Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-02 / 9. szám

1974. március 2. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ■papjainkban sok szó esik a kör­­nyezet szennyeződéséről. Az em­berek ezt a problémát különböző ko­molysággal tárgyalják. Némelyek el­túlzottnak tartják, inások pedig úgy vélekednek, hogy talán már későn is jöttek az intézkedések, amelyeket az ENSZ kezdeményezett. A világgazdaság energia-felhaszná­lása a XX. század közepe táján foko­zottan a kőszénbázisról a szénhidro­gén energia forrás felé tolódott. A használatból lassan kiszorultak a gőz­gépek, melyek csak kismértékben ala­kították át a hőenergiát mozgási ener­giává. Ügy véltük, hogy a gőzgépek megszűnésével csökken a környezet szennyeződése is, sajnos azonban nem így történt. A növekvő kőolaj felhal­mozódás és felhasználás nagy veszély a környezet, de főképpen az élővizek számára. A környezezetet szennyező anyagnk közül napjainkban az olaj az első he­lyet foglalja el. A kőolaj és termékei veszélyeztetik valamennyi élővizünket a termelés, a felhasználás és a szállí­tás során. A felszíni vizek olajszeny­­nyezettsége azonnal észlelhető. Ennél fogva a szennyező forrás megszünte­tése aránylag egyszerű. Az olajos szennyeződés a talajvi­zekre és a mélyebben V elhelyezkedő vizekre a legveszélyesebb. A szennye­ződés sohsem jelentkezik azonnal. Csak rendszeres mintavétellel lehet kertben való autómosást s az onnan elfolyó szennyezett víz bejut az élő­vizekbe. Évente ugyanis egy motoros jármű tisztogatására legalább 30 köb­méter víz szükséges. Az egyik oldalon a forgalmi rend­szabály elrendeli a kocsik tisztán tar­tását, a másikon pedig a vízgazdasági törvény megszegéséért — tettenérés esetén a 60/1961 Zb. 6/1 sz. paragra­fusa szerint 500 korona büntetés ró­ható ki. Komoly gondot okoz a vízügyi szer­veknek a gépjárművek olajcseréje is. Az ezúton okozott vízszennyeződés országos méretekben tekintélyes. Fel­ső fórumokon elhangzottak olyan ja­vaslatok, hogy a benzinkutaknak csak a régi, vagyis a felfogott olaj ellené­ben szabadna eladni új olajat. Persze, a nyersolaj feldolgozó üze­mek ma már nagyobb gondot, okoznak a vízügyi szerveknek mint az ipari szennyvizek. Ezeknek a tisztítása mű­szakilag lényegében már megoldódott. Bevezetése csupán azon múlik, hol mikor sokallják meg a magas bírsá­gok fizetését és milyen rugalmasan rendezkednek be az ipari szennyvizek tisztítására. Az ipari szennyvizek tisz­tításában a kombinált, vagyis a há­rom lépcsős folyamat szokásos. Az első az ülepítés. a második a vegysze­res kezelés, a harmadik pedig a bio­lógiai tisztítás. Az olajos szennyvizeket csupán me-Növényvédelmi tanácsadó Nagy természeti kincsünk a tiszta víz pontosan felderíteni. Az ivóvíznek egyes kutatók szerint már 1 mg/lit. alatti olajszennyezettsége esetén is szag- és ízártalma, azaz karciogén ha­tása van. Ezeknek a vizeknek a tisz­taságára országszerte törekszünk. Köztudomású, hogy Dél-Szlovákiá­­han, főleg Csallóköz alatt helyezkedik el egy nagykiterjedésű, jóminőségű vízbázis. A vízügyi szervek már szá­mos intézkedést tettek a nagy kincs megvédésére. Várható, hogy a szóban­­forgó tájon fokozottabb mértékben érvényesülnek a törvény által előírt rendelkezések. Ilyen többek közt az 1959/14-es Zb. 2/1 sz. paragrafusa is, mely a nemzeti bizottságokat ruházza fel az ellenőrzés jogával. Azoknak kö­telessége. hogy megakadályozzák a folyómedrekhez és az árterületekre mindennemű hulladék kihordását. Ugyanannak a törvénynek a 2. cik­kelye tiltja mindennemű egészségre ártalmas folyadéknak a folyókba való kieresztését. Ez leginkább az olaj-hul­ladékokra vonatkozik. Tiltja többek közt a motoros járművek partközeli javítását és mosását is. Meg kell még említeni, hogy ez a törvény az összes nyilvános területeket védi. Idesorol­hatók az utak, az utcák, a terek, az alagutak, a hidak, a parkok, az erdők és a lakótelepek. Sajnos azonban a azóbanforgó törvény betartásához nem mindig vannak feltételek. A törvény értelmében például gép­járműveket csak a szennyvízcsator­nák közelében szabad mosni. Ezzel szemben a törvény nem tiltja a saját udvarban, a víkend-területen és • chanikus úton lehet tisztítani, tehát kémiai és a biológiai módszerek még kutatás tárgyát képezik. A jövőben is az olajos szennyeződés veszélye lesz a legnagyobb. A kőolaj termelés­nek és a petrokémia fejlődésének ugyanis még csak a kezdetén tartunk. A statisztika adatai szerint és a leg­újabb előrejelzés alapján a nyersolaj­termelés a világ országaiban így ala­kul: 1970-ben 220 millió tonna (kon­troll); 1980-ban 420 millió tonna; 1990- ben 800 millió tonna; 2000-ben pedig 14 milliárd tonna lesz. A motoros járművek száma 1950 és 1960 között világviszonylatban csak lassan növekedett, de 1980 és 1970 között megkétszereződött, míg 1970 és 1980 között a hétszeresére növe­kedik. Környezetvédelmi szempontból a vázolt adatok nagyon aggasztók. Óriási erőfeszítésre és meggyőző, azaz nevelő munkára lesz szükség ahhoz, hogy mindenütt kellő fegyelem ural­kodjon. A természetvédelmi óvintéz­kedések ezt megkövetelik. A csallóközi védett területen már ma is nagyon célszerű lenne felfigyel­ni a járműjavító műhelyek, a gépállo­mások, s a szövetkezeti géptelepek vezetőinek arra, hogy az olajos szennyvizek nem szivárognak-e le az altalajba, nem jutnak-e az élővizekbe. Ezen a vidéken elkerülhetetlen a szi­gorú higiéniai ellenőrzés. Tehát nagy felelősség hárul a járási egészségügyi, valamint vízgazdálkodási szervekre. TARR GYULA vegyészmérnök, ez Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Mikor keletkezett a Föld oxigénkészlete? Mikor keletkezett a földi élet? A dátum meghatározásához hozzásegít­het annak megállapítása, hogy mikor jelent meg először az állati élethez létfontosságú szabad oxigén a Föld légkörében. Más elemekkel alkotott különböző vegyületek formájában az oxigén kezdettől, vagyis bolygónk ki­alakulásától jelen lehetett a Földön, de sokan úgy vélik, hogy a szabad oxigén a növények fotoszintézisének eredményeként került az atmoszfé­rába. Korunk tudománya az izotóp-kémia és a paleobiológia módszereivel tanul­mányozza ezt a problémát. A legfőbb indikátorok a kénnek az oxigénnel létrejött különböző kombinációi — ezek a légköri oxigénnel végbement reakciók révén alakultak ki és tükrö­zik a biológiai folyamatok „felszíni" jellegét. Számos baktériumfaj létezik, amely elnyeli, abszorbeálja, s egy­szersmind izotópjaira is választja szét a ként. A folyamat olyan intenzív, hogy a világ óceánjainak teljes kén­tartalma átment már ezen a folyama­ton. Az óceáni eredetű kén lényegesen nehezebbnek bizonyult, mint a meteo­ritokban talált — ez utóbbi izotóp­összetétele tekinthető ősinek. Szovjet kutatók kimutatták, hogy a nehezebb kén jelenléte az óceáni szulfátokban már az ötszáz millió évvel ezelőtti óceánokra is jellemző volt. Äm a Föld sokkal korábban, legalább 3—3,5 mil­liárd évvel ezelőtt létrejött. Léteztek-e A len növényvédelme A len szeptóriás szárbarnulása, a len szárfenésedése és a földibolhák elleni védekezés. A vetőmag csávázá­­sára mázsánként 0,8 kg Hermal L 50 készítményt használunk. A szeptóriás szárbarnulás elleni védekezés fontos mozzanata, hogy betartsuk a szüksé­ges óvintézkedést, vagyis a fertőzött területre csak 6—7 év múlva tegyünk újra lent. A szárfenésedés által meg­támadott növényzetből tilos magot fogni. A csávázás csak a kelés utáni 2—3 hétig védi meg a növényzetet a földibolhák és a tripszek ellen. Ké­sőbbi előfordulásuk esetén speciális szerekkel kell védekezni. Tripszek. Az előrejelzés szerint ke­zeljük a növényzetet. Fosfotion E 50- ből 1 litert, Intration E 50-ből pedig 0,4 litert számítunk egy hektárra. Az Intrationt csak akkor használjuk, ha elmulasztottuk kihasználni a Fosfo­­tionnal való hatásos kezelés optimá­lis időszakát és a tripszek már lerak­ták a petéket. Földibolhák. Előfordulás esetén 20 kilogramm Dynocid, vagy 6 liter Aero­sol DDT készítményt juttatunk ki egy hektárra. Gamma bagolypille. Metation E 50- ből 2 litert, Soldepből 4 litert, Wofa­­tox Spritzpulverből pedig 2 kilogram­mot adunk egy hektárra. A Wofa­­toxot 900 liter vízben juttatjuk ki. Az említett szereken kívül a Wofatox Staub készítményt is használhatjuk. A kezelés csak a fiatal hernyókra van káros hatással. A kétszikű gyomok irtása a lenben. Az Afalont vetés után és kelés előtt használjuk. Adagja: 1,5—2 kilogramm + 600 liter víz/ha. Ha Afalont aka­runk használni, akkor jól előkészí­tett, rögmentes talajba, 3 cm mélyre vessük a lent. Boronázás után, leg­később 3 nappal a vetést követően kell permetezni. A szélsőségesen könnyű és kavicsos talajokon ne hasz­náljunk Afalont. Igen fontos az egyen­letes és pontos permetezési A mezei ászát ellen kizárólagosan Dikolent használjunk. Egy hektárra 600 liter vízben 3 liter hatóanyagot permetezünk ki, amikor a len elérte az 5—12 cm-es növénymagasságot. A 12 cm-nél magasabb növényeket nem szabad Dikolennel permetezni. Szeles időben, eső után vagy ha 20 C fok­nál melegebb van, szintén tekintsünk el a Dikolen használatától. Fosfotio­­nos kezelés esetén csak öt, nap el­teltével alkalmazhatjuk a Dikolent. A Dikolen hígítására lehetőleg lágy vizet használjunk! Dikolen helyett Dikotex P is alkalmazható. Ebből egy kilogramm kell egy hektárra. A leg­kisebb túladagolás is káros lehet a növényzetre nézve! A len 5—12 cm-es növénymagassá­ga idején Gesaran 2079 készítményt is használhatunk. Ebből 3 kg-ot adunk egy hektárra, s azt 600 liter vízben juttatjuk ki. A Gesaran 25-tel történő ■ kezeléskor hasonlóan kell eljárni, mint a Dikolen esetében. Kétszikű és egyszikű gyomok irtása a lenben, ősszel 600 liter vízben 35 kg ICA készítményt adunk egy hektárra. Júniustól szeptember végéig pedig a SYS 67 Omnidel jöhet számításba. Az utóbbiból 10—15 kilogramm kell egy hektárra. Vigyázat! A TCA használata utáni szélsőségesen csapadékszegény őszi és tavaszi időjárás, valamint a korán beköszöntő tél következtében a készítmény hatóanyag-maradványai megkárosíthatják a lenti A SYS 67 Omnidel készítménnyel az elővete­­mény betakarítása után permetezzük le a tarackbúzát. Szántani legfeljebb két hét múlva lehet. A hélazab irtása. Vetés előtt Ava­­dex BW-t alkalmazunk. Egy hektárra 200—400 liter vízben 3 liter ható­anyagot juttatunk ki, majd nehéz bo­ronákkal bedolgozzuk a talajba. Ke­lés után amikor a hélazabnak 2—4 levele van. (ekkor a len már 7—20 cm magas), 600 liter vízben 2,5—3 liter Asulox 60 készítményt permetez­hetünk ki egy hektárra. Ezt a szert csak a hélazab veszélyes elhatalma­sodása esetén alkalmazzuk. A Dlkole­­nes kezelést követően általában csak 2—3 nap múlva permetezünk Asulox 60-nal. Ha Asulox 40-et használunk, akkor az adagot 3,5—4,5 literben ha­tározzuk meg. Ha 25 C foknál mele­gebb van, ne permetezzünk Asulox 60-nal! Kender Bolhák elleni védekezés. A vető­magot csávázzuk. Egy mázsa vető­magra 0,8 kilogramm Hermal L 50 csávázó szert számítunk. Csávázatlan vetőmagot nem szabad vetni! Ez a ke­zelés a kelés utáni 2—3 hétig védi meg a növényzetet. Ha ezt követően is előfordulnak a bolhák, akkor Dy­­nociddal porozzuk le a növényzetet. Egy hektáron 20 kg Dinocydot hasz­nálunk fel. A komló növényvédelme A komló csalánosodása. Egy hek­tárra 1500 liter vízben 3 kilogramm cinkszulfátot juttatunk ki. A 0,2 %-os permetléhez réztartalmú fungicidet is adunk, s akkor a peronszpóra ellen is megvédhetjük a növényzetet. Szük­ség esetén 3—5 ízben megismételhet­jük a kombinált permetezést. Az ül­­tetőanyag-szaporító növényzetet nem szabad így kezelni! ősszel Superzink készítménnyel tápanyagpótlást végez­hetünk. Egy hektárra 8—10 mázsa hatóanyagot számítunk. Komlóperonoszpóra. Kupnkol 50-ból 0,6 %-os, Kuprikol 30-ból pedig 0,8 %-os, később 0,8—1 %-os, végül pe­dig 1,3—1,5 %-os permetlevet készí­tünk. A Neroxon 50-et 0,6—0,7 %-os permetlében juttatjuk ki, a Dithane M 45 és a Polyram Combi készít­ményből eleinte 0,2 %-os, majd ké­sőbb 0,4 százalékos permetlét hasz­nálunk. Komlőlisztharmat. A betegség tü­akkoriban is szulfátok ez ős-óceánok­­ban, s ha igen, rájuk lehat-e bukkanni napjainkban? A Szovjet Tudományos Akadémia geológiai intézetének kutatói legújab­ban nagyon ősi üledékes rétegből származó ásványokat találtak a Baj­­kál-tó, továbbá a Pamír hegység déli részének térségében, s ezeknek szul­fátjaiban a meteorit-kénnél nehezebb kénre bukkantak. A vizsgálatok sze­rint a tengeri üledékes kőzetekbe zárt nagyon ősi szulfátok azokban az időkben keletkezhettek, amikor az élet kialakult a Földön. Ezt a feltevést megerősíti a Föld legősibb üledékeinek paleobiolőgiai vizsgálata is. Szovjet, amerikai, angol és ausztrál kutatók a mikroorganiz­musok számos maradványát fedezték fel a Baltikum és Hindusztán geoló­giai pajzsának kőzeteiben — ezeknek korát az izotópos módszerekkel 3—3,5 milliárd évre becsülik. A vizsgálatok alapján teljességgel elfogadható az a feltevés, hogy az oxigén körülbelül 3 milliárd évvel ez­előtt jelent meg a Föld atmoszférájá­ban. Ebben az Időszakban jelentek meg azok a fotoszintézist végző szer­vezetek is, amelyek megváltoztatva a légköi korábbi oxidációs feltételeit, nagy mennyiségű szabad oxigén ter­melésével megvetették az alapját a magasabb rendű szervezetek kifejlő­désének. Ez a folyamat alapvetően eltér a Naprendszer többi bolygójá­nak fel*ételeitől. (APN) A Kravanyi Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1974—75-ös tan­évre 1974. szeptember 1-től az alább felsorolt sza­kokra (három éves tanulóviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1974. július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virág­­kertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos) 4. Asztalos szakma (kádár, bognár) A tanulók az iskola diákotthonában laknak és étkez­nek. A szakmai gyakorlatot az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és tan­gazdaság igazgatóságán, a következő címen: POĽNOHOSPODÁRSKE ODBORNÉ UClLIŠTE MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANINTÉZET 946 36 KRAVANY NAD DUNAJOM, OKR. KOMÄRNO neteinek észlelésekor 2500 liter víz* ben 20 kilogramm, vagy 1200 liter vízben 15 kg Sulikol К készítményt permetezünk ki hektáronként. A Su­likol К keverhető a Kuprikollal és az organikus fungicidekkel, s így a kombinált szerkészítménnyel a liszt­harmaton kívül a peronoszpóra ellerf is védekezhetünk egyszeri permete­zéssel. Poloskák, kabócák. Veszélyes fertő­­zöttség esetén 200 liter vízben 2 li­ter Ultracid 40 EM készítményt hasz­nálunk fel hektáronként. Alkalmazha­tó továbbá az Ultracid 40 WP is. Tét vek és atkák. Az első hozzá - szántás előtt egy növényre beöntözés formájában Terra Sytam (1 cm3/100 cm3) készítményt adunk, vagy 1500— 2500 liter vízben 2—3 liter Ultracid 40 EM szert juttatunk ki hektáron­ként. Az egyéves ültetvényekben nem szabad beöntözést alkalmazni. A kár­tevők elterjedése esetén 1500—2500 liter vízben 0,4—1,75 liter Lannate 90 WP, 1,75 kg Dimecron, 1,5 liter Azodrin 60, vagy 1,75 liter Folimat E 50 készítményt permetezünk kt hektáronként. A Phosdrin 24 EC-böl és a Gesfidből 2—3 litert adunk az egy hektárra szükséges 150 liter víz­hez. Ha Gusation A készítményt al­kalmazunk, akkor 2000—3000 liter vízben 4 liter hatóanyagot keverünk el. A széles kötésű ültetvényekben az áztatásos permetezés esetében a Phosdrin és a Gesfild kivételével 600 —1400 liter vizet is elég felhasználni. A széles kőtéses ültetvényekben a beöntözésre (Terra Sytam adagolása) kétszer annyi öntözővizet használunk fel növényenként mint ahogy azt az elején írtuk. Vincellérbogár. Előfordulása esetén, tavasszal metszés után az első haj­tások fakadásakor 180—200 kg Ga­­macidot, vagy 35—40 kg Lldenalt adunk egy hektárra. Atkák. Előfordulás esetén 200 liter vízben 4 kg Tedíon V 18 készítményt permetezünk egy hektáron. Komlóbolha. Rügyfakadás kezdetén 20 kg Dinocydot vagy 2—3 liter Ult­racid 40 ЕС-t adunk egy hektárra. Használhatunk Ultracid 40 WP-t is. Hydroecia micacea. Ellene Llndan­­nal védekezünk. A nyolcvanas szusz­­penzióból megközelítőleg 5 kg-ra van szükségünk hektáronként. Ogy vé­gezzük az adagolást, hogy egy nö­vény 1000 köbcentiméter 0,1 %-os ol­datot kapjon. Gyomirtás. Tavasszal metszés után 600 liter vízben 3—4 kg Herbex, Cam­­parol vagy Herbex+ Selektin (1:3) szerkeveréket adunk egy hektárra. Afalonbél 2—3 kg-ot adunk 600 liter vízhez. Vegyszeres gyomirtást csak a 4- és többéves ültetvényekben vé­gezhetünk! Nyáron, az első hozzászántás után végzett shrabolást követően 600 liter vízben 2 kg Selektint (Gesagard 50) juttatunk ki hektáronként. A már kikelt gyomokat Regióne+ Gramoxone szerkombináciőval (2 + 2 + 600 liter víz), vagy Zeazinnal (2 kg + 600 liter víz) permetezünk. Három-négy hét­tel a hozzászántás után a kikelt gyo­mokra hektáronként 3 kg Aminexet, vagy Dikonirt, illetve 2 kg Anlten S készítményt adunk. Az indák és az alsó hajtások irtása Segédeszközünk a Regióne. Hektá­ronkénti adagja: 4 liter+ 800—1000 liter víz. Csak a legalább öt méter magas növényzet kezelhető! A per­metlét kézzel irányítjuk a növényzet alsó részére. A tarackbúza irtása. A négyéves vagy régebbi, erősen elgyomosodott ültetvényekben az őszi hozzászántás, vagy kultivátorozás után 600 liter víz­ben 30—50 kilogramm TCA készít­ményt permetezünk ki hektáronként. A mustár növényvédelme Repcedarázs. A vegyszeres kezelés csak a fiatal hernyókra van hatással. Különféle készítményeket használha­tunk. Soldepből 1 litert, Phosdrinből (24 ЕС) és Gesfidből 1,2 litert, Wo­fatox Spritzpulverből pedig 2 kg-ot juttatunk egy hektárra. Repce-fénybogár. Védekezés Thio­­dan készítménnyel. Hektáronkénti adagja: 1,5 kilogramm. Ugyanígy vé­dekezünk a repcebecőormányos kár­tétele ellen is. A növényzet kezelését lehetőleg este végezzük, hogy ne te­gyünk kárt a méhekbenl (fr)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents