Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-23 / 8. szám

6 --------------------------------------------------------------------------------------------------- SZABAD FÖLDMŰVES ___________________________________________________- 1974. február 23. Ismét a napraforgótermesztés teljes gépesítéséről Csontos Gábor, a szövetkezet elnöke Közepes Ff minőségű földeken Á „Szabad Földműves“ januárban megjelent 3. számában Jozef Mud­­roch mérnök tollából „Megoldottuk a napraforgó termesztésének teljes gépesítését“ címen cikket közöltünk, mely rávilágított a népgazdasági szempontból fontos olajnövény ter­mesztésének a problematikájára, és nagy vonalakban vázolta a betakarí­tás gépesítését Is. A cikk megjele­nése után több mezőgazdasági üzem gépesítője kéréssel fordult szerkesz­tőségünkhöz, hogy a betakarító kom­bájnok vágószerkezetének az átala­kításáról — azaz a napraforgó be­takarításához történt módosításáról — a lehető legaprólékosabb adato­kat közöljük. A napokban abból a célból keres­tük fel Mráz Alojz mérnököt, a Dvo­ry nad Žitavou-i (udvardi) „Aurora“ nevet viselő egyesített szövetkezet fögépesítőjét, hogy megszerezzük a szóbanforgó adatokat, s azok leközlé­­sével segítséget nyújtsunk a napra­forgó-termesztéssel foglalkozó szö­vetkezeteknek és állami gazdaságok­nak. Mráz mérnök elmondta, hogy a napraforgó gépesített betakarításá­hoz szükséges vágószerkezeteket azoktól a gépállomásoktól és mező­gazdasági üzemektől vásárolták, me­lyen üzemképtelenség végett kiselej­tezték a kombájnokat. Saját kom­bájnjaik vágószerkezetét nem alakí­tották át a napraforgó betakarításá­hoz, ami arra utal, hogy a kombáj­nokat az egyes terményekhez alkai­­más vágószerkezetek felszerelése után gabona-, napraforgó és kukorica be­takarítására használhatják, így a le­hető leggazdaságosabban kihasznál­hatják az idényben azokat. Előző cikkünkben írtuk, hogy a felszedő ujjakat vályúszerűen meg­hosszabbították, s éppen ez a rész az, mely aprólékosabb magyarázatra szorul. így az adatok megszerzése céljából a szövetkezet gépesítő tele­pére látogattunk, ahol Nagy János gépszerelő —, aki az idényben kom­­bájnos — közreműködésével tüzete­sen megvizsgáltuk a ’napraforgó be­takarításához módosított egyik vágó­szerkezetet. Elmondhatjuk, hogy a 122 cm hosz­­szú, 24 cm széles és 2,5—3 cm mély 2 mm-es fémlemezből készült vá­­lyúcskákat (a továbbiakban magfogó tányérokat) a páros ujjak leszerelé­se után azok helyére csavarozták. Csak minden második párosujj ma­radt a helyén és a tányérok közti hézag elől 6, tőben — vagyis a vágó­szerkezetnél — 5 cm maradt. A meg­tekintett vágószerkezeten 12 egész és a két szélen egy-egy fél magfogó tányért helyeztek el. Ezzel össze­függésben meg kell jegyezni, hogy a felszerelt magfogó tányérok száma mindig a napraforgó sortávolságától függ. Az okszerű betakarításnak ugyanis ez nagyon fontos követelmé­nye. Mint tudjuk, az SZK 3-as kom­bájnok vágószerkezetének a széles­sége 4 méter, ezért arra több mag­fogó tányér felszerelése lehetséges, s a kisebb vágószerkezetű SZK 4- esekre kevesebb magfogót szerelhet­nek. A teljesség kedvéért szólni kell arról Is, hogy a vágószerkezet ka­szája alá 20 cm mélységben kereszt­ben egy 50x50 mm-es átmérőjű vinklivasat forrasztottak. A vinklivas­­hoz rögzítették a napraforgó magját megfogó tányérokat 120 cm es mere­vítőkkel. Erre azért volt szükség, hogy a magfogó tányérok jól ellen­álljanak a napraforgó erős fás szárá­nak. A korábbi cikkben arról is írtunk, hogy a motollát fémlemezzel borítot­ták. Mindamellett szükségesnek tart­juk megemlíteni, hogy a motolla tel­jesen stabilizált, tehát hydraulikával nem mozgatható. Forgókarajt 35 cm­­re kurtították, s a vágószerkezet tel­jes szélességében 15 cm széles desz­­katerelőket csavazortak a karokra. Ezek juttatják a mintegy 0,80—1 mé­ter magasan levágott szárról a nap­raforgó tányérokat a forgócsigához, az pedig a cséplőszerkezethez. A levágott tányérok elhullását a fémlemezzel beborított motolla aka­dályozza meg. A motolla borító le­mezének alsó széle és a magfogó tá­nyérok közti hézag 35—40 cm közt váltakozhat. Tisztázás tárgyát képezi továbbá az is, milyen a betakarítási veszte­ség. Erre kíváncsiak a trebišovi járás ruskai szövetkezetében is. A főgépe-A napraforgó betakarítására módosított vágószerkezet oldal­nézetből. A Lajta 4-es eke módosítását a képen látható nyilak jelzik. Az ekefej-tartók hosszabbítása a képen nem érzékelhető. sítő tájékoztatója alapján erre csak azt mondhatjuk, hogy a Dvory nad Žitavou-1 szövetkezetben a múlt év­ben 45 cm-es sortávolságra vetették a napraforgót. A megdőlt szárak vé­gett több napraforgó tányér került a földre a kelleténél, s kézzel kel­lett összegyűjteni azokat. Megfigyel­ték továbbá, hogy oldalirányú sz?b ben a kipergett magvak bizonyos há­nyada is földre került, ám rendes körülmények mellett — a betakarí­tási idő többségében — a veszteség minimális volt. A kombájnosok tisz­tán dolgoztak. A szövetkezetben idén 400 hektá­ron termesztenek napraforgót. Ilyen nagy területről a kézzel való betaka­rításhoz nagyon sok emberi erő kel­lene. Ezért a gyors begyűjtés céljá­ból sokszorta előnyösebb és lényege­sen olcsóbb a módosított vágószer­­kezetfí kombájnokkal való betakarí­tás. A napraforgó betakarításához módosított vágószerkezetet már szá­mos mezőgazdasági üzem gépesítője megnézte és a hazai körülmények­hez alkalmazta. ☆ Mráz mérnök szerényen arról is megemlékezett, hogy a szövetkezet gépesítői évenként 12—14 újító-javas­latot nyújtanak be. Az 1972-es év­ben például a bevezetett újításokkal 72 ezer, a múlt éviekkel pedig 38 ezer koronát takarítottak meg a szö­vetkezetnek. Az újítók mindig arra törekednek, hogy maximális mérték­ben segítsenek az előforduló problé­mák megoldásában. Felfigyeltek például arra, hogy ne­hézségekbe ütközik a több mint 1000 hektáros kukoricaterület mélyszántá­sának időben s jó minőségben törté­nő elvégzése. Az új termést megala­pozó kukoricafőldek mélyszántásá­hoz náluk jól beváltak a 35 cm szé­les ekefejekkel felszerelt Lajta 4-es ekék. Azonban a nagy vonóerejű Ki­­rovec—700-asnak négyes ekével való üzemeltetése nem gazdaságos, ezért megoldást kellett találni a gazdasá gosság kérdésének a megoldásához, s az újítók segítségre siettek. Taná­csolták az eke vázának a megerősí­tését és két ekefejjel való meghosz­­szabbítását. Erre röviden sor is ke­rült. Köztudomású, hogy az eredeti Laj­ta—4-es ekének egyetlen erős váza és vékonyabb, szögletes vasból ké­szült merevítője van. A szövetkezet szerelőműmelyében ezt az ekét újabb erősítő vázzal látták el, s az eredeti vázra forrasztották a további két ekefejet tartó hasonló vastagságú hosszabbító vázat. Ezzel párhuzamo­san az ekefej tartókat is 10 cm-re megtoldották. Lengyel Béla — a Kirovec—700-as vezetője, aki jelenleg a műhelyben a kombájnokat javítja — megjegyez­te, hogy a módosított Lajta eke ki­váló minőségű szántást hagy maga­­után. Tökéletesen leľôdi a kukorica­szár maradványokat. Mráz főgépesítő pedig elmondta, hogy a két ek&fej fölszerelésével mintegy 20 százalék­kal javult a Kirovec—700-as traktor termelékenysége, ami nagyon jelen­tős, hiszen idén a kukorica vetés­­területét újabb 150—200 hektárral bővítik, s nem mindegy, hogy beta­karítás után milyen időn belül vég­zik el a mélyszántást. Az elmondottakon kívül a szövet­kezet újítói mérlegelik az egyik SZK típusú kombájnnak nagyteljesítményű rendrevágóvá való átalakítását, mi­vel valamirevaló rendrevágó beszer­zése egyenlő a lehetetlennel, — de úgyis mondhatnánk, hogy országos probléma. Hoksza István Aki a múlt évek során időkö­zönként ellátogatott Strážnéra {Őrösre) és ott körülnézett, min­dig valami újat, az előzőnél jobbat láthatott a szövetkezetben. Már öt éve, hogy ebben a határmenti köz­ségben jártam. Most újra elláto­gattam oda. Az irodában a kimuta­tások fölé hajoltan találtam Cson­tos Gábort, aki 25 éve tagja és 16 óve elnöke a szövetkezetnek. Át­élt ott jót, de rosszat is. Olyan fejlődésről kaptam felvi­lágosítást, mély tiszta képet nyúj­tott a 25. évében járó gazdaságról. De a fejlődésről beszéljen maga a szövetkezet elnöke. — Szövetkezetünk a papi és az urasági földeken 1949-ben alakult, s 1953-ban az akkori lehetőségek­hez képest búzából 16,95. árpából 17, kukoricából 10, cukorrépából pedig 250 mázsát értünk el hektá­ronként. Az alapeszközök értéke akkoriban elérte a 2 millió koro­nát. A stráznéi szövetkezetben új, nagyteljesítményű gépeket vásárol­nak, korszerű istállókat építenek, s a termelésben kulturáltabb élet­­körülményeket teremtenek, tehát minden tekintetben jobb eredmé­nyeket érnek el mint a múltban. Természetesen a kívülállók bizo­nyos időn belül felismerték a kö­zös gazdálkodás előnyeit, s 1953 decemberében befejeződhetett a falu szocializálása. Azóta persze eltelt néhány esz­tendő, s munkájukat siker koro­názta. Az eredményekről újra az elnök ad számot. — Szövetkezetünk — gazdasági eredményeivel — tavaly ért a csúcspontra. Vagyonértékünk 23 millió 812 ezer koronára nőtt. Az állóeszközök értéke 16 ezer koro­na, s a bevétel 12 millió korona volt. A mezőgazdasági bruttó ter­melés egy hektár mezőgazdasági földterületátlagában 12 ezer 470 korona volt. — Mi a siker titka? — kérde­zem az elnököt. — Mindent összegezve elsősor­ban az állattenyésztést szakosítot­tuk, majd kialakítottuk a belter­jes növénytermesztést. Azóta per­sze a baromfitenyésztést is belter­­jesítettük. Csirke-keltetéssel és pulykatenyésztéssel foglalkozunk. Évenként kikeltetünk 174 ezer na­poscsibét és 120 ezer napospuly­kát. Természetesen szövetkeze­tünkben a sertéshizlalás és az üszönevelés is nyereséges. Tavaly például 960 mázsa sertéshúst ad­tunk a közellátásnak. Értékesítet­tünk 56 tenyészsertést és 200 db lörzskönyvezett üszőt. Az állatte­nyésztés 6 millié koronát jövedel­mezett. A szövetkezet helyzetéről felvá­zolt kép nem volna teljes, ha nem szólnánk néhány szót a belterjes növénytermesztésről is. A szövet­kezet ugyanis a gyenge minőségű földeken gabonát és takarmányt termel. Tavaly a 265 hektárnyi gabona 44 mázsa szemtermést adott hektáronként. Terven felül 14 vagon búzát értékesítettek. — Hagyományosan annyi cukor­répát termesztünk, amennyinek a megművelését vállalják a tagjaink —• jegyezte meg az elnök. — Egy­előre nincs anyagi fedezetünk cu­korrépa-kombájn vásárlására, hi­szen kicsi ez a szövetkezet, da bizonyos vagyok, hogy egy-két év múlva ezt a fontos ipari növényt is teljes gépesítéssel és vegyszere­zéssel termeszthetjük. A szövetkezet 8 hektáros kerté­szetének 1 hektárra jutó bevétele tavaly meghaladta a 125 ezer ko­ronát. Ez már jelent valamit. — Hogyan érték el a szép ered­ményt? — kérdeztem. — Két évvel ezelőtt a nyugat­szlovákiai kerület déli járásaiban körülnéztem, s ott ellestem a zöld­ségtermesztés korszerű módsze­reit. Készítettünk fóliasátrakat és hozzákezdtünk a nagyüzemi zöld­ségtermesztéshez. A paprika már az első évben meghozta a fólia árát. Jövőre már 15 hektárra ki­terjesztjük a kertészetet. Az efsz alakulása óta megtett út, vagyis az elért eredmények ismertetéséhez egész könyv kelle­ne. Ilyen terjedelmes beszámoló­ra, gondolom, semmi szükség. Azt azonban elmondhatjuk, bogy a szövetkezeti tagok munkáját a fel­sőbb szervek pozitívan értékelik. Ezt bizonyítja a Vörös Vándor­­zázsló és a dicsérő oklevél, ame­lyet a jnb tanácsától nemrég kap­tak. Érdemesnek tartom megemlíte­ni, hogy a szövetkezet a múlt esz­tendőben áttért a garantált jutal­mazásra, s ennek kapcsán egy dolgozó évi jövedelme elérte a 25 ezer koronát. A tervezett 812 ezer korona nyereség helyett 2 millió 229 ezer koronát értek el. Az új anyagi ösztönzés kihat az önköltség csökkentésére is. A 28 párttagot és 5 tagjelöltet számláló pártszervezet mind poli­tikai, mind pedig gazdasági téren a helyzet magaslatán áll. Az, hogy itt élénk pártélet folyik, ez annak is köszönhető, hogy az efsz elnöke tagja a járási pártbizott­ság elnökségének, s így a soron­­lévő feladatokról első kézből sze­reznek tudomást a kommunisták. Persze az elnök látja el az alap­szervezet aktivistájának a teen­dőit is. Ezezl magyarázható, hogy a pártszervezet tekintélye a köz­ségben erős, s a párt vezető sze­repe érvényesül. A pártonkívüliek­­kel való kapcsolat egyre jobb. Eb­ben nagy szerepe van a négy pártcsoport tagjainak, akik állan­dó kapcsolatot tartanak a falube­liekkel. Ez nagyon elősegíti a pártszervezet által negyendéven­­ként megtartott nyilvános párt­­gvűlések színvonalának a növelé­sét. Ezeken a gyűléseken szó esik a feladatokról, az időszerű politi­kai kérdésekről. Persze program­ra kerül még számos, a lakossá­got érintő egyéb kérdés is. Befejezésül még annyit, bogy a 938 hektáros szövetkezetnek 126 tagja van, ebből 22 a nyugdíjas és 50 a nődolgozé. A tagságról a szövetkezet vezetőséae minden te­kintetben gondoskodik. ILLÉS BERTALAN A napraforgó betakarítására módosított vágószerkezet metszete: 1. a mag­fogó tányérok; 2. az 50X50 mm-es rögzítő vinklivas; 3. a magfogó tányé­rok merevítői; 4. a terelő-motolla fémlemezburka. Keltetőház

Next

/
Thumbnails
Contents