Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-20 / 16. szám

1974. április 20. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 M ár néhány esz­tendeje, ponto­sabban 1969. jú­lius 1-e óta se­gíti a mezőgaz­daságot az épít­kezési és korszerűsítési mun­kák gyors elvégzésével az Agrostav közös szövetkezeti vállalalat. Létrehozásával a tagságát képező mezőgazda­­sági üzemek számára a kö­vetező előnyöket nyújtja. Ф jobban kihasználhatók a meglevő alapok és eszkö­zök, valamint a munkaerő az önsegéllyel és a kölcsö­nös segítséggel megvalósí­tott építkezéseken. ф A felmerülő problémá­kat hatékonyabban és rugal­masabban lehet megoldani a szállítói-fogyasztói kapcsola­tok terén, egyes kisipari-, szerelő- és építkezési mun­kák elvégzésében. • Gyorsabb és hatéko­nyabb a mezőgazdasági ter­melés az összpontosítás, va­lamint a szakosítás folyama­ta által, amit így meggyor­síthatnak. ф Növelhető a beruházási, projekciós és építkezési te­vékenység hatékonysága a költségek fokozatos csök­kentésével párhuzamosan. ф A járás területén szét­szórtan tevékenykedő épít­kezési vállalatok és szövet­kezeti építő csoportok egye­sítésével — amelyek eddig a mezőgazdasági építkezési beruházást, az épületek ja­vítását és karbantartását vé­gezték — kialakították e te­rületi egységen belül az egy központból irányított építkezési szervet. Ez a szerv pedig komplex formá­ban képes a mezőgazdasági építkezések kivitelezésére. Röviden talán így lehetne megindokolni az Agrostav vállalat létrehozásának szükségességét. Valóban kel­lett egy ilyen átfogó, kizáró­lag a mezőgazdaság építke­zési szükségleteit ellátó vál­lalat. Ezt a szakosítás egyre fejlődő irányzata is megkö­veteli, másrészt pedig az építőipari vállalatok túlter­heltsége is indokolja. TEVÉKENYSÉGÜK TARKA PALETTÄjA A mezőgazdasági építke­zésék jelenlegi helyzetéről beszélgettünk a levicei Ag­rostav igazgatóságán Danis Ágoston mérnök elvtárssal, a vállalat termelési és mű­szaki igazgatóhelyettesével, valamint Kötelei Ladislav mérnök gazdasági-kereske­delmi igazgatóhelyettessel. — Üzemünk feladata — mondotta bevezetőben Danis igazgatóhelyettes elvtárs — az egységes földmüvesszö­­vetkezetek, illetve a hatás­körünkbe tartozó mezőgaz­dasági üzemek számára meg­tervezni és elkészíteni a szükséges épületeket, ezeket korszerű berendezéssel fel­szerelni a legújabb techno­lógia követelményeinek meg­felelően. Tevékenységünket egyrészt szállítói alapon vé­gezzük és az épületeket kulcsra adjuk át. Másrészt alkalmazzuk az önsegélyes építkezés formáját is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy fel­használjuk a szövetkezetek munkaerőfeleslegét kivált­képpen a holtidényben. Leg­főbb feladatunk a nagyobb, a másfélmillió építkezési költséget meghaladó, a nagy befogadóképességű létesít­mények átadása, amelyeket elsősorban a megnagyobbo­dott, egyesített szövetkeze­tek számára építünk. Ezek az építkezések, mármint a másfélmillió költséget meg­haladók я minisztérium ál­tal figywiesjmei kísért ak­ciók. Az áitaiunk épített nagy befogadóképességű gazdasági épületeket a leg­korszerűbb technikával lát­juk el, hogy megfeleljenek a modern nagyüzemi terme­lés követelményeinek. Ezek a nagy építkezések, amelyeket erre az évre terv­be vettünk a kozárovcei, a Hronské Kosihy-i (garam­­sallói), a čatai és a drženi­­cei szövetkezetekben való­sulnak meg. A korszerűsítés, a rekon­strukció keretében felada­tainkat közvetlen felettes szervünk, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság szabja meg és kiséri figyelemmel. A rekonstrukciók főképp a szarvasmarhaistállók bővíté­sére, átépítésére és korsze­rűsítésére irányulnak. Min­denekelőtt a már meglevő tojóházakat építjük át szar­vasmarha-istállókká, mivel járásunkban már korábban összpontosították a baromfi­­tenyésztést, a geňai (gényei) közös szövetkezeti vállalat­ba. Az így felszabadult épü­leteket tesszük alkalmassá az egyes szövetkezetek szükségleteinek megfelelően szarvasmarha-, illetve borjú­tenyésztés, esetleg szarvas­marhahizlalás céljaira. További feladatunk a ter­més megőrzését és megfele­lő tárolását biztosító létesít­mények felépítése. Gondolok itt a nagy befogadóképessé­gű gabonaszárítőkra, a beta­karítás utáni gabonakezelést elősegítő berendezésekre, to­vábbá tárolóhelyek, raktá­rak, magtárak, takarmány­szárítók és takarmányfeldol­­gozők létesítésére. Tehát igyekszünk kialakítani a ter­més veszteségmentes megőr­zésének feltételeit. Vállalatunknak még egy igen fontos feladatot kell betöltenie. A gazdasági ud­varokban a dolgozók felöli fokozottabb gondoskodás ke­retében szociális berendezé­seket, öltözőket, mosdókat, zuhanyozókat, társalgókat stb. építünk, hogy a mező­­gazdasági dolgozóknak is biztosítani lehessen a kor­szerű higiena követelmé­nyeinek megfelelő adottsá­gokat. AMI HÄTRÄLTATJA MUNKÁJUKAT A levicei Agrostav jelen­leg a járásban 19 szociálist épület létesítésén fáradozik,' amelyeket még ebben az év­ben át kell adnia. Viszont a szociális létesítmények épí­tésekor és felszerelésekor komoly akadályokba ütköz­nek. Az üzem jelentős anyag­hiánnyal küzd. Nincs elegen­dő higiéniai felszerelés, in­stallációs kellék, hiányza­nak a szükséges öntvények, csövek, könyökcsövek, stb., amelyeket a szabványok ilyen jellegű építkezéseken kötelezően előírnak. Az idei évben a szociális létesítmé­nyek építésére előirányzott keretük 5 millió 442 ezer koronát tett ki. Az öntvé­nyek és az installációs kel­lékek hiányát csak úgy tud­ják megoldani, hogy a leg­különbözőbb helyekről, gyak­ran kis tételekben vásárol­ják ezeket.' Könnyen elkép­zelhető, hogy ez mennyire késlelteti az építkezést, meg­nyújtja az építkezés idejét, a dolgozók pedig képtelenek munkájuk termelékenységé­nek lényegesebb fokozására. Az új építkezések, vala­mint a korszerűsítés kereté­ben végzett átépítések, re­konstrukciók elvégzése ko­moly feladatot jelent az üzem projekciós egysége számára. Annak érdekében, hogy a tervezett építkezése­ket idejében át tudják adni, projekciós-tervező részlegük dolgozóinak számát ebben az évben 16-rői 25-ra szeret­nék növelni. Ugyanis a ter­veket gyorsan kell elkészí­teni, hogy a korszerű tech­nológiai berendezéseket, az építkezési anyagot, a gépe­ket és berendezéseket idejé­ben beszerezhessék és a tényleges építkezési munká­kat mielőbb mégkezdhessék a szövetkezet igényeit és a nagyüzemi termelés követel­ményeit szem előtt tartva. — Hogy a követelmények­nek eleget tehessünk — mondotta a továbbiakban Danis igazgatóhelyettes elv­társ — szoros kapcsolatban állunk a bratislavai Mező­­gazdasági Projekciós Inté­zettel, amely minket csak­nem azonnal tájékoztat a korszerűsítés pillanatnyilag legidőszerűbb újdonságai­ról. Tervező részlegünk dol­gozói számára országosan elismert szakemberek bevo­násával szakmai iskolázáso­kat rendezünk. Ezeken meg­ismerkednek a mezőgazda­­sági építkezések korszerűsí­tésének legújabb irányzatai­val elsősorban a szarvas­­marha összpontosításának távlati terveit érintő kérdé­sekkel, valamint a techno­lógiai újdonságokkal. Amint a beszélgetős során megtudtuk a nagy befogadó képességű létesítményeket korszerű módon, előregyár­tott elemekből, panelekből, konstrukciós elemekből épí­tik, az állásokat rostapadló­val és a legkorszerűbb tech­nikával szerelik fel. Ezáltal a nagyüzemi termelés felté­teleinek megfelelően azon igyekeznek, hogy kiküszö­böljék az állattenyésztésben dolgozók nehéz fizikai mun­káját, s ugyanakkor csök­kenteni is lehessen a dolgo­zók számát a munka terme­lékenységének növelésével. A lévai járásban tevékeny­kedő Agrostav eredménye­sen használja fel a szövet­kezetek építkezési csoport­jait a munkák önsegélyes formájának alkalmazásában. Az üzem dolgozói, tehát a szakmailag jól felkészült törzsgárda a műszaki ta­nácsadó szolgálat keretében szakmai tanácsokkal látják el a szövetkezetek építő cso­portjainak dolgozóit, akik lényegében inkább csak gya­korlati ismeretekkel rendel­keznek. Ugyancsak ők fele­lősek az anyagbeszerzésért és az építkezés hibátlan, műszaki kivitelezéséért. E tevékenységükben az egyes építkezés-vezetők szoros kapcsolatban állnak az épít­kezést megrendelő szövet­kezet vezetőségével. BIZTATÓ TÁVLATOK Az üzemet fokozatosan szeretnék olyan építkezési vállalattá átformálni, amely megrendelésre saját erőivel végezné el építkezési felada­tait és a megrendelőnek a kész épületet kulcsra adná át. Ennek a szándéknak megvalósítása egyelőre je­lentős akadályokba ütközik. Nehezen hidalható át az itt is mutatkozó munkaerő­hiány, nincs elég lehetősé­gük az üzem bővítésére, a gépi felszerelés és az építő­anyag készlet elraktározásá­ra, valamint a szükséges gé­pi- és szállítóeszközök szá­mának növelésére. Ezért pil­lanatnyilag még kénytelenek gép- és autóparkjukat az építkezést megrendelő szö­vetkezetben található erre alkalmas gépekkel is kiegé­szíteni. Együttműködésük a szö­vetkezetekkel és az építke­zési anyagot szállító vállala­tokkal jónak mondható. Ez­zel kapcsolatban azonban Köteléé elvtárs megemlítet­te, sok gondot okoz számuk­ra egy elég gyakori jelenség. A tervek jóváhagyása után ugyanis, amikor az építkezé­si munkákat már megkezd­ték, a szövetkezetek a terv­től eltérő más részletmegol­dást kérnek. A kidolgozott tervek szerint szükséges anyagok'és kellékek beszer­zése ilyenkor már rendsze­rint folyamatban van, sőt néha már megvásárolták. Az új igények figyelembevétele­kor felborul a terv, mivel mondjuk más méretű abla­kot kell előteremteni. így a projekció munkája szintén értékét veszíti, mert újabb tervdokumentációt kell az új igényeknek megfelelően el­készíteni. Máskor az építke­zést a szövetkezetek idejé­ben nem készítik elő, ami fékezi a tényleges építkezési munkák megkezdését és vég­eredményben elodázza az épület átadásának időpont­ját. Nincs elegendő idejük az építkezés előkészítésére sem, mert mindent a leggyorsabb ütemben kell elvégezniük. Az építtetők, a szövetkeze­tek még ugyanabban az év­ben használni szeretnék az új gazdasági épületet. Néha összetorlódnak a munkák és minden építkezésen csaknem egyidőben kell elvégezni mondjuk a villanyszerelői munkákat. Az év másik felé­ben viszont nincs milyen munkát adni a villanyszere­lőknek. Ha ezeket a nehézségeket sikerül leküzdeniük, úgy gyarapodásuk előtt nyitva áll az út. Hiszen a mezőgaz­daságban a korszerűsítés fo­lyamata további új, modern épületeket kíván. Ezt a fel­adatot az Agrostav a jövő­ben képes lesz betölteni, ha­bár ma még hátrányos hely­zetben van a többi építkezé­si vállalattal szemben. Fejlő­désük távlata azonban biz­tató, hiszen korszerű szocia­lista mezőgazdasági terme­lésünk anyagi bázisának létrehozására hivatottak. (obenau) Milyen segítséget nyújt az AGROSTAV a mezőgazdasági üzemeknek A korszerű termelést alapozzák meg A vágóérett állatok felvásárlásának kérdései a qalántai járásban Élhelyen a íervteljesítés és szervezzétek meg, hogy a legtöbb mezőgazda­­sági üzemben az oda ellátogató, vagy velük szorosabb kapcsolatban álló dolgozóink figyelemmel kísérjék a súlygyarapodás alakulását, erről rendszeresen jelentést tegyenek...“ Ez a mondattöredék ütötte meg fülemet az igazgatói szoba ajtajának nyílásakor, amikor a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat galántai üzemegységében az igazgató elvtárs titkárnőjének szobájában várakoztam. A vállalat vezető dolgozóinak munkaértekezlete nemso­kára befejeződött. így alkalmam nyílt elbeszélgetni Lomén Juraj elvtárssal, a járási vállalat igazgató­jával a vágóállat-felvásárlás néhány időszerű kérdéséről. Előre kell bocsátani, bogy éppen a galántai egyike azoknak a járásoknak, amelyeknek gazdasági állatállo­mányában a száj- és körömfájás múlt évi járványa jelen­tős károkat okozott. Kereken 30 ezerre tehető az elhul­lott, vagy kényszervágással megsemmisített sertések száma. A lényegesen megcsappant sertésállomány kiegé­szítését, feltöltését még az átmeneti kocák beállításával és jelentős külföldi malacbehozatal ellenére sem sike­rült eddig maradéktalanul megoldani. így a vágóállat felvásárlás tervének teljesítése is veszélyben foroghat ebben a járásban. Mit mondott erről Lomén igazgató elv­­társ? — Valóban ez a helyzet. A sertésállomány nagymér­tékű csökkenése következtében pillanatnyilag ügy mu­tatkozik, hogy a vágósertés felvásárlásának évi tervét képtelenek leszünk teljesíteni. A számításaink szerint előrelátható lemaradás vágósertésből a tervben megha­tározott mennyiséggel szemben körülbelül 120 tonnára tehető. A vágómarha felvásárlás terén azonban nem lesz lemaradás. De nézzük meg, hogyan állnak a negyedévi felvásárlási tervteljesítéssel. E járásban a vágóállat felvásárlásának első negyedévi terve 4460 tonna vágóállat felvásárlását írja elő. Ez azt jelenti, hogy a terv szerint 1630 tonna vágómarhát, 30 tonna vágóborjút és 2800 tonna vágó­sertést kell felvásárolniuk. Március 20-ig összesen 3804 tonna vágóállatot, ebből 1439 tonna vágómarhát, 10 tonna vágóborjút és 2355 tonna vágósertést vásárolnak tel. A negyedév utolsó dekádjában felvásárlásra kerülő meny­­nyiségek hozzászámitása után az előrelátható lemaradá­suk 78 tonnát tesz ki. Az igazgató elvtárs továbbá elmondotta, hogy legna­gyobb problémájuk a vágósertések felvásárlása terén mutatkozik. A megcsappant állomány okozta nehézség áthidalására Lengyelországból és Magyarországról jelen­tős mennyiségű malacot vásároltak. Az ámeneti kocák beállítása is segített valamit. Viszont mégsem sikerült a malacelválasztás olyan szintjét elérni, hogy ezáltal a ko­moly kiesést gyorsan pótolhatták volna. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a takarmányok, főként a szemesta­karmányok terén is jelentős hiány mutatkozik. A múlt évi aszályos időjárás a járás területén hátrányosan be­folyásolta a növénytermesztés szépnek ígérkező hoza­mait. A vártnál lényegesen kisebb hektárhozamok követ­keztében betakarított csekélyebb gabonamennyiség érzé­kenyen érintette a takarmányalap, a szemestakarmányok kellő készletének kialakítását. Jelenlegi abraktakarmányi hiányuk közel 1000 vagonnyi mennyiséget tesz ki. Örvendetes tényként kell nyugtázni a járási felvásárló vállalatnak azt az eredményét, hogy a vágómarha felvá­sárlása terén a tervet maradéktalanul teljesíti. Hiszen az év elejétől összesen 3058 darab vágómarhát vásárol­tak fel, ennek egyharmada, 1121 volt a kiselejtezett tehén. A szarvasmarha átlagos felvásárlási súlya is ked­vező, mivel az átlagos vágósúly februárban 530,60 kg volt állatonként. Minden akadály ellenére nagy igyeke­zetét fejtenek ki a vágósertés-felvásárlás tervének telje­sítése érdekében is. Az év első három hónapjában már 25 500 vágósertést vásároltak fel 101—102 kg-os átlag­súlyban. Ez szintén kedvező mutató, hiszen a sertések vágósúly szabványa szerint ez megfelelőnek tekinthető. Amikor Lomén igazgató elvtársat megkérdeztem, mi segítené elő leginkább tervük maradéktalan teljesítését, szinte gondolkodás nélkül, mosolyogva válaszolta: „Vagy tízezer malac és ehhez még mondjuk ezer vagon terimés­­takarmány“. — Talán enyhe tréfának szánta válaszát, de a való helyzetet tükrözi. A szavatolt súlygyarapodással kapcsolatban feltett kér­désemre, amelyről a cikk bevezetőjében idézett mondat­­töredék kapcsán érdeklődtem, Lomén Juraj iagzgató el­mondotta, hogy járásukban már vagy négy esztendeje nem gyakorolják a szavatolt súlygyarapodás rendszerét. Jelenleg személyes vállalás formájában igyekeznek e té­ren is kapcsolatot létesíteni az egyes mezőgazdasági üzemekkel. A felvásárló vállalat dolgozói az összekötő tiszt szerepét igyekeznek majd betölteni. Szándékuk a helyszínen megfigyelni, hogyan használják fel az egyes mezőgazdasági üzemek a keveréktakarmányokat. Ugyan­akkor áttekintést is szerezhetnek arról, milyen az egyes mezőgazdasági üzemekben az állatok súlygyarapodása — s ezt összehasonlítva megfelelő, konkrét intézkedéseket javasolhatnak. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat galántai üzemegységének kapcsolata a hatáskörébe tartozó mező­­gazdasági üzemekkel nagyon jónak mondható. A közös feladatok szoros együttműködést követelnek meg. Meg­értéssel, egymás nehézségeinek figyelembevételével és közös erőfeszítéssel még a legkomolyabb akadályok is könnyebben távolíthatók el. A kölcsönös megértés pedig meghatványozza a már kialakított szoros együttműkö­dést, aminek eredményeképpen ebben a járásban minden felmerülő nehézség ellenére sikeresen teljesítik a nép­­gazdasági tervből rájuk háruló feladatokat és az esetle­­egs hiányt képesek lesznek a minimumra lecsökkenteni.-Ob-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents