Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

1374. január 12. Щ?. SZABAD fö£DMÜ.VES 3 Egy falu a fény felé fordult Az efsz-ek megalakulásának 25. évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. Egy negyed század nem nagy idő, de azt hiszem a mező­­gazdaság és falvaink fejlődésében mégis olyan jelentős, amelyre a történelem során megköze­lítő példát sem találhatunk. Mi, akik hajdanában részt vállaltunk a közös gazdaságok megszervezéséből, Jól emlékszünk, milyen nehézségbe ütközött az emberek meg­nyerése a különböző típusú szövetkezetekbe. Mivel a kis- és középparasztok sokhelyütt ma-4 kacs ellenállást tanúsítottak, a nincstelen! mezőgazdasági dolgozók kezdtek közösen gaz-j dálkodni az egyházi birtokon és különféléi megműveletlen földterületeken. TECHNIKA яЕшии nitáaából ■■■* A vegyszeres növényvédelemről Ilyen „nincstelen“ szövetkezetek alakultak meg lényegében a Csalló­köz szívében lévő Patonyokban is. Azt nehéz lenne megmondani, me­lyikben léptek először a közös útra. A rossz nyelvek szerint Benke és Csécsénypatonyban egy napon indul­tak bejelenteni a járásra, hogy szövet­kezetei szerveztek. De mégsem egy­szerre érkeztek, mert állítólag az egyik csoport betévedt egy kis szív­erősítőre. Hogy melyik, arról külön­bözők a vélemények. Igaz, ez már 1960-től nem is érdekes, mert a kis szövetkezetek Felsőpatony néven egyesültek. A íőleg napszámosok és munkások szövetkezete döcögve indult. Nem csoda, hiszen a földek el voltak ha­nyagolva, s mindössze két rozzant traktor és lovasfogatok álltak a ren­delkezésükre. (összehasonlításként: ma a géppark értéke 3,5 millió koro­na.) Nehéz időket éltek át az alapító tagok, de azért munkás-becsülettel helytálltak s rövid időn belül állat­­állományt is teremtettek. Ezerkilencszázhatvanban mondtak egy nagyot és egyesültek. Ez még lé­nyegében semmi különöset nem jelen­tett. Keresni kellett a termelés kibon­takozásának lehetőségeit, a nagyüze­mi gazdálkodás megteremtésének út­­ját. Erről következőképpen vélekedett Renczés Sándor, a hajdani munkás, aki már másfél évtizede a közös el­nöke, s emellett a Nemzetgyűlés kép­viselője is. — Sokat törtük a fejünket helyi és járási szinten is, hogyan lehetne gyorsabban előrelépni. Végülis rájöt­tünk a legfontosabbra: meg kell te­remteni a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés között az összhangot. Ez elsősorban a jőminőségű takar­mányalap megteremtését jelentette, vagyis a fehérjekérdés megoldását. Hogy ez mennyire sikerült, néhány számmal igazolhatom: amíg 1960-ban a növénytermesztésben a nyerster­melés 8 millió 410 ezer korona volt, 1972-ben már majdnem elértük a 15 milliót. Az állattenyésztésből az össz­bevétel 5 millió 832 ezer koronát tett ki. Napjainkban ez majdnem a három­szorosa. A tagság életszínvonalának emelke­dését a következő számok igazolják: amíg a dolgozók bevétele 1960-ban nem egészen 4 millió korona volt, 1972-ben már 7 millió 492 ezer koro­nát fizettek ki a munkaegységek ér­tékeként. Az állattenyésztés hasznossága nem­csak a legjobb takarmányozáson mú­lott. A beteg egyedeket fokozatosan lecserélték, és így 1972-ben már 3760 liter volt tehenenként az évi fejési átlag, és a súlygyarapodásban is szép eredményeket értek el. Azt hiszem, ezek a számok minden­nél szebben beszélnek. Az eredmények mögött sok fáradságos munka van, de bizonyos, hogy a további fejlődésnek is lerakták az alapjait. Érthetően még sok minden vár megoldásra. A legfon­tosabb feladatok közé tartozik az ál­lattenyésztés korszerűsítése. Még job­bá kell tenni a fehérjedús takarmány­alapot, •amely alfája és ómegája az állattenyésztésnek. Ezt a fontos kér­dést amellett oldják meg, hogy a többéves takarmányok területét je­lentősen csökkentették. A gazdasági épületek korszerűsítése közel 7 millió korona beruházást igényel. De ez ki­fizetődő, mert ezáltal jelentősen emel­kedik a munkatermelékenység. Ha­sonlóképpen fontos feladat egy min­den követelménynek megfelelő javító­­műhely létrehozása. Miben látják a Horná Potôňiak fFelsöpatonyiak) a fejlődés legfonto­sabb tényezőjét? Régeben az volt a gyakorlat, hogy két-három év után — ha bevált, ha nem — leváltották a ve­zetőket. Ez aztán rányomta bélyegét az irányításra. A pártszervezetben az egyesülés után alaposan megvitatták ezt a kérdést, s úgy döntöttek, stabi­lizálni kell a vezetőket. De közben a gyakorlatban jól bevált irányítókat kötelezték a mezőgazdasági középis­kola elvégzésére. Természetesen köz­ben törődtek azzal is, hogy mérnökök kerüljenek a gazdaságba, jelenleg bá­rom főiskolát és 22 középiskolát vég­zett szakember tevékenykedik a 2000 hektáros szövetkezetben. Az efsz-ben az irányítás kollektív szellemben történik. A rendszeresen megtartott munkaértekezleteken min­denki véleményt nyilváníthat. De ha egyszer határoztak, már nincs helye a vitának, s mindenkinek azon kell gondolkozni, hogyan hajtsa azt végre maradék nélkül. Az üzemi pártszervezet és az ellen­őrző bizottság elnöke, Tóth István így vélekedik erről: — Régebben mind a munkaértekez­leteken, mind az ellenőrző bizottság . A múlt évi eredmények azt mu­latják, célszerűen és sikeresen hasz­náltuk a különböző peszticideket és herbicideket. Egy, a közelmúltban le­zajlott konferencián a szakemberek további értékes javaslatokat tettek azzal kapcsolatban, hogyan kellene a hektárhozamok állandó növelése érdekében kiszélesíteni ezen vegyi készítmények használatát. Megállapí­tást nyert, hogy ebben az évben a tavalyinál is több peszticid áll a ter­melők rendelkezésére. Az idén már a brnói LACHEMA nemzeti vállalat is gyárt növényvédőszert, s ez a pesz­­ticid-herbicid Laseb 2D név alatt ke­rül forgalomba. _A bratislavai Juraj Dimitrov Vegyi Üzem — itt gyártják a legtöbb vegyszert hazánkban — az Aminex, Fosfotion, Metation, Her­­hex, Hermái, Nematin, Zeazin és Iá­dénál iránti igények kielégítésén fá­radozik. Az üzemfejlesztési tervben 21976 után számolnak a vegyszer-vá­laszték lényegesebb kibővítésével. Itt elsősorban ezekről a készítményekről van szó: iDnoseb AC a gabonafélék gyommentesítésére, Fatex a hélazab irtására, Novozir MU a burgonya, a szőlő és a gyümölcsfák gombabeteg­ségek elleni védelmére. Csehszlovákiában eddig 3,5 millió hektárt kezeltek peszticidekkel. Táv­latilag ezt a területet 4,5 millió hek­tárra szeretnénk növelni. A hazai ter­melés mindössze 40 százalékra fedezi a termelők vegyszer-igényét. Sok ve­gyi készítményt hozunk be külföld­ről, s ezek nagy részét a kapitalista országokból. Ezért érthető, hogy mi is azon fáradozunk, minél előbb meg­oldódjon a peszticid-termelés KGST- tagállamokon belüli koordinálása és szakosítása, és minél előbb megvaló­suljon a széleskörű kooperáció, mely rövid időn belül a kapitalista orszá­gokból történő vegyszer-behozatal je­lentős csökkentését eredményezné. Nvt 24/73 Az újítók érdeme: 115 év - 45 millió korona Renczés Sándor, a szövetkezet elnöke megtakarítás gyűlésein sokat foglalkoztunk szemé­lyi sérelmek orvoslásával. Most mi is főleg a termelést és a határozatok végrehajtásának a hogyanját ellen­őrizzük. Szövetkezetünkben 64 tagú erős üzemi pártszervezet tevékenyke­dik és ez biztos garancia a párt irány­vonalának érvényesítésére. A szövetkezetben dolgozók átlag életkora 38 év. A tagok hasonló jutta­tásokban részesülnek, mint az ipari dolgozók. Talán még előnyben is, mert a szabadságpénzt kifizetik. Az aránylag fiatal átlag életkor nem véletlen. Ha valaki betölti a 60. életévét, szépen megköszönik az ad­digi tevékenységét és nyugdíjazzák. Persze nem feledkeznek meg róluk, és az alacsony nyugdíjat élvező jára­dékát kiegészítik. Emellett mindenki megkapja a 25 ár földterületet s éven­te a 150 kg búzát. A szövetkezet fejlődése, a tagság jő kereseti lehetősége jelentősen hozzá­járul a község arculatának megválto­zásához. Napjainkban már alig lehet ráismerni a húsz évvel ezelőtti fa­lucskákra. Rangos házak épültek a régiek helyére, új utcasorokat létesí­tettek. Az utcák jó része portalanított, s járdákon is kopognak a cipősarkak. A rozzant középületeket rendbehoz­ták, és olyan művelődési otthont épí­tettek, amilyennel kevés helyen di­csekedhetnek az országban. A múlt év végén nyilvános párttag­gyűlésen értékelték a választások óta eltelt időszakot és az ötéves terv tel­jesítését. Horná Potôň (Felsőpatony) szintén résztvesz a nemzeti bizottsá­gok nemes vetélkedőjében. A szocia­lista munkaverseny fő kritériumai kö­zé tartozik a Z-akcióban elért ered­mény. A falu lakossága mind eszmeit j leg, mind gyakorlatilag megértőnek11 bizonyult, és jelentősen hozzájárult) J az akciók eredményes végrehajtásé- ? hoz. Az összefogás eredményeként új) 9 üzletet és vendéglátót adtak át Csé-. g csénypatonyban. Benkepatonyban ra- . vatalozót építettek, bekerítették a* 4 temetőt, s parkot is létesítettek aíf templom közelében. Az emlékműveken 1 szintén bekerítették s a közvetlen! ; környékét parkosították. | S Az utóbbi évek legnagyobb beruhá-| | zása a kultúrpalota építése volt, ame- S lyet ebben a választási időszakban * fejeztek be. Berendezése 1 millió 400 | ezer koronába került. A művelődési J otthon minden igényt kielégít. Jelen- ? leg már hivatalos népművelő áll ez I élén és így miden lehetőség megvan 2 a sokoldalú tevékenységre. Minden ♦ bizonnyal a könyvvel való munka is ; megjavul és az eddiginél sokkal töb- j bet kölcsönöz majd a lakosság. Mivel í a kultúrház előtti rész eléggé elha- ; nyagolt, ebben az évben tervbe vették 8 annak parkosítását is. g A legkisebbekre is gondolnak a fa- ♦ luban. Másfél milliós költséggel máris J hozzáláttak a minden igénynek meg- g felelő óvoda építéséhez. A lakosság i összefogásán múlik, hogy a fontos lé- " tesítményt minél előbb átadják ren- 8 deltetésének. Ez azért is fontos kér- jj' dés, mert a nők alkalmazásának szá- ♦ zalékaránya nagyon alacsony, a kor- f szerű óvoda megnyitása után minden g, bizonnyal ezen a téren jelentős vál- I tozás történik majd. A patonyréti ! részlegen is terveznek egy két tantér-, I mes iskolát és óvodát építeni, ame-ijl lyet szintén szeretnének átadni a ♦ választási időszak befejezéséig. Terv- J ben szerepel még oz utak portalanítá- | sa, amely szintén komoly társadalmi í összefogást igényel. A helyi nemzeti,, bizottság mellett egy kis üzem műkő- f dik, amelynek keretében különbözöj: szolgáltatásokat nyújtanak. Tisztán a ♦ lakosság igényén múlik, hogy a szol- i gáltatásokat a jövőben még jobban j kiszélesítsék. A nyilvános gyűlésen elhangzott ! beszámolóban így vélekedtek a sző- I vetkezet segítségéről: „Az efsz-ünk 2 főleg gépi erővel, szakemberekkel, de ♦ nem utolsósorban anyagiakkal is segí- I tette a betervezett akciók kivitelező- j sét. Legutóbb is nagy mennyiségű föl-' I det hordtak községünk gödrös terű- J Jeteire, ahol a közeljövőben díszes I parkot létesítünk.“ A nemzeti bizottság képviselői bíz- ♦ nak abban, hogy a falu továbbfejlesz- f tése mindinkább közös ügy lesz mind* | a lakosság, mind az efsz részéről. j Eltelt huszonöt esztendő. A két 2 traktorral és öt tehénnel kezdő sző- * vetkezet azóta nagyot lépett előre és I a jók közé tartozik az élenjáró Du- | najská Streda-1 (dunazerdahelyi) já- 2 rásban. A közös megerősödött s főleg I ennek köszönhető, hogy megváltozott I a falu arculata. Fény felé fordultak az 2 eléggé elmaradott Patonyok. TÖTH DEZSŐ, I Szorgos gépjavítók A természet téli álmát alussza, ám a mezőgazdasági üzemekben nein állt meg az élet. A javító műhelyekben szorgos kezek alatt ég a munka. A csarnokokból egymás után kerülnek ki a megjavított, indulásra kész gépek. így van ez a Zeliezovcei Állami Gazdaság zálogost részlegén is. A mun­kák menetéről H a 1 á m i k Mihály mester tájékoztatott. — Pillanatnyilag az erő- és munkagépek javításán fáradozunk. Közben szétszerejük a gabonakombájnokat is, megállapítjuk a hibákat, összeírjuk a javításhoz szükséges alkatrészeket, hogy legyen időnk azok beszerzésére. A műhelyben három tapasztalt szerein dolgozik: Bánfalvy József, Kovács László és Halasi László. Ha rendelkezésünkre állnak a szükséges alkat­részek, a legnagyobb hozzáértést igényin javítást is könnyűszerrel elvég­zik. A javítási munkákban a traktorosok, a gépkezelők is részt vesznek. Elvégre ők tudják a legjobban, „hol szorít a csizma“, hisz egész évben ők dolgoztak a gépekkel. — A régi, sötét, szűk kis műhelyben egészségtelen viszonyok között dolgoztunk — mondta Halámik mester. — A gépeket többnyire az udvaron szedtük szét ás javítottuk, mert a műhelyben nem volt rá hely. Ebben az új, tágas, központi fűtéses szerelő csarnokban már öröm dolgozni. Szor­galmas, hozzáértő szerelőink vannak, ezért ném szívesen adjuk át más vállalatnak javítás céljából a gépeinket, csak ha tényleg komoly hibáso­­dásról van szó. Egy hónappal az idénykezdés előtt általában mindig üzem­képesen várják a masinák az indulást. Ez is azt igazolja, hogy a zálogosi részlegen működő egyetemesen gépesített csoport dolgozói nern véletlenül, hanem szorgalmas, becsületes munkával nyerték el pár évvel ezelőtt a szocialista munkabrigád címet. Obert János Korszerűbb a réginél A Pelhfimovi AGROSTROJ nemzeti vállalatban nagy gondot fordítana!? a korszerű gépek gyártására, valamint a régebbi típusú gépek tökéletesí­tésére. Ezen törekvés eredményeként született meg a felvételünkön látható RLIR—5 jelzésű univerzális szórógép. A mezőgazdasági üzemek egyre inkább nagyteljesítményű erőgépeket vásárolnak, ami érthető is, hiszen világszerte mindenki arra törekszik, hogy kevesebb idő alatt és kisebb költséggel nagyobb teljesítményt érjen el. Sajnos, ezeket a nagyteljesítményű erőgépeket még korántsem tudjuk tökéletesen kihasználni, hiszen az összes munkagépünk gyengébb traktorok' számára készült. A trágyaszóráshoz például néhány évvel ezelőtt kifejlesz­tettek szakembereink egy új gépet, amely RUR—»5 jelzéssel került forga­lomba. A gép valóban jő, sőt kválő volt, amit az is bizonyít, hogy 1968-ban a brnói NGV-n aranyérmet nyert. Ezen trágyaszéló továbbfejlesztésével hozták létre szakembereink a már említett RUR—5 jelzésű gépet, amely már kimondottan az erősebb trak­torokkal történő üzemeltetésre készült. Pontosabban mondva a Z 3011, a ZT 300 és távlatilag a Z 9045 jelzésű erőgépekkel lehet működtetni úgy, hogy közben jól kihasználjuk az erőgép teljesítőképességét. A gép a kellé­kekkel együtt 2100 kilogramm, teherbírása 5000 kg. A gép három perc alatt képes kirakni terhét, miközben 910 mm-es szélességben teríti el a trágyát stb. Lejtőn 18 fokig üzemeltethető biztonságosan. Istállótrágyán kívül komposztot, szaturációs iszapot, meszet, nagyobb adag mésztartalmú műtrágyát is kiszórhatunk vele. Ezenkívül — az új konstrukció jóvoltából —• a szenázs földi silókba történő automatikus berakását is megoldhatjuk a RUR—5-sel. A korábbi típus csak a silókészítésnél lehetett segítségünkre. Kép és szöveg: -be»­A salai Duslo nemzeti vállalat másfél évtizeddel ezelőtt kezdte meg működését. Azóta nagy fejlődésen ment keresztül az üzem, nőtt a ter­melés, javutalk a termelési és mun­kafeltételek stb. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy a züzemben je­lentős munkát végeznek az újítók és feltalálók. Az újítók és feltalálók összüzemi aktíváján a múlt évi eredmények mellett az alakulástól eltelt 15 év sikereit és problémáit is megvitatták a szakemberek. Kiderült, másfél év­tized alatt mintegy ezer dolgozó kap­csolódott be az újító mozgalomba. Összesen közel 2500 újítási javaslatot nyújtottak be, melyek a megvalósítás után 45 millió korona megtakarítást jelentettek az üzemnek. A mozgalom — melyet a pártszervezet és a válla­lat mindenben támogatott — főleg az utóbbi három évben indult el a szélesebbkörű kibontakozás útján. Évente mintegy 300 újítási javaslatot adtak be a dolgozók, s ezek átlago­san 10 millió korona megtakarítást jelentettek a vállalatnak évente. A salai Dusloban Krajöí Pavel, Ša­­bík Koloman, Tomlak Metód, Vilkus Richard és Máčaj Vojtech mérnökök tettek a legtöbbet a zújítő mozgalom mind szélesebbkörű kibontakozásáért: mindegyikük legalább egy millió ko­rona értékű újítási javaslatot nyúj­tott be a múlt év végéig. -r-

Next

/
Thumbnails
Contents