Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-06 / 14. szám

1974. ÁPRILIS в. XXV. évfolyam, 14. szám Ära: 1.— Kés ^ Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Felejthetetlen tavaszra emlékezünk Nemcsak az emberek ünnepelnek, emlékeznek meg évrol-évre egyéni életükben, családjuklMn előforduló jelentős évfordulókról, de országok, városok, falvak is. Szlovákia gyönyörű fővárosa, Bratislava is számon tart néhány pirosbetűs ünnepnapot, melyek közül magasan kiemelkedik egy felejthetetlen dátum: ÁPRILIS 4. Mert lehet-e szebb, jelentősebb, ünnepé­lyesebb nap egy város életében, mint a felszabadulás napja, az a tavaszi nap, amikor a pribékek csizmáinak kopogása- örökké megszűnt a patinás város macskaköves utcáin. Április 4-én végleg felragyogott a város felett a szabadság szent tüze, mely keletről érkezett. Bratislava szabadságának azonban magas ára volt volt. Sok hős vérébe került, akik már 29 éve alusszák örök álmukat a város felett, melyért éle­tüket áldozták. Sírjaikon soha nem hervadnak el a kegyelet virágai. Fiata­lok és öregek, hazaiak és külföldiek, nap mint nap felkeresik a Slavint, hogy leróják hálájukat és tiszteletüket azoknak, akik életüket áldozták azért, hogy mi élhessünk. Bratislava, mely 29. szabad tavaszát ünnepli, ezalatt a csaknem három évtized alatt hihetetlenül sokat fejlődött, szépült, fiatalodott. Ezt azok tud­ják a legjobban, akik néhány évi távoliét után látogatnak el ismét a szlo­vák fővárosba. A volt koronázó város egyre inkább rászolgál a Duna gyön­gye elnevezésre. A két régi domináns, az ősrégi vár, és a Dóm templom mellé büszkén felzárkózott, harmonikusan beilleszkedett a harmadik, a ..legfiatalabb“ testvér, a kecses ívű Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viseld híd. melynek ВО méter magas pillérje tetején elhelyezett egzotikus kávé­házból pazar kilátás nyílik a város panorámájára, s a Duna méltóságteljes folyására. A Bystrica kávéházból szinte karnyújtásnyira tűnik az óváros, mely Bratislava leglátványosabb, leglátogatottabb negyede. A nagyütemű építkezés a múltban egy kicsit háttérbe szorította e jobb sorsra érdemes városrészt, mely sikátoraival, zeg-zúgos utcácskáival, templomaival, törté­nelmi épületeivel, szobraival, évszázados szökőkútjaival, felbecsülhetetlen történelmi értékeket jelent. Az illetékesek azonban szerencsére még ideje­korán ráébredtek, hogy e műemlékek további elhanyagolása pótolhatatlan veszteséget jelentene, s napjainkban már valamennyi jelentősebb történelmi múlttal rendelkező és stílszerű épületet restaurálják, még hozzá olykép­pen, hogy az valamilyen célt is szolgáljon. Az egyedülálló barokk remek­művet, „A jó pásztorihoz elnevezésű házat, a renoválás befejezése után például óramúzeumnak rendezik be. Ez a jelen, A tervezők azonban nem évekkel, de sok évtizedekkel előre dolgoznak, s ma már papíron vannak azok a ma még talán sokak számára fantasztikusnak tűnő tervek, melyek а XXI. század Bratislaváját ábrázolják. Az akkor már milliós város Šamoríntól (Somorjától) Stupaváig terjed majd, tehát mintegy 40 km-es hosszúságban, s a két városrész közötti tá ­volságot földalatti közlekedéssel oldják majd meg. A nagy elképzeléseket csak unokáink élik majd meg, de a Duna jobb partján, Petržalkán, már a közeljövőben megkezdődő, soha nem látott nagy arányú építkezésnek mi is szemtanúi leszünk, akárcsak a Duna-part alsó szakaszának, ahol a már épülő gigantikus sajtóközponton kívül az új Nem zeti Színházat, a kormánypalotát, kamaraszínházat, panoramatikus mozit, munkásmozgalmi múzeumot, szállodákat, uszodát stb. is létesítenek. A már meglevő két híd újabb testvéreket kap majd, hiszen a közlekedés egyébként megoldhatatlanná válna. Amikor felmerül előttünk fővárosunk boldog jelene és gyönyörű jövője, óhatatlanul megint azokra kell hálatelt szívvel gondolnunk, akik mind­ezt lehetővé tették — a felszabadító hős vörös hadseregre. (ordódy v.) már évvel ezelőtt a mezőgaz­­" dasági üzemek kertészetei­ben kisüzemi módszerekkel folyt a termelés. Bár történtek kísérletek a munkafolyamatok korszerűsíté­sére, de lényegében minden ma­radt a régiben. Akkoriban nem is volt nagyobb probléma, mert sok volt a fiatal munkaerő, és a hajlé­kony derekú lányok, asszonyok fürgén ültették a kényes palántá­kat. De aztán fogyni kezdett a munkaerő, szükségszerűen a gépe­sítést kellett előtérbe helyezni. Meg­jelentek az első palántázó gépek, azonban ezeket csak kisebb-na­­gyobb sikerrel használták és jóré­szük a szabad ég alatt rozsdáso-A mezőgazdasági üzemek veze­tőinek kedvét a múlt években fő­leg az anyaghiány vette el a fóliás zöldségtermesztéstől. Számos ker­tész panaszkodott, hogy nem meg­felelő fóliát kaptak és ezek össze­­ragasztása sok munkát igényelt. Az első tavaszi erősebb szelek a ra­gasztott sátrak egy részét szétszag­gatták. Sok utánjárással sikerült Magyarországról és máshonnét megfelelő fóliát vásárolni. Idén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának dolgozói szerint lénye­gesen több fólia áll a mezőgazda­­sági üzemek rendelkezésére — Ma­gyarországról 250 tonna 50X10 A jobb zöldségellátásért dott. A földművesek tudták, hogy az üvegházakban korábban lehet zöldséget termelni, de az ezzel összefüggő beruházásoktól idegen­kedtek. A Vyškovce nad Iplőm-i I Ipolyviski) Lisztben a tagság pél­dául ellene szavazott az üvegházi zöldségtermesztésnek, pedig már raktáron voltak az összeszerelésre váró részek. De más mezőgazda­­sági üzemben Is ilyen sors érte az üvegházakat. A korai zöldségtermesztésben döntő fordulatot hoz a fóliás meg­oldás. Kezdetben csak kisebb mé­retű fólia sátrak alatt kísérletez­tek, de az utóbbi években már olyan „hangárokat“ létesítettek, hogy azok alatt a traktorok is ké­nyelmesen közlekedhettek. Az út­törő munkát ezen a téren a seneci (szenei), šrobárovoi, Radyaň n/D-i (dunaradványi), Malé Sárovce-i (kissárói), vlčanyi (farkasdi) és más szövetkezetek végezték el. Rö­vid idő alatt bebizonyították, hogy kevés beruházással az eddiginél jóval korábban és nagyobb tnenv­­nyiségű- zöldséget lehet termelni. Ma már a kertészetekben nem kell bizonyítani a fóliás zöldség­­termesztés jövedelmezőségét. En­nek ellenére mégsem használják ki a korszerű termelési módszert a lakosság jobb ellátása érdekében. Ezért nem árt közelebbről meg­vizsgálni a lassú fejlődés okát. ; méteres fóliát hoztunk be, de a hazai üzemeinkben is jóval többet készítünk belőlük, mint a múlt évben. A nagyméretű fóliát többek között Šrobárovou is készítik, ab­ban a körzetben, ahol a legna­gyobb mértékben honosodott meg a fóliás zöldségtermesztés. A szá­mítások szerint, ha minden sikerül, fóliasátrak alatt Szlovákiában 150 hektáron termelünk zöldségféléket. Több fóliát biztosítottunk a zöld­ségtermesztőknek. Ezzel azonban a sikeres termesztésnek csak az egyik előfeltételét teremtettük meg. Nincs megoldva például az öntözés. Nagyon sok helyen hagyo­mányos módon gumicsövekkel ön­töznek. A legjobban bevált mód­szer a szórófejekkel ellátott fém­vagy műanyag csőrendszer. Ily­­módon minden fizikai erőkifejtés nélkül, percek alatt gyorsan meg­öntözhetjük a szomjazó növénye­ket. A csöveket a helyi adottság­nak megfelelően függeszthetjük a bordázathoz is, vagy pedig tartó­támaszokra helyezhetjük. Az öntö­zés megoldása elsőrendű feladat legyen a fóliás zöldségtermesztés­ben, mert a sátrak alatti gyors hő­emelkedés következtében a növé­nyek több nedvességet kívánnak, és ha ezt nem kapják meg, altkor elpusztulhatnak, vagy csökken a termőképességük. (Folytatás a 2, oldalon.) Lapunk tartalmából Réttalajon kiváló a silókukorica termés Tudnivalók a zsenge rozs takarmányértékérő! A lucerna öntözéses termesztéséről A szolgáltató szférában is ésszerűen A termelők szolgálatában Fokozottabb figyelmet a hüvelyesek termesztésének Étkezési és takarmányhüvelyesekből önellátók lehetünk A hüvelyesek termesztésének agrotechnikája A hüvelyesek növényvédelme A hüvelyesek termesztésének és betakarításának gépesítése Tudnivalók a fácánról Megtárgyalták az országos kongresszus határozatát A bátor emberek szerények Dicsérjünk, de ha kell, bíráljunk is Újabb ösz/.efogással

Next

/
Thumbnails
Contents