Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 9. szám
I ■ |iiimiii i ■miPimniiein i ........................................................ ( Növényvédelmi tanácsadó ) A bogyóstermésüek növényvédelme A ribiszke és a köszméte esetében a Drepanopeziza ribis ellen a Dithane M 45 készítmény 0,3 °/o-os permetlevével védekezünk. Először az elvirágzás idején permetezünk, majd szükség esetén megismételjük a kezelést. A köszméte amerikai lisztharmata elleni védekezés esetén Fundazolbó! 0,06 %-os, Karathaneból pedig 0,1 százalékos permetlevet használunk. Először a rügyfakadás után permetezünk, majd szükség esetén 14 napos időközökben megismételjük a kezelést. Az említett szereken kívül Benlate és Morestan készítményt is használhatunk. Tekintettel az egyes fajták fungictdekkel szembeni érzékenységére, előbb próbáljuk ki néhány bokron a szerek hatását. Védekezés a tetvek ellen. A következő szereket használhatjuk (zárójelben az ajánlott permetlé-koncentráció): Pirimor DP (0,05—0,075 %), Phosdrin 24 ЕС és Gesfld (0,15%), Intration E 50 (0,05—0,1 %], Fosfotion E 50 (0,2 %) és Dimecron 20 (0,1 %). Továbbá használható az Unden és az Araíosfotion is. A lepkék és darazsak hernyói ellen a bogyóstermésűeknél Fosfotion E 50-ből készített 0,2 %-os, vagy Phosdrin 24 EC-ből, illetve Gesfidből készített 0,15 százalékos permetlével vehetjük fel a harcot. E téren hasznos segítőtársnak bizonyulhat az Unden és az. Arafosfation is. Gyomirtás a gyümölcsösökben Csonthéjasok. Tavasszal a gyomok kelése előtt Herbex (Gesatop 50) készítménnyel dolgozunk. Egy hektárra 400—700 liter vízben 5 kg hatóanyagot juttatunk ki. Csak a legalább három éves ültetvényeknél alkalmazható ez a módszer. Az egyéves gyomok irtására 3—5 kg Herbexet kell kijuttatni egy hektárra, viszont az ellenálló gyomok kipusztításához 7—10 kg hatóanyagra van szükség egy egységnyi területen. Használhatunk Casoront is. A Casoron szuszpenzióból 600—1000 liter vízben 12 kg-ot juttatunk ki, a szemcsézett készítményből pedig 120 kg-ot számítunk egy hektárra. A szer adagolása csak a legalább három éves ültetvényeknél jöhet számításba. Azokban az ültetvényekben, ahol a gyümölcsfák között egyéb növényféléket is termelnek, a Herbex-szel csak a fák sorait permetezhetjük, vagyis azt a sávot, amelyet nem tudunk gépekkel megművelni. Magvastermésűek és csonthéjasok. Tavasszal, amikor a gyomok elérik a 7—8 cm növénymagasságot, 600 liter vízben 4—6 liter Gramoxonet juttatunk ki hektáronként. A Gr,amoxone a kiskertekben is használható. A kezelést szükség szerint meg kell Ismételni, de ügyeljünk, hogy a gyümölcsfák leveleit ne érje permedéi Piros ribiszke. Tavasszal a ribiszke fakadása előtt és a gyomok kelése előtt a legalább három éves ültetvényekben 5—10 kg Herbexet adunk egy hektárra. A permetlé-készitéshez 400—1000 liter vizet használunk. Csak a nehéz talajokon adjunk 7 kg-nál több hatóanyagot egy hektárra. Piros, fekete és fehér ribiszke. Tavasszal a ribiszke fakadása és a gvomok kelése előtt a legalább három éves- ültetvényekben 80—100 kg Casoron granulátumot adunk egy hektárra. Fekete ribiszke és köszméte (egreš). Tavasszal a ribiszke és a köszméte fakadása, valamint a gyomok kelése előtt a legalább 3 éves ültetvényekben egy hektárra 400—1000 liter vízből és 5 kg Herbexből készítünk permedét. A könnyebb talajokon kisebb adagot használjunk! Magvastermésűek. Tavasszal a gyomok kelése előtt: 10 kg Herbex+ 400—1000 liter víz egy hektárra, vagy 4—5 kg Herbex + 5 liter Aminex+400—700 liter víz hektáronként. A legalább kétéves ültetvényekben a Casoron készítményeket is használhatjuk, mégpedig ugyanúgy mint a csonthéjasok esetében. A magvastermésűeknél a kétszikű gyomok ellen tavasszal közvetlenül a talajporhanyítás után és a rügyfakadás előtt, júniusban pedig a gyomok 15—20 crn-es növénymagassága idején permetezünk. A Caragard készítményből 15—20 kg-ot adunk az egy hektárra szánt 1000 liter vízhez, a Semparolból pedig 30 kg ot a 600 literhez. Semparolt csak a legalább négyéves ültetvényekben használhatunk! A gyomirtó hatás növélése érdekében az ellenálló gyomok eben a Herbex készítményt Aminex-szel kombinálva is használhatjuk. Ekkor a gyomok kelése előtt 5 kg Herbexet adunk egy hektárra, majd a maximális növekedés idején bevetjük az Aminexet. A két szer korítbinációjából létrehozott hatóanyagot egyszerre is kijuttathatjuk (4 kg Herbex + Am inex), de oz esetben csak a maximális növekedés, idején permetezhetünk. A Semparol nem hat a fűfélékre, viszont a gyümölcsfákban kárt tehet, ha a permedé a iavélzetre jut. Csak 20 °C hőmérséklet esetén permetezünk, lehetőleg alacsony nyomással és nagyobb cseppekben jusson ki a permedé. Ha esőre van kilátás, halasszuk el a munkát. Kultivációs munkákat csak 14 nap elteltével lehet végezni a lepermetezett területen. A Semparol használata után jól ki kell tisztítani a permetező gépet. Málna és földiszeder. Tavasszal a fakadás és a gyomok kelése előtt a legalább 3 éves ültetvényekben 400—1000 liter vízben 5—7 kg Herbexet adunk egy hektárra. Ha Casoron granulátumot használunk, akkor 80 kg/ba adaggal kell számolni. Herbexből csak. a nehéz talajokon használjuk a maximális adagod Teraszos művelésű gyümölcsösök és szőlőültetvények. Tavasszal a füfélék 5—10 cm-es növénymagassága idején: 16—20 liter Terasexből, 1,5 kg Ipanerből és 600 liter vízből készítünk permetlevet. Ügyeljünk, hogy a termőszőlőt és a gyümölcsfákat ne érje permedé, mert több kárt okozunk, mint hasznot Csak a telepítés utáni második éven lehet a nevezett készítményekkel dolgozni. A szőlő- és faiskolák védelme a vegetációs időben A faiskolákban az almafaiisztharmat, az almafa-varasodig, a barackfélék levélfoárossága, a ribiszke és a köszméte Drapanopeziza ribis betegsége, a köszméte amerikai liszíharmatra és a gyümölcsfák állati kártevői ellen ugyanúgy védekezünk, mint a gyümölcsösökben. Az ide vonatkozó növényvédelemmel a „Növényvédelmi tanácsadó“ keretén belül már részletesen foglalkoztunk. Gyomirtás. A magvasoknál 5 kg, a csonthéjasoknál 3 kg Herbexet adunk az egy hektárra szükséges 400 liter vízhez. Permetezni csak a legalább másodéves iskolákban lehet. A csonthéjasoknál a levelek megjelenése előtt kell permetezni, nehogy megkárosítsuk a csemetéket. A faiskola felszámolása után csak a Herbexre nem érzékeny növényeket (kukorica, burgonya, borsó) lehet ezen a területen termeszteni. A cseresznye és meggy csíkoslevélűsége ellen Fundazol (0,07 %), Melprex (0,07 %j vagy Dithane M 45 (0,2 %) szerből készített permedével védekezhetünk (zárójelben az ajánlatos permetlé-koncentráció). Ha a felsorolt készítmények nem állnak rendelkezésünkre, akkor a Benlate is megteszi. A korai fajták beérésének kezdetén (május vége) permetezünk, s a kezelést 4—5-ször megismételjük. A diófa leveleinek fenésedése. Május közepén kezdünk permetezni, s szükség esetén 2—3-szer megismételjük a kezelést. A Dithane M 45 készítményből 0,3 °/o-os, a Kuprikol 30-ból 1 %-os, és a Kuprikol 50-ből 0,6 %-os permedét készítünk-. Szőlő. Szürkepenészes rothadás és a szaporító anyag egyéb gombás betegségei. A vesszők dajkagyökereit és szárát a használati utasítás szerint a Chinosol W 0,5 %-os oldatába áztatjuk. A szőlöperonoszpóra elleni védekezés. Június elejétől szeptember végéig hetente permetezünk a Perozin 75 В 0,4 %-os, vagy a Dithane^M 45 0,3 százalékos oldatával. A nevezett szereken kívül Orthofaltant is használhatunk. Baktériumos gyökérgolyva. Szállítás előtt a Faltsan (Germisan) 0,25 százalékos oldatából és földből készített híg kásába mártjuk a gyökérrendszert és a gyökérnyakat (a szőlő esetében az oltás helyét is beleértve). Drótférgek. Kiültetés előtt 30—40 kg Lidenal készítményt vagy Dyfonate granulátumot juttatunk egy hektár területre. Ezen kívül Ekatox granulátumot vagy Niran 10 G készítményt is használhatunk. Az utóbbi kettő csak tavasszal alkalmazható! A drótférgek és a cserebogarak pajorjai. Előfordulás esetén a Lindán szuszpezió 80 elnevezési szer 0,5 százalékos, vagy a Wofatox sprilzpulver 30 készítmény 0,1 százalékos oldatával öntözzük meg a sorokat. Egy méter hosszú sorra egy liter folyadékot számítunk. Védekezés a kiszáradás ellen. Az összes gyümölcsfa-féléknél Agyicol készítményt használunk. A gyümölcsfaiskolából kikerülő csemetéket a kiszedés után azonnal kezelni kell, mégpedig az Agricol készítmény 0,7—1 százalékos oldatával. —fr— f Miért termelünk kevés dinnyét... ?! Még a forró nyári napokban találkoztam Magyarországon egy hevesi dinnyéssel. Annyi dinnyét termelt, hogy a szó szoros értelmében nehéz volt a gyümölcsöket a földnek hordozni. Gazdag termést adott az apró gyümölcsű „Magyar kincs" — a hevesi fajta pedig tíz— tizenöt kilós mintapéldányokat is termett. Amikor érdeklődni kezdtem tőle a termelési módszerekről, elmondotta, hogy a dinnyetermesztéshez elsősorban is sok-sok tapasztalat, szaktudás és szeretet kell. Mert aki csak tessék-Iássék foglalkozik ezzel a termelési ággal, bizony üresen marad a pénztárcája. A buzgó dinnyekertész ajánlkozott, hogy esetleg többedmagágával eljönne Szlovákia déli részébe — vendégmunkásként — dinnyét termeszteni és az érdeklődőket esetleg jó tanácsokkal, szaktudással ruházná föl. Nem tudom azóta történt e államközi megegyezés ebben az ügyben, de úgy gondolom, érdekes lenne a kölcsönös gazdasági együttműködés keretében ilyenfajta kisegítés is. Nem titok, hogy a növény- és állattenyésztésben ma már sokat segítenek a szocialista Magyarország szakemberei, de kölcsönösen a mi szakembereink is hasznos tanácsokkal látják el a magyarországi kísérleti állomásokat és mezőgazdasági üzemeket. Tény, hogy dinnyetennssztésünk — a részlegeredmények ellenére — egy helyben topog. Csak néhány olyan mezőgazdasági üzemünk van, amelyekben már korszerű módszerekkel csúcshozamokat érnek el. Ezek közül megemlíthetjük a Solaryi (Sósszigeti) Magnemesítő Állomást, a vlőanyi (farkasdi), a Trhové Mýto-i (vásárvámosi) és klúöovcei (kulcsodi) efsz-t. Ezekben az üzemekben több közös vonás észlelhető. Az első, hogy úgy a görög, mint a sárgadinnyét talajfóliával termesztik. Ennek előnye már hebizonyosodott. A talajtakaró fólia, amellett, hogy megakadályozza a gyomok elburjánzását, hosszabb ideig megtartja a föld nedvességét, és mivel a fekete fólia elnyeli a napsugarakat, melegebb a talaj is. Ennek következtében a növényegyedek gyorsabban fejlődnek és korábban érlelik meg gyümölcsüket. A hektárhozam is lényegesen nagyobb, mint a hagyományos módszerrel való termeléssel. Ezekből a tapasztalatokból levonhatjuk azt a következtetéseket, hogy dinnyét csakis talajtakaró fóliával érdemes termelni. Ha nem jutunk elég íekete fóliához, fehér fóliát is alkalmazhatunk. Perecz Károly, a Vlöanyi Efsz főkertásze azt tapasztalta, hogy a fehér fóliával takart parcellán még nagyobb volt a termés, mint ott, ahol fekete fóliát alkalmaztak. Az 1972-es évben a „fóliásdinynye“ 57 ezer korona bevételt hozott hektáronként. Az 1973-as évben már nem érték el ezt az eredményt, olyan okok miatt, amivel még cikkünkben foglalkozunk. A második tapasztalat az, hogy a dinnyetermesztő szövetkezetekben nagyon fel kell készülni a növényvédelemre. A Vlőanyi Efsz-ben annak ellenére, hogy többször permeteztek, a gombabetegségek mégis elvitték a termés egy részét. Amikor elbeszélgettünk a szakemberekkel, elmondották, hogy az egyik vegyszert későn használták. A solaryi kísérleti munkahelyen és a Kulcsodi Efszben viszont állandóan figyelték az időjárást és szinte minden héten permeteztek, peronoszpóra vagy lisztharmat ellen. Ebből az a tanulság vonható le, hogy járásonként úgynevezett készültségi növényvédő brigádokat kellene szervezni, melyek időben felhívnák a kertészek figyelmét, hogy milyen fajta vegyszerekkel permetezzünk. A múlt évben a változó időjárás is kedvezőtlenül hatott az amúgy is kényes növények fejlődésére. A hideg váltatta a meleget. Előfordult például, hogy a nappali 30 fokos meleg éjjelre egészen hét fokra hűlt le. A növények ezt megsínylették és az indák levelei száradni kezdtek. Igen sokat vitatkozunk arról, vajon milyen gyümölcsű dinynyét termesszünk. A tapasztalatok erre is megadták a feleletet. Kákóczj Lajos, a Solaryi Növénynemesítő Állomás főnemesítője a hibridek szerelmese. Ugyanis keresztezéssel a hibridek öröklik az elődök olyan tulajdonságait, amelyek kedvezően hatnak az utódra. A hibridek az elődöknél minden esetben korábban érlelik gyümölcsüket. A Melko (300—350 mázsás hektárhozamot is ad) károm héttel korábban érik, mint a Dunaj. Ha kedvező az idő, már július végén piacra vihetjük az első termést. A mi éghajlati viszonyaink mellett ez nagyon fontos közgazdasági tényező, mert már több olyan mostoha évünk volt, amikor a szükségesnél kevesebb fény jutott a dinnyének és az állatokkal kellett feletetni a termés nagy részét. Ezt az előnyt kamatoztatni lehetne a termelö-A Kíúőoveci Efsz dinnyetermesztői érték el a legmagasabb hektárhozamokat. üzemek számára, ha primőr árat fizetnéuek. Sajnos azonban a felvásárló szervek nem eléggé rugalmasak és a dinnye idényben általában egyforma árat fizetnek. Ezzel nem ösztönzik a termelőket arra, hogy minél korábban termeljenek dinnyét, még akkor is, ha a későbbi fajtákkal szemben alacsonyabb hektárhozamot érnek el. Eljutottunk addig a következtetésig, hogy éghajlati viszonyainkban a hibridek felelnek meg a legjobban. Azonban a mag előállítása nem olyan egyszerű dolog. Rákóczi elvtárs például elmondotta, hogy vattacsomócskákkal mintegy 10 ezer virágot termékenyítettek meg. Egyszerű módszerrel vitték át a port az egyik virágról a másikra. Azonban az ilyen munka túlságosan fáradságos és nem kifizetődő. Ezért a természet önkéntes, szorgalmas rovarait, a méheket akarják munkába fogni. A jövőben sűrűbben ültetik a hibrideket hozó elődnövényeket és a számítások szerint ezek 70 százaléka hibridet eredményez. A nem megfelelő növényeket egyszerűen kihúzzák és eldobják. A növények önmegtermékenyítő képességét „Etrel“ vegyszerrel is fokozzák. Bebizonyosodott, hogy ez a vegyszer növeli a növényeken képződő nőivarú virágok számát. Eddig ugyanis a nő- és a hímivarú virágok aránya 1:40 volt. A növénynemesítő az új kísérlethez nagy reményeket fűz. Úgy véli, hogy elegendő magot tudnak biztosítani a termesztő üzemek számára. A hibridek tehát előretörnek a jövőben. Azonban vigyázni kell arra, hogy jó minőségű magot kapjanak a termesztők. Nagy Mihály, a Trhové Mýta-i Efsz gyümölcs- és zöldségkertészetének vezetője elmondotta, hogy több éven át sikeresen termesztik a dinnyét, azonban a kísérleti állomástól jobb minőségű magot várnak. Ugyanis a nem megfelelő vetőmag következtében lényegesen kevesebb termést értek el egyes területeken a tervezettnél. Azért termelünk tehát kevés dinnyét, mert nem dolgoztunk ki még olyan komplex fejlesztési tervet, ami megfelelne a termelési adottságoknak. Igaz, a szocialista országok közötti együttműködés keretében — mivel a déli államokban nagyobb sikerrel termeszthetik a dinnyét — a jövőben is nagyobb mennyiségű görög és sárgadinnyét hozunk be, azonban a termelési módszerek tökéletesítésével, főleg a növényvédelem magasabb szintre való emelésével a mi körülményeink között is több dinnyét termelhetünk. Balia József Rákóczi Lajos, dinnyenemesítő az egyik mutatós gyümölccsel ◄ Perecz Károly, a Vlőanyi Efsz főkertésze a szép cukordinnyékben gyönyörködik
