Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-30 / 13. szám

1974. március 30. .SZABAD FÖLDMŰVES, A TUDOMÁNYOSÁN MEGALAPOZOTT TERMELÉS IDÖSZERO KÔVETELMČNY& Az igényeknek megfelelő szolgáltató-hálózat kiépítése! Mezőgazdasági üzemeink, mind a növénytermesztés, mind pedig az ál­lattenyésztés belterjes fejlesztésével egyetemben, távlati szempontból szá­molnak a szolgáltató hálózat bővítésé­vel. Ennek kapcsán felsőbb szinten intézkedések történnek a kemizáló, a takarmánygyártó, a gépjavító, az épí­tő, 'az állat- és növénynemesítő, az adatfeldolgozó, az állategészségügyi és a hulladékfeldolgozó szolgáltatá­sok kibővítésére. A jövőben számolni kell a takar­mányszárító, granuláló-pogácsázó s a gabona utókezelő hálózatának kiépí­tésével, valamint a speciális takar­mánykeverékek nagyobb mennyiségű gyártásával. Erőfeszítések történnek a mezőgazdasági termékek veszteség­­mentes raktározására is stb. A vázolt szolgáltató tevékenység bővülésére főképpen az üzemközi együttműködés mutatkozik a leghoz­­záférhetőbbnek. A mezőgazdasági és a szolgáltató, valamint a bizonyos te­vékenységre szakosított vállalatok együttműködésén alapuló szolgáltatá­soknak nagy jövőt jósolnak. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar belterjes fejlesztésével foglalko­zó tudományos-műszaki szervekre a nagyszabásúnak ígérkező folyamatban különösen nagy szerep hárul. Az igé­nyes beruházási program — mely a mezőgazdasági termelés jövőbeni fej­lesztését már napjainkban sejteti — azon túl, hogy nagy igényeket támaszt az iparszerű termelés komplex előké­születeinek időben történő megtételé­re, egyben arra is figyelmeztet, hogy népgazdaságunknak más ágazatai is alaposan készüljenek fel a folyamat gyorsítására! A jövőben tehát lénye­gesen több építőanyagra, komplex gépsorra, öntözőrendszerre, gépmeuy­­nyiségre lesz szüksége mezőgazdasá­gunknak mint eddig. A jövő mezőgaz­dasági építményei tehát nagyobb igé­nyességgel készülnek, mint a régi épületek; hiszen hosszú távra szóló beruházásokról van szó. Ugyanakkor olyan korszerű gépi berendezések ke­rülnek a termelésbe, melyeknek az igénvbevételével nagymértékben csök­kenthető az emberi munkaszükséglet, a másik oldalon pedig hatványozott mértékben emelkedik a munkaterme­lékenység. Igv 1990-re a mezőgazdaság emberi munkaerő-szükséglete a mostanihoz képest előreláthatólag a felére csök­kenhet. Ez viszont nagyobb követel­ményeket támaszt azokkal szemben, akik a mezőgazdaság számára szak­embereket nevelnek! Például 1970-ben a mezőgazdaság­ban az összes dolgozóknak csak 5,8 százaléka rendelkezett szakmai kép­zettséggel, ezzel szemben 1990-ben szükséges lesz, hogy az összes ott fog­lalkoztatottaknak 23 százaléka szak­­képzettséget szerezzen. Ezt megköve­teli az egyre jobban szakosodó terme­lés. A szakember nevelésben nagy sze­rep jut a tudományos kutatóknak, az iskolaügynek, de a szakosított szol­gáltató intézményeknek is; főleg a specialisták képzésében. Döntő fontosságú feladat hárul a jövőben a származástannal, a fizioló­giával, a klimatológiával, a biokémiá­val, a biofizikával, a mikrobiológiával, a talajtannal, az örökléstannal, az ökonómiával, a szociológiával és a pszicbológiával foglalkozó tudomány ágakra is. A tudományok vívmányai fokozato­san a termelési gyakorlat magától ér­tetődő tartozékaivá válnak a mező­­gazdaságban, ahol kvalifikólt embe­rek szervezik a munkát; végzik a ki­tűzött feladatokat. Az állattenyésztésben szó sincs a jelenlegi állatfajták gyors lecserélé­séről, azonban programszerűen már intézkedések történtek — hosszú tá­von — a rendelkezésre álló fajták mi­nőségének a tökéletesítésére. Ennek kapcsán a fajtanemesítés külön intéz­ményes szolgáltató szervezetté alakul. A tudomány feladata lesz, hogy megoldásokat keressen a korszerű ne­­mesítési formákra, a fajtaközi neme­sítésre (főleg ellenőrzés céljából) és módszertanilag irányítsa a nemesítői tevékenységet. A fajtanemesítök fel­adata, hogy a távlati célkitűzés való­ra váltása érdekében teljesítsék a ne­mesítői feladatokat. A szarvasmarha-tenyésztés bázisai egyre jobban a mezőgazdasági nagy­üzemek lesznek, ahol hatékonyabban mint idáig következetes válogatást vé­geznek. Az 1975-ös év 227 ezer valósá­gához képest 1990-ben a hasznosság ellenőrzése 386 ezer szarvasmarhára törjed ki mezőgazdasági üzemeinkben. A szelekciós intézkedések annak a megállapítását célozzák, hogy az apa­állatok milyen hatást gyakorolnak egyrészt a tehenek tejzsír-tartalmának a növekedésére, másrészt a vágóálla­tok gyarapodására. Hosszabb távon az illetékesek mér­legelik egy nagyszabású bikanevelő telep és egy tesztáló állomás megépí­tését, ahol megbízható adatokat le­hetne gyűjteni a hízékonyságról, va­lamint a származásról. A genetikai alap lehető legjobb ki­használása érdekében számolni kell az ún. központi sperma-bank (raktár) létesítésével és ezzel párhuzamban a mesterséges, megtermékenyítő szolgál­tatások technológiájának az átminősí­tésével. A legközelebbi években mondhat­nánk a szakosított nagyüzemek háló­zatának a kiépítésével egyetemben sor kerül az állategészségügyi szol­gáltatás (gondoskodás) anyagi-műsza­ki alapjainak a kiépítésére. A gazda­sági állatokról való szüntelen gondos­kodást az állatorvosok a korszerűen berendezett nagy farmokon kedvező körülmények közt végezhetik. Kisegí­tő intézményként kiépül a laborató­riummal és diagnosztikai berendezés­sel felszerelt állategészségügyi szol­gáltató rendszer. Szükség szerint hoz­zák létre az állatkórházakat és egyéb fontos intézmények hálózatát is. Az eddigiek alapján arra a megálla­pításra juthatunk, hogy a fejlesztés igénye megköveteli a személyi- és az anyagi ismeretbázis kibővítését, to­vábbá az egyes tudományos munkahe­lyeknek megfelelő szakemberekkel és anyagi alappal való ellátását. Olyan emberekkel, akik az egyes részletkér­déseket kvalifikált módon önállóan oldhatják meg! Mezőgazdaságunk jövőjére a dina­mikus fejlődés a jellemző, mely lénye­gesen eltér a korábbi időszak fejlődé­sétől. Nem csupán a feladatok válla­lása és a termelés struktúrája tekin­tetében. Főleg a műszaki bázis lesz az a fontos tényező, melynek az okszerű kihasználása nagyban befolyásolja magát a termelést, s ez számottevő beruházás nélkül aligha sikerrel meg­oldható lenne! A nagy horderejű műszaki bázis nemcsak a szervezés új irányát sejte­ti, hanem egyben arra is figyelmeztet, hogy jó előre gondoskodjunk — mező­­gazdaságunk számára — kiváló spe­­ciálisták neveléséről. Olyan szakem­berek képzéséről, akik kezelhetik és meghibásodás esetén kijavíthatják a speciális gépeket és berendezéseket. Ez persze csak megfelelő szerviz­szolgáltatás-hálózat kiépítésével old­ható meg érdemben. Ez persze nem csupán a gépekre, hanem minden egyébre egyformán vo­natkozik. A tudományos színvonalú iparszerű mezőgazdasági termelés ki­alakításában nagyon fontos követel­mény, hogy minden termelési folya­matban gyorsan reagáljanak a jelen­ségekre. Abból kiindulva, hogy az idő pénz, hanem arra kell törekednünk, hogy egy-egy műveletet a lehető leg­rövidebb időn belül, a lehető legki­sebb költségráfordítással, a lehető legnagyobb termelékenység-hatékony­sággal végezzünk el. Emellett dönté módon fontos az is, hogy a termelési folyamatok láncszerűen kapcsolódja­nak egymáshoz, azaz összefüggő lán­cot alkossanak egy-egy rendszerben. Ha például megoldjuk a kukorica komplex gépesítését a vetéstől a be­takarításon keresztül az utókezelésig és a raktározásig, akkor azt mondhat­juk, hogy nyert ügyünk van. Ugyanez vonatkozik minden műveletre, mert valójában csak így válhat a mezőgaz­dasági termelés iparszerűen egyre termelékenyebbé. Nem vitás ez csak az őstermelők és a szolgáltató szerve­zetek szoros együttműködésével vi­hető sikerre. HOKSZA ISTVÁN Vegyszerek a burgonyatermesztésben Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az étkezési burgonyát nem szabad olyan helyre ültetni, ahol az előző években Lidenal, Supergem, Gamacid vagy Endrin készítményt alkalmaz­tunk. Ezen készítmények használatá­ról ajánlatos nyilvántartást vezetni! Burgonyavész. A védekezést az elő­rejelzés szerint irányítjuk. Ditbane M 45 és Polyram Combi készítmény­ből 2 kg-ot, Neroxon 50-ből és Kupri­­kol 50-ből 4—5 kg-ot, Brestan 60-ból pedig 0,4—0,6 kg-ot adunk egy hek­tárra. Alkalmazható még a Coprantol, Cupravit, Daconil, Dtthane M 22, Du Ter Extra, Kuprikol 30, Liromatin, Novozir MN 80, Pol-Kupritox, Ucetln és Vitogran készítmény is. Veszély jelzése esetén azonnal per­metezzünk! Az első 2—3 permtezést Dithane M 45 vagy Polyram Combi szerrel végezzük, a további esetleg szükséges kezeléshez őn- vagy réz­­tartalmú készítményeket használjunk. Utoljára 10—12 nappal a szár meg­semmisítése előtt, vagy a fiziológiai beérés előtt kell permetezni. Az öre­gedő szárak betegséggel szembeni el­lenállása csökken, ezért a szerek ha­tása is kisebb lesz. A szer-adagokat a szár növekedése és a veszély foka szerint határozzuk meg. Permetezés­kor 400—600 liter, nedvesítéskor (S—041 permetező) pedig 200—300 liter vizet számítunk egy hektárra. A kezeléshez az S—041, 5—033 és az S—293 típusú permetező gépek a leg­megfelelőbbek. A védekezés csak ak­kor lesz eredményes, ha már a fertő­zés megjelenése előtt hozzálátunk a kezeléshez! Burgonyarák. A fertőzött talajokon ne termesszünk a betegségre hajla­mos fajtát. A védekezést a MÉM ren­delkezése alapján és értelmében kell végezni. Burgonyafonálfáreg. Védekezés ősz­szel a betakarítás után: 5 liter víz +1 180—200 ml Nematin/m2. Feltétlenül be kell tartani a használati utasítástl Tetvek, a vírusok hordozói, terjesz­tői. Csak a nemesítő és szaporító nö­vényzetet kezeljük, azokból is csak az érzékeny fajtákat, mint pl. a Hera, Lúčnica, Sázava, Krasava. Szer-adag: Intnation E 50-ből 0,5—1 liter, Intra­­sol 3-böl 6 liter egy hektárra. Intra­­solból csak az első permetezéskor használjunk 1 litert hektáronként. Az első permetezést a burgonya kelése után azonnal végezzük! A további 2 kezelést 12-i.'epos Időközönként alkal­mazzuk. Vigyázatl A cseresznyefák és a ko­rai zöldségfélék közelében úgy per­metezzünk, hogy ezekre ne kerüljön permetlé! Amerikai burgonyabogár. A perme­tezést vagy az aerosolt részesítjük előnyben. Felhasználható készítmé­nyek és hektáronkénti adagok: Birla­­ne 24 ЕС, Phosdrin 24 ЕС és Gesfid 1 liter; Thiodan ЕС 0,9—1,5 liter, Élőerőn 50 WP 1,2—1,5 kg, Despirol WP 50 0,3 kg, Despirol P 20, Soldep 2—3 liter. Továbbá a Decemtion P6, Aerosol kelevanu, Élőerőn por, Fura­­dan 75 WP, Gusatlon A, Imiden 50 WP, Padan 50 WP és Unden készítmény is alkalmazható. A Despirol 5 WP és a Birlane 24 ЕС az összes, burgonya­vész ellen használt gombaölő készít­ményekkel keverhető. A cseresznye és a korai zöldségek közelében óva­tosan dolgozzunk, hogy ne érje őket permetlé! Gyomirtás: legkésőbb 3 nappal a burgonya kelése előtt lehet perme­tezni. Mindig 400 liter vízből készí­tünk permetlét. Hektáronkénti szer­adagok: Selektin, Camparol 1803, Are­­sin, Afalon, Maloran WP, Monolinuron és Gramoxone 2—3 kg, Patoran 2,5— 3,5 kg, Topogard 3623 3 kg, Herbex + Selektin (1:3) 2—3 kg. A Gramoxonet csak valamely enge­délyezett szerrel kombinálva alkal­mazhatjuk, főleg akkor, ha a talajt már ellepték a kétszikű gyomok, mint pl. a hélazab, vagy a fűfélék közé tartozó egyéves gyomok. A fejlettebb, erősebb gyomok ellen a nagyobb ada­got alkalmazzuk! A Topogard 3623 nem hat a kitartó gyomokra. Ilyen pl. a mocsári tisztes­fű, mezei ászát, folyondár szulák, ta­rackbúza, mezei zsurló stb. Selektint ott alkalmazzunk, ahol kisebb a későbbi időszakban történő elgyomosodás veszélye. Herbex he­lyett Gesatopp 50-et is használhatunk. A szélsőségesen könnyű talajokon ne alkalmazzunk Aresin, Afalon és Päto­­та n gyomirtó szereket. (fr) A CSKP XIV. kongresszusának ** a mezőgazdaság fejlesztésé­vel kapcsolatos célkitűzéseit csak úgy lehet mielőbb valóra váltani, ha mindjobban elmélyítjük a dol­gozók sokoldalú részvételét a leg­fontosabb gazdasági feladatok megoldásában. Ez lényegében any­­nyit jelent, hogy meg kell nyitnunk az utat a széleskörű munkakezde­ményezés és aktivitás különböző megnyilvánulási formái előtt, meg kell teremteni az újítómozgalom kiszélesedéséhez és elmélyítéséhez szükséges feltételeket, mert mint az ország minden részén, a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban is elsődleges feladata kell, hogy le­gyen minden mezőgazdaságban dolgozó vezető személynek, hogy munkahelyén egyre nagyobb töme­geket kapcsoljon be az újítók moz­galmába. A járási mezőgazdasági igazga­tóság és a járási szakbizottság ál­tal meghirdetett szocialista mun­kaverseny az elmúlt évben igen kedvezően, a vártnak megfelelő ösztönzéssel hatott az újító- és fel­találó mozgalom még tökéletesebb a mozgalom széleskörű és mind eredményesebb kibontakoztatását. Egy sző mint száz — vannak még lehetőségeink az ezirányú mozga­lom továbbfejlesztésére, s minden erőnkkel azon leszünk, hogy to­vábbi javulást érjünk el. Most lássuk talán a múlt év eredményeit. A legsikeresebb újí­tók közé tartoztak: Jakabovič Pa­vol a őerníky, Dobrý ján a Dvory nad Žitavou-i, Ing. Poliaéik Cyprian a hűli földművesszövetkezet, vala­mint Kuklíš Imrich a Štúrovoi Ál­lami Gazdaság dolgozója. Az újitőmozgalomban versengő munkaközösségek közül a trávnicai efsz munkakollektívája volt a leg­sikeresebb, s az első helyezésért kétezer korona jutalmat kaptak és az újítók vörös vándorzószlaját is elnyerték. A második helyen a muzslai, harmadikon pedig a szí­­mői efsz újítói végeztek. A fejlődés szemléltetése szem­pontjából hadd említsem meg, hogy még 1962-ben csak 62 újítási javaslatot terjesztettek be a mező­­gazdasági üzemek újítói, s a reá-Az újítómozgalom sikere kibontakozására. Az újítómozgalom egyébként már szép eredménye­ket hozó tartalmas múltra tekint­het vissza járásunkban. Immár hét éve, hogy először odaítéltük a ne­vezett mozgalomban legjobb ered­ményt elért munkaközösségnek ki­járó vörös vándorzászlót. Minden évben kiértékeljük a mozgalomban legjobb eredményt elérő egyéneket és munkaközössé­geket. Az értékelés a közzétett kri­tériumok^ a pontozási kulcsrend­szer szerint történik. A múlt évben elért eredmények alapján elmond­hatjuk, megvannak a feltételek ah­hoz, hogy az újítómozgalom járá­sunk mezőgazdasági üzemeinek többségében továbbra is állandó helyet kap a termelés ésszerűsíté­sére való törekvésben. Az e téren elért múlt évi ered­mények ellenére sem lehetünk teljes mértékben elégedettek az el­végzett munkával. Jónéhány mező­­gazdasági üzem — pl. a šuranyl, bardoűovoi, fubai, rubaüi, svodíni, Kamenica nad Hronom-i, kameníni, salkai, biűai és gbelcei efsz, az Agrostav stb. — újítómozgalomban elért eredményeivel, illetve a fel­mutatott munkájával koránt sem lehetünk elégedettek. Ebben az év­ben szeretnénk elérni, hogy a ne­vezett üzemekben is megfelelő színvonalra lendítsük a mozgal­mat, s hogy az elért eredményeken keresztül meggyőzően bizonyítsuk a vonakodó mezőgazdasági üzem­vezetőknek, igenis van jelentősége az újítőmozgalomnak, s nem is ki­csi! Jé volna, ha mindenütt úgy felkarolnák az újítók, feltalálók kezdeményezéseit, mint pl. a muzt­­lai, hűli. Dvory nad Žitavou-i, tráv­nicai. zemnéi, palárikovoi vagy tvrdošovcei efsz-ben, a Mikuláli és Stúrovoi Állami Gazdaságban itb. Az idén szeretnénk megoldani mindenütt a mozgalom pangásának okalt. Kár, hogy egyes vezetők az újitémozgalomra vonatkozó törvé­nyekkel és határozatokkal sincse­nek tisztában, s az nagyon fékezi lizálás után az újítások évi 333 ezer korona megtakarítást ered­ményeztek. Ekkor a muzslai szö­vetkezet újítót voltak a legsikere­sebbek. A műit évben már 157 ÚJÍ- tási javaslat került elbírálásra, s a realizált javaslatok feltételeahe­­tően mintegy 2 millió 618 ezer ko­rona évi megtakarítást eredmé­nyeznek majd. A vándorzászlóért versengő kollektívák összesen 20 javaslatot terjesztettek be, ebből a jml mellett működő szakbizott­ság tízet javasolt realizálásra, vagyis járási méretű elterjesztésre. A legértékesebb újítási javaslatot a Dvory nad Zitavou-i Közös Szö­vetkezeti Baromfiüzem dolgozói — Štepanai Robert munkaközössége — nyújtották be: az általuk java­solt Ideál takarmányozó berende­zés alkalmazása a tojástermelő és baromfinevelő csarnokokban előre­láthatólag 920 ezer korona évi megtakarítást eredményezne. U- gyanez a munkaközösség javasla­tot tett az ürülék szállítócsigák se­gítségével történő eltávolításának javítására a tojócsarnokokban. Ezen újítás realizálása évi 264 ezer korona megtakarítást ered­ményezne. Közel kétszázezer koro­na értékű az a javaslat is, amit Cucor József mérnök kollektívája dolgozott ki. Ök az itatörendszer jelenlegi megoldásának hiányossá­gait igyekeztek eltávolítani a tojő­­csarnokokban. A múlt évben minden eddiginél eredményesebb volt az újítók moz­galma a Nové Zámky-i járásban. A reális lehetőségek 1 felmérése azonban arra utal, hogy még na­gyon sokat lehetne javítani a moz­galom színvonalán, eredményein, több üzemet, egyént és munkacso­portot is be lehetne kapcsolni eb­be a nemes tevékenységbe. A kö­zeljövőben ezt a feladatot kell megoldanunk. Ez a mi munkánk, s nem is kevés! Krásny Ján, JMI, Nové Zámky A gyakorlatban is beváltak A šaľai Dnslo vegyi kombinátban egyre több különféle összetételű folyé­kony műtrágyát gyártanak. Ez nagyban hozzájárul a nitrogén tartalmú mű­trágyák választékának bővítéséhez, valamint a mezőgazdasági termelés eredményesebbé tételéhez. A nyugat-szlovákiai kerület és a dél-morvaor­­szági körzet kiválasztott mezőgazdasági üzemeiben már ki is próbálták a folyékony trágyákat. A nagyüzemi kísérletekben elsősorban azt vizsgálták, milyen agrokémiai tulajdonságokkal rendelkeznek az új műtrágyák, meg­felelők-e a rendelkezésre állő gépek a trágyák kijuttatásához, továbbá azt ellenőrizték, milyenek a korróziós hatások és az új trágyák raktározásának ökonómiája. A Sládkovičovo! Magszaporitó Állami Gazdaságban több mint 100 tonna folyékony, nitrogén tartalmú műtrágyát használtak fel. Kiderült, hogy a folyékony trágyának bizonyos előnyei vannak a szemcsézett karbamíddal szemben. A kísérlet eredményeiből talán elég annyit megemlíteni, hogy a folyékony trágyával kezelt parcellán 68 mázsát termett a magra termesztett kukorica hektárja, ahol viszont granulált karbamidot alkalmaztak, ott csak 61 mázsa volt az elért átlaghozam. Hasonló eredményeket értek el a siló­­kukorica, a tavaszi árpa és a cukorrépa esetében is. Az idén még több folyékony műtrágyát gyártanak a nevezett vegyi kom­binátban, s a szakemberek a termelőkkel és a kutatókkal együttműködve tovább folytatják a kísérleteket. —rn—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents