Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-20 / 16. szám

ÍZ SZABAD FÖLDMŰVES 1Я74. április 20. Az állattenyésztés gépesítésénektávlatai A CSKP XIV. kongresszusának az irányelvei a korszerű állattenyésztési technika és technológia bevezetésében az új beruházásokon kiviil a régi istállóépületek moder­nizálását is sürgetik. Ezek az elvek képezik az állatte­nyésztés fejlesztésének, szakosításának és összpontosítá­sának az irányát. Ennek rendeljük alá a termelési tech­nika és technológia szervezését is. Mindez az igénynek megfelelően csak a termelés összes folyamatainak a komplex gépesítésével oldható meg. A gépeknek nem egymástól elszige­telt, hanem az úgynevezett géprend­szerben, illetve a gépsorokban ‘való felhasználásáról van szó. Ennek az anyagnak a kidolgozását a CSSZSZK kormányának az elnöksége rendelte el. A szóbanforgó géprendszer magá­ban foglalja a gépek választékát, s mindazokat a gépsorokat, amelyek az állattenyésztés vonatkozásaiban megfelelnek a korszerű termelés fel­tételeinek. Most pedig vegyük sorjába az egyes berendezéseket. SZARVASMARHATENYÉSZTÉS A szarvasmarhatenyésztés gépsorait három főcsoportba oszthatjuk: takar­mányozás, fejés és kitrágyázás. A jö­vőben a takarmányoző gépsorokat a garnulált, vagy esetleg a fehérjedús takarmánykeverékek adagolására is módosítjuk. Nem számolunk azonban a termelés tekintetében sok költség­gel Járó kapástakarmányok adagolt használatával. Az új szarvasmarha­istállókban az alábbi gépsorok jöhet­nek számításba: • A nagy űrtartalmú önürítős (kap­csolt) gépsorhoz az alábbi gépegy­ségek tartoznak: szilázs vagy sze­­názsktszedő, nagy űrtartalmú pót­kocsi — oldalirányú üzemelésű szállítószalaggal a takarmány to­vábbítására. Ez a gépsor az új vagy a modernizált istállókban hasznosítható, amelyenek a köze­pén (hosszában) átjárható takar­­mányozó folyosót nyitottak. ф A mozgóvályús-rendszerű gépsort a szilázs vagy a szenázs kiszedő és felrakó berendezés a rácsatla­kozó szállítószalag, az adagoló be­rendezés, a mozgóvályú-sor és az abrakadagoló képezi. Ez a gépsor a takarmányoző folyosó nélküli istállókban válik be. • A villamosenergiával üzemelő ta­­karmányozó gépsorban ugyancsak megtalálható a szilázs-szenázski­­szedő és felrakó berendezés. Itt a takarmány szállítására, illetve a vályúkba történő adagolására a szóbanforgó kocsi szolgál. A teri­­més és az abraktakarmányt is ez­zel a kocsival juttathatjuk az ál­latok elé azok hasznosságának fi­gyelembevételével. A villamosener­gia üzemelésű takarmányoző kocsi mozgási hatósugarát kiterjeszthet­jük az istállón kívüli területekre is, például a szenázs és a szilázs tárolókhoz, ahonnan a takarmányt az állatok elé szállíthatjuk. Ez a gépsor jól beválik az újonnan épí­tett s a régi típusú modernizált istállókban. 9 A vályúk felett elhelyezett végte­lenített futószalagra kapcsolódó gépsorhoz a szilázs és a szenázs­­kiszedő berendezés, valamint a szilázs és a szenázs tárolóktól az istállókig vezető csatlakozó szállí­tószalag tartozik. A zöldtakarmá­nyozás idején ezt a gépsort kiegé­szíti az SP 152 jelű betakarító­szecskázó és a vontatott, billentős hidraulikus pótkocsi. A takarmá­­nyozó gépsorhobz tartoznak: az akkumulátor, a hidraulikával mű­ködő billentős pótkocsi, az abrak­­tároló, az abrakadagoló berende­zés, továbbá a vályúk felett elhe­lyezett, valamint az oldalirányú üzemelésre kiképzett szállítósza­lagok. A gépsort jól felhasználhat­juk a régi istállók modernizálásá­ra. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel a gépsorral megkönnyíthet­­jük a munkát például а К 96-os típusú tehénistállókban! 9 A borjak táplálásában is korszerű megoldásokkal kell számolnunk. A borjak Itatásos takarmányozása to­vábbra is a kerekeken mozgatható berendezésekkel történhet. Feltéte­lezhető azonban, hogy alapos vizs­gálat után tért hódítanak az ítató­­automaták is. A terimés takarmá­nyozás időszakában a borjaknál a nagy űrtartalmú oldalirányú szál­lítószalagos pótkocsik jöhetnek számításba, s az abrakot embert erővel adagolhatjuk az állatoknak. A borjak tejkészítményekkel való hizlalását 150 kg-os átlagsúlyig (diétás hústermelés) egyrészt cso­portosan, azaz itató automatákkal, másrészt egyedi módon, vagyis ketrecekben oldhatjuk meg. 9 Az új istállók gépsorát a takar­mányszállító nagy űrtartalmú ol­dalirányú szállitószalagos pótko­csik, a felszedőkocsik, esetleg a hidraulikával működő oldalra bil­lenthető pótkocsik képezik. Ezeket a zöldtakarmányok adagolására szerkesztették, természetesen a nagy űrtartalmú pótkocsikkal együtt, esetleg még számításba jöhet a takarmányfelszedő kocsi a szecskázóval. ф A granulált takarmányadagoló gép­sort a tároló, a csatlakozó szállító­­szalag, a szállítóláncheveder és az adagoló képezi. Ez a gépsor jól beválik a marhehizlaldákban. Meg­oldhatjuk vele a takarmányozás teljes automatizálását. MODERNIZÁLÓ gépsorok Ф Jó szolgálatot tehet az istállók modernizálásában a mozgóvályúk­ra kapcsolódó, oldalirányú szállító­­szalaggal felszerelt nagy űrtartal­mú pótkocsis gépsor. A gépsor a kötött tartásra épített istállókban használható. Ezzel szemben a fejő­gépsorok használata csak a követ­kező években jöhet számításba két változatban. ф A mezőgazdasági üzemekben be­rendezkedhetnek az automatákkal való fejésre (az istállókban, vagyis az állásokon) minden kötött tar­tásra épített istállóban esetleg fej­hetik a teheneket automatákkal a halszálkás kiképzésű fejőállásokon a szabad tartásra berendezkedett vagy pedig jó szervezéssel a kö­­tött-tartású tehénistállőkban is. TEJHÜTÖ BERENDEZÉSEK A jövőben számolnunk kell az ALV 60 jelű nagy befogadóképességű tejhfítő berendezések üzembehelyezé­sével. Ezekhez 5 és 10 ezer literes tartályok állnak rendelkezésre. Az említett hűtő tároló rendszer beépítése olyan korszerű tejtermelésre beren­dezkedett istállókban, azaz mezőgaz­dasági üzemekben célszerű, ahol leg­alább 300 tehenet tartanak. A többi, de főleg a kétsoros istállókban — ahol a fejés az állásokon történik — tanácsos a CM 500 és 1000 literes hű­tőtartályok használata. TRÄGYAKIHORDÖ berendezések • Az SMK—150 h típusú trágyaterelő a kedvezőtlen éghajlatú területe­ken épített és modernizált istállók­ban válik be. Ez a berendezés az átjárható, de az át nem járható istállókban is megfelel, melyekben rövid vagy közepes hosszúságú állásokon szalmával almoznak. A lekötéses