Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-13 / 15. szám

1974. április 13.

SZABAD FÖLDMŰVES

A jövő szakemberei között

Reggei hét óra. A Vei. Kapušany-i (Nagykaposi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola folyosóin nagy a sürgésforgás. A diákok könyvvel a kezükben ismételgetik az anyagot. így van ez minden reggel, a tanítás megkezdése előtt.

Bejárom a tantermeket, majd szemügyre veszem az iskola negyedszázados fennállása óta szerzett elismerő okleveleket, melyek ott ékeskednek a folyosók falán. A táncegyüttes és a sportkör tevékenysége bizonyult a legsikeresebbnek.

Miközben olvasgatom a feliratokat. Pécsik Balázs mérnökkel, az iskola legrégibb pedagógusával találkozom. Érdeklődöm a tanulók pályaválasztása felől. Pócsik elvtárs kérdésemre kielégítő választ ad:

XI

JB

k'Ss

N >1;

*- -" M.2.

£32

Jŕ в в Й Dm

Ы JC •3 X

e. —

Az iskolának 117 tanulója van. Az idén közülük 30-an érettségiznek. Négy éven át mindent elkövetünk, hogy jó szakembereket neveljünk belőlük. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy eddig még nem csalódtunk növendékeinkben. Mezőgazdaságunk bennük jól képzett szakembereket kap.

Elmondja még, hogy a diákok mindegyike különféle módon kísérletez s ez még inkább elősegíti képességük továbbfejlesztését. Megtudom, hogy a harminc végzős diák közül tíz küldte el felvételi kérelmét valamely fiskolára, a többiek pedig szövetkezetekbe jelentkeztek.

Beszélgetés közben a tanulók közé érünk. A legközelebb állóval beszédbe elegyedek.

— Katona Mária vagyok — mutatkozik be illedelmesen — a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásból, Hanava (Hanva) községből jöttem ide tanulni.

— Mi késztetett a mezőgazdasági pályára? — érdeklődöm.

— Szüleim is a mezőgazdaságban dolgoznak. Édesanyám állatgondozó a szövetkezetben. Gyakran eljártam neki segíteni. Általa szerettem meg az állatokat.

— Tehát régi vágyad volt, hogy állattenyésztő légy?

— Igen. Még az általános iskolában elhatároztam, hogy állattenyésztő leszek. Igyekszem jól tanulni, hogy majd a gyakorlatban az eredmények gyarapításával rójam le a négy év alatt irántunk tanúsított sokoldalú gondoskodást. Elmondhatom, hogy községünkben jól működik a szövetkezet. Az állattenyésztési telepek szakosítottak. A baromfitenyésztés keretében a liba- és csirkenevelésével foglalkoznak, de gazdaságos a sertés- és a szarvasmerhatenyésztés is. Nekem már szerződésem van a szövet-Katona Mária

kezetünkkel. Érettségi után majd zootechnikusként dolgozom. Már alig várom, hogy segíthessek ...

Az osztály legjobb tanulóinak egyike Görög Terézia. A közeli Malý Horesről (Kisgéresről) került az MMKI-ba. Terézia nyílt tekintetű, kissé szűkszavú lány. Meglehet az órákon jobban pereg a nyelve. Elmond- Görög Terézia ja, hogy édesapja az iparban dolgozik. Mindenáron a gimnáziumba akarták adni, de ő gyermekkora óta szereti a természetet, a növényeket, az. állatokat. Minden könyv érdekli, amiből valami újat tanulhat a természetről, annak titkáról és törvényeiről. A nitrai mezőgazdasági főiskolára jelentkezett, érettségi után ott szeretné folytatni tanulmányait.

— Mi történik ha nem vesznek fel a főiskolára?

— Ha nem vesznek fel, hazamegyek a szövetkezetbe dolgozni. Mint mindenkinek az osztályban, nekem is van szerződésem az efsz-el, ahol gondolom szívesen fogadnak majd.

Körösi Pál Rešlcáról, a košicei járásból került Ungvidékre a nagykaposi MMKI-ba. Vele már többször találkoztam a gombaszegi országos dal- és táncünnepélyen. Régi ismerősként köszöntjük egymást. Tőle azt kérdezem, hogy milyenek a lehetőségeik a képességeik kibontakoztatására, a szabadidő hasznosan töltésére, szórakozásra, sportolásra?

— Sportolás tekintetében nagy népszerűségnek örvend iskolánk diákjai körében a sportlövészet. Különböző versenyeken mindig eredményesen szerepeltünk. A jó szereplés jutalma: elismerő oklevelek tucatja. Jól működő Sväzarm szervezetünknek 54 agilis tagja van. Tavaly a többpróba honvédelmi versenyen kerületi méretben a második helyen végzett csapatunk. (Sajnos, az idén ez a közkedvelt verseny a kevés hő miatt elmaradt. )

Magyar Gyula és Magyar Zoltán tanár elvtársak irányítása mellett autómotor klubunk is jól tevékenykedik. Tavaly már tíz tanuló megszerezte a gépkocsivezető jogosítványt. Gyakran rendezünk atlétiakai versenyt, amelyre meghívjuk járásunk középiskolás tanulóit. A sportdélutánok keretében az osztályok közötti asztalitenisz-, röplabda-, futballvetélkedőket tartunk.

Megszólal a csengő, jelzi, hogy kezdődik a tanítás. A diákok a tanteremben elfoglalják a helyüket. A harmadosztályosok egy része gyakorlati munkára megy. Jómagam Pócsik tanár elvtárssal tovább folytatom a beszélgetést, s aziránt érdeklődöm, hogy a CSKP júliusi plenáris ülésén elfogadott határozatokat az iskola tantestülete hogyan realizálja?

— Az ifjú nemzedék eszmei-politikai nevelésének koncepcióját a CSKP júliusi plenáris ülésén hozott határozatok értelmében még az elmúlt év augusztusában kidolgoztuk. Az irányelveket összeegyeztettük az időszerű követelményekkel és a gyakorlat-adta tapasztalatokkal. Tudatában vagyunk

Körösi Pál

annak, hogy egy fiatal jellemének kialakulására a család is nagy hatással van. Ezért az iskola és a család összehangolását elsőrendű feladatunknak tartottuk. Megszerveztük a kommunista szülők aktíváit, amelyeken nyíltan elemezzük a gyermekeik nevelésével és oktatásával kapcsolatban felmerülő problémákat. Ezek az aktívák tantestületünk jó segítőtársává váltak, főleg az ateista nevelésben. A tanulók politikai nevelése az egyes tantárgyak oktatásának keretében történik, de az iskolai SZISZ alapszervezetén belül hetente egyszer vannak politikai előadások. A politikai nevelést nagyban elősegíti az ateista klub, amelynek 29 tagja van. A politikailag legfejlettebb tanulókat kiválasztjuk tagjelöltnek. Tavaly hat tanulót vettünk fel a párt soraiba.

Beszélgetésünk közben megérkezik Kancel József mérnök, az iskola igazgatója. Az ő véleménye a -következő:

— Különösen örülünk, hogy tanulóifjúságunk nagy érdeklődést tanúsít a tudományos és politikai kérdések iránt. Két politikai kör működik, mégpedig alap- és középfokon. Az érdeklődési körök tagjai több esetben vetélkedőn vesznek részt. Nagy sikert aratott többek között a minapi politikai fórum. A diákok 25 kérdést tettek fel, amelyek többnyire a különböző időszerű nemzetközi politikai események iránti érdeklődésüket’ tartalmazták. Például sokan érdeklődtek a nyugatnémet-csehszlovák kapcsolatok fejlődéséről, a Chile, Kína és az Arab országokkal kapcsolatban is sok kérdést tettek fel.

Az iskola múltjáról az igazgató elmondotta, hogy 1951-ben létesült oly céllal, hogy ifjú mezőgazdasági szakembereket, agronómusokat, zootechnikusokat képezzen. Azóta már több mint ezer szakembert adtak a mezőgazdságnak az ország minden részéről.

Sokáig elbeszélgettem még az iskola tanulóival. Végétért a napi tanítás. És a program szerint elkezdődött a délutáni foglalkozás.

— Délután kötelező tanulás van — mondotta Panykó Árpád, aki néhány hónap múlva elhagyja az iskola padjait és a gyakorlatban kell bizonyítania, hogy a négy évet nem tétlenül töltötte el.

— Hová megy az érettségi után?

— Hazamegyek a növénytermesztésben szeretnék elhelyezkedni, ez áll hozzám a legközelebb. Tudom, az első lépések nem lesznek könnyűk, de bízom benne, hogy megállóm a helyem.

Ahogy valamenynyien, úgy Bodnár Jolán is nehéz szívvel búcsúzik majd az iskolától. Tudatában van, hogy kezdetben nehézségeik lesznek a szövetkezetekben. A- zonban bátor elhatározással készülnek, mert tudják, munkájukkal elősegítik mezőgazdaságunk fejlődését.

Jóleső érzéssel búcsúzom a nagykaposi MMKI tanulóitól, akik odaadással készülnek a holnapra, az életre.

ILLLÉS BERTALAN

о

cd

D,

S

О

CU

60

'СО

D>

N

ел

со

>

со

H

Élenjárók

a termelésben

Huszonöt év az ember életében nem kis idő. Amíg eléri, sok átvirrasztott éjszaka, öröm és bánat kiséri lépteit. Amikor megszületik az újszülött, jöttével bearanyozza az emberi lelket. Később, ahogy növekedni kezd, tornyosodik a gond, a probléma, s támogatni kell,- hogy a társadalom hasznos, becsületes tagjává váljon. Így van ez mindennel, s így volt ez a szövetkezetesítés idejében is.

Panykó Árpád

szövetkezetbe. A

A közelmúltban ellátogattunk a Dolná Seé-i (Alsószecsei) Csehszlovák— Szovjet Bartáság nevet viselő szövetkezetbe. Célunk volt meggyőződni arról, hogy az állattenyésztésben milyen eredményeket érnek el, s az etetők és a fejők miként végzik mindennapi munkájukat.

(B Szudecky András tehéngondoző

1949-ben lépett a szövetkezetbe. Édesapját korán elvesztette. Mivél a család abban az időben néhány hektár földön gazdálkodott, édesanyja ellenezte, hogy tagja legyen a közösnek. András bácsi (54 éves) akkor még alig volt huszonhárom. Ennek ellenére érezte, hogy a szövetkezeti tagok között van a helye, s ott megtalálja a számítását. Hiába volt — a „kitagadlak a családból“ — nem tágított, s az idő bebizonyította, neki volt igaza. Eleinte mint fogatos dolgozott, s bizony akkoriban csak hét-nyolcszáz koronát keresett. Tizenegy éve már fejő és etető a feleségével, s tavaly 4070 liter tejet fejtek ki átlagban egy tehéntől.

• Szudecky János szintén alapító

zák a közöst. Ezért eleinte népnevelő, majd alapító tag lett. 1949-ben a szövetkezet ötvenöt tagot számlált, akik közül mindössze öten földművesek, a többiek pedig más foglalkozásúak voltak. Akkor 195 hektár föld tartozott közös megművelés alá.

Ezerkilencszázötvenegyben azután egészfalusi lett a szövetkezet. Azt a napot amíg él nem felejti el. ötven pár lóval mentek ki a falu határába, hogy eltüntessék a barázdákat. Az első mezsgyét Sípos András (már nyugdíjas és a „Kiváló Dolgozó“ kitüntetés tulajdonosa), az akkori szövetkezet elnöke szántotta föl.

Henzsel elvtárs (több kitüntetés, elismerő oklevél tulajdonosa) abban az időben agronómusa volt a szövetkezetnek. A 150 tag a 713 hektár földön évről-évre eredményesebben gazdálkodott. Az agronőmus közben Bélán (Bélén) mesteriskolát, Komárnoban (Komáromban) pedig mezőgazdasági technikumot végzett.

Később, 1981-től 1964-ig a közös

zootechnikusa volt. mivel az állatte-Bodnár Jolán

felvételünkön, a Dolná Seô-i (alsószecsei) szövetkezet alapító tagjai,

CERUZAJEGYZET

А XVII. század óta Európában egyre terjed a törökök útján meghonosított „fekete leves“ — a kávé élvezete. Napjainkban a nagyvárosok kávéházaitól, eszpresszóitól és cukrászdáitól kezdve a legkisebb községek vendéglátó-ipari üzeméig szolgálnak fel feketekávét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy egyre jobban növekszik a kávéivás szenvedélye, szokása.

A legutóbbi évtizedek a kávéfogyasztás terén is a minőségi fejlődés jeleit mutatják. Egyre-másra nyitják meg vendéglátóipari vállalataink a kis kávéházakat, eszpresszókat és bisztrókat, s dicséretükre szolgál, hogy a legtöbb helyen korszerű kávéfőzőt, ún. presszógépeket is felszerelnek. Hazánk sem kivétel a fejlődés ilyen irányzata alól.

Dél-Szlovákia egyik igen forgalmas és gyorsan fejlődő járási székhelye Galánta. Idegenforgalmi szempontból is jelentős, hiszen innen indul Budapestre egy közvetlen nemzetközi autóbuszjárat Is. A város legtöbb vendéglátó-ipari üzemében találkozhatunk az ízléses, csinos presszógépekkel. Viszont presszókávét a városkában sehol sem lehet kapni. Hogy miért nem, ha van presszógépük? Egyszerűen azért, mert egyiken sem főznek preszszőkávét.

P&claü&üb

a (UáfyCL fyfajiek

Egyes helyeken e drága gépek rostokolását üzemképtelenséggel indokolják. A vendéglátóipar dolgozót — akiket megkérdeztem — azt álltják, hogy a Magyarországról behozott presszógépek meghibásodás esetén a-crt hasznavehetetlenek, mert nincs elegendő alkatrész a javításhoz.

Nem vagyok presszógép-szakértő viszont élvezettel fogyasztok napjában többször is presszókávét, ha magam csinálom, vagy ha olyan üzembe megyek, ahol ezt az élvezeti cikket is felszolgálják, de nem tudom elképzelni, hogy ne lehetne a magyarországi presszógépekre alkatrészt beszerezni.

Nézetem szerint az említett helyeken, a drága presszógépek, mint dísztárgyak töltenek be meghatározhatatlan, silány szerepet. Sajnos, ezzel a jelenséggel hazánk sok más városában, vendéglátóipari üzemében is találkoztam. Sőt láttam már azt is, hogy a presszógép mellett egyszerű villanyfőzőn fortyogott egy kanna víz, s ezzel öntötték nyakon a kávét — mondván, jó a vendégnek a török kávé is, ne akarjon presszókávét.

Hát így jártam nemrég Galántán. Megtekinthettem az összes „kiállított“ presszógépet, de presszókávét a preszszógépektől hiába vártam.

(obenau)

középen Henzsel Mihály elnökkel.

tag. Az elmúlt évben 4300 literes fejési átlagot ért el tehenenként, s a jó munkája jutalmául elismerő oklevélben részesült.

~^Mackó Ilona már 18 éve fejő a szövetkezetben. Tavaly az általa gondozott teheneknél is négyezer literen felül volt az átlag. Két gyermek édesanyja. Munkáját becsületesen végzi, ezt bizonyítja az is, hogy 1971-ben megkapta a „Kiváló Dolgozó“ elnevezésű szakkitüntetést.

gjKerekráty András a hatvan év felé közeledik. Ennek ellenére még rugalmas, sokat próbált férfi. Amikor 25 évvel ezelőtt Henzsel Mihály a faluban agitálta az embereket, hogy álljanak be a szövetkezetbe, ő is közéjük csatlakozott. Mivel akkortájt a községben még senki sem értett a traktor kezeléséhez, ő ült a vasnyeregbe. Majd amikor a régi, elavult gazdasági épületeket át kellett építeni; arra is vállalkozott. így lett belőle kőműves. Jelenleg a közös raktárosaként tevékenykedik.

щ Henzsel Mihály a szövetkezet megalakításával kapcsolatban elmondotta: hogy 1948-ban feleségével együtt belépett a kommunista pártba, s ezért tisztán látta а IX. pártkongresszus határozataiból eredő igényes feladatokat. Minden igyekezetével azon volt, hogy minél előbb létrehozFoto: —balia—

nyésztés szakaszán elmaradtak a várt eredmények. Egy tehéntől az évi tejhozam mindössze 2100 liter volt. A szakszerű irányítás és a dolgozók jobb hozzáállása a munkához azután meghozta a gyümölcsét, ugyanis 1964- ben már 3 ezer liter tejet fejtek egyedenként. A tagság ezt látva végleg bele helyezte a bizalmát és Henzsel elvtársat a szövetkezet élére választotta. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly egy tehéntől átlagban már 3850 liter tejet fejtek, s így a járásban a tejtermelés terén mindmáig az első helyet foglalják el.

Ez év januárjában a közös egyesült a Horná Seč-i (Felsőszecsei), a Vyšné nad Hronom-i (Nagyodi) és a Žemliarei (Zsemléri) Efsz-szel. A közös a CSSZBSZ Garamvölgye efsz nevet vette fel. A nyugdíjasokkal együtt 750 tagjuk van, s 2400 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak. Jelenleg a levicei (lévai) járásban ők' a legjobb tejtermelők. Az 562 fejőstehéntől az idén 1 millió 685 ezer liter tejet szeretnének eladni.

Henzsel Mihály, az egyesített sző* vetkezet elnöke bízik abban, hogy Vállalt feladataikat minden szakaszon túlteljesítik. És nem nyugszik addig* amíg egy tehéntől — az egész gazdaságban — nem érik el a 4 ezer literes évi fejési átlagot. ÖVÁRY PÉTER