Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-13 / 15. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1Э74. április 13. Az illetékesek gondolkozzanak rajta A napokban a járásban több helyi nemzeti bizottság plenáris ülésén vettem részt, amelyeken külön érdeklődéssel figyeltem a képviselők számát. Az egyik községben a hiányzó képviselőket így igyekeztek igazolni: beteg, szolgálati úton van és hasonlóan. Am az egyik képviselő asszonynál hoszszabb volt a magyarázkodás. Az illető a szövetkezetben az állattenyésztésben dolgozik, s a képviselői funkcióból eredő munkákat csak akkor van módjában végezni, ha maga helyett biztosít más állatgondozót, s ezt a sajátjából meg is fizeti. A nemzeti bizottságokról szóló 69/1967 Zb. sz. törvény többek között magába foglalja: a szervezet, amelynek a képviselő dolgozója, köteles lehetővé tenni funkciója gyakorlását, s erre a célra juttatni számára munkaszabadot. Ez a törvény azt is leszögezi, hogy a képviselő funkciója gyakorlása miatt nem lehet megrövidítve azon jogaiban és követeléseiben, amelyek a munkaviszonyból számára adódnak. A törvény egyetlen szóval sem szól arról, hogy a képviselő funkciója gyakorlása idején maga helyett a munkahelyére más dolgozót biztosítson, s ezt a sajátjából fizesse meg. Ahol a szövetkezetekben vagy állami gazdaságokban az elnökök, igazgatók, csoportvezetők, állattenyésztők, növénytermesztők és egyéb gazdasági vezetők ilyen gyakorlatot alkalmaznak, vagy mint az említett esetben ilyet akarnak alkalmazni — nagyon helytelenül cselekednek politikai hozzáállás nélkül és meggondolatlanul. Ugyanis ők vannak arra hivatva, hogy szükség esetén a kialakult helyzetet megoldják. Természetesen a képviselő kötelessége az előző napon — ha lehet még korábban — munkaadójának bejelenteni (ne legyen tévedés: nem kérni, de bejelenteni), hogy mint képviselő, ilyen és ilyen feladatot fog teljesíteni, amelyre szabadot vesz ki. Ami az ő munkahelyét illeti, a munka folyamatos teljesítése érdekében már az illetékes vezető szervnek kell cselekedni. Szeretném hangsúlyozni és kétszer is pirossal aláhúzni, hogy csakis a képviselőktől, az ő öntudatosságuktól, igyekezetüktől és akaratuktól függ, hogy tisztségüket jól be tudják tölteni. A képviselőket a polgárok választják, tehát csakis nekik felelősek képviseleti munkájukért — semmi esetben sem a munkaadónak. Tehát a munkaadó e tisztsége gyakorlásában nem is gátolhatja. Mindnyájunknak, de különösen, akik pártunk és a munkásosztály megbízásából vezető helyen dolgozunk, tudomásul kell venni, hogy a nemzeti bizottságok a pártunk és a munkásosztály akaratából az állami hatalom és igazgatás szervei, tehát hatalmi-igazgatási szervek. Talán az is megemlítendő, hogy nálunk minden hatalom a népből ered és a népé. A nemzeti bizottságoknak, szerveinek és képviselőinek az az elsőrendű feladatuk, hogy a mindennapi alkotó munkával mélyítsék a szocialista rendszer osztály-politikai alapját. Az állattenyésztésben végzendő munkákat szintén fontosnak tartjuk, de míg a gondozót más is helyettesítheti, a képviselő munkájából eredő feladatokat csakis az adott képviselő végezheti el. Szükséges, hogy ezek az alapfokú és lényeges politikai és államhatalmi kérdések kerüljenek a mezőgazdasági üzemek irányítóinak a tudatába, s ne gördítsenek akadályt, hanem sokoldalúan segítsék a képviselőket feladatuk gyakorlásában. Iván Sándor, a Košice-vidéki jnb titkára Tovább nö a turistaforgalom A múlt hét végén Bratislavában végétért a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek IX. értekezlete. A tanácskozáson nyolc ország (Magyarország, Szovjetunió, Lengyelország, Kuba, Bulgária, Románia, Mongólia, Csehszlovákia) turistaforgalmi szakemberei megbeszélték a KGST országok idegenforgalmának fejlesztésére vonatkozó terveket és további lehetőségeket. Az európai szocialista országokból a jövőben az eddigieknél jóval többen látogatnak el Kubába és a Mongol Népköztársaságba. Hazánkból például már a jövő hónapban indul egy népes turistacsoport a tengerentúlra. Az országunkba látogató külföldiek 92 százaléka a szocialista országokból való. A jövőben ez a szám még emelkedik, tehát az egyik legfontosabb tennivalónk, hogy még jobb szolgáltatásokat, elszállásolási, étkezési stb. lehetőségeket biztosítsunk számukra. Ugyanakkor az idegenvezetők számát is jelentősen emelnünk kell, ügyelve arra, hogy azok necsak szakmai,' de politikai téren is megfeleljenek a kívánalmaknak, tehát necsak a történelmi emlékekkel ismertessék nieg a hazánkba látogató idegeneket, de a szocializmus építésében elért sikerekkel is. A magyar küldött a Duna-menti szocialista országok további idegenforgalmi együttműködés lehetőségeire mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy már a legutóbbi, bukaresti értekezleten olyan elhatározás született, hogy közös propaganda-tevékenységet kell kifejleszteni a nyugati és a tengerentúli országok felé is. Az együttműködés különböző formáit tovább kell fejleszteni és ennek érdekében a szakemberek már az idén több gyakorlati lépést tesznek. A szocialista országok legközelebbi 10. idegenforgalmi értekezletét a jövő évben Moszkvában tartják. —ov— kommentárunk Megelőző ellenőrzéssel... Az év elejétől a belügyminisztérium több sajtóértekezletet tartott a bűncselekmények növekedésével kapcsolatban. A statisztikai adatok több olyan jelenségre hívják fel a figyelmet, amelyek felett érdemes elgondolkodni. Csökkent például, az úgynevezett „klasszikus lopások“ száma. Ezek közé sorolhatjuk a kisebb tárgyak eltulajdonítását, zsebmetszést, apró jószág-lopást. A „korszerű“ szarkák számára az ilyen kis lopások nem hoznak megfelelő hasznot. Az elferdült lelkű emberek tehát beépülve a hivatalokba, üzemi szinten hajtanak végre több százezer, .sőt millió korona értékű sikkasztásokat, sokszor a felettes szervek szeme előtt. Az is megtörténik, hogy több esetben a vezetők hallgatólagosan beleegyeznek az ilyen társadalomellenes cselekedetek végrehajtásába. Dél-Szlovákiában az utóbbi időben több kivizsgálás folyik a hízóállatok felvásárlásakor elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban. A napokban az egyik szövetkezet ökonómusa fülem hallatára figyelmeztette a fözootechnikust, hogy nagyon pontosan tüntesse fel az eladásra előkészített hfzóállatok sorszámát, mert a járásban „elszabadult a pokol“. E bűncselekmény felderítése még folyamatban van, ezért nem nevezem meg elkövetőit. Konkrét tények alapján mór nyilvánosságra hozhatjuk, hogy a komárnoi járásban a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat húsfelvásárlási osztályának dolgozói több százezer korona értékű sikkasztásokat végeztek. A felvásárolt állatok közül jónéhány gazdát cserélt. Ugyanis ezeket nem létező tulajdono- j saik számára iktatták be és a felvásárlók pedig felvették értük a pénzt. A pűncselekménnyel kapcsolatban nem is annyira a részletek, mint inkább az a jelenség a figyelemreméltó, hogy milyen körülmények között károsíthatták meg a szocialista üzemeket. A kivizsgálás során kiderült, hogy a mohó felvásárlókkal összejátszottak a mezőgazdasági üzemek zootechnikusai. Tehát „kéz kezet mos“ alapon gazdagodtak az élősködők. A visszaélést lehetővé tette az is. hogy a mezőgazdasági üzemekben nem volt rendben a nyilvántartás, mert ellenkező esetben az állatok számának csökkenésére rá kellett volna jönni. Igaz, az egyik alaposságáról ismert elnök épp az ellenőrzés alkalmából figyelt fel a viszszaélésre, azonban feltehetjük a kérdést, miért nem cselekedtek ilymódon más üzemek vezetői is. El is jutottunk tehát a gondolathoz, hogy a bűncselekmények csők- j kenésének érdekében rendszeressé kell tenni a megelőző ellenőrzést. A gazdraságvezetők számos olyan apró-cseprő dologra jöhetnek rá, amelyek elkövetéséért ’felelősségre vonhatják a tévelygő dolgozókat j és még idejében helyes útra téríthetik őket. Ugyanis nem az a cél, hogy az embereket büntessük, hanem az összes rendelkezésünkre álló módszerekkel neveljük. A múltban elburjánzott túlméretezett melléküzemági termelésben elkövetett visszaélések miatt is sokan kerültek a „hűvösre“. A kivizsgálások azt bizonyítják, hogy a legtöbb esetben a járási és kerületi szervek is tudtak a „nem teljesen törvényes“ cselekedetekről, de az' illetőket mégsem figyelmeztették idejében arra, hogy rossz úton járnak, és ha tovább mennek, akkor bajba jutnak. Hihetetlennek tűnik az is, hogy éveken keresztül nem tudták felderíteni, hogy az egyik szövetkezetnek 270 hektár eltitkolt földje volt és ennek következtében az elnök igen magas hektárhozamokat mutathatott ki. A dicsőség babérjait minden évben megkapta, — gazdag pénzjutalom kíséretében, — és amikor a trónus legmagasabb fokán ült, egyszerre a rács mögé zuhant. Most többéves szabadságvesztése alatt elmélkedhet fájta, hogy vajon megérte-e a dicsőség hajhászása? Persze, egy percig sem akarjuk állítani, hogy ez a szövetkezeti vezető helyesen cselekedem, csak ismételten arra hívjuk fel a figyelmet, hogyha elmélyültebb, rendszeresebb lett volna az ellenőrzés, ez nem történhet meg. Mivel Szlovákia-szerte enlelkedik az olyan jellegű bűncselekmények száma, amelyek nagyon sok esetben az irányító szervek hanyagsága, elnéző politikája következtében keletkeznek, oda kell hatni, hogy minden szakaszon szigorítsuk az ellenőrzést, hogy ilymódon a társadalmat károsító „szarkák“ jogtalan pénz- és vagyonszerzési lehetőségeit a lehető legkisebbre csökkentsük. (balia) llllllllllllllllllllliU !llllllllll!!!!!!!llll!!!!!ll!llllll!l!lll!ll!lllllllll!il!lillilll!llllii lllll!l!lllllll!lll!ll!l!lllll!llll!llllll!!lllllllllllllllllll!llllillllllli IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM A maoista „kulturális forradalom" új szakasza és a kínai parasztság Kínából egyre több hír érkezik arról, hogy a „kulturális forradalom“ újabb szakasza, vagy valamilyen változata kezdődik. Megbízható hírforrások szerint országszerte eluralkodott a bizalmatlanság. Pár évvel ezelőtt például a tacsaji mezőgazdasági kommuna még az élenjárók közé tartozott. Mao elnök követendő példaként emlegette Tacsaj „szellemét“, azért, mert ez a kommuna nem kért az államtól vetőmagot, szerszámot, anyagi eszközöket még elemi csapások esetében sem. Tíz év óta nem vásároltak az irodában papírt és tintát. Azonban amíg nem is olyan régen még a Zsenmin Zsipao dicshimnuszokat zengedezett a tacsaji példáról, újabban már ez is kegyvesztett lett, mégpedig azért, mert a parasztok nem nézték jószemmel a maoista őrjöngés újabb rohamát, amely a fejlődést ismét több évre lefékezi. A maoisták minden olyan megnyilvánulást elítélnek, amely hiteles képet akar festeni a kínai falu elmaradottságáról. Pedig a kis- és középparasztok a fékevesztett, dühöngő maoisták tombolása láttán, egyre közömbösebbé válnak. A Zsenmin Zsipao központi lap szerint azok mind Mao elnök ellenségei, akik nyíltan kimondják, hogy a kínai parasztság életszínvonala rendkívül alacsony, lényegében ősi termelési módszerekkel műveli a földet és kevés a ruházata, valamint élelmiszerféléből sincs elég választék. Pedig a konkrét példák bizonyítják a falusiak elszegényedését. Hiába igyekeznek a terroristák foltozni a zsákot, a szög egyre jobban kibújik belőle. Nemrég Senszi megyében a Suanwang mezőgazdasági kommunában külön engedéllyel külföldi újságírók jártak. Szomorú dolgokat tudtak meg. A közös gazdaság földjét 354 család 1860 tagja mindössze 12 lovasfogattal és három traktorral műveli. Műtrágyát egyáltalán nem használnak. Jelszavuk: „Minden sertés egy trágyagyár“. A kevés tápanyagadagolás következtében a gabona hektárhozama csak 7,5 mázsa volt. A kommuna tagjainak nincsenek szabad napjai. Mivel a munkafolyamatok sok fizikai erőt igényelnek, szinte látástői vakulásig és ünnepnapon is dolgozniuk kell. A gyenge termelési eredmények és a munkatermelékenység rendkívül alacsony foka miatt bizony vékonyan jut pénz a bérekre is. Átszámítva egy dolgozó mindössze 20 koronát keres naponta. Emlékezhetünk: annak idején a maoisták a „nagy ugrás“ politikájával, illetve programjával igyekeztek elámítani a világot. Olyan hektárhozamokat mutattak fel, amelyekre eddig még nem volt példa. A valóság azonban teljesen más. Az óriási országban a kezdeleges statisztikai számítások piiatt csak megközelítőleg becsük fel az évi termés mennyiségét. Ezek a becslések sokszor teljesen ellentmondanak egymásnak. Tény, hogy a „nagy ugrások“ éveiben és „a kulturális forradalom“ alatt Ijesztő mértékben csökkent a termelés és ennek következtében az élelmiszerkészlet is. Közismert: nagymennyiségű búzát kellett behozni Kanadából, a polgárok minimális élelmiszer ellátásának biztosítására. Habár a maoisták most sem ismerik el a „nagy ugrások“ és a „kulturális forradalom“ kudarcát, illetve kedvezőtlen hatását a termelés és a társadalom fejlődésére, mégis kénytelenek olyan intézkedéseket tenni, amelyek arról tanúskodnak, hogy a tartalékok egyre jobban apadnak és a népgazdaság komoly nehézségekkel küzd. A Zsenmin Zsipao központi lap szokásos hosszú cikkében felhívta a parasztok figyelmét arra, hogy ne pazarolják a táplálékot sem lakodalmak, sem gyászszertartások alkalmával. A helyzet eléggé válságos, mert csökken a begyűjtött termény mennyisége és ezzel egyidőben gyorsan szaporodik a lakosság. Hivatalos kimutatások szerint az egy lakosra eső élelmiszertermelés közel egynegyedével kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt. A kínai vezetők a hatalmi harccal vannak elfoglalva, és a társadalmi, valamint gazdasági nehézségekből újabb kampányokkal igyekszenek kijutni. A legújabb hírek szerint a nagyobb városokból „vörös honvédek“ osztagai vonultak vidékre, hogy mindenkivel megismertessék a kulturális forradalom új szakaszának programját. Ezzel igyekszenek elvonni százmilliók figyelmét azoknak a társadalmi és gazdasági problémáknak a megoldásáról, amelyek egyenlőre nem engedik meg az egészséges kibontakozást. Az újabb hullám tehát még azokat is megbélyegzi, akik valamikor még a maoisták előtt is példaképek voltak. Tacsajnak sincs többé becsülete, mert a kommuna vezetőt meg merték mondani a maoistáknak, hogy ez így nem mehet tovább; beruházások, állami segítség nélkül a termelés fokozására nincsenek meg a legelemibb feltételek sem. Az őrjöngő, soviniszta nagyhatalmi politika tehát oda juttatta a szorgalmas parasztokat, hogy még lakodalmak alkalmából se vigadjanak. Szórakozásra, pihenésre alig jut idejük a gépesítés alacsony foka miatt. Dr. Fukatsnh József Próbaüzemei a Kelet-szlovákiai Vasmű második ecélíizeme A košicei (kassai) Kelet-szlovákiai Vasműben a múlt hét végén kezdték el az acélüzem próbaüzemeltetését. Teljes üzemeléssel a vasmű mostani kát és fél millió tonna termelése évi négymillió tonnára növekszik, ami jelentősen járul hozzá a csehszlovák gép- és fogyasztási cikkeket előállító ipar további fejlődéséhez. A II. számú acélüzemet 34 hónap alatt építették fel és végezték el a szerelési munkákat, s ez kitűnő eredménynek számít. Az ünnepélyes átadáson résztvettek a Kelet-Szlovákiában tartózkodó CSKP KB Elnökségének a tagjai is. Ebből az alkalomból Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára beszédet mondott. Felszólalásában méltatta az acélüzem jelentőségét, amely minden tekintetben felveszi a versenyt az Európában és az egész világon működű hasonló létesítményekkel. A továbbiakban kitért hazánk dolgozóinak testvéri együttműködésére, amely jelentősen járult hozzá a nagy mű gyors felépítéséhez. Majd a Szovjetunióval való együttműködésről szólott, amelynek óriási jelentősége van a Kelet-szlovákiai Vasműbon. „A Kelet-szlovákiai Vasmű jó eredményeket ér el — emelte ki a főtitkár beszédében, — de mindannyian tudjuk és Önök maguk is beszéltek erről, hogy vannak itt még jelentős tartalékok a minőség megjavításának, s az üzemgazdaság hatékonyságának területén.“ A továbbiakban a felszabadulás 30. évfordulóját méltatta, azt az első területet, ahol összpontosultak a párt és állami szervek, ahol megalakult az első csehszlovák kormány és elkezdték gyakorlatban megvalósítani a nemzeti és demokratikus forradalom programját. Husák elvtárs felszólalása befejező részében foglalkozott a Szovjetunió történelmi felszabadító szerepével a szocialista társadalmunk építési sikereivel, amelynek alapja a munkásosztály és a paarsztság összefogása, és a párt vezető szerepének érvényesítése. Majd köszönetét mondott a Kelet-szlovákiai Vasmű és az egész kelet-szlovákiai kerület dolgozóinak az építésben elért sikerekért s a további munkájukhoz jó egészséget és megelégedettséget kívánt. ÜJ ELNÖK A SZISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉLÉN A Brnoi Mezőgazdasági Főiskola dísztermében tartotta a SZISZ Központi Bizottsága a VII. plenáris ülését, amelyen értékelték a SZISZ I. kongresszusa, valamint az országos főiskolai konferencia döntései megvalósításának eredményeit és formált. A VII. plenáris ülésen személyi változások történtek a SZISZ csúcsszerveiben. A SZISZ KB elnökségének a javaslatára felmentette Juraj Varholfkot, a SZISZ KB elnöki, elnöksége és titkársága tagjának tisztsége és a SZISZ Központi Bizottságában viselt tagsága alól. Juraj Varholík elvtársat, a SZISZ Központi Bizottsága a legmagasabb ifjúsági kitüntetésben részesítette. Varholík elvtársat felelős tisztség ellátásával bízzák meg a CSKP Központi Bizottságán. A plenáris ülés a SZISZ KB elnöki tisztjébe Jindrich Poledníkot, a SZISZ KB -eddigi alelnökét, a SZISZ csehországi KB elnökét választotta meg. Emellett még több káderváltozást eszközöltek a SZISZ legfelsőbb szerveiben. ÜZEMBE HELYEZTÉK A BASRAI OLAJFINOMÍTÖT A dél-iraki Rasrában ünnepélyes külsőségek között üzembe helyezték a Csehszlovákia által épített kűolajfinnmítét. Az olajfinomító évi kapacitása 3.3 millió tonna nyersolaj lesz. Ez a legnagyobb beruházási egység, amelyet Csehszlovákia Irakba szállított, összesen 62 millió dollár értékű. Josef Simon kohászati és nehézipari miniszter, az olajfinomító üzembehelyezése alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a létesítmény egyszer és mindenkorra Csehszlovákia és az Iraki Köztársaság népei barátságát fogja jelképezni. Emlékeztetett arra. hogy a Szovjetuniónak is jelentős része van az Iraki Köztársaság olajiparának kiépítésében, s így a Csehszlovák és szovjet dolgozók valóraváltják kommunista pártjaik politikájának egvik fű célkitűzését — az arab népek Internacionalista segítését.
