Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

1974. január 12. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 i Téli továbbképzés ♦ Csallóköziek a Piešťany-i EDEN Szállóban фА falu és a város közötti különbségek eltávolí­tásának módszerei ф A Parasztszövetség járási bizottsá­gai általában tudásgyarapításra hasz­nálják fel a téli időszakot, s termé­szetesen megtárgyalják a legsürgő­sebb feladatok teljesítésének lehető­ségeit, különféle módszereit. Ilyen továbbképző iskoláztatásra gyűltek össze a Piešťany-i EDEN Szállóban a szövetség Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járási bizottsága (plénu­mának, valamint ellenőrző bizottságá­nak tagjai. Az előadásokat figyelemreméltóan élénk vita követte. Kovács elvtárs, a jnb szociális ügyosztályának dolgozó­ja válaszolt a kérdések sokaságára, s az elhangzott javaslatokra. A kér­dések főleg az efsz-tagok nyugdíj- és szociális járadékával kapcsolatban hangzottak el. Ugyanis a szövetkezeti tagoknak joguk van a szövetség szer­veihez fordulni javaslatokkal, kérdé­sekkel, vagy panaszaikkal; ingyenes jogtanácsadásban részesülhetnek. Köztudott, a szövetkezeti tagok nyugdíj-kérdése még nem teljesen megoldott. Az ezzel kapcsolatos kér­dések kétoldalúén vizsgálhatók felül: egyrészt az állami szervek részéről, összhangban az ország gazdasági fej­lődésével, anyagi helyzetével; más­részt azonban a szövetkezeteket sem­milyen szerv sem akadályozhatja ab­ban, hogy az arra érdemes alapító tagjainak nyugdíjjárulékát kiegészít­se, sőt ez embertársi kötelesség. Fő­képp akkor, ha erre az illető — már kiöregedett szövetkezeti tag szociális helyzeténél fogva rá Is szorul! Az előadást követő vitában több javaslat és hozzászólás hangzott el. Dömény János a Topolníky-i (Nyá­­rasdi) Efsz elnöke — illetőleg a szö­vetség jb-elnöke — többek között hangsúlyozta: „Minden politikai, gaz­dasági és társadalmi fórumon a város és a falu közötti különbségek fokoza­tos kiegyenlítéséről beszélünk. Ezt ma több faluból konkrét példákkal bizo­nyíthatjuk. Gyakori jelenség a Csalló­közben, hogy az efsz-tagoknak a szö­vetkezetben végzett becsületes mun­kájuk eredményeképpen nem egy, ha­nem két családi ház építésére is futja már az anyagi javakból. E házak mo­dern berendezéssel, a legújabb típusú háztartási gépekkel vannak felsze­relve. Több falusi házban már a „pad­lásra“ is jut szőnyeg. Ezt a tényt örömmel könyvelhetjük el. Ez pártunk helyes politikájának köszönhető, a­­mely mindenekelőtt a dolgozó pa­rasztság érdekeit tartja szem előtt. Ez az érem egyik oldala. De vizsgáljuk csak meg közelebb­ről, hány községnek van olyan kultúr­­központja, kulturális intézménye, ahol nemcsak a fiatalság, hanem az idő­sebbek is elszórakozhatnak? Olyan helyiség, ahol nemcsak a férfiak, ha­nem az asszonyok is nyugodtan leül­hetnek és elbeszélgethetnek? Sok fa­luban még ma is csak kocsma van, függetlenül attól, hogy ma már a „Jednota“ cégtáblája van rajta. És mit csinálnak ott az emberek? Isznak, ép­pen úgy, mint húsz évvel ezelőtt. De mivelhogy ma több pénzük van, töb­bet isznak. Vagy például, mi lesz az­zal a 36 főiskolás hallgatóval, akik különféle szakokon tanulnak ugyan, — egy faluból valók — ha nem te­remtjük elő számukra a megfelelő la­kásokat és a szövetkezeten belüli megfelelő szolgáltató részlegeket. Például olyan üzemi konyhát, ahol nemcsak a dolgozók, hanem ezek családtagjai is étkezhetnek, elsősor­ban is az iskolaköteles gyerekekre gondolok. Hol költsék el megfelelő módon a pénzüket, ha sok faluban nincs olyan vendéglátó üzem, ahol színvonalas körülmények között le lehetne ülni? Természetes, hogy e problémák megoldása ránk vár. Nem várhatjuk, hogy valamelyik felső szerv, vagy a kormány rendezi az egyes falvak problémáit. Nekünk kell ügyelni ar­ra, hogy ne veszítsük el falvaink egész ifjúságát csak azért, mert nem teremtettük meg nekik a megfelelő életkörülményeket. A szövetkezetek funkcionáriusainak feladata olyan feltételek megteremtése, hogy a falu­si fiatalság otthon maradjon — falu­jában. E téren minden felületesség, gondatlanság megbosszulja magát és eljöhet az az idő, amikor nem lakik majd senki azokban a szép házakban, amelyeket ma sok család a kedvező gazdasági viszonyok között felépített. Itt az ideje a falusi lakosság, főleg az ifjúság és az asszonyok életkörül­ményei megjavítását szorgalmazó párt- és kormányhatározatok megva­lósításának. Elsősorban ez a mi dolgunk, de jo­gosan elvárjuk, hogy ehhez segítőke­zet nyújtsanak a felelős állásokat be­töltő, főleg szövetkezeti parasztok gyermekei.“ jUDr. Michal Öurdiak Tanfolyam tapasztalatcserével A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Ellenőrző Bizottságának tag­jai és a járási ellenőrző bizottságok elnökei kihasználva a téli időszak vi­­szonylagas nyugalmát, oktatásra és ta­pasztalatcserére gyűltek össze. Érté­kelték a szövetség másfél éves tevé­kenységét. Megállapították, hogy az egyes járásokban a munka jobban ment, míg másokban kevésbé. Az alap­szabályok, a politikai szervek, vala­mint a szövetség, illetve a Nemzeti Front szerveinek határozata és az ál­taluk kijelölt irányvonal minden já­rásra érvényes. A járási ellenőrző bizottságok elnökeinek megállapítása szerint a szövetség minden járásban hozzálátott a kitűzött feladatai végre­hajtásához. Az egyes Járásokban vég­zett munka és az elért eredmények azonban különbözők. Ez részben az egyes járások különböző feltételeiből fakad. A szövetség főfeladatait vizsgálva, elsősorban ellenőrizték a járási szer­vek cselekvőképességét. Mindenek­előtt a járási bizottság tagjainak fel­adata végrehajtani, egyrészt járási szinten, másrészt azonban főleg az egyes szövetkezetekben a szövetség feladatait. Általában megállapítható, hogy az egyes járási bizottsági tagok tevékenysége nem eléggé hatásos. Elsősorban ez azoknál a bizottsági tagoknál fordul elő, akfjt eddig nem dolgoztak funkcionáriusként egyéb szervezetekben. Ezért a járási szer­vek vezetőinek, — elsősorban a já­rási bizottságok titkárainak — fel­adata segíteni munkájukban főleg a fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező bizottsági tagokat. Nagyon értékes segítségnek bizonyult, amikor idősebb, tapasztalt bizottsági tagok elkísérték a fiatal tagokat a szövetkezetek nyil­vános üléseire. Minden esetben meg kell vizsgálni az egyes bizottsági ta­goknál az okokat, miért hiányos a ki­fejtett munkájuk, beszélni kell azok­nak a szövetkezeteknek a vezetőivel is, ahol az illetők dolgoznak és meg kell kérni őket, hogy segítsék munká­jukban a fiatal járási bizottsági tagot. Csak rendkívüli esetekben mentsük fel őket tisztségük alól. (A szövetség alapszabályai szerint a járási, bizott­ságok tagjainak csak 10 százalékát lehet a legközelebbi választásokig ki­cserélni.) A járási bizottságok elnök­ségei valamennyi járásban a szövet­ség tulajdonképpeni végrehaltószer­­vei. Határozatokat fogadnak el a ki­tűzött célok végrehajtására. Több fi­gyelmet fordítanak saját határozataik végrehajtásának ellenőrzésére. Jó nyilvántartás, áttekintés és rendsze­resség: a siker alapfeltételei. A járási ellenőrző bizottságok elnö­kei a legnagyobb „hézagot“ azonban a szakbizottságok hiányos munkájá­ban látják. Még olyan járásban is, amilyen a prešov!, a járási szakbizott­ságok csak az ellenőrző bizottság el­lenőrzése után kezdték meg működé­süket. Több járásban azonban nincs aki törődjék a szakbizottságokkal, nincs aki kidolgozza munkatervüket és előkészítse tanácskozásukat. He­lyes lesz, ha a járási bizottságok ap­parátusának egyes munkatársait meg­bízzák a szakbizottságok titkárainak feladatkörével. A szövetség járási bizottsága sike­res tevékenységének alapfeltétele — a párt járási bizottságának irányítása mellett — a . járási mezőgazdasági igazgatósággal való együttműködés, valamint mindazon társadalmi szerve­zetekkel, amelyek feladatkörébe a szövetkezeti parasztság egyes réte­geivel való foglalkoztatás tartozik. (A Nőszövetség, a SZISZ, a Testneve­lési- és Sportszövetség stb.) Itt is van elég javítani való. Az egyes társadal­mi- és tömegszervezetekkel kötött együttműködési szerződéseknek tár^ gyilagosaknak kell lenniük. Le kell pontosan fektetni,' mi lesz az egyes szervezetek feladata — ki mit tesz és milyen anyagi hozzájárulást nyújt. Nem helyes az a gyakorlat, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek járási bizottsága vállalja az egyes rendezvények anyagi részét. A szövetség minden pénzeszközét a szövetkezeti földművesek élet- és kul­turális színvonala növelése érdekében célszerűen kell felhasználni. Minden más juttatás és hozzájárulás ellenke­zik az érvényes előírásokkal;, ezért helytelen és törvényellenes. A járási mezőgazdasági igazgatósággal létre­hozandó jó együttműködés a szövet­kezetek társadalmi tervének közös előkészítésében, jóváhagyásában és ellenőrzésében. A járási bizottságok pénzkezelésé­nek felülvizsgálata során az ellen­őrző bizottság tagjai különböző kilen­géseket észleltek. így például egy gyakorlatnélküli fiatal lánynak a fi­zetését — közvetlenül az iskola el­végzése után — a fizetési táblázat legfelsőbb határán 1600 koronában állapították meg. Kiszállások alkalmá­val egyes dolgozók bérautókat vettek igénybe. Támogatást nyújtottak olyan szervezeteknek, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a szövetkezeti földművesekkel, pl. a járási székhe­lyen működő sportegyesületek. Szol­gálati gépkocsikat használtak a „pionírtáborok ellenőrzése“ címen nemcsak itthon, hanem külföldön is, saját gépkocsihasználatot számláztak munkábajövet és hazamenet, a gépko­csi üzemeltetésének okmányait hiá­nyosan töltöttók ki, a reprezentációs költségek keretét túllépték stb. A szövetség pénzügyi kezeléséről szóló kétnapos tanfolyam kevésnek is bizonyult, mert sokan még szerettek volna a vitában felszólalni, de már nem jutott nekik idő. Az elhangzot­tak, de főleg a járási ellenőrző bi­zottságok elnökeinek tapasztalatcse­réje a járási bizottságok jobb pénz­kezeléséhez vezet majd. JUDr. Michal fiurdiak XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXX44XXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN3 1 VERSENYRE KELNEK A FIATALOK A szocialista brigád megtisztelő címért A kolárovoi (gútai) közszol­gáltató vállalat SZISZ alapszer­vezete az utóbbi időben sokat hallat magáról. Legutóbb az évzáró taggyűlésen összegezte évi munkaterve teljesítésének eredményeit és új feladatokat tűzött tagjai elé. Ez alkalomból felkerestem a SZISZ alapszervezet vezetőit, hogy az eredményeik, problé­máik és célkitűzéseik felől ér­deklődjem. A régi SZISZ-elnök . Rigó Szerén: Eredményeink­hez jelentős mértékben hoz­zájárult a SZISZ járási bizottsá­ga, amely főleg módszertani se­gítséget nyúj­tott. Szorosan együttműköd­tünk a vállalati pártszervezet, valamint a szak­­szervezet veze­tőivel, akik a­­nyagilag és er­kölcsileg egy­aránt segítették munkánkat. Fiataljaink tevéke­nyen bekapcsolódnak az ifjú­sági szervezet mozgalmi életé­be, társadalmi tevékenységébe, így például a városszépítési akció keretében — az újonnan épülő kultúrház mielőbbi befe­jezéséhez — hétszáz óra társa­dalmi munkát végeztünk. A múlt év februárjában a CSE­­MADOK helyi szervezetével kö­zösen nagyszabású Petőfi-estet rendeztünk. A Pünkösdi sor­­táncjárás-t is közösen rendez­tük. A Nőszövetség helyi szer­vezetének évzáróján fiataljaink ajándékokat nyújtottak át a nőknek, majd kulturális műsor­ral léptünk fel. A társaskirán­dulásaink közül legszívesebben a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosainak nyomában címűre emlékszem. Megtekintettük azo­kat a helyeket, ahol népünk legbátrabb fiai 30 évvel ezelőtt fegyverrel harcoltak az igazsá­gosabb társadalmi rendszerért, a szabadságért, majd a kegyelet koszorúját helyeztük el a Sla­­vínon. Mihalics László: Csak pár éve dolgozom ennél a vállalatnál. Épp ezért nagyon meglepett, hogy engem jelöltek az ifjúsági szervezet elnökének. Derekas munkámmal bizonyítom be: méltó vagyok a bizalmukra. Legfontosabb feladatunknak tartjuk a fiatalok politikai ne­velését, amit kulturális műsor­ral is egybekötünk. A közeli hó­napokban több, fiatalokból álló munkaközösség kel versenyre a szocialista brigád megtisztelő címért. A legtevékenyebb, s pél­dás erkölcsi SZISZ-tagokat tag­jelöltnek javasoljuk a CSKP-ba való felvételre. Szervezetünk hármasszerződést köt az igaz­gatósággal és a szakszervezeti bizottsággal, kölcsönös segély­­nyújtásra vonatkozóan, anyagi­erkölcsi téren egyaránt. To­vábbra is segít­jük a pionír­­szervezetet: az ifjúság soraiból rajvezetőket biz­tosítunk, s hoz­zájárulunk a Pionírszervezet megalakulása 25. évfordulója méltó megün­neplésének elő- Népitánc-, asz­taltenisz-, sakk-kör, valamint futballcsapat alakítását ter­vezzük. Igyekszünk megoldani a beat-zenekar problémáit. Sze­retnénk egjr egész estét betöltő esztrádműsort előadni. Külön­böző vetélkedőket szervezünk és rendezünk a fiatalok ré­szére. Ennek az ifjúsági szervezet­nek a legnagyobb problémája: a helyiséghiány. Reméljük, hogy a közeljövőben ez a kérdés is megoldódik — közmegelége­désre! Oláh lózsefné, Kolárovo (Gúta) és az új. készítéséhez. Gyakorlatilag már magunk mögött van a „Haladó Tapasztalatok Iskolá­ja“ III. évfolyamának 3. leckéje is, amelyet a felújított szövetkezeti munkaiskolák keretén belül a szövet­kezeti tagok ezrei kisérik figyelem­mel. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottsága politikai­művelődési osztályához több járás­ból érkezett jelentés a 2. lecke ered­ményeiről. Az egyes járási bizottságok jelentései tanúsítják, hogy azokban a járásokban, ahol az iskoláztatás me­netét jól megszervezték, ahol az egyes szövetkezetek helyesen fogták fel az iskoláztatás jelentőségét, ott máris szép eredményeket könyvelhetnek el. Ahol ez nem így van, ott most keresik sák el a mezőgazdasági üzemeket is. Az egyesített szövetkezetekben hang­súlyozták a nagyteljesítményű komp­lex gépsorok kiegészítésének szüksé­gességét. ф A Žiar nad Hronom-i járásban 18 szövetkezeti munkaiskolában folyik a tanítás. A második leckét a járásban közösen 872 szövetkezeti tag kisérte figyelemmel, százzal többen, mint az első leckét, annak ellenére, hogy sok szövetkezetben még az őszi munkák elvégzésével foglalatoskodtak. A lecke utáni vitában, ahogy erről M. Schmidt mérnök, a szövetség já­rási bizottságának titkára értesített, a tagság bírálta az utak rossz minő­ségét, főleg azt, hogy a járásban igen Egy lépéssel előbbre a fennálló hiányosságok kiküszöbölé- kevés keményburkolatú mezei út van. sének módját. Jó hírek jöttek a 2. leckével kap­csolatban a prievidzai, Žiar nad Нго­­nom-i, topolčanyi, trnavai járásból, valamint több járásból is. # Jozef Uhliar a szövetség prie­vidzai járási bizottságának munkatár­sa értesített bennünket, hogy a 2. leckével kapcsolatos 25 vitaesten 44 igen értékes hozzászólás és javaslat hangzott el. Elsősorban arról volt szó, hogyan kellene az úthálózatot, mind a gazdasági udvarokon belül, mind a mezei utakat jobbá tenni, valamint a közlekedési eszközöket jobban ki­használni. Több felszólaló megemlí­tette, hogy sok olyan szövetkezet van, amelyekben megalakulásuk óta nem építettek raktárhelyiséget és a takar­mányféleségeket, sokszor a vetőmagot is ideiglenes helyeken tárolják. Majd­nem mindenütt egybehangzóan úgy értékelték, hogy a 2. lecke témája a közlekedés, anyagmozgatás és raktá­rozás észszerűsítése a társulások meg­teremtését és a termelés összpontosí­tásának szükségességét szorgalmazza. Többen javasolták, hogy fokozatosan gazdaságosabb közlekedési eszközök­kel nagy teherbírású pótkocsikkal lás-A hozzászólások másik csoportja fő­leg a közlekedési géppark összetételét bírálta, amely szerintük nem felel meg az összpontosítás és szakosítás követelményeinek. Az iskoláztatás keretén belül több szakelőadás elhangzott a szarvasmar­ha-tenyészetekről, a nemesítés szük­ségességéről, az állat-egészségvéde­lemről, valamint a tej helyes kezelé­séről. E járásban az iskoláztatás terén igen jó eredményeket értek el Vtáő­­níkon, Jánová Lehotán, Lovčicén, Sta­rá Kremničkán, Kosorínban és Tekov­ské Nemcén. A szövetség Žiar nad Hronom-i já­rási bizottsága célul tűzte ki, hogy a járás többi szövetkezetét is hozzáse­gíti, hogy a szövetkezeti tagok okta­tására nagyobb gondot fordítsanak, az újonnan megnyílt szövetkezeti mun­kaiskolák jól működjenek, mert ezek nagyban elősegítik a dolgozó paraszt­ság eszmei-politikai tudásának gyara­podását, színvonalának növekedését, ahogy azt pártunk központi bizottsá­gának múlt év októberi plenáris ülése előirányozta. (jp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents