Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-30 / 13. szám

M/-!, március 30. SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT Nincs megállás Már csak két hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy 25 éves múltra tekinthes­senek vissza a chottni (hetényi) szö­vetkezet tagjai. Tudják, nem volt könnyű a kezdet. Hiányzott a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás irá­nyításához a kellő tapasztalat, a szak­tudás, ami aztán rányomta bélyegét az egész gazdálkodás menetére, s az eredményekre egyaránt. Gyakoriak voltak ezidőtájt a vezetésben a sze­mélyi változások. Az első évtizedben például három elnök — G ercsi Já­nos, Hencz Miklós, Pákozdi Elek — váltotta egymást. Döntő for­dulat 1963-ban következett be, amikor L a m i Miklós került a szövetkezet élére. Ö már megkövetelte a munka­idő gazdaságos kihasználását. Talán egyeseknek a szigor nem volt éppen ínyére, de a tagok nagy többsége sa­ját maga győződhetett meg róla: az új elnök a közösség érdekében cselek­szik — igazat adtak neki. Azóta nagyot léptek előre. A szö­vetkezet szakembergárdája nap mint nap ügyel arra, hogy a korszerű ter­melési és szervezési módszerek a gya­korlati életben érvényesüljenek. Az új technika és a termelés új techno­lógiája hatott a dolgozók gondolatvi­lágának átformálódására. Közülük számosán — kényszerérzet nélkül — sajátították el a szükséges szakmai­politikai ismereteket. A minőségi vál­tozás szinte törvényszerűen bekövet­kezett: ez kedvezően hatott a munka­­fegyelem megszilárdulására, a terme­lési eredmények elérésére, a jövedel­mezőbb gazdálkodásra. Főleg a tejtermelésre, a sertéshiz­lalásra és a szőlőtermesztésre szako­sították a termelést. A tervezett hek­tárhozamokat is jócskán túlteljesítet­ték. A tagok közösből eredő havi jöve­delme is évről-évre gyarapodott. Mindezek a tényezők kedvező hatás­sal voltak a dolgozók szociális, kul­turális igényeinek kielégítésére, szak­mai-politikai és általános műveltségük fejlődésére. A szövetkezet ifi-szervezetének egy­­egy tagja havi 50 korona különjuta­­lomban részesül. Az említett fiatalok házasságuk alkalmával 1000, illetőleg — ha mindketten a szövetkezetben dolgoznak, akkor — 2000 koronát kapnak nászajándékul. Azok a fiata­lok, amelyek családi házat szándé­koznak építeni — tíz évre való elkö­telezettség esetében — 25 ezer korona stabilizációs kölcsönt kapnak. Ezen­kívül a szövetkezettől évi három-öt ezer korona szubvencióra jogosultak. Az ilyen kölcsönre (stabilizációs!) évente öt ifjú házaspár tart igényt. Van szép kultúrházuk, s szövetke­zeti klubjuk. Kulturális tevékenységre 120—130 ezer koronát fordítanak. A közös gazdaság keretében működő tö­megszervezetek tagjai működési terv szerint tevékenykednek. Ezek a ter­vek Hencz Irénkéhez, a szövetkezeti klub vezetőjéhez jutnak el; így azután a működés összehangolására kerül sor, hogy az egyes rendezvények ne keresztezzék egymást. Ami ezeknek a szervezeteknek az anyagi támogatását illeti, például az elmúlt évben a CSE­­MADOK 6000, a sportszervezet 28 000, a SZISZ alapszervezet 4000, a nőszö­vetség helyi szervezete 1000 korona anyagi támogatásban részesült — a szövetkezet részéről. Ami meg a szövetkezeti tagok gyer­Evnyltó közgyűlés résztvevői. (A szerző felvétele.) mekeinek táborozását illeti, évente 14—15 gyerek jut el a legszebb nya­ralóhelyekre. A szövetkezeti tagok bel- és külföldi társasutazásokon, üdüléseken vehetnek részt. A külföld­re vonatkozóan első helyen szerepel a Szovjetunió, a Magyar Népköztársa­ság, stb. Kölcsönös baráti kapcsolat fűzi a chotíni szövetkezet tagjait a magyarországi Csehszlovák—Magyar Barátság TSZ-hez, ahová évente men­nek, hasznos tapasztalatcserékre, s az ottaniak jönnek ide. Nagy népszerű­ségnek örvend egy-egy kirándulás Bu­dapestre. ahová a szülők gyermekeik­kel együtt mennek. A szövetkezeti klub működési ter­vébe ágyazódik a közös gazdaság dol­gozóinak tömegoktatása (szövetkezeti munkaiskola, HTI tévé-sorozat). A szövetkezet ifi-szervezetének tagjai rendszeres politikai előadásokon vesz­nek részt. Ezenkívül a tagok jogi, or­vosi, gazdasági előadásokat is hall­gathatnak, jó felkészültségű szakelő­adók közreműködésével. Természete­sen a gépjárművezetők oktatásáról sem feledkeznek meg, előtérbe he­lyezve a balesetmegelőzéssel, a biz­tonsági rendszabályokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítását. S mi a helyzet a kulturális élet sza­kaszán? Népszerűek a CSEMADOK és a SZISZ által rendezett műsorok. Ugyanakkor a Komárnoi Magyar Te­rületi Színház évente kétszer látogat el a községbe. Azok a szövetkezeti tagok, akik érdeklődnek a színház­­látogatások iránt, módjuk van a MA­TESZ bemutató előadásaira (45 fő) is eljutni, a közös gazdaság saját autó­buszán. A szövetkezetben jelenleg a gépköz­pont 10 tagú csoportja versenyez — Sárai Istvánnal az élen — a szocia­lista brigád megtisztelő címért. Ha­sonló csoport versenyezhetne a ker­tészetben is, ahol főleg fiatal lányok és asszonyok dolgoznak. S mi a helyzet a jövőt illetően? Az efsz-elnök többek között arról tájé­koztatott, hogy az alsópéteri szövet­kezettel közösen együttműködve, 10 millió korona beruházással lucerna­szárító üzemet létesítenek a közeljö­vőben. 1965-ben megkezdik a gazda­sági épületek fő javítását, illetve kor­szerűsítését. Gépesítik az egyes mun­kaműveleteket, hogy áttérhessenek a heti 42 órás munkaidő bevezetésére. Ilymódon kívánják mentesíteni a dol­gozókat az állandó kötöttségektől (ünnepnap, vasárnap). Csökkentik a kertészet területét. Az így felszaba­dult munkaerőket más, fontosabb ter­melési ágazatokban foglalkoztatják majd. A tagokról való fokozottabb szo­ciális gondoskodáshoz tartozik az is. hogy az istállók korszerűsítésekor szociális helyiségeket is létesítenek. Itt nemcsak megfürödhetnek, átöltöz­hetnek, hanem étkezhetnek is. Befejezésül még annyit, a szövetke­zet fennállásának 25. jubileumi, ün­nepi taggyűlésére május végén, vagy június elején kerül sor. Annyi biztos, se a vezetőknek, se a tagoknak nem kell szégyenkezniük, mert a fejlődés érdekében minden tőlük telhetőt meg­tesznek. ANDRISÉIN JÓZSEF A SZOCIALISTA MEZÖGAZDASÄG ÜTTÖRÖJE Köszöntjük a jubilánst Közel huszonöt éve a Doln.v Peter-i (alsópéteri) szövetkezet szőlésze. Ez meghatározza Pócs Flórián egész jellemét, tekintélyét. Hiszen nagy érdeme, hogy a szövetkezetnek jelenleg több mint száz hektárnyi a korszerű szőlé­szete. Gyermekkori álma vált valóra, amikor a szőlészet irányítását bízta rá a közös gazdaság akkori vezetősége. A szíve ehhez a termelési ágazathoz vonzotta. Ezért tanult. Igyekezett elsajátítani a szükséges szakismereteket. Később a szakirodalom és a sok gyakorlati tapasztalat lett a segítőtársa. Ez a derék ember az elmúlt évek során érett elismert szőlészeti szakem­berré. Természetesen, a szőlőtermesztés eredményei, s az általa készített és szakszerűen kezelt zamatos borok igazolják ezt az állítást. Mert a péteri borok nemcsak a járásban, hanem határain túl is keresettek. E szövetkezet borai nem egy országos, vagy nemzetközi borkiállításon arattak méltó el­ismerést. Ennek beszédes bizonyítéka: a sok arany-, ezüst- és bronzérem, valamint a megszámlálhatatlan díszoklevél. A múló évek során úgyszólván mindent elért Flóri bácsi, amit ember el­érhetett: a társadalmi elismerést jelentő kitüntetéseket, a szövetkezeti tagok és a lakosok tiszteletét, megbecsülését, ettől többet pedig ember alig kívánhat. Ám az élet könyörtelen: a dolgos hétköznapok, az évek szinte észrevét­lenül peregnek. így van ez a hírneves szőlész esetében is, aki ez év már­cius 20-án ünnepelte születésének 60. évfordulóját. Ez alkalomból sok sze­retettel köszöntjük a szövetkezet egy érdemdús alapító tagját, a kiváló mezőgazdasági szakembert és jóbarátot, akinek termékeny, hosszú életet, s további tervei valóra váltásához erőt, s jó egészséget kívánunk! Szöveg és kép: Andriskin J. A jövő szakmunkásaiért Az 1973/74. tanévben a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium által irányított üzemekben 35 szak­munkásképző intézmény működik. Ezen intézményekben képezzük ki az élelmiszeripar jövő szakmunkásait. Ipari tanulók képzéséről gondoskodik a Komárnoi (Komáromi) Meliorációs és Építkezési Vállalat, a Zvolení Me­zőgazdasági Építővállalat, valamint a senicai, topl'öanyi, trnavai, prešovi, trenčíni és martini Agrostav is. Ezek a vállalatok lehetővé teszik, hogy az alapfokú kilencéves iskolát végzett fiúk és lányok két-három éves tanulás után szakképzett hentesek, mészárosok, lakatosok, molnárok, pé­kek, cukrászok, kőművesek és egyéb szakmunkások lehessenek. A mezőgazdaság és az élelmezési ipar biztosítja a lakosság élelmiszer­­ellátását. Ezért most, és a jövőben is nagy figyelmet fordítunk e szakágaza­tokra. Szocialista társadalmunk lehe­tővé tette, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is a nehéz megerőltető munkát modern gépek végezzék. Am ezeknek a gépeknek a kezelése szakmunkásokat kíván. Az elméleti oktatás és gyakorlati képzés mellett a tanulók különböző szakkörökben is gyarapítják tudásu­kat. E szakkörök elősegítik a fegye­lem és a közösségi szellem megszi­lárdításét. Az idei tanévben a SZISZ üzemi alapszervezetek szervezik meg az Ipari Tanulók Akadémiáját, amely négy témakörben egy országos finálé­ban csúcsosodik ki. Tehát a Mezőgazdasági és Élelme­­mezésügyi Minisztérium keretében működő szakmunkásképző intézmé­nyeknek széles a feladatkörük nem­csak a jövő szakmunkás-képzése, ha­nem ezek politikai-erkölcsi nevelésé­nek területén is. Mindkét vonalon szép eredményeket érnek el ezeknek az intézményeknek a pedagógusai és nevelői. Ez pedig nem könnyű feladat, mert ebben a tanévben összesen 4206 fiú és leány képzéséről van szó. AHOL MÁR TÖBB MINT HÜSZ ÉVE RENDSZERESEN ÜZEMEL a szövetkezet étkezdéje ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT! A tágas kultúrteremben már elhangzottak a beszámolók, a vita, a színes kultúrműsor is végétért. A nagyjelentőségű ese­mény után az esti vigalomig ki-ki dolga után látott. Uhrin Pálné, az Iiai tizsaij Efsz könyvelőnője íróasztala mel­lett tett-vett, rendezgetett. Látszott rajta, nagyon szereti munkakörét. Tizenhárom éve tölti be ezt a tisztséget és ismeri a közös gazda­ság ügyes-bajos dolgait. Érdeklő­désemre szabatosan, kereken vála­­szolgatott. Elújságolta: jól sikerült a múlt év. Száz korona után még 20 korona osztalékot is űzethet­nek. Akt'igyekszik, az szép jőve-1 delemre tehet szert a közösben. Témát változtatva az élet- és munkakörülményekről érdeklődöm. Jő tudomásul venni, hogy a szö­vetkezet vezetősége mindent meg­tesz ezen a téren. Például a dolgo­zó asszonyok óvodába, napközibe adhatják gyermekeiket. Az állat­­gondozók kedvükre tisztálkodhat­nak, s ruhát válthatnak a fáradsá­gos munkájuk után. Határozott ja­vulás várható majd az új szociális épület átadása után. Szóba kerül a nyugdíjasok helyzete. Hamarosan meg­tudom, hogy messzemenően gon­doskodik róluk, a közös vezérkara. Többek között ezt bizonyítja az a tény is, hogy például tavaly 108 nyugdíjas részesült fejenként 500 korona egyszeri szociális juttatás­ban. Ez bizony nagyon szép emberi vonás. Amikor eddig jutunk a be­szélgetésben, egyszer csak bátor­talan kopogás hallatszik. A bízta­tás után, népviseletbe öltözött, idős nénike lép be feldúlt arccal. — Ilyen igazságtalanságot...! — fakad ki. — Csak mi vagyunk mos­tohák? Amikor a tűszúrás is fáj... — No, mi baj? Ki vele! — ... Azt hallottam, hogy mi nem kapjuk meg a,z egy kiló húst... Míg fiatalabbak voltunk, mi is sokat dolgoztunk a közösben. — Nyugodjék meg Vargáné, a vezetőség magukkal sem tett kivé­telt. Ügy emlékszem, a névjegyzé­ken rajta vannak. — Biztos forrásból tudom, ne­künk nem adják ki az egy kiló húst. Közben annyira elkeseredik, hogy kövér könnycseppek gurulnak végig az arcán. Csak ak­kor nyugszik meg, amikor előkerül a szövetkezet fiatal elnöke is és a könyvelővel együtt mutatják a név­sort, amelyen Varga István (Rozs­dás ) nyugdíjasnak is fel van tün­tetve a neve, s az is, hogy a zár­számadó közgyűlés napján 1 kg húsra jogosult. — Köszönöm elnök úri Mostmár látom, hogy egyesek gondoskodtak arról, hogy félrevezessenek. Tudja, nem is azért az egy kiló húsért békétlenkedtem, mert szép nyug­díjat kapunk, csak az fájt, hogy miért éppen mi maradtunk ki a névjegyzékből... — ügye, az a „biztos forrás“ mennyire nem biztos...? A nénike szemét törülgetve, s há­lálkodva távozik. A kedélyek lecsillapodnak. Csend­ben ülünk a szobában. Csak az el­nök fejében zúg még az eset. In­kább magának címezi a szót: — Milyen nehéz is főkormá­nyosnak lenni. Ilyen látszólagos kicsiségek is, hogy megbolygatják az emberek kedélyállapotát. Íme, mégis eltörött a mécses ... Pedig igazán mindent megteszünk azért, hogy nyudíjasaink életén, s gond­jain könnyítsünk. (balia) A szövetkezeti tagokról való komp­lex gondoskodáshoz szorosan hozzá­tartozik a közétkeztetés. Pontosabban: étkezde üzemeltetése, nem csupán a nyári időszakban, hanem egész éven át. Ennek a szociális létesítménynek az előnyeit nem kell különösképpen hangsúlyozni. Nos, íme egy konkrét példa. A ga­­lántai járás Selicei (sókszelőcei) Efsz-ében található Szlovákia legré­gebben működő szövetkezeti üzemi étkezdéje. Nincs ebben semmi túlzás, hiszen a szövetkezet megalakulása utáni első években létesült, vagyis több mint két évtizedes múlt van mö­götte. Esztendők hosszú során szinte felbecsülhetetlen szolgálatot tett a közösnek, tagoknak — és nem tagok­nak — egyaránt. Miben mutatkoznak meg ezek az előnyök? Erre a kérdés­re P a p p Béla, a szövetkezet üzem­gazdásza a következőképp válaszolt: — Elsősorban azért oly közkedvelt a szövetkezetünk üzemi konyhája, mert sok gondtól, idöpocsékolástól mentesíti a dolgozó asszonyokat. Nagy jótétemény a magános, özvegy, vagy beteg — és egészséges — emberek­nek, mert minimális áron (5 Kés) jut­nak kiadós, jóízű, meleg ebédhez. A szövetkezet közel negyedszázados tör­ténetében a legelső szociális intézke­désként tartják számon az üzemi konyha létesítését. Hozzászoktak eny­­nyi éven keresztül az emberek, s már talán meg sem tudnának lenni nélkü­le. Évről évre, zavartalanul üzemel, Újévtől Szilveszterig. Az üzemgazdász szavai szerint ta­valy huzamosabb időn keresztül — a száj- és körömfájás dúlása időszaká­ban — naponta 250 adag ételt készí­tettek, ellátva tökéletesen az állat­­gondozók kosztolását (persze, drót­kerítésen át). És ami örvendetes hír: mivel a régi üzemi konyha már kicsinek bizonyul, tágasabbat, s egészen korszerűt léte­sítenek. — A kétemeletes szociális-adminisz­­tratív épületben kap méltó helyet, ahol 300 fő étkezhet — magyarázza Papp elvtárs. A beszélgetés közepette megtudjuk, a közel ötmillió korona költségráfordítással épülő három­­szintes létesítménybe — amely már teljes magassságában szemlélhető — kerül az ifi-klub, könyvtár és olvasó­terem, a szövetkezet irodái és irattá­ra, hideg-melegvizes fürdő és öltözó (a szövetkezet műszaki személyzeté­nek legnagyobb örömére). Tehát, a szövetkezeti tagok iránti komplex gondoskodás területén na­gyot lépnek előre. Ennek jegyei máris kézzelfoghatók. Váljék dicséretükre! S végül hadd fejezzem be azzal a gondolatvezetéssel, ahogy elkezdtem: járásszerte is jóhírű ez az üzemi konyha, illetve szövetkezeti étkezde. Ehhez nem kis mértékben hozzájárul V r e b a Mária szakácsnő is, aki süti­­főzi a kitűnő, jobbnál-jobb ételt (fel­vételünkön). Aki csak egyszer Is meg­kóstolja főztjét, az, ha csak teheti, el nem mulasztja, felkeresi a közös gaz­daság étkezdéjét. No meg a Mari néni nyilt szókimondása, kacagtató humo­ra se éppen megvetendő. (kovács)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents