Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-20 / 16. szám

1974. április 20. SZÖVETSÉGI SZEMLE TANÁCSKOZTAK Néhány napja Bratislavóban tartották a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Szlovákiai Központi Bizottságának plenáris ülését, melyet a szövet­ség elnöke, H о 1 e c elvtárs vezetett. A gyűlésen résztvett többek között V a n £ о elvtárs, az SZLKP KB osztályvezetője, P. Jonáš mérnök a Pa­rasztszövetség országos elnöke, Medved elvtárs, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes és mások. A plénum megtárgyalta a CSKP tit­kárságának a Parasztszövetség tevé­kenységéről szőlő azon határozatait, melyek a CSKP XIV. kongresszusa és áprilisi plénuma határozataiból adód­nak, és jóváhagyta az 1974—1975-ös évre szóló tevékenység irányelveit. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége az ideológiai nevelőmunkán kí­vül az állami tervfeladatok teljesíté­sére, a szövetkezetek termelési tarta­lékainak feltárására és gazdasági kér­déseinek megoldására irányítja a fő figyelmet. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Szlovákiai Központi Bizottsága az utóbbi hetekben több jelentős akciót rendezett. Az elnökség tagjai a szö­vetség legsürgősebb feladatairól tár­gyaltak, majd egy plénumgyűlés volt műsoron, végül pedig a Parasztszö­vetség járási titkárai részére rendez­tek járási aktívát. Az elnökség elé terjesztett anyagok elsősorban a szövetség, a XIV. párt­­kongresszus, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozataiból adódó feladatainak végrehajtását tar­talmazták. Az elnökség tagjai megvi­tatták a legidőszerűbb kérdéseket, melyek közvetlenül összefüggenek a szövetség előtt álló legközelebbi fel­adatok végrehajtásával. A tárgyalás egyik fontos program­pontján a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizott­sága felülvizsgálta a Parasztszövetség járási bizottságának plénuműléseit és azt, hogy azok miként járulnak hozzá a CSKP és az SZLKP KB 1973. évi novem­beri és decemberi plénumái határoza­taiból adódó gazdasági feladatok vég­rehajtásához. Az elnökség tagjai csaknem egyön­tetűen megállapították, hogy a szövet­ség járási bizottságainak plénumain feldolgozott ökonómiai és gazdaság­propagandával foglalkozó, valamint a szövetség járási bizottságainak mun­káját és gazdálkodását értékelő anya­gokat a legtöbb esetben pozitívan kell értékelni. Több járási plénumon az említett kérdéseken kívül még a szövetkezeti munkaiskola és a szocialista munka­verseny lefolyását, valamint a szocia­lista brigádok tevékenységét is érté-Ép testben ép lélek — tartja a K közmondás. A testi egészséget, a jó erőnlétet pedig elsősorban sok mozgással, sportolással érhetjük el. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi esztendőkben gombamódra szaporod­tak a kocogó-klubok, melyekben öre­gek és fiatalok egyaránt igyekeznek ellensúlyozni az elfogyasztott kalória­­mennyiséget. A sok mozgással, test­edzéssel nemcsak a zsírpárnák ellen harcolunk, de az infarktus, trombózis és egyéb betegségek ellen is. Sportolásra, turisztikára stb. — ha­csak üdülési alapon is — ma már mindenkinek nyílik lehetősége, hiszen napról-napra több a sportpálya, uszo­da, tornaterem. De ha hiányzik is, a parkok, rétek, erdők stb. is jó alkal­mat nyújtanak a fokozottabb testmoz­gásra. S az ötnapos munkahét beve­zetése óta már az időhiányra sem panaszkodhat senki. Falvaínkon is egyre nagyobb teret hódít a testnevelés. Különösen a fel­­szabadulás után öltött soha nem lá­tott méreteket. A pezsgő sportélet ma már — a múlttal szemben — nem egy-két gazdag mecénás bőkezűségén áll vagy bukik. A legtöbb helyen a szövetkezet égisze alatt működnek a sportegyesületek, s az anyagi kiadá­sok is a közöst terhelik. Hogy fal­­vainkról már nem egy nagysikerű lab­darúgó, atléta, kézilabdázó, úszó, stb. került a válogatottba, azt felesleges hangsúlyozni, hiszen rengeteg példát lehetne felsorolni. Illusztrációképpen csak a nyárasdl ifjú kézilabdázónők csapatát említem, akik országos baj­nokságot is nyertek és jelenleg is a legjobbak közé tartoznak. Legutóbb például Bratislavában a Felszabadu­lási Nemzetközi Tornán ismét kitű­nően szerepeltek, és olyan rangos me­zőnyben, mint pl. az Inter, Prága vá­logatottja, a Start, az MDŽ és az FTC között az első helyen végeztek. Pártunk XIV. kongresszusa is beha­tóan foglalkozott a testnevelés fej­lesztésének szükségességével, s nagy­kelték, továbbá foglalkoztak a szövet­kezeti tagok és családtagjainak nyúj­tott üdülési és gyógyfürdői lehetősé­gekkel. Az elnökség többek között kiemelte a levicei (lévai) járási bizottságának plénumülését is. Levicén a Paraszt­szövetség illetékes dolgozói konkré­tan rámutattak arra, hogy az egyes szövetkezetek miként lépték túl a ter­melési költségeket, értékelték a mun­kaversenyt és a legjobb eredményeket elérő dolgozókat megjutalmazták. Hasonlóképpen zajlott le a szövet­ség Lipt. Mlkuláš-i plénumülése is, melyet a Februári Győzelem 26. év­fordulójának jegyében bonyolítottak le. A plénum tagjain kívül az össze­jövetelen megjelentek a szövetkezetek képyviselől is, továbbá azok a kollek­tívák és egyének, akik a Februári Győzelem 25. évfordulójára vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul tel­jesítették, vagy túlteljesítették. Az említett dolgozóknak a járási pártbi­zottság, a mezőgazdasági igazgatóság és a Parasztszövetség képviselői pénz­jutalmat és díszoklevelet nyújtottak át. Žilinán azokat az ifjúsági kollektí­vákat értékelték, melyek a Szocialista brigád büszke címért versenyeznek és példaképül szolgálnak a többiek­nek a munkahelyen és a magán- vala­mint a társadalmi életben is. A zvolení gyűlésen a szövetkezeti földművesek képviselői átnyújtották 0. Holec elvtársnak — a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének — az 1 millió 173 ezer korona értékű szo­cialista kötelezettségvállalásokat, me­lyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és az efsz-ek megalakulásának 25. év­fordulójára tettek. A Parasztszövetség Központi Bizott­ságának elnöksége megállapította, hogy a szövetség járási bizottságainak plenáris ülésein a vita során a fel­szólalók többnyire konkrétan és tár­gyilagosan szóltak hozzá az előadott anyaghoz. Több olyan nagyjelentőségű javaslat is elhangzott, melyek a mun­kaeredmények javítását és az előfor­duló hiányosságok kiküszöbölését szorgalmazták. Néhány felszólaló na­gyobb segítséget kért a mezőgazdasá­mértékben ennek is köszönhető, hogy az elmúlt napokban már kezdetét vette hazánk mezőgazdasági fiataljai­nak seregszemléje, megkezdődtek az első sportolimpia selejtezői, melyet a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a Testnevelési Szövetség és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség rendez. A cél világos: minél több fiatalt bevonni eb­be a rendezvénybe, minél többjükkel megismertetni, megszerettetni a spor­tolás, a nemes vetélkedés szépségeit. gi gépek, valamint az ipari műtrágyák beszerzéséhez. Mások szakszerű se­gítséget kértek az efsz-ek állandó bi­zottságai részére. A Vefký Krtiš-i (nagykürtösi) járásban pl. a szövet­ség járási bizottságának revíziós bi­zottsága munkáját akarják eképpen magasabb szintre emelni. Több közép-szlovákiai járásban po­zitívan értékelték a felújított szövet­kezeti munkaiskola, valamint a Ha­ladó Tapasztalatok Iskolája tévésoro­zat lefolyását. Az elnökség tagjai bíráló álláspont­ra helyezkedtek azokkal a járásokkal szemben, ahol sem a plénumokon, sem az előadott anyagok megvitatá­sára összehívott gyűléseken nem je­lentek meg kellő létszámban. Felszó­lították e járási bizottságok illetékes dolgozóit, hogy a jövőben szenteljenek fokozottabb figyelmet a plénumoknak, valamint az anyagok előkészítésének és azok minden esetben konkrétak, helyi jellegűek legyenek s így meg­teremthessék a vita előfeltételeit. Az elnökség a továbbiakban a nép­­művészeti versenyen való részvételről tárgyalt, mely az idei és a jövő évi jelentős politikai évfordulók alkalmá­ból zajlik majd le. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége is részese e készülő rendezvény­­sorozatnak. Ez főleg a falusi kultúr­áiét, a művelődési házak átépítése és az új kultúrintézmények felépítése, valamint a különböző érdekkörök lé­tesítése szempontjából fontos. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az említett módon kelthetjük fel leg­inkább a mezőgazdasági fiatalság, de a felnőttek érdeklődését is azok iránt a művészeti műfajok iránt, melyek összefüggenek kultúránk haladó ha­gyományaival, nem beszélve arról, hogy az ideológiai és esztétikai neve­lés szempontjából is ez a leghatáso­sabb módszer. Az elnökség tagjainak az előbb em­lített anyag tárgyalásánál néhány szlo­vákiai rendezvény színhelyét és idő­pontját is meghatározták, mint pl. a színjátszó együttesek vetélkedőjét, a gyermekek képzőművészeti kiállítását, a szocialista országok táncdaléneke­­seinek versenyét, továbbá fúvószene­karok, amatőrfotósok, népi ének-1 és táncegyüttesek stb. találkozóját. Mivel lassan közeledik a legjobb szövetkezeti krónikák értékelése, me­lyet a szövetség hirdetett, — az el­nökség tagjai meghallgatták a króni­kák értékeléséről szóló jelentéseket, majd olyan határozatot hoztak, hogy a legsikeresebb munkákat Bratislavá­ban, Nitrán és Lipt. Mikuláson is ál­lítsák ki. (j. p.) másul, hogy a fiatalság körében igen nagy az érdeklődés a verseny iránt. Sajnos nem minden sportágban indu­lunk. Lovaglásban, röplabdában és iábteniszben nincs képviselve járá­sunk. Az úszásról is csak a sportág népszerűsítése érdekében nem mond­tunk le. A patincei (páti) medencén kívül ugyanis csak Bajőon ÍBajcson) található egy 25 méteres uszoda, de ott is jéghideg a víz. Regisztrált atlétikai szakosztály A KOMÄRNOI JÄRÄS MEZÖGAZDASÄGI FIATALJAI KÖZÜL 1500—1600-AN VESZNEK RÉSZT AZ I. SPORTOLIMPIÄN Versenyek, vesztesek nélkül Csala István elvtárs, a nyugdíjas. Egy nyugdíjas emlékezik örömeit és nem utolsósorban újabb és újabb tehetségeket fedezni fel. Ebben az esetben is érvényes az olimpiai gondolat: nem a győzelem, a részvétel a fontos. Ezért tehát aki jelentkezik a versenyre, s a becsüle­tes küzdelemben akár az utolsó he­lyen is végez, nincs óka a szégyenke­zésre, mert már az a tény, hogy rajt­hoz állt is dicséretreméltő. E nagy­szabású versenysorozat nem Ismer veszteseket. Hogy a mezőgazdasági dolgozók sportolimpiájának már az első évfo­lyama is nagy tömegeket mozgat meg, annak bizonyítéka többek között az, hogy például a komárnoi (komáromi) járásban mintegy 1500—1600-an vesz­nek részt e nagyszabású vetélkedőn. Hogy milyen sportágakban képvisel­teti magát a járás, s milyen esélyek­kel, ezt Banga Dezső, a testnevelési szövetség járási bizottságának mód­szertani előadója mondotta el. — Járásunk mezőgazdasági jellegű, így természetes, hogy a testnevelési együttesek csaknem 80 százaléka fa­lun található. Örömmel vettük tudo­sincs a járásunkban, ennek ellenére a mezei futóbajnokságon lesz keresni­valónk. A nesvadyi (naszvadi) futó nők nemcsak a járásban, de az or­szágban is a legjobbak közé tartoz­nak. Ezt a múlt évi mezőgazdasági ifjúsági országos mezei futóbajnok­ságon Kláštor Pod Znievomban is be­bizonyították, ahol a második helyen végeztek, sőt az okoličnái Brhlik e versenyen a dobogó legmagasabb fokára állhatott, így minden remény megvan rá, hogy az említett sporto­lók egészen az országos döntőbe küz­dik fel magukat, s ott Ismét kivágják a „rezet“. A járási selejtezőket atlé­tikában különben Hurbanovon (Úgyal­­láo) a Mezőgazdasági Szaktanintézet nagyon szép sportlétesítményében tartjuk. A versenyt május 9-re tervez­zük. A rendezőség mintegy 150—160 résztvevővel számol. — És mi a helyzet a többi sportág terén? — A komárnoi (komáromi) Járás­ban is a foci a legnépszerűbb sport­ág, így érthető, hogy itt található a legnépesebb mezőny. Mintegy 25 csa-Családi házának emeleti szobájában üldögélünk. Az Ipoly túlsó partján du­dálva, zakatolva robog egy motoros vonat. Csala István, a Vyškovce nad Iplőm-i (Ipolyviski) Vörös Lobo­gó Efsz nyugdíjasa gyakran elméláz­­gat ebben a helyiségben és szabad idejében olvassa a sajtót, a szépiro­dalmi és a szakkönyveket. Tudását szüntelenül új ismeretekkel bővíti. A falon nyolc berámázott díszoklevél tanúskodik arról, hogy a közösen vég­zett munka eredményes volt. Az asz­talkán kis kazettákban emlékérmek, kitüntetések hevernek. Többek között megkapta „A mezőgazdaság legjobb dolgozója“ című miniszteri kitünte­tést is. Dédelgetve fogja kezéb^ azt az érmet, amelyet a szövetkezet meg­alakulása 25. évfordulójának ünnep­ségén kapott. Jólesett neki, hogy nem feledkeztek meg róla, már csak azért is, mert a munkában mindig az élen járt. gényesen indultak az új úton. A tyúk­állományt is családonként adogatták össze, a talajművelést, a szállítást mindössze nyolc lóval végezték. A határban csak egy traktor pöfögött, az ólban meg csupán öt anyadisznó röfögött. Akkoriban alig volt bevétele a szövetkeztenk. Pár hónapig egy fil­lért sem kaptak. Ennek ellenére hívás nélkül jártak munkába. Mivel szerette az állatokat, elvállalta az anyakocák gondozását. Lelkiismeretes gondozás­sal, szakszerű takarmányozással, ha­marosan gömbölyödtek az állatok és megszülettek az első malacok is. A szövetkezet vezetősége újabb anyakocákkal gyarapította az állo­mányt a gondozó legnagyobb örömére, aki évről-évre jobb eredményeket ért el és a kezdet kezdetén már 18 mala­cot választott el anyakocánként egy esztendő alatt. A csúcseredményre felfigyeltek a környékbeli szövetke­zetek állattenyésztői is és messze vi­A burzsoá köztársaságban ő is a nincstelenek kenyerét ette. Egy idő­ben Franciaországban kereste meg a létfenntartáshoz szükséges pénzössze­get. Volt része tehát a nélkülözésben és ezért, amikor a párt meghirdette a mezőgazdaság szocialista átépítésé­nek programját, mint öntudatos kom­munista, az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot. Élénken em­lékszik az 1949-es év tavaszára. Szé­pet részvételével számolunk. A járási selejtezőket időhiány miatt hosszúle­járatú torna formájában lehetetlen lenne lebonyolítani, ezért a kiesési rendszer mellett döntöttünk. — Az asztalitenisz ugyancsak nagy közkedveltségnek örvend vidéki fia­taljaink körében. A járási bajnokság­ban 14 szövetkezeti csapat vesz részt, most legalább 18—20 együttes indu­lásával számolunk. Ezt a versenyt Nová Strážon (Örsújfalun) rendezzük, mert ott a legkedvezőbbek a feltéte­lek a küzdelem lebonyolítására. A jó feltételeknek tudható be, hogy a ha­zai csapat a legesélyesebb a tovább­jutásra. — Milyen a testnevelési