tartású rácspadozatú aljazó nélküli istállókból az ürülék vízöblítéssel távolítható el. Az ilyen istállókból a trágya a rácspadozat alatti csatornán keresztül jut a gyűj­tőmedencébe. A hígtrágya száraz­anyaga rendszerint 18 százaléknyi. Öblítéssel azonban a szárazanyagtar­talom lényegesen kevesebb. Minden esetre a rácspadozatú istállókból a trágyát vízöblítéssel célszerű eltávo­lítani. A gyűjtőmedencéből a trágyát speciális homogenizáló szivattyúval távolíthatjuk el úgy, hogy az ülepe­dett réteget előzőleg megfelelő be­rendezéssel fölkeverjük. A módszer nagyon egyszerű. Nagy előnye, hogy az emberi munkára nem igényes, s előnye mellett szól az is, hogy a medencéből folyamatosan távolíthat­juk el a trágyát Ezért feltételezhető, hogy ez a berendezés a mezőgazdasá­gi üzemekben, s nemcsak a rostpado­zatra kiképzett tehenészetekben, ha­nem a növendékmarha-tenyészetekben is hamarosan elterjed. ф A trágya eltávolítására a traktor­­vontatású felszedő is jól beválik. Használható a kemény padozatú istállókban, a fejőház előtti és az állandó kifutókban. SERTÉSTENYÉSZTÉS A jövőben ebben az ágazatban is teljes gépesítéssel s részben a munka­­műveletek automatizálásával számo­lunk. Az utóbbi leginkább az etetésre vonatkozik. Ebben a tekintetben a legnagyobb jövőt a szárazeleség-edagoló gépsor­nak jósolhatjuk. Rákapcsolódnak a gabonakeveréket tároló fémtornyok, a légmentesen zárható konzerváló si­lók és a granulált eleséget tárolók. A gépsor lehetővé teszi az etetés tel­jes automatizálását. 9 A nedves eleség adagolására na­gyon megfelelőek a kerekeken futó és a beépített berendezések, a mozgóvályúk és a szalagrendszerű vályúk, stb. 9 A folyékony vagyis a pépszerfl táplálék adagolása csőhálózaton keresztül szívó-nyomó szivattyúval oldható meg. A SERTÉSTRÁGYA ELTÁVOLÍTÁSA ф E téren a legelterjedtebb berende­zés a mechanikus terelőlapát. Elő­reláthatólag jó szolgálatot tesz a rostpadozatú istállókban is. A jö­vőben azonban az új istállókban bevezethetjük a trágyának hidro­­mechanikus úton való eltávolítá­sát, vagyis a szilárd részecskéknek a folyékony anyagtól szeparálással történő különválasztását, esetleg biológiai úton történő levegőzteté­sét. Az új tartási módszerek közül a többszintes ketreceké a jövő. Ezekkel lehetővé válhat a munka­­műveletek teljes automatizálása. BAROMFITENYÉSZTÉS Mezőgazdaságunknak ez az ágazata távlatilag teljesen a ketreces tartásra tér át. Ez leginkább a tojótyúktartásra lesz jellemző. Ezzel párhuzamosan fokozzuk a takarmányozás, az itatás és az ürülék-eltávolítás automatizálá­sát. Utat tör továbbá a baromfite­nyésztés programozott irányítása a munkaműveletek és a hasznosság optimalizálása is. A broiler baromfi ketreces tartása lehetővé teszi pél­dául a vágóérett állatoknak a vágó­hídra, illetve a feldolgozó gépsorra történő zavartalan szállítását. A broi­­ler-tartásban is a többszintes, teljes automatikára működő ketrec-rendsze­rek jönnek számításba. Sor kerül továbbá a trágyának az Istállókból való mechanikus eltávolí­tására. A gyűjtőhelyeken a trágyát megszárítják vagy komposztálják. Tö­kéletesítjük és állandósítjuk az istál­lók és más helyiségek belső légkörét, s arra törekszünk, hogy kiküszöböl­jük az ártalmas beltér-nedvességet s javítsuk a belső megvilágítást. Alapjában Javul majd az egyéb ba­romfi (pulyka, kacsa, lúd) tenyészté­sének a nagyüzemi technológiája is. Esetenként e teklntteben is a ketreces tartást részesítjük előnyben. Papírra vetettem néhány alapgon­dolatot. Feltételezhető, hogy további elképzeléseket ébreszt a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok gépesí­­tőiben. Tény, hogy a mezőgazdasági üzemek az állattenyésztésre háruló nagy feladatokat a jövőben csak a korszerű gépek és eszközök igénybe vételével valósíthatják meg. Ezzel utat nyitnak a valóban nagyüzemi termelési technológia számára, a munkaműveletek komplex gépesítésé­re és automatizálására, az állatte­nyésztés termelésének intenzívebbé tételére. ONDRE1 ZELMAN mérnök, a gépállomások és a mező­gépjavító üzemek vezérigazgatóságának dolgozója. Irta: K. BURDA mérnök — Üzemszervezési és Kutatóintézet, és J. SYROVATKA mérnök, — a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet dolgozója: Préselt takarmányok az iparszerű szarvasmarhatartásban Az iparszerű termelési technológia bevezetése az állattartásban nem ki­zárólag műszaki folyamat. Az állatte­nyésztés különböző ágazatában ugyan­is az egymással összefüggő műveletek egész komplexumát valósítjuk meg. Ezek egyike az állatok takarmá­nyozásának a technológiája, amely a takarmányok összetételére, betakarí­tására, tárolására és az etetővályúba juttatására vonatkozik. A takarmánygyártó ipar fejlődése megteremtette a lehetőségét annak, hogy bevezethessük az iparszerű technológiát a baromfi- és sertéstar­tásban. Ezek az ágazatok már nem függenek a megművelhető földterüle­tektől; teljesítőképességüket mint földdel nem rendelkező ipari típusú üzemekét tervezhetjük meg. A SZARVASMARHATARTÁS és a növénytermesztés kölcsönös kap­csolatát ez állatok takarmányozásá­nak mai szintje és a növénytermesztés követelményei szabják meg. A szarvas­marhatenyésztésben azonban fokoza­tosan olyan technológiát vezetnek be, amely bizonyos fokban meggyengíti ezt a kapcsolatot Például, amikor a szarvasmarhákat iparilag előállított pogácsákkal, vagy a borjakat speciá­lis üzemek által gyártott takarmá­nyokkal hizlalják. Az állatok koncentrációja az adott hasznosítású állatok szakosított te­nyésztésével növekszik. Az új takar­mányozási technológiák azonban lé­nyegesen növelhetik a gazdaságilag hatékony koncentráció hatásfokát. Régebben a kérődzők takarmányo­zásában a takarmányadag változatos­ságát tartották fontosnak. Ezt azzal magyarázták, hogy biztosítani kell a teljesértékű takarmányozást. Ma az a törekvés érvényesül, hogy állandó ta­karmányok formájában egyszerű, táp­lálóanyagok tekintetében maximálisan kiegyenlített, állandó összetételű ta­karmányt adjunk az állatoknak. Az állandó takarmányadagok elsősorban úgy biztosíthatók, ha egyszerű, ún. monodiétás takarmányozásra térünk át. A teljesértékű takarmányozást ki­egészítőkkel biztosítjuk, melyek ren­deltetése, hogy a bendőben maximáli­san stimulálják a bioszintézlst. Ez a takarmányozási módszer meg­felel a nagyüzemi termelés követel­ményeinek és leegyszerűsíti a takar­mányozási technikát a szarvasmarhák istállóban tartása során. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy maradéktalanul érvényesülhessen az állatok termelő­­képessége, hogy gépesíthessünk va­lamennyi termelési folyamatot és lé­nyegesen fokozhassuk a munka ter­melékenységét. KOMPLETT TAKARMÁNYOK ÉS AZ ABRAKTAKARMÁNYOK hűlégszárItAsa a csszszk-ban A takarmányszárítási technológia fejlődésével új takarmányozási mód­szereket kezdtünk alkalmazni a szar­vasmarhák takarmányozásának gya­korlatában. A szárítóüzemekben elein­te főképpen szénalisztet készítünk, mely az ipari keveréktakarmányok előállításához szükséges. Ezáltal ele­gendő mennyiségű emészthető nitro­géntartalmú anyagot tartalmazó ta­karmányt állítottunk elő, amely rész­ben helyettesíti az abraktakarmányt a gazdasági állatok takarmányadag­jaiban és karotlnnal dúsítja a keve­réktakarmányokat. (1. táblázat.) A szárítóüzemek fejlődésük során egyre inkább résztvesznek a szarvas­marha-takarmányok előállításában. A szárítóberendezésekben előállított takarmányalapanyagot a G—600 prés­sel szemcsézzük, melyet a Pardubice-1 malomgépgyártó üzem hoz forgalom­ba. Ezzel a préssel a felaprózott ta­karmányalapanyag szemcsézésén kívül pogácsák állíthatók elő aprított alap­anyagból. A finoman aprított alapanyagból előállított pogácsák további lehetősé­get nyújtanak a szárítógépek alkal­mazására. A szálastakarmány-alap­­anyagbó! előállított pogácsák pedig alkalmasabbak a kérődzők emésztő­rendszerének, mint az aprított takar­mányokból készített szemcsék. A szárítógépsorok pogácsázó pré­sekkel való végleges kiegészítése után a pogácsák alkalmazásában a követ­kező fő módszerek alakultak ki: 9 pogácsákat etetünk komplett ta­karmányként; 9 meleg levegővel szárított pogá­­csázott abraktakermányokat alkal­mazunk a tömegtakarmányok ki­egészítésére; nyáron terimés ta­karmányként zöldtakarmányt, té­len pedig szilázst vagy szenázst etetünk; 9 különböző takarmánykomponen­sekkel dúsított pogácsázott szal­mát etetünk, ezáltal a pogácsázott szalmát kiegészítő tömegtakar­mányként hasznosítjuk. Ma már mindhárom pogácsa-féle­séget nagy mennyiségben etetjük az állatokkal. A takarmánypogácsákat komplett takarmányként alkalmazzuk az álla­tok hizlalására. Ugyanakkor megálla­pítottuk, hogy a fejőstehenekkel huza­mosabb ideig etetett pogácsák nincse­nek kedvezőtlen hatással az állatok emésztőcsatornájára. A pogácsák ösz­­szetétele rendszerint összhangban van az adott termelési ágazat növény­­termesztésével. A takarmánypogácsa növényi komponenseket és 30—38 % melaszt, abraktakarmányt, karbami­­dot, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. A 200—550 kg élősúlyú hiz­lalandó bikaborjak fejenként és na­ponta 9,5 kg takarmánypogácsát kap­nak. Ennek a takarmányozási módszer­nek a legfontosabb előnye, hogy al­kalmazásakor a munka fölöttébb ter­melékeny és sok abraktakarmányt ta­karítunk meg. Egy állat etetése na­ponta 0,5 percnél kevesebb időt igé­nyel. A napi súlygyarapodás a szilázs vagy szenázs monodiéta alkalmazásá­hoz viszonyítva 1 kg-ról 1,2 kg-ra nő, ugyanakkor jelentőseen csökken az abraktakarmány-szükséglet, azaz az állatok 1 kg súlygyarapodást 1,6 kg takarmánnyal érnek ell Amikor meleg levegővel szárított, pogácsázott abraktakarmányokkal egészítjük ki a tömegtakarmányokat, a takarmányadag nagyobb része sze­názs vagy szilázs. Ezekből a takarmá­nyokból áll a takarmányadag 2/j ré­sze, míg */s rész főképpen abrakta­karmány, 40—50 °/o-a szemestakar­mány, 50 °/o-a meleg levegővel szárí­tott takarmány, és mindössze 5—10 százaléka melasz és az ásványi anyag. Ez a takarmányozási módszer elő­nyös és a jövőben ezt fogjuk alkal­mazni a tehenészetekben. A Louny-i járási Peruci szövetkezetben történt alkalmazásának adatait a 2. táblázat­ban ismertetjük. A Peruci szövetkezet a répatermesztő övezetben van, me­zőgazdaságilag művelhető területe 2347 ha. A gazdaságnak BSZ—6 típu­sú dobszárítója van. Pogácsázott ta­karmányok és szárított abraktakar­mányok etetésével 4/з-а1 csökkentették a fejőstehenek szemestakarmány­fogyasztását. A KOMPONENSEKKEL DÚSÍTOTT POGÁCSÁZOTT SZALMA ETETÉSE I A belterjes mezőgazdasági terme­lésben a szalmát nemcsak alomnak vagy a mezőn alászántva hasznosít­juk, hanem az állatokkal is etetjük. Táplálóértéke körülbelül 65 tak. egy­ség, ugyanakkor potenciális energeti­kai értéke a kérődzők esetében meg­közelíti a szemestakarmányokét. A szalma energetikai potenciális ér­téke a szarvasmarhák takarmányozá­sában úgy hasznosítható, ha kedvező viszonyokat létesítünk a szalmát le­bontható mikroorganizmusok tömeges hatásához. Ez azáltal érhető el, ha szétzúzzuk a szalmaszálakat és maxi­mális felületet létesítünk a szalma intenzív lebontásához. A legcélszerűbb technológiai meg­oldás, ha erjesztett és aprított szal­mát etetünk pogácsák formájában. Mind ez ideig tulajdonképpen nem világosak azok a folyamatok, melyek a felaprításkor elpusztítják a szalma sejtszerkezetét. Feltételezzük, hogy ezt azok a gőzök okozzák, melyek a pogácsázó-prés nagy nyomása folytán keletkeznek. A szalmapogácsákhoz adott kompo­nensek serkentik a mikroorganizmu­sok erőteljes tevékenységét. Ilyen a cukor, amely a melasszal és a nitro­géntartalmú anyagok, melyek a kar­­bamiddal kerülnek a takarmányba. Ezenkívül a szükséges ásványi anya­gokkal és vitaminokkal is kiegészít­jük a pogácsákat. A szalmapogácsák lehetnek külön­böző összetételűek — ami a mezőgaz­dasági üzemek lehetőségeitől függ. A pogácsatípusok minősítésekor a dön­tő tényező, hogy mennyi szalmát tar­talmaznak. Az előző típusokban (komplett takarmány vagy koncentrá­­tum) a szalma hányada 10—30% s nem haladja meg az 50 %-ot. A szalmapogácsákban mindig a szalma van túlsúlyban és általában nem ke­vesebb 50 %-nál! Szalmapogácsák etetésekor a takar­mányadagot szenázzsal, vagy szilázs­­zsal egészítjük ki. A szarvasmarhák hasznosításirányától függően a takar­mányadag 35—60 %-a ilyen pogácsá­ból áll. (3. táblázat.) A szalmapogácsák előnye, hogy elő­állításuk lényegében nem függ a szá­rítóüzem teljesítményétől. A pogá­csázó prések az utóbbi két évben azért terjedtek el jelentősen hazánk állattenyésztő gazdaságaiban, mert alkalmazásukkal gyorsan megjavít­ható a mezőgazdasági üzemek takar­mánymérlege. A szalmapogácsák, különféle kom­ponensekkel kiegészítve, vetekedhet­­(Folytatás a 13. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents