Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-06 / 14. szám

1974. április 6.

SZÖVETSÉGI SZEMLE- S

ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT!ANKÉT! ANKÉT

Ujjabb összefogással. •.

Növekszik

a tanulás lehetősége

Az iskolák és neveldintézmények befogadó- és teljesítőképességére! az

1973/74. tanévben akkor nyerünk teljes képet, ha ezt már az óvodáknál kezdjük vizsgálni. E tanévben 132 530 gyermeket kellett volna felvenni az óvodákba, 7019-el többet, mint tavaly. De tekintettel arra. hogy 9352 felvételi kérvényt nyújtottak be, így az óvodások száma csaknem kétezerrel növekedett.

Az alapfokú kilencéves iskolák első osztályába 74 ezer gyerek iratkozott be. Összlétszámúk Szlovákiában 717 900 fő. A kisegítő iskolák növendékeinek száma 14 781 fő. A napközi otthonokban 595 iskolással növekedett a létszám és összesen 7160 gyereket gondoznak itt.

Az iskolai éttermekben 371340 gyermek étkezik, 12 732 gyerekkel több mint tavaly. Az iskolai beruházásokra az Iskolaügyi Minisztérium költségvetésében 242 millió koronát, a nemzeti bizottságok költségvetésében pedig 928 millió koronát irányoztak elő. Elkészült 190 iskola, összesen 1049 tanteremmel. Tavaly 133 új iskola építését kezdték meg, összesen 554 tanteremmel.

A főiskolákra összesen 10 450 diákot vettek fel. Mezőgazdasági főiskolák első évfolyamaiba összesen 1130 hallgatót, éspedig a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára 730, a Košicei Állatorvosi Főiskolára 120 és a Zvolení Erdészeti- és Faipari Főiskolára 280 hallgatót.

A szlovákiai főiskolások tanulmányi eredménye évröl-évre jobb. A jó tanulmányi eredményeket az egyes fakultások pártszervezetei által vezetett eredményes politikai nevelőmunka sikereként könyvelhetjük el. —rn—

Kerek évforduló

Mindjárt elöljáróban hadd említsem: a Csallóköz szívében fekszik Ohrady (Csallóközkürt). Huszonötén kezdték itt a szövetkezeti gazdálkodást 1951. elején, 330 hektárnyi területen. Miből is állt a gépállományuk? Egy Sloboda traktort és egy teherautót tudhattak magukénak.

Erről Hegedűs Gyula bácsi beszélt, aki már 69 éves és még ma is aktívan dolgozik a szövetkezetben.

— Mondhatom, nem volt könnyű Ilyen nehézségek közepette bizonyítanunk. Ennek ellenére sikerült 1952- ben már a falu népét az oldalunkra állítani. Arról beszélni — mosolyintotta el magát Gyula bácsi, az egykori szövetkezeti elnök —, hogy milyen eredményeket értünk el akkor, a maihoz hasonlítva szinte nevetségesnek tűnik. Hiszen a legjobb hektárhozamok sem haladták meg a tizenöt mázsát. Ebből — valamit egyéb gazdasági nehézségekből, szervezési tapasztalatok hiányából — adódott, hogy egy munkaegység értéke csupán 4—5 koronát ért. No meg az állatállományunk sem volt valami híres ...

Sokat törték a fejüket az akkori vezetők, hogyan lehetne gyorsabban előre lépni. S rájöttek: a legelső lépésként a növénytermesztést és az állattenyésztést kell összehangolni. Jó takarmányalap nélkül állattenyésztés nem létezhet.

— Hatvanegyben választottak elnökké — folytatta beszélgetését a veterán szövetkezeti tag. — Ekkor már 12 koronát tudtunk fizetni munkaegységenként, ami 1968-ban 26 koronára emelkedett, s év végi prémiummal elérte a 30 koronát. Mondanom sem kell, ez jórészt lendületet adott a közös munkának, felfokozódott a tagok munkakedve, szilárdult a fegyelem, s gazdagodott a közös, ugyanakkor a dolgozóknak Is több jutott.

Szóval, felerősödött gazdaságilag és szervezésileg egyaránt a közös gazdaság. Jutott már pénz gazdaságfejlesztésre is.

Node, beszéljen erről a legilletékesebb, aki Hegedűs bácsi kezéből átvette a közös „kormánykerekét“.

— 1968-ban már gazdaságilag és káderszempontból is megalapozott volt ez a szövetkezet — fűzi tovább a beszéd fonalát Tóth István, a mostani efsz-elnök. — A vezető kádereket hosszabb távra is állandósítani tudtuk.

A továbbiakban néhány szemléltető példával hozakodott elő Tóth elnök. Elmondotta, míg az ötvenes

években 500 korona körül mozgott a tagok havi átlagjövedelme, ma már meghaladja a 2000 koronát. Többek között kitért arra is, hogy a búza átlaghozama több mint a háromszorosára emelkedett (14,5 mázásról 51,1 mázsára), s az árpából meg a tíz évvel ezelőtti 24 mázsa helyett 40,1 mázsát takarítottak be hektáronként.

— Mit tartunk egyik legfontosabb

feladatunknak, hogy a fejlődés útján előbbre haladhassunk? Nem mást, mint az állattenyésztés korszerűsítését. Ennek érdekében a legújabb mezőgazdasági irányelvek szerint bizonyos termelési ágazatokban kooperálunk más szövetkezetekkel: így például közösen építünk sertés- és szarvasmarhahizlaldát Jelenleg 100 hektárnyi területre 117 szarvasmarha jut. Ez a mutatószám kissé magas. Az évi tejhozamátlag 3500 liter, ami jő eredménynek mondható.

Az elnök még hozzátette, hogy bizonyos átszervezésre feltétlenül szükség van, ami az állattenyésztést illeti. Erre rövidesen sor kerül.

A szövetkezeti demokrácia érvényesülését illetően Németh László agronómustól érdeklődöm.

— Az irányítás kollektív szellemben történik — feleli. — A gyűléseken valamennyi tag érvényesítheti erre vonatkozó jogát. Ha egy bizonyos kérdésben határozat született, annak gyakorlati keresztülviteléért nemcsak a vezetőknek, hanem a tagoknak is síkra kell szállniuk. Merthiszen köztudott, nem csupán jogai vannak a szövetkezet tagjainak, hanem kötelességei is. Az egyéni érdeket- mindig alá kell vetni a közösség, illetve a társadalom érdekeinek. Ebben rejlik a közös gazdaság irányításának legfontosabbja, lényege. Ha ebben nincs összhang, akkor a szövetkezeti demokrácia sántikál.

A beszéd sora kihozta: a szövetkezeti tagok až ipari munkásokéhoz hasonló szociális juttatásokban részesülnek. Hozzá kell még tenni, az új szövetkezeti székház földszintjén szociális helyiségeket rendeztek be, ahol a dolgozók kedvükre tisztálkodhatnak, rendelkezésre állnak a hideg-melegvizes zuhanyozók, öltözők — ezzel a lehetőséggel élnek is a tagok.

Elmondható, ma már jómódúak a szövetkezetesek. Bizonyítja ezt az is, hogy a tagok többsége gépkocsival rendelkezik. Továbbá évente mintegy 15—20 korszerű családi házat építenek. Ennek tudható be, hogy ma már alig ismerni rá a 25 évvel ezelőtti csallóközi falura. Az utcák többnyire portalanítottak. Üj iskola épült, s most épül a hnb-épület, valamint az új árúház.

jobb-mdnk akörnyezet

SZEBB ÉLET

A lakosság nagy mértékben hozzájárul a „Z“ akció célkitűzéseinek megvalósításához, a falu csinosításához és fejlesztéséhez. Természetesen, a községfejlesztéshez a szövetkezet anyagilag is hozzájárul.

Elmondható: az eredmények mögött sok fáradságos munka rejlik. A látottak alapján még sokminden megoldásra vár, amit a hnb és a szövetkezet vezetői egyaránt szorgalmaznak. Hiszen ezen alapul a továbbfejlődés.

A nagy nehézségekkel küszködő szövetkezet az eltelt 23 év alatt megerősödött, s a falu arculata is szebb lett. Nem kétséges, hogy a további összefogás és egyetértés újabb gyümölcsöket érlel.

Trgo Imre,

Dun. Streda (Dunaszerdahely)

Huszonöt évvel ezelőtt, 49 taggal alakult meg Nesvadyban (Naszvadon) a Csemadok helyi szervezete. Ami a taglétszám-csúcsot illeti, 1954- ben értük el: ekkor már 570 tagunk volt. Sajnos, a későbbi években a községi vezetők megfosztották szervezetünket a helyiségtől, amit társadalmi munkával hoztunk rendbe. Ezeknek a községvezetőknek fontosabb volt az említett helyiségben cípőjavító műhelyt létesíteni, mintsem a népnevelés kérdéseivel, a kulturális élet fellendítésével törődni.

... Csak a hatvanas években talált magára a helyi szervezet, amikor a taglétszám elérte a hatszázhármat. Ez a lakosság tíz százalékát jelentette akkor.

Az elmúlt 25 év alatt helyi szervezetünk színjátszói 17 színdarabot mutattak be. Tánccsoportunk is sikeresen működött. Esztrádműsorok egész sorát rendeztük. Több kirándulásra is sor került „Ismerd meg hazádat!“ címmel. Ápoltuk a népi hagyományokat. Betanultuk a Naszvadi lakodalmast, a Fonó-t, s 1972-1973-ban felelevenítettük a régi hagyományok alapján a szüreti felvonulást. A járási rendezvényeken Is többször részt vettünk énekkel, tánccal, citerával. 1973 őszén megalakítottuk az Irodalmi színpadot, Lilla néven, ifj. Nénteth Gyula vezetésével. Az 1973-as évzáró taggyűlésen a színpad Csokonai Vitéz Mihály emlékének szentelte a műsorát.

A Komáromi Magyar Területi Színház szinészgárdája évente háromszor vendégszerepei nálunk.

Az énekmozgalom Polgár Boldizsár személyében jó kezekben van. Az ez évi Tavaszi szél vizet áraszt... versenyen a férfi-énekkar a kerületi vetélkedőbe jutott. A női énekesek a népes mezőnyben a negyedik helyet vívták ki. Citeraegyüttesünk úgyszintén a kerületi döntőbe jutott.

Mindezt fáradságos munkával sikerült elérnünk — dologidő után, hogy fennen lobogjon a kultúra fáklyája. Köszönet a fáradságot nem ismerőknek! Köszönet a kultúra zászlóvivőinek!

Dobosi József, Nesvady (Naszvad)

Többet a tegnapinál

Tóth István, a mostani efsz-elnök.

ANKÉT! ANKÉT! ANKÉTÜNKÉT! ANKÉT! ANKÉTÜNKÉT! ANKÉT!

Kedvenc városomba, Sahyba (Ipolyságra) látogattam el a közelmúltban. Derűs hangulatom menten leromlott, amikor a cukrászdában néni ihattam presszókávét. Elromlott a főzőgép. Sebaj, megteszi a török is, nyugtattam magamat.

A Mototechnában egy fiatal elárusítónő savanyú képpel közölte: márpedig motorkerékpár-fékzsinór nincs. Ezen az eseten már bosszankodni kezdtem, mert később kiderült, volt a fékzsinőrből elég, csak a függöny mögé rejtették. Az üzletből kilépve, az eget is borúsabbnak láttam.

Kissé rosszat sejtve léptem át a 702. számú élelmiszerüzlet küszöbét. Alig néztem körül, máris visszahőköltem:

Ügy látszik, rossz helyre tévedtem, itt egy deka húst sem látok .. .71

— Nem tévedett uram — igyekezett megnyugtatni az egyik hentes. — Elfogyott a hús, vegyen inkább konzervet.

Megköszöntem a jőtanácsát, de mégsem vásároltam konzervet. Arra gondoltam, a lenti üzletben majd csak akad egy kis pörköltnek, vagy levesnek valő hús.

A Jednota-üzletben azonban Szögei bácsi a legnagyobb lelkinyugalommal közölte: nála is elfogyott a hús, esetleg a pult alól adhat egy fagyasztott csirkét. Kaptam az alkalmon és azonnal fizettem, azonban nem hagytam sző nélkül az esetet. Kutattamflrtattam :.? cicát, miért üresek a húsüzletek szombaton délelőtt, tizenegy óra tájban...? Azzal érveltek, hogy mostohán bánnak velük, mondván, kinek fáj egy határmenti kisváros lakóinak baja.

Hát, nekem legalábbis fájt. S ezért bekopogtam a Levicei (lévai) Járási Bizottság kereskedelmi osztályára, hogy magyarázatot kapjak a húshiánnyal kapcsolatban. Kriszták elvtárs, az osztályvezető tágranyilt szemmel nézett rám, s azt hitte, áprilisi tréfát űzök vele. De amikor látta, nem vagyok éppen mókázó kedvemben, számokkal bizonyította, hogy a húszüzletek vezetői több esetben nem veszik át a részükre kiutalt hústermékek jő részét. Aztán telefonált. Végül, hímezés-hámozás után kiderült: azért nem volt hús, mert az illetékes üzletvezetők nem rendeltek

Miért nincs elegendő olcsó hús Šahyban?

eleget belőle. Majd ígéretet tett az osztályvezető, hogy a jövőben több húst juttatnak az erfilített körzetbe és alaposabban kivizsgálják a ellátási zavar okait.

Egy hét elteltével kíváncsian néztem körül a városkában, vajon a panasztevés után javult-e a helyzet.

A 702-es húsüzletben Kovács József vezető régi ismerősként üdvözölt, persze, nem a megszokott nyájassággal.

— Ne bíráljon minket túlságosan

— kérlelt. — Tudja, menetközben sokminden előfordul. Most vásárolhat akár marha-, akár sertéshúst.

örültem, hogy használt a bírálat

— de nem sokáig. Egy fiatalasszony újabb problémára hívta fei a figyelmemet;

— Csontos marhahúst kérek, levesnek — hallottam a hangját.

— Csak kicsontozottal szolgálhatunk. Sajnos, leveshúsunk nincsen — válaszolt az elárusító.

Természetesen, a vásáló lehangoltan távozott. Mi pedig tovább folytattuk a parázs vitát. Érvek, ellenérvek hangzottak el. Megállapítottuk, hogy sok esetben nem kapják meg a rendelt árut. Fehér holló a füstölt tarja, a máj, a juhhús, az olcsó vagdalthús, valamint a ritka- és velőscsont. Állítólag az utóbbi iránt nincs kereslet. Hihetetlen. Azt viszont nagyon is hihető, hogy inkább a drágább árut adják el, mert azon ' több a haszon.

Pörköltnek jómagam is a drágább sertéshúsból vásároltam, mivel olcsóbbat nem kaptam. Vasvilla-tekintetektől övezve ballagtam le a Jednota húsüzletébe. Szögei bácsi, a hentes kissé megmosta a fejemet, amiért Levicén jelentettem a múltkori esetet. De végülis felengedett és elismerte, hogy a húshiány a nem összehangolt árúrendelés következtében keletkezett. Az említett napon csak az ő üzlete 70 kg hússal kevesebbe« kapott. Most több áruja volt az üzletben, de a választékkal ö sem volt elégedett. Elrettentő példaként mutatott egy jókora oldalast, amelyen legalább 10 centi vastag szalonnaréteg volt. Egyetértettem vele: ilyen árut nem kínálhat senkinek.

Az újabb szabad szombati szemle arról győzött meg, hogy némileg javult a húsellátás Šahyban, azonban a választékkal továbbra is baj van. Ügy néz ki a helyzet, hogy a vásárló nem válogathat, hanem olyan húst vehet csak, amilyent eléje tesznek. A Levicei Járást Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztálya Is többet törődhetne e körzet húsellátásával. Érthetetlen, amikor egyrészt nem merítik ki a járás lakossága részére kiultalt hús- és hústermékmennyiséget, másrészt a vásárlók pénzükért nem olyan áruhoz jutnak, amilyenre szükségük lenne.

BÁLLÁ JÓZSEF

Az idei jubileumok tiszteletére közel 21 millió korona értékű munkakötelezettséget vállaltak a Košice-vidéki járás mezőgazdasági üzemeinek dől* gozói.

Egyöntetűen a gabona-probléma megoldására, a nyersanyagalap bővítésére, valamint a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére törekszenek.

Mire irányulnak a vállalt kötelezettségek? Cél: 40 mázsa hektárhozamátlag elérése járási méretben, továbbá 60 q/ha szemesi kukorica és 3100 liter évi tejhozamátlag. Vállalták, hogy 1974-ben a tervezett feladatokhoz viszonyítva 1,2 százalékkal emelik a mezőgazdasági termelést, a piaci termelést meg 0,5 százalékkal növelik. A vállalások szerint a hektáronkénti 1,5 mázsás hektárhozamtöbblet 4050 tonna gabonát jelent, az őszi repcetöbblet 500 tonnára tehető; s ilymódon a tejeladási tervet egymillió literrel túlteljesíthetik.

Az eredeti tervhez viszonyítva a 100 korona teljesítményre jutó anyagi és egyéb kiadásokat a szövetkezetek 55,4 koronáról 54,4 koronára csökkentik. Ugyanakkor a szociális létesítmények, utak építésénél, valamint a gazdaságiudvar-szépítésnél 50 ezer óra társadalmi munkát végeznek.

A mezőgazdasági üzemeket a járási tejtermelési verseny is a kitűzött cél — 3100 literes tejhozamátlag — elérésére serkenti.

Iván Sándor

Legalább 55 mázsa bektárhozamot

— Célom, vágyam mindig az volt, miként lehetne nagyban és sokat termelni. Apám kisparaszt volt — kicsiben hiába kísérleteztem — mondotta Pápai lózsej, a Zihareci (zsigárdi) Ejsz agronómusa.

Ogy tudom, elérte célját: nagyban és sokat termelhetnek.

— Ősz/ búzából elsők voltunk a járásban. Háromszáz hektárról 55,59 mázsás hektárhozamátlagot takarítottunk be. A járási mezőgazdasági Igazgatóságtól és a minisztériumtól elismerő okleveleket is kaptunk.

— Melyik búzajajta fizetett a legjobban?

— A múlt évben az Auróra adta a legbőségesebb termést, 73,73 mázsa hozamátlagot. A Kaukaz valamivel

kevesebbet, 72,96 mázsát. A búzaátlaghozamot a Mironovi fajta lecsökkentette, amelyből 200 hektárnyit vetettünk. Ez a fajta 49,88 mázsájával szerénykedett.

— Persze, levonták a tanulságokat?

— Természetesen! Jelenleg 280 hektáron díszük a legjobb fajta. Idejében jejtrágyáztunk. Négyzetméterenként 550 növényegyed van, ami feljogosít bennünket az 55 mázsás hektárhozamban való reménykedésre.

De nemcsupán a búzát „futtatják“, cukorrépából is legalább 500, kukoricából 60 mázsát akarnak elérni. Lucernalisztből már tavaly is elértek hektáronként 100 mázsát, amit az idén még tetézni szeretnének.

Szöveg és kép: F. Krajőoviő