Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-20 / 16. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. április 20. Együttműködés OS SllfcGCpľäCSÓ A CSKP XIV. kongresszusa egyértelműen megállapította, hogy a párt mezőgazdasági politikájának egyik sarkalatos feltétele a termelési kapcsolatok elmélyítése, s ugyanakkor a termelőerők általános fejlesztése a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelés további összpontosítása és szakosítása a kooperációs kapcsolatok fejlesztése útján hosszúlejáratú, céltudatos folyamat, amely a szocialista mezőgazdasági nagytermeiés eddigi eredményeire támaszkodik és ezt tovább fejleszti a tudományosműszaki forradalom feltételei között. E fejlődés célja és hatékonyságának legfőbb mércéje a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése, a munka termelékenységének növekedése, a költségek csökkenése valamint a munkaerők és a termelőeszközök hatékony felhasználása. A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása minőségi változást jelent nemcsak a termelés megszervezésében, hanem az emberek gondolkodásmódjában is. A kooperációs kapcsolatok formái igen különbözőek és attól függnek, hogy az a tevékenység, amely e kooperáció tárgyát képezi, kiiktathatő-e a mezőgazdasági őstermelésből vagy sem. Az első esetben, amikor például a tojástermelésről, a sertés- és baromfihús előállításáról, a növények tápanyagellátásának biztosításáról stb., van szó, a kooperáció célszerű formája a közös mezőgazdasági üzem létrehozása. Ha viszont a tevékensyéget az őstermelésből nem lehet kiiktatni, úgy célravezető az üzemközi kooperációs kapcsolat kialakítása anélkül, hogy önálló üzemet, vállalatot létesítenének. Tekintettel e folyamat komolyságára a közelmúltban már másodszor végezték el az összpontosítás, valamint a kooperációs kapcsolatok pillanatnyi helyzetének felmérését az SZSZK területén. Szlovákiában a Cseh Szocialista Köztársasággal összehasonlítva a szövetkezetek kooperációs kapcsolatainak alakulása, illetve a szövetkezeteknek e folyamatba való bekapcsolódása 10,5 százalékkal nagyobb és végeredményben 95,6 százalékot tesz ki. Hasonló a helyzet az állami gazdaságok esetében is. 1973 július elején Szlovákiában 84 közös mezőgazdasági üzem működött, amelyek 2473 tagsági szervezetet tömörítettek, közülük 2157 volt az egységes föídművesszövetkezet. E- zekben az üzemekben több mint 15 ezer dolgozó tevékenykedik és a hatáskörükbe tartozó terület az év folyamán egyharmaddal megnövekedett. Jelenleg több mint három millió hektár mezőgazdasági földterületet jelent. Az ilyen üzentek száma a korábbi felméréshez hasonlítva hat közös mezőgazdasági űzet# mel és a tagságot képező szervezetek száma csaknem három százzal emelkedett. A legtöbb közös mezőgazda sági üzem a Nyugal-Szlovákiai kerületben található. Számuk 39 és a tagságot képező szervezetek száma 1369, ami a szlovákiai közös mezőgazdasági üzemek 55,4 százalékát jelenti. Aránylag fejlett fokon áll a termelés szakosítása a közös mezőgazdasági üzemekben a tojástermelés terén. Hét ilyen üzem összesen 161 tagszervezetet tömörít és csaknem negyedmillió hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ezek az üzemek habár csak 342 dolgozót foglalkoztatnak, az 1973-as év első félévében több mint 45 millió tojást termeltek. A gazdasági állatok hizlalására szakosított közös mezőgazdasági üzem Szlovákiában hét akad, ebből öt sertéshizlalással, egy-egy pedig baromfi, illetve szarvasmarha-hizlalással foglalkozik. Habár tagsági alapúkat 150 szervezet képezi, a termelés térfogata még aránylag csekély. Az elmúlt év első hat hónapja alatt a közélelmezés céljaira 960 tonna sertést. 18 tonna szarvasmarhát és 62 tonna baromfit adtak. Aránylag kevés közös mezőgazdasági üzem foglalkozik a takarmányok szárításával és előállításával. Csehországban 158 szövetkezet és állami gazdaság 31 közös mezőgazdasági üzemet alakított a takarmánykezelés céljaira, ezzel szemben Szlovákiában csupán 25 szervezet létesített két ilyen jellegű közös mezőgazdasági üzemet. A takarmányelőállítás térfogata az említett két üzemben a múlt év első felében 1348 tonnát tett ki. Tekintettel arra, milyen fontos a jó minőségű takarmányok előállítása, feltételezhető, hogy ez a tevékenység a legközelebbi időszakban lényegesen bővül majd. Nagy mértékben növekszik az agrokémiai szolgáltatások nyújtására létesített közös mezőgazdasági üzemek tagsági alapja. A tagságot képező szervezetek száma háromszorosára növekedett (számuk jelenleg 113) és az általuk megművelt földterület négyszeresére emelkedett, 201 ezer hektárt ölel fel. A múlt év első felében megvalósított munkák értéke 44 ezer koronával növekedett az 1972-es év ugyanezen Időszakához hasonlítva és a múlt évben 2 millió 534 ezer koronát tett ki. A közös mezőgazdasági üzemek fele (43) építkezési tevékenységgel foglalkozik a tagságot képező 1549 mezőgazdasági üzem számára, amelyek Szlovákia mezőgazdasági földterületének kétharmadán gazdálkodnak. Ezek a szervezetek nagvobbára meliorációs munkákat végeznek a mezőgazdasági üzemek számára, valamint foglalkoznak e berendezések karbantartásával. reknltiválással, valamint egyéb jellegű építkezési tevékenységgel is. A múlt év elsű felében végzett munkáink térfogata elérte a 460 millió koronát, ami 14,3 százalékkal több mint az 1972-es és ugyanilyen időszakának eredménye volt. Ez meggyőzően igazolja az említett üzemek létjogosultságát. Az öntözőrendszerek és a lecsapoló művek létesítésének sikeres teljesítése érdekében ezeket az üzemeket a legkorszerűbb műszaki felszereléssel kell ellátni és biztosítani kell számukra az általuk szükségelt anyagok kellő mennyiségót. Több mint 15 közös mezőgazdasági üzem többféle tevékenységet is folytat, amelyek közül legelterjedtebb a tojástermelés és a baromfihizlalás (nyolc üzemben) két esetben, amint említettük a takarmányok szárításával és feldolgozásával foglalkoznak, a továbbiak mezőgazdasági termékek értékesítésével, valamint építkezési tevékenységgel foglalkoznak, míg 18 esetben egyéb tevékenység tölti ki munkakörüket. A mezőgazdasági szervezetek között széles mértékben alkalmazzák a szorosabb vagy tágabb kooperáció módszerét, amely az állattenyésztés terén nagyobb méretű, mint a növénytermesztésben. A jó minőségű széna és szilázs előállítása terén már évek óta tartó nehézségek arra kényszerítik a mezőgazdasági üzemeket. hogy olyan berendezések vásárlására és felhasználására tömörüljenek, amelyek lehetővé teszik a növények tápanyagainak maximális megőrzését. Vagy félszáz szervezet 13 kooperációs társulást létesített, amelyek a megfigyelt időszak alatt 9 ezer tonna takarmányt szárítottak, ami kétharmaddal több, mint 1972-ben volt. A speciális gépi berendezések jobb felhasználása érdekében 11 szövetkezet három kooperációs csoportba tömörült, amelyekben az összpontosított gépi berendezések értéke a múlt év július elsején 853 ezer koronát képviselt. A növénytermesztésben egyéb fajta kooperációs tevékenységet négy csoportosulás végez, amelyek 18 mezőgazdasági szervezetet tömörítenék. Az állattenyésztésben 1973 július elején összesen 62 kooperációs társulást tartottak nyilván, amelyeket 198 szervezet létesített 276 ezer hektár földterülettel. Borjúneveléssel 27 közös üzembe tömörült 73 szövetkezet és 3 állami gazdaság foglalkozik. Az üszőnevelés sza kosítására 24 szövetkezet 11 közös vállalata, a szarvasmarba hizlalására pedig csupán két szövetkezel tömörüli. E kooperáció keretében 1973 első félévében ezek a vállalatok 8361 borját, 2143 üszőt, 575 tehenet neveltek és az általuk eladott szarvasmarha mennyisége elérte a 78 tonnát. A múlt év második félévének elején 24 új közös mezőgazdasági vállalatot alakítottak, ame lyek eddig még nem fejtette’; ki ilyen tevékenységet. Döntő többségük (10) a sertéshizlalásra, 4 agrokémiai szolgálatok nyújtására, 5 pedig egyéb tevékenységre összpontosul, továbbá két-két üzem a szarvasmarha hizlalására és a takarmány szárítására, egy pedig toiástermelésre szakosította munkáját. A kooperáció fejlődése a csehországi fejlődéssel összehasonlítva lényegesen lemarad, mivel nálunk az utóbbi időben csupán két közös mezőgazdasági vállalat megalakulását tarthatjuk nyilván, amelyet 23 mezőgazdasági szervezet létesített, ezzel szemben Csehországban 724 szövetkezet és állami gazdaság 128 kooperációs társulást alakított. Várható azonban, hogy az idei év végéig a közös mező"azdasági vállalatok szánta a Szlovák Szocialista Köztársaságban héttel megnövekszik és a koooerációs társulások is 38 tömörüléssel bővülnek. A közös mezőgazdasági vállalatok és a kooperációs társulások gazdálkodásának eredményei azt igazolják, hogy a termelési tevékenység szakosításának és összpontosításának útja célszerű eszközt jelent az élő munka produktivitásának növelésére csakúgy, mint a termelés térfogatának fokozására is a költségek csökkentése mellett, ami párt- és állami szerveink határozataiból egyértelműén kitűnik. KOCIAN ŠTEFAN, mérnök Szlovákia шяшшшвшштятяяяштш ши» и ичпп h * iiiiiran th hihih iiihibiiiiiIwmwwm'iw mezőgazdaságában Uízsugárban fürdik a tavaszi napfény Sok minden örvendetes, és egvben különös is az idei tavaszon. Az őszi és a tavaszi vetések úgy fejlődnek, hogv szemet gyönyörködtető azt nézni. Igen ám, de a csaPóközi rónán már olyasmit is láttunk, ámely kora tavasszal kissé meghökkentő. A hatalmas zöld tenger, gabona- és többéves takarmány táblákon itt-ott már sárguló foltokat észlelhettünk. Ez főleg Felső-Csallóközben tapasztalható, ahol vékony a termőréteg пз sokhelyütt a kavics felszínre került. Szerencsére néhány évvel ezelőtt nagy állami befektetéssel öntözőberendezést létesítettek Felső-Csallóközben, amelyből — ha minden rendben van — több mint 14 ezer hektárt öntözhetnek a Dunajská Streda-i (dunaszerdahéíyil járásban. A jó ideje tartó szokatlan szárazság miatt már március második felében ..szórták“ az öntözőberendezések u vizet a búza, árpa, lucernátáblákra, s természetesen a kertészetekben is. Többhelyütt már a szőlősorokra is hull a mesterséges áldás. Ezen a rendkívüli aszályos tavaszon lehet igazán értékelni pártunk és kormányunk erőfeszítését az öntözőberendezések létesítéséért. Sajnos, nem mindenütt használják ki az adott lehetőségeket. Nehéz lenne megmondani, miért. Víz van elegendő, s elsősorban az irányítókon, a szervezésen múlik, hogy maximálisan kihasználják az öntözriberendezésekel. Különös gondot kell fordítani ebből a szempontból a kertészetekre, a jobb zöldségellátás érdekében. Az idén igazán megvan a lehetőség, hogy primőr árukban vetekedhessünk a délre fekvő országokkal. A Dunajská Streda-1 járásban — ahol a zöldségtermesztés jelentős — már évekkel ezelőtt megtették az intézkedéseket, hogy a kertészeteket teljes egészében öntözni tudják. A józan gondolkodás meghozta az eredményt és a Csallóköz szívében lévő járás nemcsak gabona, hanem zöldségtermesztésben is élen jár. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság „mindenesével“, Satter Pál agronómussal váltottunk szót az öntözésről. — Ügy érzem, mindert lehetőséget kihasználnak a mezőgazdasági üzemeink, sajnos, a berendezés esetenként felmondja. a szolgálatot. A járási agronőmus azt is említette, hogy a kukorica vetését szintén az öntözés; lehetőségeknek megfelelően oldják meg, vagyis kihagynak sorokat, ahová a csöveket kényelmesen le rakhatják. Különben a járás mezőgazdasági üzemeiben az idén mintegy 5000 hektárra vetnek több kukoricát, mint az elmúlt években (15 ezer hektár lesz összesen). A vetés előtt — amelyet már a múlt évben megkezdték — körzeti értekezletekre hívták meg az agronómusokat, ahol megtanácskozták a legfontosabb tudnivalókat. Sutter eívtárs arra is figyelmeztette a szakembereket, nehogy valakinek eszébe jusson vetés előtt megöntözni a kukoricának szánt földterületet. A kukorica a meleg talajt kedveli, s az öntözés alaposan lehűtené a földet. Egyelőre országszerte gyönyörű a határ. Sajnos, időjárásfelelős minisztérium még nincs, s esőfelhőket nem tudunk varázsolni. Viszont sokhelyütt van már öntözőberendezés, amelynek a karbantartásával még jobban kelien-э törődni, hogy azokat maximálisan ki lehessen használni. Tóth Dezső HNo A mezőgazdaság korszerűsítése ** az utóbbi évtizedben jelentősen meggyorsult. A termelésbe új, nagyhozamú fajták kerültek, amelyeknek a termesztése új igényeket, új termesztési technológiákat követel. A jelentkező új termesztés-technológiákhoz a régebbi géptípusok helyett új erő- és munkagép típusokat kellett megalkotni. A mezőgazdasági termelésben a gépesítés fejlődött minőségben, arányaiban, méreteiben a legjobban. A fejlődés szükségessége teremtette meg azt, hogy ma már minden ország külön mezőgépiparral rendelkezik. A mezőgazdaság gépesítése külön tudománnyá nőtte ki magát. Ezen fejlődési fok hozta létre azt is, hogy egyes országokban pl. a Szovjetunióban traktor- és mezőgazdasági gépgyártási minisztérium működik, ahol ú] géptípusok, géprendszerek tervezésével foglalkoznak. A mezőgazdaság-gépesítés korszerűsítésének folyamata világviszonylatban annál ts nagyobb problémát jelent, mivel a Földön élő emberek közül mintegy 350 millió család foglalkozik mezőgazdasági termeléssel és ebből kb. 250 millió család jelenleg is kapával, vagy faekével műveli a földet. A Föld lakosainak gyors szaporodása szükségessé teszi a mezőgazdasági termelés mennyiségének további növelését. Magyarországon jelenleg kb. 1,2 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban. Egyharmaddal kevesebb, mint 30 évvel ezelőtt. Termelése viszont másfélszeresére emelkedett. A FAO 1968. évi évkönyvének adatai alapján a világ mezőgazdasági termelése 1952—56 és 1963—67-es évek átlagában 2,8 %-lval nőtt. Ezen belül a nyugat-európai országoknál 2,6 %-kal, a kelet európai országoknál a Szovjetunióval együtt 3,9 %-os volt a növekedés. Magyarország mezőgazdasági termelésének növekedése 1963—68 között átlagosan 3,7 % volt. gél folytatható. Magas termelési eredményeket csak modern erő- és munkagépek alkalmazásával lehet elérni. A mezőgazdasági termelés nyitott kérdése napjainkban az, hogy mekkora az a maximális és optimális teljesítményű traktor, ami a növénytermesztés új technológiai követelményeinek teljesítéséhez szükséges. Jelenleg kutatott és vizsgált téma az is, hogy a különböző erőgépeknél mekkora a hatékonyság és milyen a gazdaságosság. A fejlett traktoriparral rendelkező mutatták be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának emlékére. Magyarországon 1969-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron állították ki, a kiállított példányt a Lajta- Hansági Állami Gazdaság vásárolta meg és azóta is megelégedéssel üzemelteti. Napjainkban az ország különböző helyein lévő állami gazdaságokban is megismerték ennek a korszerű traktornak az előnyeit. A K—700-as traktor motorja közvetlen befecskendezésű, turbofeltöltéses, négyütemű 8 hengeres Diesel A nagy motorteljesítményű traktoroké a jövő A mezőgazdasági termelés növekedésének egyik legfontosabb eszköze a korszerű agrotechnika és a modern gépesítés. A fejlődés követelménye az is, hogy minél kisebb dolgozó létszám termelje meg a növekvő létszámú lakosság számára a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer szükségletet. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek fejlődési és fejlettségi szintjének meghatározó tényezője a gépesítettség foka. Korszerű mezőgazdasági termelés csak magasszintű gépesítettségországok traktorgyártásának statisztikája bizonyítja, hogy a traktorok motorteljesítménye állandóan növekszik. A Szovjetunióban 1966-ban a traktorok átlagos motorteljesítménye 59,8 LE volt, s ez 1970-re már 66 LE- re emelkedett. А К—700 jelű szovjet óriástraktor rendelkezik mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket egy modern traktortól elvárunk. А К—700-as traktort 1962-ben konstruálták a Szovjetunióban és az 1966-os Moszkvai Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállitáspn motor, osztatlan égéstérrel, „V“ alakú henger elrendezéssel. Névleges teljesítménye: 215 LE. Felépítését illetően keretes építési móddal készült. Az alváz két félkeretre osztható, melyek függőleges tengelyű csappal kapcsolódnak egybe. A váz csuklós kerete biztosítja á minimális fordulási sugarat. A kormányzása hidraulikus. A motortól az erőátadás a sebességváltóra tengelykapcsoló nélkül továbbítódik. A traktor fékezése mind a négy kerékre ható pneumatikus fékberendezéssel történik. A villamos energiát szolgáltató berendezés 4 db. egyenként 112 „A“ órás akkumulátorból és 1 db 100 W-os -dinamóból áll. Az elektromos hálózata 12 wolt feszültségű. Üzemanyagtartálya világviszonylatban a traktorok között a legnagyobb, 12 órás folyamatos üzemeléshez elegendő üzemanyagot szolgáltat. A Szovjetunióban a következő években a K—700-as traktor tovább fejlesztett típusait fogják gyártani. А K-— 700/A típus 12 hengeres, turbokompresszor nélküli. 260—280 LE-s motorteljesítménnyel. А К—701-es traktor 330 LE-es motorteljesítménnyel következik а К—700-as traktor után. A Szovjetunióban a K—700-as traktorok vezetőit speciális képzéssel, magas elméleti és gyakorlati tudással képezik ki. A traktor egyedül, önmagában munkagépek nélkül nem tekinthető termelőeszköznek. A nagyobb motorteljesítményű erőgépek gazdaságos kihasználása elsősorban munkagépkérdés, vagyis az. hogy a teljesítőképességüket kihasználó munkagépek milyen választékban és minőségben állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A traktor csak munkagépeivel értékelhető helyesen. Dr. László László, tudományos kutató
