Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-23 / 8. szám
6 --------------------------------------------------------------------------------------------------- SZABAD FÖLDMŰVES ___________________________________________________- 1974. február 23. Ismét a napraforgótermesztés teljes gépesítéséről Csontos Gábor, a szövetkezet elnöke Közepes Ff minőségű földeken Á „Szabad Földműves“ januárban megjelent 3. számában Jozef Mudroch mérnök tollából „Megoldottuk a napraforgó termesztésének teljes gépesítését“ címen cikket közöltünk, mely rávilágított a népgazdasági szempontból fontos olajnövény termesztésének a problematikájára, és nagy vonalakban vázolta a betakarítás gépesítését Is. A cikk megjelenése után több mezőgazdasági üzem gépesítője kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a betakarító kombájnok vágószerkezetének az átalakításáról — azaz a napraforgó betakarításához történt módosításáról — a lehető legaprólékosabb adatokat közöljük. A napokban abból a célból kerestük fel Mráz Alojz mérnököt, a Dvory nad Žitavou-i (udvardi) „Aurora“ nevet viselő egyesített szövetkezet fögépesítőjét, hogy megszerezzük a szóbanforgó adatokat, s azok leközlésével segítséget nyújtsunk a napraforgó-termesztéssel foglalkozó szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Mráz mérnök elmondta, hogy a napraforgó gépesített betakarításához szükséges vágószerkezeteket azoktól a gépállomásoktól és mezőgazdasági üzemektől vásárolták, melyen üzemképtelenség végett kiselejtezték a kombájnokat. Saját kombájnjaik vágószerkezetét nem alakították át a napraforgó betakarításához, ami arra utal, hogy a kombájnokat az egyes terményekhez alkaimás vágószerkezetek felszerelése után gabona-, napraforgó és kukorica betakarítására használhatják, így a lehető leggazdaságosabban kihasználhatják az idényben azokat. Előző cikkünkben írtuk, hogy a felszedő ujjakat vályúszerűen meghosszabbították, s éppen ez a rész az, mely aprólékosabb magyarázatra szorul. így az adatok megszerzése céljából a szövetkezet gépesítő telepére látogattunk, ahol Nagy János gépszerelő —, aki az idényben kombájnos — közreműködésével tüzetesen megvizsgáltuk a ’napraforgó betakarításához módosított egyik vágószerkezetet. Elmondhatjuk, hogy a 122 cm hoszszú, 24 cm széles és 2,5—3 cm mély 2 mm-es fémlemezből készült vályúcskákat (a továbbiakban magfogó tányérokat) a páros ujjak leszerelése után azok helyére csavarozták. Csak minden második párosujj maradt a helyén és a tányérok közti hézag elől 6, tőben — vagyis a vágószerkezetnél — 5 cm maradt. A megtekintett vágószerkezeten 12 egész és a két szélen egy-egy fél magfogó tányért helyeztek el. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a felszerelt magfogó tányérok száma mindig a napraforgó sortávolságától függ. Az okszerű betakarításnak ugyanis ez nagyon fontos követelménye. Mint tudjuk, az SZK 3-as kombájnok vágószerkezetének a szélessége 4 méter, ezért arra több magfogó tányér felszerelése lehetséges, s a kisebb vágószerkezetű SZK 4- esekre kevesebb magfogót szerelhetnek. A teljesség kedvéért szólni kell arról Is, hogy a vágószerkezet kaszája alá 20 cm mélységben keresztben egy 50x50 mm-es átmérőjű vinklivasat forrasztottak. A vinklivashoz rögzítették a napraforgó magját megfogó tányérokat 120 cm es merevítőkkel. Erre azért volt szükség, hogy a magfogó tányérok jól ellenálljanak a napraforgó erős fás szárának. A korábbi cikkben arról is írtunk, hogy a motollát fémlemezzel borították. Mindamellett szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a motolla teljesen stabilizált, tehát hydraulikával nem mozgatható. Forgókarajt 35 cmre kurtították, s a vágószerkezet teljes szélességében 15 cm széles deszkaterelőket csavazortak a karokra. Ezek juttatják a mintegy 0,80—1 méter magasan levágott szárról a napraforgó tányérokat a forgócsigához, az pedig a cséplőszerkezethez. A levágott tányérok elhullását a fémlemezzel beborított motolla akadályozza meg. A motolla borító lemezének alsó széle és a magfogó tányérok közti hézag 35—40 cm közt váltakozhat. Tisztázás tárgyát képezi továbbá az is, milyen a betakarítási veszteség. Erre kíváncsiak a trebišovi járás ruskai szövetkezetében is. A főgépe-A napraforgó betakarítására módosított vágószerkezet oldalnézetből. A Lajta 4-es eke módosítását a képen látható nyilak jelzik. Az ekefej-tartók hosszabbítása a képen nem érzékelhető. sítő tájékoztatója alapján erre csak azt mondhatjuk, hogy a Dvory nad Žitavou-1 szövetkezetben a múlt évben 45 cm-es sortávolságra vetették a napraforgót. A megdőlt szárak végett több napraforgó tányér került a földre a kelleténél, s kézzel kellett összegyűjteni azokat. Megfigyelték továbbá, hogy oldalirányú sz?b ben a kipergett magvak bizonyos hányada is földre került, ám rendes körülmények mellett — a betakarítási idő többségében — a veszteség minimális volt. A kombájnosok tisztán dolgoztak. A szövetkezetben idén 400 hektáron termesztenek napraforgót. Ilyen nagy területről a kézzel való betakarításhoz nagyon sok emberi erő kellene. Ezért a gyors begyűjtés céljából sokszorta előnyösebb és lényegesen olcsóbb a módosított vágószerkezetfí kombájnokkal való betakarítás. A napraforgó betakarításához módosított vágószerkezetet már számos mezőgazdasági üzem gépesítője megnézte és a hazai körülményekhez alkalmazta. ☆ Mráz mérnök szerényen arról is megemlékezett, hogy a szövetkezet gépesítői évenként 12—14 újító-javaslatot nyújtanak be. Az 1972-es évben például a bevezetett újításokkal 72 ezer, a múlt éviekkel pedig 38 ezer koronát takarítottak meg a szövetkezetnek. Az újítók mindig arra törekednek, hogy maximális mértékben segítsenek az előforduló problémák megoldásában. Felfigyeltek például arra, hogy nehézségekbe ütközik a több mint 1000 hektáros kukoricaterület mélyszántásának időben s jó minőségben történő elvégzése. Az új termést megalapozó kukoricafőldek mélyszántásához náluk jól beváltak a 35 cm széles ekefejekkel felszerelt Lajta 4-es ekék. Azonban a nagy vonóerejű Kirovec—700-asnak négyes ekével való üzemeltetése nem gazdaságos, ezért megoldást kellett találni a gazdasá gosság kérdésének a megoldásához, s az újítók segítségre siettek. Tanácsolták az eke vázának a megerősítését és két ekefejjel való meghoszszabbítását. Erre röviden sor is került. Köztudomású, hogy az eredeti Lajta—4-es ekének egyetlen erős váza és vékonyabb, szögletes vasból készült merevítője van. A szövetkezet szerelőműmelyében ezt az ekét újabb erősítő vázzal látták el, s az eredeti vázra forrasztották a további két ekefejet tartó hasonló vastagságú hosszabbító vázat. Ezzel párhuzamosan az ekefej tartókat is 10 cm-re megtoldották. Lengyel Béla — a Kirovec—700-as vezetője, aki jelenleg a műhelyben a kombájnokat javítja — megjegyezte, hogy a módosított Lajta eke kiváló minőségű szántást hagy magaután. Tökéletesen leľôdi a kukoricaszár maradványokat. Mráz főgépesítő pedig elmondta, hogy a két ek&fej fölszerelésével mintegy 20 százalékkal javult a Kirovec—700-as traktor termelékenysége, ami nagyon jelentős, hiszen idén a kukorica vetésterületét újabb 150—200 hektárral bővítik, s nem mindegy, hogy betakarítás után milyen időn belül végzik el a mélyszántást. Az elmondottakon kívül a szövetkezet újítói mérlegelik az egyik SZK típusú kombájnnak nagyteljesítményű rendrevágóvá való átalakítását, mivel valamirevaló rendrevágó beszerzése egyenlő a lehetetlennel, — de úgyis mondhatnánk, hogy országos probléma. Hoksza István Aki a múlt évek során időközönként ellátogatott Strážnéra {Őrösre) és ott körülnézett, mindig valami újat, az előzőnél jobbat láthatott a szövetkezetben. Már öt éve, hogy ebben a határmenti községben jártam. Most újra ellátogattam oda. Az irodában a kimutatások fölé hajoltan találtam Csontos Gábort, aki 25 éve tagja és 16 óve elnöke a szövetkezetnek. Átélt ott jót, de rosszat is. Olyan fejlődésről kaptam felvilágosítást, mély tiszta képet nyújtott a 25. évében járó gazdaságról. De a fejlődésről beszéljen maga a szövetkezet elnöke. — Szövetkezetünk a papi és az urasági földeken 1949-ben alakult, s 1953-ban az akkori lehetőségekhez képest búzából 16,95. árpából 17, kukoricából 10, cukorrépából pedig 250 mázsát értünk el hektáronként. Az alapeszközök értéke akkoriban elérte a 2 millió koronát. A stráznéi szövetkezetben új, nagyteljesítményű gépeket vásárolnak, korszerű istállókat építenek, s a termelésben kulturáltabb életkörülményeket teremtenek, tehát minden tekintetben jobb eredményeket érnek el mint a múltban. Természetesen a kívülállók bizonyos időn belül felismerték a közös gazdálkodás előnyeit, s 1953 decemberében befejeződhetett a falu szocializálása. Azóta persze eltelt néhány esztendő, s munkájukat siker koronázta. Az eredményekről újra az elnök ad számot. — Szövetkezetünk — gazdasági eredményeivel — tavaly ért a csúcspontra. Vagyonértékünk 23 millió 812 ezer koronára nőtt. Az állóeszközök értéke 16 ezer korona, s a bevétel 12 millió korona volt. A mezőgazdasági bruttó termelés egy hektár mezőgazdasági földterületátlagában 12 ezer 470 korona volt. — Mi a siker titka? — kérdezem az elnököt. — Mindent összegezve elsősorban az állattenyésztést szakosítottuk, majd kialakítottuk a belterjes növénytermesztést. Azóta persze a baromfitenyésztést is belterjesítettük. Csirke-keltetéssel és pulykatenyésztéssel foglalkozunk. Évenként kikeltetünk 174 ezer naposcsibét és 120 ezer napospulykát. Természetesen szövetkezetünkben a sertéshizlalás és az üszönevelés is nyereséges. Tavaly például 960 mázsa sertéshúst adtunk a közellátásnak. Értékesítettünk 56 tenyészsertést és 200 db lörzskönyvezett üszőt. Az állattenyésztés 6 millié koronát jövedelmezett. A szövetkezet helyzetéről felvázolt kép nem volna teljes, ha nem szólnánk néhány szót a belterjes növénytermesztésről is. A szövetkezet ugyanis a gyenge minőségű földeken gabonát és takarmányt termel. Tavaly a 265 hektárnyi gabona 44 mázsa szemtermést adott hektáronként. Terven felül 14 vagon búzát értékesítettek. — Hagyományosan annyi cukorrépát termesztünk, amennyinek a megművelését vállalják a tagjaink —• jegyezte meg az elnök. — Egyelőre nincs anyagi fedezetünk cukorrépa-kombájn vásárlására, hiszen kicsi ez a szövetkezet, da bizonyos vagyok, hogy egy-két év múlva ezt a fontos ipari növényt is teljes gépesítéssel és vegyszerezéssel termeszthetjük. A szövetkezet 8 hektáros kertészetének 1 hektárra jutó bevétele tavaly meghaladta a 125 ezer koronát. Ez már jelent valamit. — Hogyan érték el a szép eredményt? — kérdeztem. — Két évvel ezelőtt a nyugatszlovákiai kerület déli járásaiban körülnéztem, s ott ellestem a zöldségtermesztés korszerű módszereit. Készítettünk fóliasátrakat és hozzákezdtünk a nagyüzemi zöldségtermesztéshez. A paprika már az első évben meghozta a fólia árát. Jövőre már 15 hektárra kiterjesztjük a kertészetet. Az efsz alakulása óta megtett út, vagyis az elért eredmények ismertetéséhez egész könyv kellene. Ilyen terjedelmes beszámolóra, gondolom, semmi szükség. Azt azonban elmondhatjuk, bogy a szövetkezeti tagok munkáját a felsőbb szervek pozitívan értékelik. Ezt bizonyítja a Vörös Vándorzázsló és a dicsérő oklevél, amelyet a jnb tanácsától nemrég kaptak. Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a szövetkezet a múlt esztendőben áttért a garantált jutalmazásra, s ennek kapcsán egy dolgozó évi jövedelme elérte a 25 ezer koronát. A tervezett 812 ezer korona nyereség helyett 2 millió 229 ezer koronát értek el. Az új anyagi ösztönzés kihat az önköltség csökkentésére is. A 28 párttagot és 5 tagjelöltet számláló pártszervezet mind politikai, mind pedig gazdasági téren a helyzet magaslatán áll. Az, hogy itt élénk pártélet folyik, ez annak is köszönhető, hogy az efsz elnöke tagja a járási pártbizottság elnökségének, s így a soronlévő feladatokról első kézből szereznek tudomást a kommunisták. Persze az elnök látja el az alapszervezet aktivistájának a teendőit is. Ezezl magyarázható, hogy a pártszervezet tekintélye a községben erős, s a párt vezető szerepe érvényesül. A pártonkívüliekkel való kapcsolat egyre jobb. Ebben nagy szerepe van a négy pártcsoport tagjainak, akik állandó kapcsolatot tartanak a falubeliekkel. Ez nagyon elősegíti a pártszervezet által negyendévenként megtartott nyilvános pártgvűlések színvonalának a növelését. Ezeken a gyűléseken szó esik a feladatokról, az időszerű politikai kérdésekről. Persze programra kerül még számos, a lakosságot érintő egyéb kérdés is. Befejezésül még annyit, bogy a 938 hektáros szövetkezetnek 126 tagja van, ebből 22 a nyugdíjas és 50 a nődolgozé. A tagságról a szövetkezet vezetőséae minden tekintetben gondoskodik. ILLÉS BERTALAN A napraforgó betakarítására módosított vágószerkezet metszete: 1. a magfogó tányérok; 2. az 50X50 mm-es rögzítő vinklivas; 3. a magfogó tányérok merevítői; 4. a terelő-motolla fémlemezburka. Keltetőház