdasági egységekbe történő egyesítése, a másik az üzemek közötti kooperáció. A Nové Zámky-l (érsekújvárij Járásban a kooperáció mellett már 1965- ben a szövetkezetek társulását szorgalmaztuk. Az efsz-ek egyesülése és társulása közötti különbséget a társult efsz-ek eltérő irányítási rendszerében látjuk. A megkezdett úton — a CSKP XIV. kongresszusának a mezögazdáságl termelés összpontosítására és szakosítására vonatkozó határozataival összhangban — a szövetkezeteknek a belüzemi szakosítás elvén alapuló, nagyobb gazdasági egységekbe történő társításával haladunk tovább.. Az ez irányú távlati terveket Járásunk minden szövetkezete ismeri. Az üzemek társulása előtt a Jmi által kijelölt szakemberek csoportja kidolgozza a leendő gazdasági egység koncepcióját. Ebben a többi között részletesen feltüntetik, milyen lesz a növénytermesztés belüzemi szakosítása, melyik részlegen milyen lesz a növénytermesztés és állattenyésztés összetétele, a gépi eszközök széthelyezése, továbbá javasolják a gazda-A földalap összpontosításának előnyei Korábban az egyes szövetkezetekben — ma termelési központok — átlagosan 35 hektár volt egy parcella nagysága. Most, egy parcella átlagosan 70 hektár terjedelmű. A táblák növelését a felesleges mezei utak megszüntetése és a talaj rekultiválása útján biztosították. Ezen intézkedésekkel a szövetkezet 200 hektár eddig kihasználatlan termőföldre tett szert. A táblák átlagterületének százszázalékos növelése lehetővé teszi a gépek mezei munkákban történő Jobb kihasználását és a munkaszervezés új módszerének alkalmazását — a gépek és gépsorok csoportos bevetését. Annak ellenére, hogy az új gépeken kívül (répabegyűjtő és hagymabetakarító gépek) régebbieket is felhasználtak a gépsorok összeállításához, az elért eredmények jobbak voltak, mint az egyes gépek korábbi teljesítményének összege. A munkaszervezés ezen módszere gyorsabbá teszi a munkát, csökkenti a veszteglés, tétlenkedés idejét, fokozza a munka minőségét, a versengési lehetőséget, valamint az elvégzett munka iránti kollektív felelősséget. A járásunkban szerzett tapasztalatokból kitűnik, hogy a gépek gépsorokban történő kihasználását, a gépi eszközök és a munkaerők üzemen belüli gyors és rugalmas átcsoportosítását az egyik központról a másikra — például az időjárás következtében hirtelen meg kell változtatni a technológiát stb. — munkaszervezési szempontból sokkal egyszerűbben és gyorsabban meglehet oldani, mint a kooperációs kapcsolatok esetén. A növénytermesztés szakosítása és összpontosítása A növénytermesztés minden központon alkalmazkodik az állattenyésztés szakosításához. Mindenhol termelnek gabonát, kukoricát és cukorrépát. A komočai és zemnéi központon ahol szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, a tömegtakarmányok termesztését bővítik, hogy a legkisebbre csökkentsék a szállítási költségeket. Andoypére összpontosították a sertéshizlalást, ezért itt a szemesek termelésének fokozását szorgalmazzák. Hasonlóképpen összpontosítják a technikai növények és zöldségfélék termelését is. Ezen intézkedések révén az egyes központokon csökken a termesztett növények száma, egyszerűbbé válik a vetésforgó, csökken a gépi eszközök választéka, sokfélesége, növekszik a vezető dolgozók szakosítása. A konkrétum kedvéért megjegyzem, hogy Andovcén 1970-ben még 12, a múlt évben pedig már csak 7 növényféleséget termesztettek. KomoCán és Zemnén az említett évek alatt 13-ról 9-re, illetve 15-ről 11-re redukálódott a termesztett növények száma. Az egyes növények esetében a termőterület összpontosítására is sor került. Azelőtt például mindhárom szövetkezet termelt fűszerpaprikát, most csak KomoCán van belőle, mégpedig 25 hektáron. Hasonló volt a helyzet a zöldségfélékkel is. Most Zemné termel 108 hektáron zöldséget, mert itt vannak a legkedvezőbb fel tételek — öntözőrendszer és elegen dó munkaerő — a zöldségtermesztés hez. Kendert kettő helyett egy helyen szintén Zemnén termelnek, mégpedig 60 hektáron. Silókukorica KomoCán és Zemnén van, ahol az állattenyésztés keretén belül a szarvasmarha-tartásra szakosítottak. Igaz. a termesz tett növények össz-száma nem csők kent, de a növénytermesztés szakosítását megvalósították ebben a társult szövetkezetben. Ez lehetőséget nyújt a központok agronómusainak, hogy fokozott figyelmet szenteljenek annak a néhány növényféleségnek, növeljék szakmai hozzáértésüket és jobban kihasználják az agrotechnika új elemeit. Ez elsősorban a növénytermesztés kemizálásában mutatta meg kedvező hatását. Korábban mindhárom szövetkezet maga végezte a növényvédelmet, eltérő minőséggel. A vegyi készítmények kihasználása nem volt tökéletes, a permetezőgépek teljesítménye sem érte el a kellő színvonalat. A társult szövetkezetnek ma hozzáértő emberekből álló növényvédő csoportja van, s minden növényvédelmi teendőt ez a csoport végez a gazdaságban. Ma már nem fordul elő a herbicidek reziudális hatása, tökéletesebb a beszerezhető vegyi készítmények kihasználása és az eredeti 380-ről 700 hektárra nőtt egy P— 900-as permetező évi átlagteljesítménye. A permetezőket csoportosan üzemeltették, így csökkent a szükséges traktorok száma. Itt kell megemlíteni, hogy 1970-ben vagyis a társulás előtt mindössze 1585, a múlt évben pedig már 2655 hektáron végeztek vegyszeres gyomirtást a nagygazdaság területén. A további előny abban van, hogy a gazdaság határában a homoktalajtól a nehéz glejes talajig minden talajtípus megtalálható, s ez lehetővé teszi az agronómusoknak, hogy minden növényt a specifikus igényeknek legjobban megfelelő földbe vessenek. A nevezett gazdaságban ezt a lehetőséget teljesen kihasználják. A három efsz társulásával nemcsak a növénytermesztés összpontosítására és szakosítására került sor. A pénzeszközök összpontosítása lehetővé tette, hogy korszerű nagy teljesítőképességű gépeket állítsanak a növénytermesztés szolgálatába. Vettek például egy Š—-180-as traktort, egy teljes gépsort a hagyma betakarítására és osztályozására, egy E—280-as takarmánybetakarítót, két cukorrépabetakarító gépsort stb. A Haladás Efsz-nek van egy M—108 típusú,, lengyel gyártmányú szárítója is, amit tökéletesen kihasznál a lucernaliszt készítésénél, a kukorica és napraforgó termésének szárításánál, valamint a cukorrépa, a répaszelet, sárgarépa stb. szárítására is. Most egy szemcsézett takarmányt készítő gépsor kiépítését tervezik, amely a tervek szerint többféle takarmánykeveréket fog készíteni és hasznosítja majd a kevésbé értékes takarmányokat — például a takarmányszalmát — is. Ez azután lehetővé teszi a szántóföldi takarmánynövények termőterületének csökkentését. , sági épületek szükségesnek mutatkozó korszerűsítését, a jutalmazás módját és színvonalát stb. Az alábbiakban a zemnéi Haladás Efsz példáján szeretnénk bemutatni, hogyan és miben nyilvánul meg járásunkban a szövetkezetek társulásának a növénytermesztés összpontosítására és szakosítására gyakorolt hatása. A Haladás három évvel ezelőtt, 1971 februárjában jött létre, amikor három szomszédos község — Andovce, Komoöa, Zemné — szövetkezetének társulásával kialakult a 4743 hektár mezőgazdasági, illetve 4277 hektár szántófölddel rendelkező nagygazdaság. Itt azonnal elvégezték a földrendezést, majd ennek alapján kezdetét vette a dűlők tagosítása, a talaj rekultiválása és az öntözőhálózat építése. Az egyes termelési központok feladatait meghatározó termelésipénzügyi tervek közös kidolgozásakor egységesítették a tejesítménynormákat és a jutalmazási rendszert. Néhány sxé as eredményekről Mielőtt közös útra lépett a három szövetkezet, tehát 1^70-ben az átszámítások szerint búzából 26,8 mázsát, árpából 32,3 mázsát termeltek egy hektáron, vagyis a járási átlagot sem érték el. A múlt évben ugyanezen növényfélék 46,03 mázsát, illetve 42,43 mázsát adtak hektáronként. Gabonatermesztési eredményeikkel járási méretben az ötödik helyen végeztek. Az össztermelést tekintve 1970-ben 651 vagon, tavaly pedig 945 vagon gabonát produkáltak, vagyis három év alatt 45 százalékos javulást értek el. A növénytermelés nyerstermelése 24,3 millióról 30 millióra nőtt az említett időszakban. A javulás 23 százalékot képviselt. A növénytermelés piaci termelése a nevezett évek viszonylatában 25 százalékkal. növekedett. A dolgozónkénti munkatermelékenység 1970-ben 58 043 korona volt, a múlt évben viszont már 87 ezernél is több. E tekintetben 50 százalékos javulás volt tapasztalható. A munkatermelékenység fokozására a termelés szakosításán és összpontosításán kívül kedvezően hatott a belüzemi szocialista munkaverseny is. A szocialista munkabrigád címért versengő kombájnosok egymást ösztönözték a gépek maximális kihasználására, a vasárnapi munkában és a nyújtott műszakokban való részvételre, valamint a betakarítási veszteség minimálisra történő csökkentésére. A munkaidő jobb kihasználása érdekében a szövetkezet üzemi konyhát létesített, amely egész évben üzemel. Ennek előnyei főleg a vegetációs időben mutatkoznak meg, mégpedig az ebéd szünetek lerövidítésében és abban, hogy több női munkaerő vehet részt a termelésben. Aratás Idején például több mint 120 dolgozó vette igénybe az üzemi konyhán való étkezés előnyeit. A ■evénytermelésbm érvényesei# Irányítási módszer A központi vezetésben a föagronómus irányítja a növénytermesztést, aki felelős is ezért a részlegért. Munkáját egy agronómus segíti, aki a speciális növények zöldség, szőlő, gyümölcs — termesztéséért felelős. A termelési központokon központi agronómusok vannak, akikhez megfelelő számú (1—3) csoportvezető van beosztva. A szövetkezetben bevált a napi munkairányítás, diszpécserszolgálat, amely a munka helyzetével, a gépek kihasználásával foglalkozik, megoldja a gépek vagy munkaerők operatív átcsoportosítását, a gépjavításokat stb. A főagronómus hetente egyszer hívja össze munkaértekezletre a termelési központok agronómusait. Ezen az értekezleten értékeli a munkák menetét és minőségét, elosztja, meghatározza a következő heti teendőket. A főagronómus szorosan együttműködik a főgépesítővei és a termelési közpon-. tokon naponta ellenőrzik a munkák menetét, minőségét és a kitűzött feladatok teljesítését. A zemnéi székhellyel működő társult Haladás Efsz hároméves növénytermesztési munkaeredményeiből is látható, valóban jó termelési és gazdasági eredményeket értek el, s hogy ez jelentős mértékben a termelés összpontosításának és szakosításának tudható be. A társult szövetkezetek korábban nemigen dicsekedhettek növénytermesztési eredményeikkel, ma viszont a Haladás Efsz joggal büszke arra, hogy a növénytermelésben jó eredményeket elérő gazdaságok között tartják nyílván járásunkban. Jozef Mudroch mérnök, a jmi főagronómusa ÚJDONSÁGOK A SZOVJETUNIÓ MEZOGAZDASÄGÄBAN Ф Egyszerű, de hasznos újítás. Mint ismeretes, az ipari trágyák néhány hónapig tartó szabad tárolás esetén összetapadnak, megcsomósodnak. Ez lényegesen megnehezíti a kiszórást, a felhasználást. A szovjet szakemberek már rájöttek, hogyan lehet elejét venni ennek a nemkívánatos jelenségnek. A felhalmozott műtrágya felületét porlasztó fecskendők segítségével kissé megöntözik és amikor már eléggé átnedvesedett a felső réteg, akkor megszárítják. Így egy öszszefüggő, vizet át nem eresztő réteget hoznak létre, amely meggátolja a külső nedvesség felszívódását, s ezáltal a felhalmozott műtrágya tapadását, csomósodását is. A TUDOMÁNY ES TECHNIKA .jarít&fübábф Két új őszi búzafajta. A szovjet tudományos dolgozók két új őszi búzefajtát nemesítettek ki. Az új fajták az állami kísérletekben igen jó termést adtak és kiváló betegségekkel szembeni ellenállóképességről tettek tanúbizonyságot. A „Poleszkaja 50“ elnevezésű új fajta a kísérleti parcellákon 63 mázsa átlaghozamot nyújtott, vagyis 16 százalékkal múlta felül a Mironovszkája 808 átlaghozamát. A másik új fajta, az „Orbita“, valamivel gyengébben szerepelt. Ennek átlagos hektárhozama a kísérletekben 50 mázsa volt. ф Az ötéves tervidőszak alatt huszonöt százalékkal kell növekednie a szovjet traktorgyártásnak, vagyis 1975-ben összesen 575 ezer erőgépnek kell elhagyni a gyártó vállalatok futószalagait. A charkovi traktorgyárban már megkezdték a 150 lóerős lánctalpas, illetve kerekes traktorok sorozatgyártását is. £ A „Prigorodny“ szovhoz egyike annak a kilenc mezőgazdasági üzemnek, amelyek összesen 20 ezer sertést hizlalnak Leningrád város konyhai és élelmiszeripari hulladékain. A hulladék gyűjtésében 290 házkezelőség, 1280 technikai körzet és 800 központi szervezet vesz részt. A gyűjtési munkálatokat a külön e célra létesített szervezet biztosítja és irányítja. A korszerű, nagy teljesítményű gépek jelentősen meggyorsítják a takarmánynövények betakarítási munkálatait, könynyebbé teszik a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Ezeket a hasznos segítőtársakat azonban csak akkor érdemes megvásárolni, ha biztosítani tudjuk a tökéletes kihasználás feltételeit. A nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek maximális kihasználásához a (elaprózott, kisparcellás termelés felszámolása, a termelés szakosítása és összpontosítása teremti meg az ideális feltételeket. Kép és szöveg: —dek—i