szövetség, illetőleg a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási Bizottságai közti együttműködés? — A lehető legjobb. A parasztszö­vetség nemcsak erkölcsileg, de anya­gilag is támogatja ezt a nagyszabású rendezvényt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni természetesen az egysé­ges földmüvesszövetkezeteket sem, hisz elsősorban tőlük függ, milyen lehetőségeket biztosítanak, miként támogatják a sportolni vágyó fiatalo­kat. Nagy megelégedéssel nyugtázhat­juk, hogy a legtöbb községben hatha­tósan támogatják a sportszervezete­ket. Példaképül elsősorban a pribetai (perbetei), a búéi (búcsi) és a cho­­tíni (hetényi) szövetkezeteket említe­ném. — Befejezésül egy megszívlelendő figyelmeztetés: a verseny résztvevői­nek edzői, vezetői szenteljenek foko­zottabb figyelmet az indulók fizikai erőnlétére, nehogy merő lelkesedés­ből minden előző felkészülés nélkül olyanok is rajthoz álljanak, akik egyetlen egy edzésen sem vettek részt. A múltban ugyanis egy-egy ren­dezvényen az is előfordult, hogy pél­dául az atlétikában néhányan — ép­pen a kellő edzés-adag hiányában a célban — a kimerültségtől összeestek. (Ordódy V.) Az emeletes össz­komfortos ház minden kényelmet megad lakóinak. A szerző felvételei. dékről is meglátogatták a hírneves kocagonduzót. Ezekre a szép időkre szívesen emlékszik vissza Csala elv­társ. Önfeláldozó munkájával ő is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közös gazdaság a sertéshústermelési tervét rendszeresen túlteljesítette. Jött is a sok pénz az árúért a közös gazdaságnak és a tagoknak egyaránt. Volt olyan év, amikor 45 ezer koronát is hazavitt a ledolgozott munkaegysé­gekre. A takarékpénztárba egyre több ezres került. Sokszor állt a kitünte­tettek dobogóján. Amikor eddig jut az emlékezésben, kissé elfátyolosodik a hangja és ak­kor is, amikor öreg napjaira tereljük a szót. Már a hatvannyolcadik évét tapossa, de még mindig mozgékony és a szövetkezet munkájából is kive­szi a részét. Köszöni a pártnak és az államnak, hogy több éven át segítette a közös gazdaság fejlődését és szo­ciális határozatával békés, boldog életet biztosított a szövetkezeti nyug­díjasok számára. Havonta 1064 koro­na nyugdíjjal kopogtat be a postás, amiből szépen megélhet. De a közös­ben még, ha jól érzi magát, keresget hozzá. Boldogan mutatja a szép ház helyi­ségeit, amit egyrészt a szövetkezet­ből eredő bevételből, másrészt a veje keresetéből építettek. A kényelem minden feltételét megteremtették. A tágas pincéből gyöngyöző borral teli kancsót hoz fel. Együtt ízlelgetjük. Még hosszú ideig elevenítjük a múl­tat a poharak összecsengése közben. A nagy család nyugdíjasa egyre vidá­mabb. Nem bánta meg, hogy annak­idején a közösbe lépett. Mindig meg­becsülték; sikerei után jutalmazták, kitüntették, ezért nem is tud megválni a többiektől. Rendszeresen eljárogat a párt- és tömegszervezetek gyűléseire, a különböző rendezvényekre, mert azok között érzi jól magát, akikkel a negyed század alatt jóban-rosszban osztozott. A nyugdíjasok szemszögéből épp a messzemenő törődést tartja az egyik legnagyobb eredménynek. Mert bizony valamikor csak a tanítónak, a jegyzőnek meg a papnak fizettek nyugdíjat, az elesett szegényember pedig öregségére vehette a vándor­tarisznyát, vagy el kellett tűrnie, hogy a fiatalok eltartottja legyen. Most gyökeresen megváltozott a világ: még mindig ő ad, igaz szívvel és lélekkel, mert abban telik az öröme, ha az ifjú pár és a kis unoka is egyre szebb és jobb körülmények között él. Boldog, ha apró ajándékaival megörvendez­tetheti őket. BÁLLÁ JÚZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents