Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. fanná* 1Й, 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZE*! FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Eredményes számvetés A SZÖVETSÉG ROŽŇAVAI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK MÜNKÄJÄRÖL A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének rožňavai (rozs­­nyói] járási bizottsága a múlt évben hála a jól irányított és szervezett tömegpolitikai tevékenységnek, és a járási bizottság valamennyi dolgozója elkötelezett munkájának, jelentős sike­reket ért el a társadalmi tevékenység terén. Mint ahogy azt a jb elnökségének decemberi ülésén konstatálták a rož­ňavai Járási bizottság eredményes munkája főleg abban nyilvánult meg, hogy hathatósan támogatta a „a min­denki szocialista módon“ című moz­galmat, valamint a Jelentős évfordu­lókra tett kötelezettségvállalásokat. A szövetség járási bizottságának sike­reit nagymértékben elősegítette az a tény is, hogy a dolgozói a járási pártszervezet vezetése mellett a prob­lémák megoldásánál együttműködtek a járási mezőgazdasági társulás illeté­keseivel. A járási bizottság decemberi ülésé­nek egyik fontos napirendi pontja, — mint ahogy arról V. Picinger elvtárs, a szövetség járási bizottságának tit­kára tájékoztatott, — az 1973-as esz­tendő szocialista munkaversenyének kiértékelése volt a növénytermesztési szakaszon. A kritériumok szerint a versenyben résztvevő üzemeknek I., Jogtanácsadó Fegyelmi eljárás az efsz-ekben A szövetkezeti törvény és az efsz-ek mintaalapszabályzata rendezi az egységes földművesszövetkezetekben alkalmazott fegyelmi eljárásokat. A szövetkezeti jogrend idézett jogforrásai szerint a szövetkezeti tag min­den oly kihágását, amelyért fegyelmi büntetést kaphat, rendesen fel kell tárni és ezt bizonyítani kell. A büntetés kiszabásánál figyelembe kell ven­ni az egyén személyiségét és a kihágás körülményeit. Minden vádlottnak meg kell adni a védelem lehetőségét. A fegyelmi ügyet rendszerint az efsz vezetősége tárgyalja meg. Ha a vezetőségi tagról vagy az elnökről van szó, a fegyelmi szerv a szövetkezet taggyűlése. Semmilyen más szerv nem Tóhat ki vezetőségi tagra, vagy az elnökre fegyelmi büntetést. A szövetkezet vezetősége, valamint taggyűlése fegyelmi bizottságot léte­síthet. Ez a bizottság — a szövetkezet segítőszerve — fegyelmi ügyekben nem hoz döntést, csak a fegyelmi vétségeket kivizsgálja és elkészíti' a fegyelmi büntetésre vonatkozó javaslatot. Saját maga büntetést nem ró­hat ki. Sokszor előfordul, hogy az egyes büntetőszervek hatáskörét a szövet­kezet egyes funkcionáriusai gyakorolják, akik fegyelmi büntetéseket rónak ki, amelyekről a vezetőséget csak utólag értesítik. Ilyen eljárás helytelen és sokszor nélkülözi a tárgyilagosságot. Egyedül a fegyelmi eljárást ren­dező előírások betartása a helyes mód. Nem lehet fegyelemsértésnek minősíteni olyan esetet, ha egy funkcio­nárius olyan parancsot ad ki, amely ellentétben van az érvényes jogrend­del. Ilyen esetet jelenteni kell az ellenőrző bizottságnak, vagy a szövet­kezet egyéb illetékes szervének, amely ez ügyben dönthet. A munkafegyelem megsértését először a szövetkezet illetékes funkcio­náriusa megtárgyalja az illetékes munkacsapat termelési értekezletén és intézkedik a rendellenességek megszüntetése tárgyában. Ha ezt nem sike­rül elérnie, jelenti a fegyelemsértést a szövetkezet vezetőségének, esetleg javaslatot tesz fegyelmi büntetés kirovására. Ha a vezetőségnek nem sike­rül javulást elérnie szép szóval — figyelmeztetéssel, — a vétkesre meg­felelő fegyelmi büntetést ró. Ha a legnagyobb fegyelmi büntetés — a szö­vetkezetből való kizárás veszélye áll fenn —, abban az esetben az illető szövetkezeti tagot az ügy letárgyalására legalább egy héttel a tárgyalás előtt írásban kell meghívni. Ha az illető tag megfelelő indoklás nélkül a tárgyaláson nem jelenik meg, akkor a fegyelmi' szerv az ügyről abban az esetben is dönthet, ha az érdekelt nincs Jelen. A döntésről az illető tagot írásban értesítik. Ha a szövetkezeti tag a büntetéssel nem ért egyet, jogában áll fel­lebbezni. A fellebbezést vagy az elnökhöz, vagy ahhoz a fegyelmi szerv­hez nyújtja be, amely a büntetést kirótta. Azon fegyelmi büntetés fellebbe­zéséről, amelyet a vezetőség hozott, újból ezen szerv tárgyal és dönt. A fellebbezés alapján felülvizsgálja saját döntését és hatáskörében meg­változtatja döntését. Máskülönben döntés végett az ügyet a taggyűléshez továbbítja. A taggyűlés által hozott fegyelmi büntetés fellebbezéséről újból a tag­gyűlés dönt, amely a fellebbezést elfogadhatja, vagy elutasíthatja. Annak a szövetkezeti tagnak, akit a szövetkezetből kizártak, jogában van a helyi nemzeti bizottsághoz fordulnia s kérni a kizárásról szóló döntés felül­vizsgálását. , A fegyelmi büntetést a lehető legrövidebb időn belül kell kiszabni, mert csak abban az esetben hatásos. Több szövetkezetben az erkölcsi Jellegű fegyelmi büntetések hatását és jelentőségét lebecsülik.' Ezért a gyakorlatban a fegyelmi büntetésekben nagy különbségek mutatkoznak. A kisebb lopásokat és a munkafegyelem megsértését elnézik és ritka esetben alkalmaznak fegyelmi büntetést. Eltérő módszert alkalmazunk, ha a fegyelemsértő egy fiatal szövetkezeti tag. Ebben az esetben helyes, ha az ügyet először az ifjúsági szervezetben tárgyalják meg, mert így nagyobb a nevelőhatás és elkerülhető a szövet­kezet fegyelmi büntetése. Az ifjúságnál nagyobb súlyt kell helyezni a meg­előző és nevelési intézkedésekre, mint a fegyelmi büntetésre. ]UDr. Michal Burdiak П., III. minőségű takarmányt kellett készíteniük 65, 35 és 22 mázsa meny­­nyíségben. A legjobb eredményt a CSSZBSZ nevet viselő goőaltovoi szö­vetkezet, valamint a honcei Oj Élet Efsz, és a slavošicei Partizán nevű szövetkezet érte el. Az őszi szántás kiértékelésénél a Dlhá Ves-i Aranykalász és a vrchovi traktorosok kollektívája került ki győztesen. A szövetség járási bizott­ságának elnöksége azt javasolta, hogy a növénytermesztés szakaszán a legjobbakat elismerő oklevéléi és pénzjutalommal tüntessék ki. A járásban a gazdasági udvarok rendbentartása terén is folyt a ver­seny. Itt a fő hangsúly az utak és járdák tisztántartásán, és az épületek körüli renden volt. Ezen kívül figye­lembe vették a fák, díszbokrok, virág­ágyak és füvesített területek gondo­zását, a gazdasági udvarok tisztasá­gát, a gépek elraktározását, a szociá­lis helyiségek építését és a munka­ruhák használatát. A verseny kiértékelése után a szö­vetség járási bizottsága azt javasolta, hogy a legeredményesebb szövetke­zetek okleveleket és pénzjutalmat kapjanak. A kiértékelésnél a követ­kező szövetkezetek végeztek az élen: a hrhovoi, rejdovái, Vyšná Slaná-i Vlachovi, slavošovcei, brzotíni, honcei, plešiveci és a roštári. Á szövetség a járási termelési igaz­gatósággal karöltve, a tejbeadásban elért legkiválóbb eredményekért a hrhovoi efsz-nek ítélte a vándorzász­lót. Az elnökség ülésén sok szó esett a mezőgazdasági dolgozók viszonyáról az újonnan megalakult szövetkezeti iskolákhoz. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a látogatottság aránylag ala­csony. Októberben például 1171, no­vemberben 1503 szövetkezeti dolgozó látogatta ezt a tanfolyamot. A fő cél az, — szögezték le az el­nökség tagjai, — hogy az előadásokon a mezőgazdasági üzemek állandó dol­gozóinak legalább a fele jelenjen meg, ami járási méretben gyakorlatilag legalább 2000 dolgozót jelentene. A Parasztszövetség és a járási ter­melési igazgatóság ellenőrző szervei­nek statisztikai kimutatásai azt bizo­nyítják, hogy a járás mezőgazdasági üzemei egyre inkább betartják a tör­vényes rendeleteket. A mezőgazdasági üzemekben a bűncselekmények egyre ritkulnak, s ez többek között annak is köszönhető, hogy nagyon sok he­lyen már beszüntették a nem kívána­tos melléküzemági termelést. A még fennálló hiányosságok kikü­szöbölése érdekében a szövetség já­rási bizottsága megelőző intézkedése­ket foganatosít. Rávezeti például a szövetkezetek vezetőségét arra, hogy az idei évre jogi előadásokat is szer­vezzenek, továbbá minden esetben realizálják és ellenőrizzék a munka­­biztonsági előírásokat és azoknak be­tartását, hogy a vezetőség minden egyes tagja jobban ismerje saját mun­kaszakaszának jogi előírásait, továbbá hogy az ellenőrző bizottság elnöki tisztségét minden esetben szakkép­zett egyének töltsék be, akik szükség esetén minden más munka alól fel­mentést kaphassanak. A jb a szövetkezeti munkaiskola előadássorozatában február 11 vagy 14-én a szövetkezeti jogszabáiyokról szóló előadást is beiktatta. A Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének Járási Bizottsága elsősorban olyan szakembereket választ ki a lektorok közül, akik főleg a szocialista tör­vényszerűség betartásának fontossá­gáról tarthatnak majd értékes elő­adást s azokat mindjárt applikálják is a helyi körülményekre. Az elnökség tárgyalásának egyik további jelentős pontja az 1970-es terv feladatok megvitatása volt. A fő hangsúly a járás mezőgazdasági dol­gozói munkakezdeményezésének to­vábbi fokozásán van, továbbá nagy figyelmet kell szentelni az új szocia­lista munkabrigádok megalakításának, a jelentős jubileumok, — főleg a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. és az első szövetkezetek megalakulásának 25. éves évfordulójának méltó megünnep­lésére és az ezzel összefüggő kötele­zettségvállalásokra. Ugyancsak gon­dosan kell megszervezni az évzáró gyűlések előkészítését is. A szociális-ökonómiai komisszió még e hónapban kiértékeli a múlt eszten­dei eredményeket, melyeket a mező­gazdasági dolgozók a munkakezdemé­nyezés terén értek el. A kiértékelés után javaslatot hoznak az idei évre s megszervezik a szocialista munka­brigádok járási méretű aktíváját. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Járási Bizottságának eddigi eredményei a rövid idő ellenére is azt bizonyítják, hogy a járási bizott­ság, Cáp elvtárs elnökkel az élén, az 1974-es esztendőben is példamutatóan teljesíti azokat a feladatokat, melye­ket kitűztek maguk elé. (jp) Május elsején adják át a felvételünkön látható impozáns kultúrházat. A dolgozók érdekében A nap már nyugovóra készült, amikor bekopogtattunk a Dubníki (Csúzi) Efsz székházába. Az elnöki irodába Lévárdy József elvtárs ép­pen azt a kormányhatározatot ta­nulmányozta, mely a mezőgazdasá­gi dolgozók munka- és életkörül­ményeinek megkönnyítését, javítá­sát szorgalmazza. A téma tehát magától adódott, s mi élve az al­kalommal, mindjárt meg is kérdez­tük a közös kormányosától, vajon a dubníki szövetkezetben mit tet­tek, illetve tesznek annak érdeké­ben, hogy 320 állandó dolgozójuk­nak megteremtsék azokat a felté­teleket, melyek a mai szocialista mezőgazdaságban egyre szükség­szerűbbek, természetesebbek. — Mi is jól tudjuk, hogy a pénz nem minden — hangzott a -hatá rozott válasz. — Ma már ugyanis rég elmúltak azok az idők, amikor pusztán a jó fizetés is elég volt ahhoz, hogy valakit a szövetkezet­ben tarthassunk. Ha kedvezőtlenek a munkafeltételek, ha a munka­­kultúra és a szociális gondoskodás csak vágyálom, nemhogy a fiata­labbak, de még az idősebbek sem igen hajlandók maradni. Nos, ez­zel mi is tisztában vagyunk és ezért igyekszünk a lehetőségekhez mérten lépést tartani a korral, ezért egyre jobban előtérbe he­lyezzük az emberről való gondos­kodást. Hogy az e téren kitűzött terveink nemcsak tervek marad­nak, azt a szövetkezetünk jó gaz­dasági eredményei is garantálják. Lévárdy József Az eredmények valóban kihat­nak és nagy mértékben befolyásol­hatják az emberről váló gondos­kodás színvonalát. S hogy a dub­­níkiak eredményei jók, hogy nem kullognak hátul, azt a számtalan oklevél, kitüntetés, diploma is bi­zonyítja, melyből még a szekrény tetejére is jutott egy-kettő. Való­sággal ki lehetne tapétázni az iro­dát, ha valamennyi a falra kerül­ne — jegyeztük meg. — Igen, de ezzel a tapétázással még várunk egy kicsit — reagált megjegyzésünkre az elnök. — Ha­marosan ugyanis elkészül az öt és fél millió korona befektetéssel épült kultúrházunk, s akkor mi is odaköltözünk, és valamennyi ok­levél felkerül a falra. A modern létesítményt május elsején szeret­nénk átadni rendeltetésének. — Az elvtársakat azonban főleg munkakörülményeink érdeklik, ezért inkább erről beszélek. A gé­pesítés természetesen nálunk is megkönnyítette, egyszerűsítette a munkát. Ez magával hozta a mun­kaidő stabilizálását is. A kertészet­ben és a szőlészetben például már bevezettük és rendszeresítettük a nyolcórás munkaidőt. Ez agilis vincellérünk, Vlaszák István kez­deményezésének köszönhető. A fia­tal pártvezetőségi tag úttörő mun­kát végzett e téren szövetkeze­tünkben és hogy elérje célját, so­kat kellett agitálnia. Vlaszák elvtárs, mintha csak' érezte volna, hogy őróla beszélünk, benyitott az irodába, s alátámasz­totta az elnök szavait. — Bizony kemény dió volt meg­győzni az asszonyok javát a szá­mukra szokatlan munkaidő elő­nyeiről. — Én megszoktam, hogy minden délben eszem egy tányér levest otthon — argumentált az egyik. — Nekem a tyúkokat kell meg­etetnem — volt a másik ellenve­tése. — Mindegyikünk fél a szokat­lantól, ezért igyekezett különböző kifogásokat keresni. Ma azonban már valamennyien megszokták, hogy hattól kettőig dolgoznak, s látják, hogy a folyamatos munka racionálisabb, jóval több a szabad idő, s az otthoni teendőkre is ma­rad bőven. — Néhány szövetkezetbén már bevezették a szabad szombatokat. A dubníkiak még nem terveznek valami hasonlót? — A szabad szombatok beveze­tése elsősorban a gépesítés további fejlesztésétől függ. Ügy tervezzük, hogy egyes munkaszakaszokon már a jövő évben bevezethetnénk. Je­lenleg „félszabad“ szombatos for­mában dolgozunk. A hét hatodik napján ugyanis már délben Ietesz­­szük a „lantot“. A szabadságolás szövetkezetünkben már hatodik éve üzemi formában folyik. A dol­gozó asszonyok, terhes anyák is ugyanazokban az előnyökben ré­szesülnek, mint az iparban dolgo­zók. Legkisebb polgárainkról sem feledkezünk meg. Két és félmillió korona értékben az idén 120 férő­helyes óvoda építésébe kezdünk. A rászorulóknak a Parasztszövet­ségen keresztül évente tíz beuta­lót biztosítunk gyógykezelésre. A kirándulások, üdülések sem okoz­nak gondot, ugyanis saját autó­busszal rendelkezünk. Dolgozóink jól megérdemelt pihenésüket nem­csak odahaza, de külföldön is töl­tik. Jártak már a Szovjetunióban, Magyarországon és Bulgáriában is. — Ügy tudjuk, a közelmúltban egy új szociális helyiséget is át­adtak. — Valóban így van. Az egyik telepünkön egy 80 személyes szo­ciális épületet adtunk át a szarvas­marha-gondozóknak, amelyben az öltözőkön kívül természetesen hi­deg-meleg zuhanyozók vannak. Az idén a sertéstelepen egy másik, mintegy 20 személyes szociális épületet akarunk „felhúzni“. Ide tartozik még talán — mondotta befejezésül Lévárdy elvtárs * — hogy az adminisztratív munkaerő­kön kívül valamennyi dolgozónak munkaruhát és lábbelit is biztosí­tunk. A dubníki szövetkezetben a dol­gozók átlagos életkora jelenleg 48 év. Meggyőződésünk, hogy ha to­vább haladnak a megkezdett úton, ez az átlag egyre csökken majd, mert előbb-utóbb a fiatalok is látni fogják, hogy a munkakörülmények és az anyagiak semmiben sem ma­radnak el az iparban dolgozókétól. (ORDÖDY V.)

Next

/
Thumbnails
Contents