Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 9. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. március 2. Megalkuvás nélkül a feladatok teljesítéséért Ä Královský Chlmec-1 (Királyhelmect) Állami Gazdaság Igazgatósága mellett működő üzemi pártszervezet tagsága is megtartotta értékelő taggyűlését. A részletes beszámoló konkrétan kiemelte a kommunisták aktív tevékenységét, úgy a társadalmi, mint a termelőmunkában. A megoldásra váró feladatokkal kapcsolatban olyan alkotójellegű javaslatok hangzottak el, amelyek elősegítik az igényes feladatok teljesítését. A résztvevők elégedetten hallották hogy az elmúlt évben az állami gazdaságban elmélyült a párt vezető szerepe. A kommunisták tekintélye nőtt, mert a párton kívüliek is látják, hogy ezek gyűléseiken olyan alapvető problémák megoldásával foglalkoznak, amelyek lényegesen elősegítik a gazdaság fejlődését. Komoly eredmények születtek a politikai-ideológiai nevelés terén. Egész előadássorozat volt például a marxista világnézet kialakításáért. Az előadók rámutattak az idealista világszemlélet káros és visszahúzó hatására. Azonban az elért eredményekkel ezen a téren távolról sincsenek megelégedve, és Detrik János elvtárs, az összüzemi pártbizottság elnöke kijelentette, hogy minden alkalmat megragadnak az ateista nevelés hatékonyságának fokozására. Az üzemi pártszervezet beszámolójából az is kitűnt, hogy a közeljövőben az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítanak az ifjúság nevelésére. A múlt év végén az igazgatóság mellett megalakult a SZISZ helyi szervezete, amelynek az üzemi pártbizottság igen komoly segítséget nyújt. Az ifjúság aktivizálása továbbra is napirenden szerepel és közülük a legaktívabbakat majd fel akarják venni a tagjelöltek soraiba. «Az értékelő gyűlésen elemezték az elért gazdasági eredményekét. Nagyon szép eredmények születtek a növénytermesztés szakaszán, ahol az össztermelés tervét 115,61 százalékra teljesítették, — vagyis 4 millió 448 ezer korona értékű áruval termeltek többet. Az állami gazdaság kommunistái arra serkentették a vezető dolgozókat, hogy minél nagyobb mértékben termesszék a szovjet búzafajtákat. A nagy termőképességű búzafajtáknak, és a jó talajelőkészítésnek, tápanyagellátásnak, valamint a szakszerű gondozásnak köszönhető, hogy az 1972- es évhez viszonyítva 17,89 százalékkal több búzát termeltek. Ezzel szemben az állattenyésztés kissé lemaradt, a tejtermelésben, a malacnevelésben és a hústermelésben sem érték el a várt eredményeket. Mivel a növénytermesztés kiváló eredményei következtében a tervezettnél lényegesen több volt a bevétel a növénytermesztés szakaszán, az állami gazdaság a tervezett termelési színvonalat — az 1972-es évhez viszonyítva — 23,4 százalékkal lépte túl. Az állami segítség nélkül működő kiváló gazdaság a tervezett 653 ezer korona helyett 2 millió 658 ezer korona tiszta nyereséggel zárta az évet. A beszámolót élénk vita követte és konkrét javaslatok hangzottak el főleg az állattenyésztésre vonatkozólag a termelőmunka hatékonyságának fokozására. Detrik János elvtárs hangsúlyozta, hogy még magasabb szintre kell emelni a politikai nevelőmunkát és a gazdaság dolgozói között ki kell alakítani a szocialista kollektív szellemet. Lefkovics József elvtárs, a gazdaság igazgatója számos javaslatot nyújtott be úgy a párt, mint a termelőmunka megjavítására. Hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a nyílt és őszinte bírálat feltételeit, mert a hibákkal való megalkuvás, a fejlődés kerékkötője. Azonban még az sem elég, hogyha csak rámutatunk a fogyatékosságra, de nem mutatunk utat a probléma megoldására. Még nagyobb baj, ha a bírálatok csak pusztába hangzó szavak lesznek és a taggyűlések után ezekkel senki sem foglalkozik. Bírálta, hogy egyes szakaszokon rossz árukat állítanak elő. Ezért elsősorban a kommunisták felelnek. Rendszeressé és elmélyültebbé kell tenni a pártszervezet ellenőrző tevékenységét. Leszögezte, hogy a kommunisták . nem háríthátják másra a felelősséget, és céltudatos munkával kell küzdeniük a kitűzött feladatok teljesítéséért. A taggyűlés az elhangzott beszámoló és a vita után olyan határozatot hozott, amely lényegesen hozzájárul a pártmunka megjavításához es a kommunistákat arra serkenti, hogy jó példamutatással mozgósítsák a párton kívülieket is a társadalmi tevékenység fellendítésére és a termelési feladatok teljesítésére. (kaszonyi) A nemzeti bizottságok sikeres munkája elsősorban is a képviselők aktivitásának köszönhető. A Rožňaval (Rozsnyói) járási Nemzeti Bizottság ezért rendszeresen törődik nevelésükkel és olyan szervezési, valamint más intézkedéseket hoz, amelyek aktívabb munkára ösztönzik a képviselőket. Hrušovon és Silická Jablonicán húsz képviselővel működő közös helyi nemzeti bizottságot hoztak létre. Az összefogás végül is szép eredményeket hozott, mert összehangolva könynyebben valósítják meg a feladatokat. A polgárok a választási tervek teljesítésének keretében kivették részüket a patakszabályozási, vízvezetékhálózat-építési munkákból, de lényegesen hozzájárultak a tűzoltószertár szakszerű elkészítéséhez is. A képviselők Раба községben is nagyon jó politikai nevelőmunkát fejtettek ki és ennek eredményeként a polgárok na-Példás képviseli gyón sok társadalmi munkával járultak hozzá a kultúrház építéséhez. Nem egész 21 hónap alatt olyan gyönyörű kultúrpalotát építettek, amely bizony minden igénynek megfelel. Ebben a községben a képviselők végezték a legtöbb társadalmi munkát és így személyes példamutatással magukkal ragadták a többi polgárokat is. Igen aktív munkát fejtenek ki a plešiveci, lubeníki és más helyi nemzeti bizottságok is. De még számtalan pozitív példát említhetnénk meg. A dolgozók aktivitásához lényegesen hozzájárul a szocialista kötelezettségvállalási mozgalom. A járásban ezen a téren is szép eredmények születtek. A Februári Győzelem 26., A Szlovák Nemzeti Felkelés 30., valamint hazánk felszaabdítása 30. évfordulójának tiszteletére a polgárok 103 millió 173 ezer korona értékű vállalást tettek a 24 320 egyéni és az 1195 kollektív vállalás keretében. Ezen a téren is a képviselők jártak az élen személyes példamutatással IB Koszigin elvtárs köszöntése Alekszej Nyikolajevics Koszigin elvtársat, a Szovjetunió Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, 70. születénapja alkalmából, a kommunista pártnak és a szovjet államnak tett kiemelkedő szolgálataiért Lenin-renddel és már másodízben „A szocialista munka hőse“ aranyéremmel tüntették ki. A neves szovjet államférfit életének 70. évfordulóján az egész világ haladó emberisége köszöntötte. A marxista-leninista eszmék és a világbéke élharcosa nagyon sokat tett a népek és nemzetek közeledéséért. Pályafutása alatt olyan érdemdús munkát fejtett ki, amely lényegesen hozzájárult az emberiség sorsának javu' lásához. Koszigin elvtársat Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ludvík Svoboda, hazánk köztársasági elnöke, Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke is köszöntötte születésnapján. Pártunk főtitkára Udvözlőlevélben mondott köszönetét a párt és polgáraink nevében Koszigin eivtársnak azért az őszinte baráti kapcsolatért, amely a neves államférfit hazánkhoz fűzi, valamint azért az elvtársi segítségért és megértésért, amit problémáink megoldása iránt tanúsít. A levél hangsúlyozza, hogy Koszigin elvtárs személyesen járult hozzá országaink kommunista pártjai és népei megbonthatatlan barátságának megszilárdításához és testvéri együttműködésének fejlesztéséhez. A világ haladó emberisége jó egészséget kíván Koszigin elvtársnak. A pár soros gyászhír, amely ” tudónkra adta Dr. Frld e c z к у Ákos mérnöknek, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárának elhunytét, mély megdöbbenést váltott ki az egykori és jelenlegi tanítványai, barátai és tisztelői körében. A köztiszteletben álló professzor elhnuytával súlyos veszteség ért bennünket. Egy olyan embert ragadott el tőlünk a kegyetlen halál, aki gazdag termelési-gyakorlati és a rendkívül széleskörű tudományos ismereteit önzetlenül — még a hosz szú ideig lappangó betegsége idején is — gyümölcsöztette a mezőgazdasági szakkáderek nevelésében és a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében. De nemcsak tanári, hanem publicisztikai tevékenysége is — amit több mint két évtizeden keresztül főleg a Szabad Földműves hasábjain fejtett ki — Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaságpolitikája melletti ingadozásmentes elkötelezettségéről tanúskodott. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének első, vagyis kissé bonyolult időszakában fáradhatatlanul bizonyította a kisparcellás termelés elavultságát, illetve azt, hogy a falu boldogulásához — a termelőerők fejlődésének korlátlan lehetőségeket nyújtó — szocialista nagyüzemi termelés meghonosodása és következetes megszilárdulása vezet. Alapvető kötelességének tartotta minden erejével, szakismereteinek fáradhatatlan terjesztésével elősegíteni növénytermesztésünk színvonalának emelkedését. Őszinte hive, tol-Emlékét kegyelettel // / Ml őrizzük mácsolója, népszerűsítője és gyakran továbbfejlesztője volt azoknak a tudományos vívmányoknak, amelyek gyakorlati kivitelezése nyomán növénytermesztésünk, főleg a gabona- és a kukoricatermesztésünk a világranglétra felső fokaira került. A kétségbevonhatatlan érdemei ezért konkrét formát öltenek a mezőgazdasági nagyüzemeink gazdasági-anyagi helyzetének izmosodásában, a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelkedésében. Dr. Frideczky Ákos mérnök felmérhetetlen érdemeket szerzett a magyar nemzetiségű mezőgazdasági dolgozók hetilapjának, a Szabad Földműves fejlesztésében, színvonalának emelésében is. Nagyon szerette, a szó legszorosabb értelmében sajátjának tekintette lapunkat. Szemmel láthatóan fájlalta a lapunkban előforduló kisebb-nagyobb fogyatékosságokat. A hibák ellen azonban soha nem harcolt rossz, kedvszegáshez vezető módszerekkel. Bírálata kinyilatkoztatásában és gyakorlati megnyilvánulásában jutott kifejezésre. Tehát soha nem hivalkodott tudásával és nem becsülte le mások képességeit. A közismert szerénysége és a jó szándékot tükröző magatartása tette ÍJt naggyá mindazok szemében, akik ismerték. Lapunk példás tudományos munkatársának, Dr. Frideczky Ákos mérnöknek, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésünk aktív fejlesztőjének emlékét kegyelettel őrizzük. SZABAD FÖLDMŰVES SZERKESZTŐSÉGE A kapitalista országokban egyre nagyobb méreteket öltenek a sztrájkhullámok. Jellemző, hogy már olyan országokban is kenyértörésre került sor a munkások és a munkaadók között, ahol eddig aránylag, látszólag, szilárd volt a gazdasági helyzet és a dolgozók egy része több szociális juttatást élvezett mint az elmaradottabb kapitalista államokban. Ugyanis főleg a második világháború után az volt a helyzet, hogy Angliában és Amerikában a „munkás arisztokrácia“ elég nagylábon élt, mégpedig azért, mert a gyarmati és félgyarmati sorsra ítélt munkásokat a tőkések többszörösen kizsákmányolták és így az említett államokban aránylag magasabb volt a dolgozók életszínvonala. Azonban az éleződő osztályharc következtében a gyarmati népek milliói szabadultak fel és nagyobb darab kenyeret követeltek. Napjainkban például az arab országok polgárainak vezérei hallatják hangúkat, nem engedik elkótyavetyélni hazájuk természeti kincseit, és az olajmonopóliumoktól magasabb árat kérnek a nyersolajért. Vannak olyan törekvések is, hogy az olajból végtermékeket is készítenének, amit természetesen nagyobb áron értékesíthetnének. íme egy friss és élő példa annak bizonyítására, hogy a fejlődő országok népei sem szunnyadoznak már és rájöttek arra, hogy a mézes-mázas hangon beszélő külföldi kapitalisták a szó szoros értelmében kirabolják a szerintük fejlődésképtelen népeket és nemzeteket. Az erőviszonyok tehát változtak a világban és ezek természetesen kihatnak minden kapitalista ország belső életére is. Mivel a monopolisták nyereségnövelésére egyes szakaszokon nincs lehetőség a külföldi piacon, a Osztályküzdelmek kiéleződése dolgozókon akarják behozni a hiányt. Ennek következtében a munkások milliói elszegényednek, és végső elkeseredésükben sztrájkharcot folytatnak. A kapitalizmus általános válságára jellemző, hogy még „a gazdasági csoda országában“, a Német Szövetségi Köztársaságban is olyan erős sztrájkhullámra került sor, amely teljesen megbénította a népgazdaság vérkeringését. A kormány eleinte hallani sem akart a közalkalmazottak bérköveteléséről, azonban végül is kénytelen volt eleget tenni. A második világháború utáni legnagyobb sztrájk az NSZK-ban tehát a dolgozók győzelmével végződött, és a közalkalmazottak 10 százalékos béremelést kaptak. Azonban ezzel távolról sem oldódott meg a probléma, mert közgazdasági szakemberek szerint az új évben 10 százalékkal lesz nagyobb az infláció, mint tavaly, tehát amint látjuk, a közalkalmazottak reáljövedelme lényegében nem emelkedik. A „csoda országára“ tehát a további bérharcok árnyéka nyomja rá a bélyegét, és neves politikusok úgy vélik, hogy az osztályküzdelmek továbbra is kiéleződnek, mert azok megbékíthetetlenek, mivel az egyik oldalon a kizsákmányolók egyre nagyobb nyereségre tesznek szert, viszont a dolgozók élet- és munkakörülményei napról napra rosszabbak. A legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma már most megközelíti a 34 milliót és százezrek keresete csak arra elég, hogy családjukat máról holnapra fenntartsák. Angliában épp az említett szuperkizsákmányolás következtében — a gyarmati munkás keresete háromszorta-négyszerte kevesebb volt, mint az angol munkásé; még kirívóbb esetek is voltak — a dolgozók egy részének elég magas volt az életszínvonala. Azonban a gyarmatok fokozatos elvesztése és a fejlődő országok népe többszörös kizsákmányolása lehetőségének csökkenése az össznemzeti jövedelem zsugorodásához vezetett és természetesen a külföldi koncból már vékonyabban jutott a munkásoknak is. Persze a nemzeti jövedelmet növelhették volna a népgazdaság strukturális változtatásával, azonban a kapitalistáknak ez egyelőre nem érdeke. A belpolitikai válság az általános gazdasági válság következtében egyre jobban éleződött. A polgárok élet- és munkakörülményei napról napra roszszabbodnak, a konzervatív kormány három és féléves uralkodása alatt 50 százalékkal növekedtek a létfenntartási költségek, ugyanakkor a másik oldalon a monopóliumok nyeresége 40 százalékkal nőtt. A belpolitikai és a gazdasági válság végül is a 270 ezer bányász sztrájkjában csúcsosodott ki. Elégedetlenségük nem véletlen, mert olyan alacsony bért kaptak, ami ahhoz sem volt elég, hogy munkaerejüket felújítsák. A kibírhatatlan állapotok, a gyenge kereseti lehetőségek következtében hetente 700 bányász hagyta el munkahelyét. Nagy-Britannia Kommunista Pártja nyilatkozatában élesen elítélte a konzervatív kormány elodázó politikáját és követelte, hogy a bányászok bérét legalább 31 százalékkal emeljék. Bár a választást kampányban a kormány a gazdasági nehézségek miatt elég nehéz helyzetbe jütott, ennek ellenére vonakodik a béremelés-követelés teljesítésétől. A belpolitikai válság tovább éleződik és a választási kampány az általános gazdasági krízis jegyében zajlik le. Az egyes szakaszokon dolgozó munkások helyzete szinte teljesen kilátástalan. Csak januárban 370 ezren maradtak kenyér nélkül. Szakemberek úgy vélik, hogy még különböző injekciók után is csak egy évtized múlva állhat lábra az angol népgazdaság. Ez bizony nagyon hosszú idő és a közeljövőben az ellentétes érdekű osztályok közötti újabb, nagyobb összecsapásokra lehet számítani a ködös Albionban. A világ legnagyobb kapitalista állama, az USA is nehezen viseli el a kapitalizmus világválságának következményeit. Hiteles adatok szerint a nagykereskedelmi árak a tengeren túli országban is növekedtek. A legfrissebb adatok szerint mintegy 20,8 százalékkal. A munkanélküliek száma már meghaladja a 4,5 milliót, ami a lakosság 5,2 százaléka. A polgárok elégedejlensége a nagy lehetőségek országában is egyre nagyobb. Amíg az egyik oldalon bizonyos kiváltáságos csoportoknak, rétegeknek jól megy a soruk, a másik oldalon vannak körzetek, ahol a munkások alig keresik meg a létminimumot. Bár annak idején Johnson elnök meghirdette a nagy társadalom politikáját, azonban, amint , a gyakorlat bizonyítja, ebből nem lett semmi, mert a kardcsörtető kormány inkább háborúkra költi a nyomorban sínylődő százezrek' megsegítésére előirányzott összeget. A válságjelenségek egyre több kapitalista államban mutatkoznak. Franciaország kereskedelmi mérlege például egy hónap alatt 500 millió frank hiányt mutatott. Ebben az országban is egyre több a munkanélküli, és kevesebb a munkalehetőség. Az izraeli kormány is kénytelen elismerni, hogy egyre nagyobbak a gazdasági nehézségek és ezeket áremeléssel akarja megoldani. A fejlődő országokban még nagyobb méretű a munkások és parasztok elnyomorodása. A kizsákmányolók bérencei és a nagyobb szociális lehetőségek követelői között több esetben fegyveres összecsapások is keletkeznek. Bolíviában például fellázadtak a parasztok, és közülük sokan a csendőrsortűznek áldozatai lettek. Chilében a Népi Egység kormánya alatt kiharcolt szociális vívmányokat fokozatosan megvonja a dolgozóktól a katonai junta és a földbirtokokat, gyárakat visszajuttatja a volt kizsákmánoylóknak. Ennek következtében százezrek válnak munaknélkülivé. ‘ A kapitalizmus általános válsága tehát a kibékíthetetlen osztályellentétek miatt egyre jobban kiéleződik és ez megmutatkozik a kizsákmányoltak különböző szociális követeléseiben és az ezzel párosuló sztrájkhullámokban. Konkrét példák bizonyítják, hogy a kapitalizmust nem lehet különböző reformokkal megjavítani, mert maga a rendszer elavult, népellenes, szociális igazságtalanságot hordoz magában, tehát olyan forradalmi változásokra van szükség, amelyek létrehozzák az osztálvnélküli társadalom kialakításának feltételeit és a javakat népi tulajdonba belvezik. Balia József
