Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 9. szám
KERTÉSZET Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. március 2. Ara 1.— Kčs XXV. évfolyam, 9. szám. A kertészkedők, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. Február végéig földbe került a map Tavasz a télben Alaposan megtréfált bennünket az őszutó. November végén ritkán észlelt hideg napokat éltünk át és nagyon sokan kemény telet jósoltak. Nos, a találgatások nem igazolódtak, és nagyon is enyhe volt a telünk. Az aránylag kevés hó és csapadék után hamarosan kiszikkadt a föld s a mezőgazdasági üzemekben hozzáláttak a talaj előkészítéséhez. Igaz, vannak járások, mint például a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), ahol jelentős hektár földterületet már ősszel előkészítettek az árpa és a cukorrépa vetése alá. A Dunajská Streda-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon senkit nem leltünk a szakemberek közül az elmúlt hét végén. Ez érthető, hiszen ezekben a napokban tartották a zárszámadó közgyűlések zömét és a mezőgazdaság járási Irányítói többségben azokon vettek részt avagy más értekezleteken, és többen a tavaszi munkák menetét ellenőrizték. Az igazgatóság főagronómusát például a mezőgazdasági üzemek kertészeinek háromnapos tanácskozásán találtuk meg és tőle érdeklődtünk a tavaszi munkák menetéről. A kiváló gazdasági eredményeiről jól ismert járásban az idén 6500 hektárnyi területen vetnek árpát, vagyis mintegy 15 százalékkal többön, mint az elmúlt esztendőben. Mint már említettem, az ősszel jelentős mennyiségű földterületet készítettek elő, ahová a foszfor- és a káli műtrágyát teljes egészében bedolgozták. A vetőmag szakszerű ellenőrzését időben elvégezték. A termelési tapasztalatok alapján a legjobban bevált Ametyst fajtából a vetésterület több mint a felébe került. Emellett főleg Dvorant és Diamantot vetnek. De kísérletképpen még más négy új hazai kinemesített fajtával is próbálkoznak. Az árpa vetésével egyidőben szorgosan készítik elő a talajt a cukorrépa és a kukorica alá. A tavalyi évhez viszonyítva mindkét kultúra vetésterületét jelentősen bővítik. Cukorrépából több mint 700 hektárral, kukoricából pedig közel 2000-rel vetnek többet. Cukorrépa magágyát szintén jelentős nagyságú területen már őszszel elkészítették. Ez a fontos ipari növény még mindig sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek, mert a komplex gépi művelést nem lehet megoldani; még mindig jelentős területen kell egyelni. A kukorica termesztésénél már nincsenek ilyen gondok. A 12 ezer hektárnyi területből mintegy 7000 hektáron már monokultúrás módon végzik a fontos szemes termesztését. A monokultúrás termesztésre kiielölt táblákon hektáronként ősszel 8—10 kg Zeazin gyomirtószert iuttattak a földbe. Amennviben még így is lenne gvomos terület, a kukorica betakarítása után kisebb mennyiségben újból adagolnak maid Három mezőgazdasági üzemben a kukorica öntözését újfajta módszerrel végzik. Ötven-ötven méter távolságra kihagynak három üres sort, hogy a csövek elhelyezésével könnyebben boldoguljanak. Bár eddig nem nagyon vált be, de mégis jelentősen bővítik a szója vetésterületét és a fontos fehérjedús hüvelyesből több mint félezer hektárt vetnek. A csallóközi járásban nem félnek a korai vetés következményeitől. Ezelőtt három esztendővel szintén február közepén került a földbe a mag, és kiváló termést takarítottak be. Az esetleges mostoha tavaszi időjárás inkább a kertészetben okozhat károkat. Az idén ugyanis 23 hektárnyi területre bővítik a fólia alatti zöldségtermesztést és már fele részben fel van állítva a sátor, mivel szeretnék, ha belőlük minél előbb primőr árut szállíthatnának a piacra. Ennek az előfeltétele, hogy ne jöjjön hideg hullám, amely fagykárokat idézhet elő. Az elmúlt hét végén és a napokban gépek zajától volt hangos a csallóközi róna. A Blatnái Állami Gazdaságban a gépek már napok óta szórják az árpát a fölbe. Ebben a gazdaságban a legtöbbet a Dvoran fajtából vetnek, mert az nem annyira vízigényes. Arra a kérdésemre, hogy esetleg nem félnek-e a mostoha időjárástól, Érsek András ezt felelte: — Ezerkilencszázhetvenegyben már február 17-én elvetettünk és rekordtermést takarítottunk be. A Kráľovičove Kračany (királyfiakarcsai) szövetkezetben a vetésterület jelentős részét szintén ősszel készítették elő. Ottjártamkor már lucerna alávetésével foglalatoskodtak. A nemrégiben hat faluból egyesült „Csilizköz“ szövetkezetben 545 hektáron vetnek árpát. Ennek a fontos munkának az elvégzését hat napra tervezték a kollektív szerződés alapján. Vrakubban (Várkonyon) a zárszámadó közgyűlést tartották, mégis gépek zajától volt hangos a határ. — Ki kell használnunk a kedvező időjárást. Majd este ünnepelnek a traktorosok — mondta az elnök. — A jó termés érdekében mindennél fontosabb, hogy földbe kerüljön az árpa. A Dunajská Streda-i járásban aránylag kevés az évi csapadék mennyisége, s különösen a tavaszi hónapok aszályosak. Ezért igyekeznek a vetéssel, hogy aztán minél előbb kikeljen a mag és kora tavasszal, amíg a talaj nedvessége tart, megerősödjön az árpa. A SIKER ZÄL0GA - A JŐ FELKÉSZÜLÉS A komárnoi járás mezőgazdasági dolgozói sem ültek ölbe tett kézzel a téli hónapokban. Szorgalmasan kéA Krátovičové Kračany-i (királyfiakarcsai) szövetkezetben a lucerna alávetését végzik A Blatnái Állami Gazdaság kvetoslavovi részlegén az egyik dolgozó az aranytiszta árpát önti a vetőgép tartályába szültek a tavaszi munkákra. Szorgalmuk eredménye, hogy jól és idejében kijavították, üzemképessé tették a szükséges erő- és munkagépeket. Azután, amint beköszöntött a jó idő — s ez a sokéves átlaghoz viszonyítva bizony aránylag korán bekövetkezett az idén — egy percig sem késlekedtek. Mihelyt kivonulhattak a gépek, azonnal benépesült a határ. Ennek köszönhető, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben lassan végéhez közeledik a tavaszi árpa vetése és kedvező ütemben haladnak az egyéb tavaszi munkálatok is. Az ižai szövetkezetben Masár Dušan mérnökkel beszélgettem a tavaszi munkákról. A Béke nevet viselő egyesült szövetkezet fiatal elnöke a többi között elmondta, hogy pár napon belül befejezik az árpa vetését. Az idén 175 hektáron terem majd tavaszi árpa ebben a gazdaságban. A termelést két új, jól bevált fajtára, az Ametystre és ez Elginára alapozzák. Ametystből vetnek legtöbbet, mert ez a fajta a múlt évben kiváló átlaghozammal honorálta a termelők szorgalmát — átlagosan 51 mázsát termett hektáronként. Az izsaiak remélik, az idén sem csalódnak benne, s hogy; az első ízben vetett Elgina is beváltja a hozzá fűzött reményeket. MINDEN PERCET KIHASZNÁLTAK A járás legnagyobb szövetkezeteinek egyikébe, a közel négyezernyolcszáz hektár mezőgazdasági földön tevékenykedő kolárovoi (gútai) efsz-be is ellátogattunk. Megtudtuk, hogy az idén kétszáz hektárral kisebb területen vetnek tavaszi árpát. Miért? Mert a búza és a kukorica sokkal jobban meghálálja az anyag- és munkaráfordítást. Tavaly például a búzánál 1760 hektáron 51,2 mázsás átlagot értek el, a kukorica több mint másfélezer hektáron 59,3 mázsa átlagot adott, az árpa viszont csak 45 mázsát termett hektáronként. Egy ekkora gazdaságban pedig nem mindegy, mit és menynyi szemest termelnek. Ebben a nagygazdaságban 200 hektáron Ametyst, 100-on Elgina, huszonhat hektáron pedig megszaporítási célokra Diamant fajtát vetettek. Igen, vetettek, mert a kedvező időjárást kihasználva, már a múlt hét végén földbe került az utolsó kilogramm vetőmag is. Korábban a Diamantot kedvelték jobban, de az említett új fajták még jobbnak bizonyulnak: nem dőlnek meg s jól is teremnek. — Idestova egy évtizede dolgozom ebben a szövetkezetben, de ilyen korán még sgjjflpem sikerült földbe tenni a magot — mondta Iványi Sándor mérnök, a közös főagronómusa. — A korai jó idő azonban nem ért felkészületlenül bennünket. A műtrágyát még ősszel kiszórtuk, a talaj jó érett volt, s nem kellett több ízben gépekkel gyúratni a földet — egyszóval jó magágyba került a szem. Most már 150 hektáron csak az alávetést kell elvégeznünk. A kolárovoi szövetkezetben néhány éve nagyobb területen termesztenek hagymát. A legintenzívebb növényeik közé tartozik. Tavaly 94 hektáron a tervezett 3 millió korona helyett hat millió korona bevételt biztosított a közösnek ez a növény. Az idén 105 hektáron termesztenek majd vöröshagymát. Ahogy a talaj állapota megengedi, azonnal hozzálátnak a vetéshez. A felsőbb szervek határozataival összhangban az idén jelentősen növelik a hüvelyesek termőterületét, öszszesen száztíz hektáron terem majd étkezési borsó ebben a gazdaságban. Tavaly negyven hektáron 16 mázsa átlageredményt értek él a borsónál hektáronként, amivel a gazdaság vezetői elégedetlenek. Pár évvel ezelőtt 300—400 hektáron termeltek borsót. Akkor igen szép eredményeket értek el. Nem volt ritkaság a 23—25 mázsás átlagos hektárhozam sem. Tavaly elég rossz minőségű volt a vetőmag, hiányosan kelt ki a növényzet. Később az esők is nagy kárt tettek a borsóban, nagyrészt elverték a növényzetet. A megdőlt borsó nehezítette a gépek munkáját, az átlagosnál nagyobb volt a betakarítási veszteség. Az idén a szövetkezetesek mindént megtesznek annak érdekében, hogy* a tervezett huszonöt mázsa átlaghozamot elérjék borsóból. — Ha az időjárás engedi, március derekán hozzálátunk a cukorrépa vetéséhez is, — mondotta beszélgetésünkkor Iványi elvtárs. — A tervezett 220 hektárból százon Slovmona fajtát vetünk. A ve'téskor 12 cm egvedtávolságot alkalmazunk, hogy ne kelljen egyelni a növényzetet. A gyomok irtását vegyszerekkel biztosítjuk. A többi 120 hektáron csak az egyelést kell maid kézzel végezni, mert a gyomirtást itt is vegyi készítmények segítségével akarjuk megoldani. A kukorica 1500 hektáron díszük majd ebben a szövetkezetben, ebből ezer hektáron monokultúrás termesztést végeznek. A Zeazin helyett Oleogesaprin készítményt használnak maid gyomirtásra, mert a zeazinos kezelés ellenére minden évben igen elszaporodtak a fűfélék közé tartozó gyomok. Tavaly ezek ellen Gramoxonet alkalmaztak, de ennek használata megköveteli az egyenletesen fejlett növényzetet, s hogy a gyomok ne legyenek magasabbak, mint a kukorica magasságának egyharmada. Ebben az időpontban pedig nem mindig lehet permetezni. Viszont az Oleogesaprimet repülőgéppel is ki lehet juttatni. így talán sikerül még eredményesebbé tenniük a kukoricatermesztést s megkönnyíteni a betakarító gépek munkáját. Tóth Dezső — Kádek Gábor Példás kezdeményezés Hazánk dolgozói nagyon értékes vállalásokkal készülnek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a tiszteletére. Mint ismeretes, a nyitrai Bioveta is azok közé az üzemek közé tartozik, melyek szoros kapcsolatot tartanak a mezőgazdasággal. A Bioveta olyan termékeket juttat az állattenyésztésnek, amelyek a nagyüzemi állattartásra berendezkedett specializált gazdaságokban nagymértékben hozzájárulnak a termelés hatékonyságának emelkedéséhez. Ennek az üzemnek a dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 30., valamint az üzem fennállásának 20. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy 1974. június 30-ig, tehát egy és fél évvel korábban teljesítik az ötödik ötéves tervidőszak célkitűzéseiből rájuk háruló igényes feladatokat! Vállalták továbbá, hogy az ötéves tervidőszak végére terven felül legalább 150 millió korona értékű terméket gyártanak, s ezzel jó alapot teremtenek a hatodik ötéves tervfeladatok teljesítésének a megkezdéséhez. Tény, hogy a Bioveta ezzel jó példát mutatott mások számára is. Feltételezhető, hogy az ipari üzemeken kívül lelkes követőkre talál a mezőgazdasági termelésben, valamint a mezőgazdasági szolgáltató szférában dolgozók körében is. (hoksza)
